Igazából azért is választottam ezt a témát, mert engem is érdekel, meg kitudja, lehet, hogy még sokakat. De viszont most kicsit nehéz dolgom van, hiába keresgéltem utána a neten s kérdeztem meg pár ismerősömet mi erről a véleményük. Mert még mielőtt nem gyűjtöttem információt a témáról addig teljesen más szemszögből láttam, mint most, hogy vannak lóra információim. S én általában úgy írok ezekről, a témákról, h azon alapul vagy megpróbálom beleszőni a saját véleményemet is. (Ja igen aki nem tudná ezek nem a netről vannak leszedve, hanem én szoktam megírni. Részben az én saját szavaim, részben ahonnan összegyűjtöm az infókat.) De most nem tudok ragaszkodni a véleményemhez. Meg őszintén szóval, most nem is akarok. Nah de ennyit a kulisszatitkokról.

Gondolom már sokatok olvasott az újságban vagy a neten, hogy milyen előnyei, és hátrányi lehet a távkapcsolatnak. Ha csak szavakban szeretnék összeszedni mik azok az előnyök és hátrányok.

Kezdjük a hátrányokkal: hiányérzet, költséges, féltékenység, távolság, fárasztó, idő, sok utazás, kapcsolatromboló lehet egy idő után.

Most jöjjenek az előnyök: „megszépít”, nem unjátok meg egymást, próbatétel.

Lehet, hogy még lehetne mind a két csoporthoz fölsorolni, de én ennyit tudtam összeszedni.

1. A kapcsolat nem válik unalmassá
A családtagok, barátok azzal szoktak érvelni a távkapcsolat mellett, hogy „így legalább nem unjátok meg egymást”. Az is gyakran elhangzik, hogy a "távolság megszépíti a kapcsolatot". Ezeket a „bölcs” mondatokat bizony dühítő hallani, miközben te a kedvesed után vágyakozol – a dologban ennek ellenére van némi igazság. Manapság sokan a megismerkedésük után azonnal össze is költöznek – ezzel mintegy kihagyják a két fél között kialakuló intimitás bizonyos lépcsőfokait. Egy távkapcsolatban a körülmények kényszerítő ereje miatt tovább tart az első, „alakulási” fázis – ez pedig sok esetben mélyebbé, tartósabbá teheti a szerelmeteket!

2. Minden találkozás újat ígér
Ugye kiábrándító az, ha a munkából hazaérve mindennap a párod szanaszét hagyott zoknijai és a mosatlan edények fogadnak? Egészen más a helyzet, ha hetente csak egy-két napot, netán csak néhány órát tudtok együtt tölteni. Ilyenkor a találkozást mindig nagy várakozás és készülődés előzi meg, így az együttlét mindig egy kicsit ünneppé válik… csak arra vigyázz, hogy a felfokozott izgalom tönkre ne tegye a várva várt pillanatokat!

3. Több időd jut magadra
Ha nem te viseled a közös háztartás minden nyűgjét, akkor természetesen több időd és energiád jut magadra. Használd ki a lehetőséget, és tölts minél több időt a barátaiddal, az edzőteremben, vagy egyszerűen csak sétálj egy nagyot a környéken! Ha törődsz magaddal, és feltöltődve várod kedvesed hazaérkezését, az a kapcsolatodnak is csak jót tesz!

 

1. Nem ismeritek meg egymást eléggé
Ha a párod  külföldön él, nem tudhatod pontosan, mivel tölti az idejét. Elképzelhető, hogy a kedvesed egészen más arcát mutatja neked, mint másoknak. Ha távkapcsolatban éltek, sokkal több lehetősége van a füllentésre és az alakoskodásra. Figyelj oda az intő jelekre! Gyanús lehet például az is, ha a kedvesed azt állítja, hogy otthon tölti az estéit, de a mobiltelefonját kikapcsolja, vagy sosem veszi fel…

2. Az utazás elvonja az energiádat
Ha a hétvégéid nagy részét vonaton, távolsági buszon vagy autóban töltöd, akkor bizony nem sok szabadidőd marad. Bár kezdetben a kedvesed minden gondolatodat kitölti, gondold végig, hogy vajon érdemes-e mindent feláldoznod a szerelmedért? Ne hanyagold el a családodat, barátaidat vagy a kedvenc hobbijaidat csak azért, hogy néhány boldog pillanatot együtt töltsetek – bárhogy is alakul a kapcsolatotok, ezek a dolgok előbb-utóbb hiányozni fognak!

3. A távkapcsolat sokba kerül
A távkapcsolatok komoly anyagi áldozatot, követelnek – a sok utazás mellett a hosszú percekig, netán órákig tartó telefonbeszélgetések is meglehetősen sokba kerülnek. Bármilyen kegyetlenül hangzik, hosszútávon sokkal „gazdaságosabb”, ha a jóképű szomszéd sráccal vagy az egyik kollégáddal melegedsz össze…

Említettem az elején, hogy néhány ismerősömet megkérdeztem mi a véleményük. Átlagban többségük nem hisznek és nem hívük a távkapcsolat.

De persze akadhat olyan helyzet is, hogy már benne vagytok a kapcsolatban, és akkor szól közbe a távolság. Új iskola, máshova költözik az egyik fél… stb.

Olvastam olyan fórumokat ahol ilyen kérdéseket tettek föl, hogy a párjuk több 100 km-re költözött. És, hogy mi tévők legyenek. Vagyis abban kértek segítséget, hogyan tudnák elviselni azt az időm míg nem találkozhatnak. Erre elég sok módszert ajánlottak egymásnak. S most egy párat föl sorolnék: legyetek egyre többet a barátaitokkal, iratkozzatok be különféle tanfolyamokra ( tánc, nyelv…), valamilyen hobbi űzése ( sport, rajzolás, olvasás, sétálás…). Az a lényeg, hogy próbáld magad lefoglalni és nem egész egy sarokban gubbasztani és arra gondolni, hogy mit csinál. Mert szerintem ennél rosszabb nincsen és a kedvesed, sem akarná ezt, hogy egész nap csak búslakodj miatta. Meg most már a XXI. Században élünk nem az őskorban ahol nem volt semmi kütyü amivel, lehetett volna kommunikálni. De most már ott van a telefon s szerintem már lassan az öt éves gyerek is azzal szaladgál. Ott van a világháló. Különböző oldalak ahol egymásnak írhatok levelet, üzenetet. Vannak különféle csevegő programok (MSN és ehhez hasonlók) ahol bármikor tudtok beszélni. Igaz ezek mind nem tudják azt, hogy bármikor egymáshoz tudjatok bújni, vagy csak át tudjad ölelni egymást. De szerintem a szavakkal is ki lehet fejezni, ha valakit igazán szeretünk és nem csak az üres szavak, beszélnek belőlünk. Nah de ha ez mind megvan, akkor szerintem hamar eltelik az a pár nap, amikor nem láthatjátok egymást. Észre sem veszitek és már itt is megint a hétvége.

De lehet, hogy most én könnyen beszélek, mert még nem éltem át ezt a dolgot s nem tudom milyen valójában.  

Végére legyen egy fórum bejegyzés, ami szerintem magáért beszél!

„Szia!
Nickeey javaslatát csak erősíteni tudom!
Először nagyon fáj, de ha az elején eltereled a gondolataidat számodra fontos irányba, sport, tanulás stb, akkor könnyebb lesz. Hidd el ez közhelynek, tűnik, de kevesen fogadják meg! Én szintén majdnem egy éve szakítottam és úgy érzem, hogy kell egy kis idő, hogy az ember bizonyos dolgokat másképp lásson. Ezek a dolgok legalább javadra válnak.
Egyszer Én is voltam hasonló helyzetben, mint Te.
Én Pesten, Ő Tiszafüreden és persze sulisok voltunk. Egy pár hónaplevelezés után beláttuk, hogy nincs értelme.
De láss csodát 14 év után Pestre költözött, és újra találkoztunk, addig nem is tudtam róla semmit.
Most van barátja, de mikor taliztunk kicsit csalódottnak tűnt, hogy talán másképp is lehetne. Itt a sztorinak nincs vége, mert ez kb. 3 hete történt. Lehet, hogy még lesz belőle valami.
Valóban, ha a sors egymásnak teremtett titeket, akkor nem menekültök egymástól :) .
Fel a fejjel!”