A szerelemr�l

Az ember akkor tud igaz�n �rni az �rzelmekr�l, amikor �t�li �ket, ezt tapasztalta meg most Zs�fi is. Kora ellen�re meglep�en szeml�letesen �r „az �rzelmek kir�lyn�j�r�l”. T�bbsz�ri �jraolvas�sra, m�s-m�s szeml�letb�l n�zve csak egyre t�bbet t�r fel mag�b�l ez a kis essz�.

A szerelem az az �rzelem, amit mindenki a vil�g legjobbj�nak tart. Szerintem az �rd�g aj�nd�ka, hiszen amekkora �lvezet, am�g meg�led, akkora k�n, hogyha elveszted. �lsz a szerelmed karj�ban, azt hiszed soha nem lesz v�ge, azt�n egyszer csak az �lel� karok kiszor�tj�k bel�led az �letet, �s akkor m�r nem hiszel benne, hogy leszel m�g boldog. Azt hiszed, nincs enn�l nagyobb f�jdalom, azt�n minden nappal, perccel egyre rosszabb lesz, megdobban a sz�ved, ha megl�tod, de tudod, hogy � m�r nem  a ti�d, tal�n sosem akart t�ged annyira, mint te �t. El�sz�r azt �rzed, hogy m�r csak fizikailag van veled, de a lelke elillant mell�led, �s valaki m�s� lett,  de neked m�g az is el�g, csak a tudat, hogy veled van. Azt�n elveszted v�gleg.

Olyan ez, mint a gyilkoss�g, csak a gyilkost nem �t�li el senki, m�g az �ldozatot mindenki sz�nakozva b�mulja, �s nem �rti, mi�rt mer�lt el az �nsajn�latban. Te akkor tudod, hogy senki nem �rtheti meg, mi zajlik le benned. B�cs� n�lk�l hagy itt, de a lelked egy darabj�t k�retlen�l is kiszak�tja bel�led, �s mag�val r�ntja. Minden�tt �t l�tod, mintha mindenben ott lenne bel�le egy darab, csak neked nem maradt bel�le semmi, �s ez az �rz�s k�noz �lland�an. A lelked pedig lassan �p�l fel �jra, de nyomtalanul m�r sosem lesz �jra egys�ges, minden csal�d�s hagy egy apr� bar�zd�t rajta. Alig l�tszik, de nem t�nik el teljesen soha. Azt�n id�vel meg tanulsz egy�tt �lni az �rz�ssel.

Lek�zd�d a f�jdalmat, de az �rz�st nem tudod elfelejteni. K�ts�gbeesve pr�b�lod megtal�lni azt a szem�lyt, (ha nem is mondod ki, csak valahol m�lyen �rzed) aki elhozza a boldogs�got, pedig tudod, hogy ez a boldogs�g mag�val hozza a k�nt �s f�jdalmat is, de m�r nem tudsz meg�llni. Err�l nincs elvon�, ha egyszer elkezded, soha t�bb� nem fejezed be, mert az az egy cseppnyi boldogs�g elfeledteti veled, azt a rengeteg f�jdalmat, amit a boldogs�g�rt kell �t�lned. Az �let pedig igaz�n kegyetlen, mert a f�jdalmat elfelejteti az id�vel, �s csak a boldogs�g marad, hogy �jra �s �jra �nk�nt beles�t�lj a legnagyobb csapd�ba.