Valban, mi a teend, ha egyik gyerek egszen mskppen gondolkodik valamirl, mint a msik. Kt testvrrl van most sz, Szilvirl s Mikirl. *Miki a kerkprjt javtgatta az udvaron, s egy nagy lgy folyton a feje krl rpkdtt. Prblta elhajtani, de csak-csak visszatrt. Erre fogott egy befttes veget, addig gyeskedett, amg a lgy beleszllt, s azt gondolta, amint kszen lesz a javtssal, kiviszi az erdbe, legalbb is a hozzjuk kzel fekv szlre, s ott engedi el...
*Eddig minden j lett volna, csakhogy Miki alig hagyott ki valami alkalmat, hogy a hgt ne bosszantsa. Odahvta maghoz:
*- Ide nzz, mit fogtam! Ilyen nagy lgy a lovak krl szokott keringeni, s valahogy idetvedt. Ltod, milyen boldogtalan ebben az vegben. De ht itt mrfldnyi krzetben nincsenek lovak, beviszem a te szobdba! Egszen jl meglesztek, nem?
*Hogy erre Szilvi vistani kezdett, azon termszetesen Miki jt nevetett, s csak azrt is kergette t az veggel egytt. Szilvi anyja utn kiablt:
*- Anyu, mondd meg neki, hogy puszttsa el!
*Anya abbahagyta az ebdfzst, hogy igazsgot szolgltasson gyermekei kztt:
*- Miki, ne gytrd a hgodat! Vidd ki a legyet a szabadba, s engedd el!
*- Ne! - kiablt Szilvi, - lje meg!
*- Ilyen irgalmatlan vagy? - Jl van, no, mr j a biciklim, kiviszem az erdbe, te knyesked!
*Szilvi anyjhoz fordult:
*- Mirt veszdik vele annyit? Nem lenne egyszerbb rlpni?
*- Nem vetted szre, hogy Miki mennyire trdik az llatokkal? s kszakarva sem bnt senkit, klnsen nem a gyengbbeket...
*- Akkor engem mirt bosszant?
*- Mert te nem vagy gyenge, s csakugyan mindjrt kpes vagy bosszankodni!
*- Ez sajnos igaz, de mondd, anyu, egy olyan piszkos, nagy lgy, amely nincs is a helyn kzttnk, nem rdemeln meg, hogy eltapossk?
*- Hm. Lehet, hogy igazad van, de azrt n rlk, hogy Isten nem gondolkodik hasonlkppen. Mert bizonyos rtelemben mi is olyanok vagyunk, mint ez a lgy. Szennyesek vagyunk, ingereljk t, s szentsgben eltaposhatna bennnket. De irgalmas hozznk. Tudod, mi az irgalom? A meg nem rdemelt szeretet, knyrlet.
*Szilvi meglepetten hallgatta anyjt, aki indult mr jra a konyha fel. Mg azt mondta neki:
*- Szilvikm, az csak hasonlat volt, s minden hasonlat sntt. Ne is gondolj tbbet a lgyre, csak azt jegyezd meg az egszbl, hogy Isten bneink ellenre sem semmist meg bennnket, ad alkalmat arra, hogy megtudjuk, mi az akarata velnk,
„Isten kegyelmes s irgalmas...!" (Nehmis 9,31). |