Titkos jelbesz�d

Sokakat foglalkoztathat a titkos jelbesz�d. A titkos jelbesz�d lehet valami kital�lt besz�d. Mint p�ld�ul a vir�gnyelv (liliom – nyugalom, n�rcisz - irigys�g, rozsa – v�rjelent�s persze ezeket csak �n tal�ltam ki).

De lehet �r�sban is jelbesz�d, mint p�ld�ul a rov�s�r�s. Vagy nekem most az „A” bet� ezt jelentene: @., a „B” meg ezt #. �s �gy folytathatn�m eg�szen a „ZS” bet�ig �s kialakulna egy �j abc, amit �n tal�ltam ki, vagy esetleg te.

Lehetnek m�g titkos jelbesz�dek a gesztusok �s a mimika. De ezt a fajta jelbesz�d sokan ismerhetik �s az el�z� kett�vel szemben.  S m�g az el�z� kett�h�z annyit, hogy olyanokat b�rki kital�lhat. M�g gesztusokat vagy mimik�kat nem tudsz csak �gy kital�lni.

Ezek a titkos besz�dek Ezekkel, a jelz�sekkel k�pesek vagyunk azt is kimutatni, amit sz�ban nem tudunk elmondani. Egy egyszer� p�lda: valakit nagyon szeretsz, �s nem csak azt mondod neki, hogy szeretlek, hanem meg�leled.

Az�rt n�h�ny gesztus �s mimika: tekintet, n�z�s, k�zeled�s, zsebre dugott k�z, k�r�mr�g�s, idegesen barb�r a kez�vel, tekergeti a haj�t, idegesen r�zza a l�b�t, k�zt�rdel�s, gall�r igaz�t�s  stb…  

A zsebre dugott k�z

H�s�nk egy kiss� habozva l�pett be a vez�rigazgat� szob�j�ba. V�gre megkaphatja a sz�m�ra oly fontos iratot, amely esetleg biztos�thatn� a j�v�j�t. Igen, a munkaszerz�d�sr�l van sz�. A j�vend� �j munkat�rs k�t m�ter t�vols�gban �lt le egy fotelba szemben a vez�rigazgat�val. A vez�rigazgat� - aki maga is lentr�l k�zd�tte fel mag�t -, megfigyelte a vele szemben �l� minden gesztus�t �s minden mozdulat�t. Csod�lkoz�ssal l�tta, hogy ez az ember, aki egy felel�s beoszt�st akar bet�lteni, a besz�lget�s alatt mind a k�t kez�t egyszer csak zsebre dugta. Egy pillanattal k�s�bb, mintha �szrevette volna a rosszall� pillant�st, kih�zta a kezeit a zseb�b�l. Majd a l�bait tette keresztbe. Kicsivel k�s�bb egy asztaln�l �ltek. Ekkor a jel�ltnek alkalma lett volna bebizony�tania, milyen j�l felk�sz�lt, tiszt�ban van azokkal a feladatokkal, amelyek egy ilyen magas poz�ci�ban el�fordulhatnak. A besz�lget�s k�zben az ujjai k�z�tt idegesen kis pap�rgalacsinokat gy�rt. A vez�rigazgat� a k�vetkez� mondatokkal b�cs�zott t�le: "Sajnos most m�g nem tudok d�nteni. Majd �rtes�tj�k, amennyiben alkalmazni k�v�njuk. K�sz�n�m, hogy idef�radt."
a jelentkez�s mell� a k�vetkez�ket jegyezte le: zsebre dugta a kez�t, sz�val nem volt teljesen nyitott, esetleg valami rejtegetni val�ja volt, vagy bel�l ennyire bizonytalan. A keresztbe rakott l�bak azt bizony�tj�k, hogy nagyon ideges volt, �s bizony�ra kisebbs�gi �rz�se van. Amennyiben ennek az embernek ilyen tr�kk�kre van sz�ks�ge ahhoz, hogy magabiztosnak l�tsszon, akkor hogyan fogja meg�llni a hely�t, mint vezet�. A pap�rgalacsinok pedig arr�l �rulkodnak, hogy elfojtott titkos v�gyai vannak, amiket az�ltal pr�b�l levezetni, hogy mindig babr�l valamit az ujj�val. Egy�bk�nt idegess�g�t, bels� nyugtalans�g�t nem lehetne a gesztusaib�l felfedezni.

Bels� indulatok k�v�l

Vajon nem korai-e n�h�ny pszichol�giai h�tt�rt�nyez� ismeret�ben azonnal v�lem�nyt alkotni bizonyos mozdulatok l�tt�n, amelyek - mint ebben az esetben - fontos d�nt�st hat�roznak meg? Egy �ltal�nos ismertet� kev�s r�szletre tud kiterjedni az emberi karakter sok jellemz�je miatt. Gyakran n�h�ny pillanat el�g, hogy valaki jellem�t �sszess�g�ben felm�rj�k. Hogyan lehets�ges ez? Mivel lehet azt megmagyar�zni, hogy minden kis mozdulatban tetten �rhet� az eg�sz ember? a szervezet nem r�szekb�l �ssze�ll�tott mechanikus szerkezet, hanem sejtekb�l kifejl�d�tt biol�giai eg�sz, amelynek r�szei �lland�an nagyon szoros kapcsolatban vannak egym�ssal. A szervezet m�k�d�s�nek egyik alapj�t a reflexk�r�k adj�k. Egyes idegek a test felsz�n�r�l a gerincvel�be �s az agyba, m�g m�sok onnan az izmokhoz �s a mirigyekhez vezetik az inger�letet. Ebben a reflexk�rben halad az ideginger�let, amely szab�lyozza a szervezet m�k�d�s�nek nagy r�sz�t. Mivel ezek a reflexk�r�k kapcsolatban vannak egym�ssal, minden megnyilv�nul�s, a testtart�s, s�t minden mozdulat inform�ci�t szolg�ltat az eg�sz szem�lyis�gr�l.
K�pzelj�nk magunk el� egy embert, aki minden lehets�ges t�rgyat: ceruz�t, sz�v�sz�lat, pap�rt, n�ha a saj�t ujj�t is a sz�j�ba veszi.
az, aki valamilyen t�rggyal vagy az ujj�val a sz�j�ban turk�l, rendk�v�l fesz�lt, mert kiel�g�tetlen v�gyak �s ellent�tes �szt�n�k harca d�l benne. Ezek a v�gyak esetenk�nt er�s�dnek, n�ha pedig �tmenetileg gyeng�lnek. Ha p�ld�ul valaki nem tudja elvenni arc�t�l a kez�t, felt�telezhet�en f�lt�keny, kapzsi �s zsarnok.
"Nem, nem veszem le a kab�tomat, csak egy percig maradok!" - tal�n sokaknak ismer�s ez a n�i j�tszma. Val�j�ban pedig a tiltakoz� n� lelk�ben ott szunnyad a v�gy, hogy megmutassa mag�t. Ha valaki nem akarja levenni kab�tj�t, egyfel�l azt jelzi, hogy mesters�gesen fel�p�tett t�vols�got akar tartani, m�sr�szt pedig azt, hogy lelke m�ly�n szunnyad� g�t megakad�lyozza, hogy �gy viselkedjen, ahogy azt �szt�nei �s �rz�sei dikt�ln�k.

"Jelent�ktelen" mozdulatok .

Gyakran megfigyelhet�nk olyan kis, �szrev�tlen k�zmozdulatokat, is melyek f�lreismerhetetlen t�kr�z�i az emberi jellemnek. �me n�h�ny k�z�l�k: Ha m�r automatiz�l�dtak, szok�soknak nevezz�k �ket.

Az orr meg�rint�se a mutat�ujjal: ez a gesztus akkor figyelhet� meg, amikor valaki fontos d�nt�st hoz, vagy amikor felel�ss�gteljes tan�csot kell adnia. Term�szetesen akaratlan mozdulat. Arra k�vetkeztethet�nk bel�le, hogy az illet� megfontolt �s �vatos. Azt aki ilyen mozdulatot tesz, nem szabad provok�lni, mert mozdulata azt is bizony�tja, hogy bizonytalan �s agg�dik valami miatt. Hat�rozotts�got, v�llalkoz� szellemet �s b�tors�got kell k�v�nni neki. M�g ha nem is enged el�vigy�zatoss�g�b�l �s megfontolts�g�b�l, �rdemes hallgatni meg�rz�seire.

A nyakszirt d�rzs�lget�se a hajt�n�l

Ha valaki besz�lget�s k�zben a nyak�t d�rzs�lgeti, vagy a nyakszirtn�l, a fej h�ts� r�sz�n a haj�t simogatja �s k�zben gondterhelt arcot v�g, biztosak lehet�nk benne, hogy f�l�nk, sz�gyenl�s ember. H�tter�ben egy kor�bbi s�r�l�s �llhat. Tov�bb� azt is jelenti, hogy k�nnyen visszaretten a neh�zs�gekt�l �s f�l a sikertelens�gt�l. �vatosan meg kell gy�zni r�la, hogy b�trabban n�zzen szembe a neh�zs�gekkel, mert a probl�ma megold�sa csak egy karny�jt�snyira van t�le.

G�rb�tett mutat�uj gall�rlaz�t�s.

Aki mutat�ujj�val folyton ingnyak�ba ny�l, �s azt idegesen elh�zza a nyak�t�l, erk�lcsileg egyens�lyban �rzi mag�t. B�szke, hi� �s hi�nyos a realit�s�rz�ke. Ha valaki ezt a mozdulatot r�vid id�n bel�l t�bbsz�r megism�tli, arra utal, hogy mag�t egy fel nem fedezett zseninek tartja, akit v�lem�nye szerint a t�bbiek alul�rt�kelnek. Az ilyen embernek minden erej�vel azon kell igyekeznie, hogy sokkal tart�zkod�bb legyen. Ezenk�v�l a realit�shoz val� k�zeled�s �s az �nuralom is nagyon fontos lenne sz�m�ra.

K�zt�rdel�s

Aki meg�ll�s n�lk�l kez�t t�rdeli, lelke m�ly�n feld�lt, szorong �s teljesen nyugtalan. Jellemz� r� a biztons�g �s a magabiztoss�g hi�nya, f�l a vit�kt�l, lehets�ges �s a lehets�ges �ssze�tk�z�sekt�l. Retteg a visszautas�t�st�l �s att�l, hogy rosszul �t�lik meg. �rdemes a magabiztoss�g�t t�mogatni, �s a bizalm�t megnyerni. sz�mos bels� g�tl�sa ellen�re az ilyen emberben szokatlanul sok tartal�k van.

"A nyakkend�j�t�k"

Gyakran l�tni olyan f�rfiakat, akik �lland�an a nyakkend�j�k csom�j�t h�zogatj�k, igazgatj�k. Pedig ez legt�bbsz�r teljesen felesleges. �ket �lland�an az foglalkoztatja, hogy milyen benyom�st tesznek �lt�z�k�kkel �s szem�ly�kkel a k�rnyezet�kre. Legfontosabb, hogy elnyerik
-e az emberek tetsz�s�t �s sikert aratnak-e. Ez�rt �lland� �nmeger�s�t�sre van sz�ks�g�k. Rendszeres sportol�ssal a test�n kereszt�l kell a lelk�t is meger�s�tenie, hogy val�ban magabiztoss� v�lhasson.

Jelbesz�dsz�t�r:

- Ha valaki eltakarja a sz�j�t, azt jelenti, hogy nem akar a k�rd�s�nkre v�laszolni.
- A magasba emelt orr elsz�nts�gr�l �rulkodik.
- Ha valaki besz�d k�zben az ujjaival h�romsz�get form�l, akkor f�l�nyess�gre k�vetkeztethet�nk.
- Aki a k�v�j�t az �ramutat� j�r�s�val ellenkez� ir�nyba keveri, val�sz�n�leg szinte mindent el�rt az �letben.