Milyen is egy vaddiszn�?

Latin neve: sus scrofa. H�tk�znapi, emberi szemmel n�zve egy randa gusztustalan, koszos �llat, melynek a szaga �ppen a hasonl� �tkez�si szok�sok miatt �ppoly elviselhetetlen�l b�d�s, mint az ember�.

Form�ja form�tlan, legink�bb egy sz�r�s stel�zsira eml�keztet, t�l�k orra, nagy sz�r�s f�lei �s kacskaring�s, bojtos, a test�hez viszony�tva nevets�gesen kis farka pedig b�rhonnan is n�zi az ember, mosolyra fakasztja. Ez a mosoly persze azonnal r�fagy az ember �br�zat�ra, amint elt�nik kett�j�k k�z�l a vastag dr�tker�t�s. A vaddiszn� b�keszeret�, mint minden �llat. Az embereken k�v�l m�r nincsenek ellens�gei, legfeljebb m�g az ember nevelte ebeket nem sz�vleli. Csal�dszeret�. Kifejezett el�nyben r�szes�ti a nagycsal�dokat. A csal�dok egy�tt �lnek, vagy s�r�n l�togatj�k egym�st. A hatalmas malacsereg nagy csapatokban egy�tt j�tszik a koc�k biztons�gos gy�r�j�ben, vagy azon k�v�l is. A csal�di �letb�l kiveszik a r�sz�ket az ap�k, a kanok is, b�r id�sebb korukra szeretnek egyed�l, gyerekzajok n�lk�l �lni. T�pl�l�k�hoz tartozik minden ehet� a f�k gy�ker�t�l, a szarvasgomb�n �t a mad�rfi�k�ig, de legkedveltebb csemeg�je az emberek �ltal telep�tett kukorica. Emiatt azt�n van is el�g �sszet�z�se vel�k. Ruh�zatuk �ltal�ban a vastag, s�r�, s�t�t sz�rzet, melynek sz�n�t azonban egyesek cser�lgetik a csupasz r�zsasz�n b�rt�l, a vil�gos, foltos op-arton kereszt�l a h�feh�rig �s a sz�nfeket�ig. Fegyvere az agyar, legfontosabb �rz�kszerve �s egyben szersz�ma az orra, mozg�sszerve a n�gy er�s, z�m�k l�ba. Hol �l a vaddiszn�? A vaddiszn� minden�tt meg�l, ahol egy kis helyet hagynak neki az emberek. �gy j�form�n a f�ld minden pontj�n megtal�lhat� valamelyik rokona. A nagyv�rosokat �s a sarkk�r�ket kiv�ve. Kedvenc tart�zkod�si helyei a s�r� t�lgyesek, de a ligetes mez�k �s a nagyt�bl�s kukoric�sok sem maradnak el t�l�k. Csal�dot b�rmely j�l v�dett bokor alj�n hajland� alap�tani, ahol a malacait k�pes a sz�let�s ut�n egy id�re elrejteni. Mivel �jszakai �letet �l, szabadon mozog azokon a ter�leteken is, ahol napk�zben sok az ember - orsz�gutakon, falusz�len, el�v�rosokban. Mit csin�l a vaddiszn�? Az emberrel ellent�tben a vaddiszn�nak nem kell dolgoznia. Vad�szva, hal�szva, csipegetve, f�ldet t�rva �li �let�t, mint azt tett�k az ember �sei. Este felkerekedik a csal�dj�val, megkeresi a legk�zelebbi k�zf�rd�t, dagony�t �s a toilette ut�n alapos massz�zs k�vetkezik egy feny�, vagy t�lgy t�rzs�n�l. Im�gyen felfriss�lve nyak�ba veszi az erd�t, mez�t �s bekap mindent, ami az �tj�ba ker�l. Csapatos cs�mcsog�sukt�l visszhangzik az erd�, vagy a kukoric�s. Hajnal fel� sz�p kom�tosan visszab�jik a s�r� bokros boz�tba, vagy a meredek hegyoldalba kotort f�szk�be. Ell�tja a malacokat, majd nappali �lomba szender�l. Mire j� a vaddiszn�? A vaddiszn� nem j� semmire, csak vaddiszn�nak. Az emberek persze haszn�lj�k a k�rm�t, az agyar�t, a b�r�t, a sz�r�t, a h�s�t �s m�g a beleit is, de akkor az m�r nem vaddiszn�. H�zias�tott v�lfaj�t is eme c�lokra haszn�lj�k. Vaddiszn�k�nt azonban semmi haszna sincs. Milyen az ember? Latin neve: homo sapiens. H�tk�znapi vaddiszn� szemmel n�zve egy ronda, gusztustalan, csupasz �s b�d�s �llat, amelyik mindenf�le m�g b�d�sebb �n. illatos�t�val keni be mag�t, hogy ne lehessen �sszet�veszteni a vaddiszn�val. Form�ja orm�tlan, legink�bb egy nagy bunk�sbotra eml�keztet, olyanra amilyet a diszn�p�sztorok hordanak magukkal. Nagy, kerek feje a v�kony nyak�n igen s�r�l�kenny� teszi. Mel�k, hossz� kezei nem �rnek le a f�ldig, �gy �lland�an a h�ts� l�b�n k�nytelen j�rni. B�rhonnan is n�zi egy vaddiszn�, r�f�ghetn�kje t�mad. Az ember l�tsz�lag b�keszeret�. Ellens�ge csak �nmaga �s a t�bbi ember. Mivel s�r�n, egym�s hegy�n h�t�n �l, sok az �sszet�z�s, a vereked�s, a h�bor� k�zt�k. Az ember csal�dszeret�, de csak a saj�t csal�dj�t szereti. Ha nagy ritk�n �sszej�nnek csal�dok, azok is veszekedni, verekedni kezdenek. Ezt m�r gyerekkorban is, j�t�kos form�kban gyakorolj�k. Az embernek kis csal�dja van. Az ap�k �gy is rendszeresen ker�lik a csal�djukat, nem ritk�n az any�k is. T�pl�l�kukhoz minden ehet� hozz� tartozik a n�v�nyi gy�kerekt�l a gomb�kon �t a vaddiszn�kig. A kukoric��rt �lland� h�bor�s�gban vannak a vaddiszn�kkal. Ruh�zat�nak anyaga a saj�t b�r�k�n fel�l minden f�, fa, vir�g �s �llat. Ruh�zat�t naponta v�ltoztatja �s a legk�l�nf�l�bb sz�nekben d�szeleg. Fegyvere rengeteg van a paritty�t�l az atombomb�ig. Legfontosabb �rz�kszerve a szeme, �gy t�j�koz�d�sa, �t�l�k�pess�ge, �bers�ge messze alatta marad a vaddiszn��nak. Szersz�mainak se szeri, se sz�ma, s mint a hangy�k mindent �talak�t, �p�t, rombol saj�t c�ljainak megfelel�en. Mozg�sszerve, mint eml�tettem a l�ba, de szersz�mai seg�ts�g�vel f�ld�n, v�zen �s leveg�ben is k�pes k�zlekedni. Hol �l az ember? Az ember minden�tt meg�l. M�g a nagyv�rosokban is - melyeket maga �p�t - �s a sarkk�r�k k�zel�ben is, b�r mindk�t helyen igen mostoh�k az �letk�r�lm�nyek. Kedvenc tart�zkod�si helye a foly�- �s a tengerpartok, de megtal�lhat� a s�r� erd�kben, mocsarakban f�ves ligetes r�teken is. Csal�dot b�rmelyik j�l, vagy kev�sb� j�l v�dett bokor alj�n hajland� alap�tani. Gyerekeit igen sok�ig �polgatja, m�g olyan form�tlanok �s �letk�ptelenek lesznek mint sz�lei. Mivel az ember nappali �letet �l, szabadon mozog azokon a helyeken is, ahol a vaddiszn�k �lnek. Mit csin�l egy ember? Az ember dolgozik. Reggelt�l estig. Este bev�s�rol, megeszi az �tel�t, majd lefekszik aludni, hogy m�snap k�pes legyen ism�t dolgozni. �vente egyszer, ny�ron, egy id�ben, milli� sz�mra felkerekedik a csal�dj�val, felkeres egy tengert, foly�t, vagy tavat, ledob�lja �sszes ruh�j�t �s kifekszik a napra. Egy h�nap ut�n hazamegy �s kezdi el�lr�l a munk�t. Nyilv�nval�an igen szeg�nyes az �lete a vaddiszn��hoz k�pest. Mire j� egy ember? Az ember b�rmire j�, csak embernek nem. J� munk�snak, szolg�l�nak, papnak, tan�t�nak, politikusnak, j� zen�sznek, fav�g�nak, vad�sznak �s m�g sz�mtalan c�lra, de embernek haszn�lhatatlan. B�r s�r�n emlegeti ember mivolt�t: ki�ltv�nyokat szerkeszt, v�laszt�sokat szervez, szerz�d�seket fogalmaz, sz�vets�geket k�t, de ett�l nem lesz ember, mert ezek mind csak pap�rok. Ember lenne, ha szeretn� a vaddiszn�t �lni hagyni, ha szeretn� a m�sik embert �lni hagyni, ha szeretn� az �letet �lni hagyni. Ember lehetne, ha seg�ten� a m�sik embert emberr� v�lni, ha seg�ten� a pusztul�t megtartani, ha seg�ten� a vir�gz�t kibomlani. Ember lehetne, ha be�rn� azzal, amivel a vaddiszn� be�ri, azaz hogy vaddiszn� maradjon. A sz�ks�gessel. De ez nem megy neki. Nem is akarja. Valamikor tudta, de elfelejtette. Van-e a vaddiszn�nak �s az embernek k�z�s von�sa, tal�lkoz�si pontja? Alig. Egy kis kukoricaf�ld, n�mi f�rd�-iv�v�z, a leveg� �s a napf�ny. A tiszt�lkod�si �s eg�szs�g�gyi szok�saik. Kis erdei tiszt�s, vadm�lna, szarvasgomba. A t�bbi pont ellent�tes. Az ember megeszi, hasznos�tja a vaddiszn�t, a vaddiszn� ker�li az embert �s csak ritk�n eszik bel�le. Kell-e egy�tt �lni a vaddiszn�val? A vaddiszn� szerint nem. Az ember szerint sem, csak addig, am�g a vaddiszn� hasznos, j� valamire, de egyre kev�sb� az, m�r csak j�t�knak j�. C�lbal�v�sre, mint a vid�mparkban a hurkap�lcika. Aj�nd�kk�nt. Virtusb�l. Akkor miben �llhat a k�z�ss�gv�llal�s? �lni-hagy�sban, b�k�n-hagy�sban. Abban, hogy leszokik az ember lassan a gyerekes j�t�kair�l - b�r azok nagyon kedvesek sz�m�ra: A c�lbal�v�ld�z�sr�l, a diszn�torr�l, az eny�m-a-nagyobb-tr�fe�r�l. Nem kell �sszek�lt�zni a vaddiszn�val! Ezt a vaddiszn� sem k�v�nn�. A k�z�ss�gv�llal�s, a sorsk�z�ss�g v�llal�sa: legyen t�lem �s �ltalam min�l vaddiszn�bb a vaddiszn�. Az ellens�gei megtart�s�val is, a kukorica�ldozattal is, a k�z�s szarvasgomba vad�szattal is. �s ett�l emberebb lesz az ember is. �s hogyan v�llaljunk k�z�ss�get a m�sik emberrel? Ilyen tekintetben semmi l�nyeges k�l�nbs�get nem l�tok egy vaddiszn� �s egy ember k�z�tt.