- Szeva!
- Helló!
- Figyeld már hogy néz ki az a nő abban a csizmában!
- Ja, elég érdekes.
- Engem egyébként nem izgat, hogy ki mit vesz fel, mindenkinek a saját dolga.
- Igaz, mindenki maga dönti el, meg az ízlések és a pofonok különbözőek.
- Csak az ilyen vallásos emberek szoktak idegeskedni azon, ha valakinek több színű a haja, meg ilyenek. Nem vágom, hogy hogy nem lehet elfogadni azt is, ami eltér a megszokottól. Minden kornak megvan a maga divatja, nem? Tényleg, te jársz templomba?
- Aha.
- Igen??
- Ja.
- Én nem. Nem is tudom mióta nem voltam. De jártam két évig hittanra, meg bérmálkoztam is. Szóval megvolt minden ami kell, vágod.
- Értem.
- Komoly jársz rendszeresen templomba? Én nem szoktam, öreg nénik járnak oda, meg akiknek ilyen csőlátásuk van, és nem képesek elfogadni másnak a nézeteit, csak egyfajta dolgot hisznek jónak és igaznak. Most nem téged akarlak szívatni, én így vágtam le, nagymamám szokott járni templomba. Szerintem semmi értelme, meg nem is érek rá, mert tanulnom kell, meg semmi kedvem korán kelni.
- Ja, szerintem is hülyeség az, ha az ember csak ilyen monoton jár templomba. Megszokásból és nem is ismeri a saját felekezetének a hitvallását, meg ilyenek.
- Őőő. Aha?
- Szóval szerintem a hívő ember és a vallásos ember között tök nagy különbség van. Nem mindenki tért meg, aki templomba jár?
- Várjál már, nem vágom, hogy miről beszélsz. Ezt utálom, hogy egy csomószor dumálnak a megtérésről ilyen jehova tanúi, meg ezek, de mi a rákot jelent?
- Őőő. Tudod?
- Meg tökre idegesít, hogy mindenki azt hiszi, hogy csak az a jó, amit ő mond, otthon a nyakunkra járnak a jehovák, az aluljáróban is szoktak lenni ilyen táblák, hogy eljön a világ vége, de ők majd megmondják a frankót, meg ilyen csodadoktorok vagy mi a halál, és?
- Ja, ja ez tényleg így van, de hagy fogalmazzam meg mi az a megtérés. Tudod, a keresztyének ilyen szaknyelvet használnak, amit ők frankón vágnak, de néha tényleg fel sem tűnik, hogy esetleg másnak nem érthető. Régen, mikor a Biblia íródott, akkor ezt mindenki vágta, hogy mi. Olyan, mintha ma azt mondanám, hogy visszatérés, vagy hazatérés.
- Aha, de most ez mi is?
- Szóval a Bibliában a megtérés az arról szól, hogy az embernek meg kell térnie a rossz útról, és vissza kell térnie haza.
- Hát, ez elég jelképes.
- A Biblia azt mondja, hogy az embernek, mivel bűnös, biztos tanultátok hittanon a bűnbeesés történetét, meg kell térnie. Rossz úton jár, rossz irányba megy. Vissza kell fordulnia.
- Ez az Ádám és Éva történet elég csírának tűnik nekem. Tök hülyeség, hogy az ember bűnös. Vannak bűnös emberek, akik gyilkolnak, meg akik megcsalják a feleségüket, de az átlag ember az nem bűnös. Én például utálom, ha azt mondják, hogy bűnös vagyok, mert nem is csinálok semmi rosszat. Faterom is adakozik az idősek otthonának, én is mindig szoktam segíteni, ha látom, hogy valaki bajban van, nem szoktam káromkodni, na szóval nem akarok nagyképű lenni, de? Meg ha Ádám és Éva tényleg balhéztak is régen valamit, akkor ahhoz nekem full semmi közöm. Különben is olyan emberek mondják ezt nekem, akik semmivel sem jobbak nálam.
- Figyu, tényleg igaz, hogy ez a bűn dolog is egy szakkifejezés. Minden valamirevaló csoportban idővel kialakul egy szaknyelv, hogy azt a többiek ne értsék. Ez csak poén, de van benne igazság. A bűn az céltévesztést jelent. Az ember rossz irányba halad, mert eltért Istentől. Tudom, ezt nem mindenki hiszi el, de mondjuk az is igaz, hogy nem attól függ, hogy valami úgy van-e vagy sem, hogy azt valaki hiszi-e, vagy nem. Az ember Istennel volt mindaddig, amíg bűnbe nem esett. Addig Isten vele volt, de aztán eltért Istentől. Viszont Isten hívó szava egyből a bűnbeesés után elhangzott: "Ádám, hol vagy?" Addig együtt sétáltak az éden-kertben, de aztán Ádám nem jelent meg a találkozón. Isten nem akarja azt, hogy bárki is elvesszen, mert bűn büntetése ugyan a halál, tehát ha rossz irányba megyünk, akkor megszívjuk, de miután vétkezett az ember, Isten még szereti őt.
- Várj, most én rossz irányba megyek?
- Megtérni azt jelenti, hogy visszatérni Istenhez. Aki megtért, azzal Isten ott van. Sőt, azt mondja a Biblia, hogy Isten lelke benne van.
- Öreg, ez bukta. Van egy haverom, aki azt mondta, hogy megtért. Én ismertem őt előtte, és elmondom neked, hogy semmit nem változott.
- A megtérés az valójában egy fordulatot jelent. Addig haladtunk a rossz irányba, aztán rájöttünk, hogy az rossz, és megfordulunk. Arccal más felé állunk, de akkor még, amikor megfordultunk, valójában ugyanott vagyunk. Aztán ha az ember 10 év múlva is ugyanolyan, mint előtte, semmit sem változott, akkor megkérdőjelezhető az ő megtérése. Az azt jelenti, hogy nem indult el a helyes irányba. Ha valaki forog egy helyben, akkor ott valami nem stimmel. Érted, ha tudom, hogy rossz ház előtt állok, ahová mennem kell az kettővel arrébb van és én csak forgok, attól még nem jutok el oda. De maga a megtérés az valójában egy fordulat.
- Na tisztázzuk, mi kell a megtéréshez?
- Hogy az ember belássa azt, hogy bűnös. Ez olyan szükséges, de nem elégséges feltétel.
- Na ne, a matekot azt hagyjuk, utálom ezeket a szabályokat és definíciókat.
- Ok. Szóval attól még, hogy az ember belátja, hogy bűnös, és az élete rossz irányba halad, attól még mehet tovább ugyanúgy a rossz irányba, csak esetleg egy kicsit rossz lelkiismerettel. De ha az ember úgy gondolja, hogy ő jó, neki nincsen szüksége arra, hogy Istenhez térjen, akkor eleve esélytelen a megtérés. Ha már észleljük azt, hogy magunktól mennyire képtelenek vagyunk jók lenni, mennyire tökéletlenek vagyunk és belátjuk azt, hogy itt egyedül Isten segíthet, hogy végre békességben a jó úton legyünk, akkor saját döntésünk következtében teszünk egy fordulatot.
- Ezt kifejthetnéd még egy kicsit jobban is.
- Ha valaki megtér, akkor ahhoz Isten odamegy. Ő még mindig ott áll, ahol az előbb is volt, nem ő ment Istenhez, hanem Isten odament hozzá. A megtért emberhez megy oda, és segít neki, hogy visszatérhessen a jó útra. Vezetni akarja őt, hogy ne menjen ismét a rossz irányba.
- De mi a jó irány?
- Istent követni, az ő akarata szerint járni, cselekedni.
- És ebbe nekem hol van a bolt? Miért üzlet ez nekem?
- Ha valaki nem fogadja el Isten segítségét, maga útján akar járni, akkor azt kapja, amit érdemel, halált. Viszont az Úr a megtérés után kapásból ad nekünk két ajándékot is. Megbocsátja a bűneinket, nem kell többet törődnünk azokkal, sőt még örök életet is ajándékoz nekünk. Mindezért a megtért embernek egyáltalán nem kell tennie semmit. Aki ezt az ajándékot elfogadja az valóban meg is kapja azt.
- Ez már így le van zsírozva a Mindenhatónál?
- Tulajdonképpen igen. De ezt valakinek le kellett zsíroznia. Várj, mondok egy példát: Ha elmész a zöldségeshez, és nem tudsz neki fizetni, mert nincsen nálad annyi pénz, akkor ő mondjuk azt mondja, hogy majd máskor kifizeted. De nem engedi el az adósságot. Ha te nem tudod kifizetni, de a haverod pénzel helyetted, akkor azt a zöldséges elfogadja. De az adósságot nem engedi el, azt mindenképpen ki kell fizetnie valakinek. Isten is így van ezzel. Mi nem érdemlünk örök életet, mert bűnösök vagyunk. Mi halált érdemlünk. Ha száz évig élnénk is, akkor sem tudnánk annyi jót tenni, hogy örök életünk legyen, mivel már egy bűnt biztosan elkövettünk. Nem tudjuk megfizetni az örök életet. Nem tudjuk törleszteni a bűneinket, mert saját magunk kevesek vagyunk hozzá. Próbálkozunk magunktól és még csak rosszabb lesz. Lehetetlen az embernek törlesztenie Isten felé az adósságát. De Isten nem engedi el azt, a zöldséges sem engedi. Azt valakinek ki kell fizetnie. De mivel Isten tudja, hogy az ember erre képtelen, mert lehetetlen, hogy tökéletes legyen, ezért az ő kegyelme és szeretete által elküldte az ő saját Fiát, aki tökéletes, és ugyanúgy emberként kísértést szenvedett mint mi, de bűnt nem követett el, ő meghalt helyettünk, hogy nekünk örök életünk lehessen. Mert a bűnért halál jár, és Jézus felvette a mi bűneinket, és meghalt helyettünk. Mert annyira szeretett minket. Kifizette az adósságot, amit mi nem tudunk. Ez ajándék. Aki ezt elfogadja, annak örök élete van. Mert Isten Jézust feltámasztotta a halálból. Ugyanúgy minket is feltámaszt, ha elfogadjuk tőle a megváltást és hiszünk neki. Ennyi az egész. Ahelyett már az Úr Jézus kifizette az adósságot. Aki azt mondja, hogy neki nem kell, majd ő erőlködik és fizet, az ha nem döbben rá arra, hogy képtelen fizetni, sőt idővel csak halmozza bűneit, és nem hogy törlesztene, de még csak több tartozást gyűjt magának, annak nem lesz kifizetve a tartozása. Jézus mindenkiét kifizeti, aki elfogadja.
- De nálam vannak sokkal rosszabbak is.
- Igaz, de a zöldségesnek is hiába mondja az ember, hogy ugyan már zöldséges úr, van aki sokkal többel tartozik nálam, attól még nem engedi el a tartozást. Hiába mondjuk, hogy van aki nálam is bűnösebb, attól még én bűnös vagyok. Valakinek fizetni muszáj. Jézus már fizetett, de el kell fogadni. Tehát tudhatjuk azt, hogy ha nem fogadjuk el, akkor megmarad a tartozásunk, akkor csak úgy tudunk fizetni, hogy meghalunk. Örök élet helyett örök halál a jussa az embernek alapvetően. Mert a tartozást ki kell fizetni. Viszont a másik oldala is igaz, hogy ha már elfogadtuk, akkor nem kell paráznunk, hogy mi lesz, mert akkor már törlesztve van az adósságunk. Ez ugyanúgy igaz. Aki elfogadja az örök életet, azé az örök élet. Aki megvallja a bűneit, annak az Úr megbocsátja. Aki megtér hozzá, azzal ő ott lesz, nem hagyja magára, mutatja neki, hogy merre menjen.
- Jó, de ha az Isten annyira szereti az embert, akkor miért nem teszi azt, hogy mindenki térjen meg, hogy senki se vesszen a halálba?
- Mert az embernek szabad akarata van. Nincsen ráeröltetve semmi, neki kell döntenie. De az Isten a döntést is munkálja az emberben. Mivel ő azt akarja, hogy mindenki ismerje meg az igazságot, ezért megmutatja az alternatívát. Elénk adja a halált és az életet, és elmondja, hogy válasszuk az életet. Nem muszáj, ha ránkerőltetné, akkor nem a saját döntésünk lenne. Ha nem szeretem az Urat, akkor nem kell őt szolgáni, nem kell az ő szerinte helyes úton járni, de azt is elmondja, hogy akkor az örök halál felé tartunk. Ő nem utasít el, bármikor megtérhetünk hozzá. Tudtunkra adja, hogy mi a helyes döntés, és mi a rossz döntés, de nem muszáj hinni neki. De megígéri, hogy aki megtért azzal Ő, aki mindenkinél erősebb, ott lesz, nem hagyja magára, a lelkét adja neki és vezeti a helyes irányba. Nem ígéri, hogy könnyű lesz, de ígéri, hogy aki Benne bízik az nem szégyenül meg sohasem.
- Ez érdekes, de akkor vajon miért nem választja mindenki ezt az egyértelműen jó utat? Miért van az, hogy a halálba megy mindenki?
- Nem mindenki. Csak aki nem fogadja el az ajándékot. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ők elég erősek ahhoz, hogy megoldják a problémájukat, akik nem akarnak mástól ajándékot elfogadni. A büszkeségük nem engedi, nem akarnak megalázkodni Isten előtt. Tudják, hogy mindenért fizetni kell, ezért ingyen ajándékot nem akarnak elfogadni, közben pedig képtelenek kifizetni a saját tartozásukat. A hit, az olyan, mint egy érzékszerv. A bűn elkövetése után az ember már nem láthatta Istent szemtől szembe, mert szégyellte magát és elbújt... Most az ember a hitével érezheti leginkább Istent. Ez az érzékszervünk megsérült. Kérni kell az Urat, hogy gyógyítsa meg. Természetes állapotban megvolt, de a bűn rávetette magát, nem látunk a hitünkkel. Olyasmi mint a szem, de a szemmel csak látható dolgokat érzékelünk, a hittel pedig a láthatatlanokat. A hit a remélt dolgokba vetett bizalom, a nem látható dolgokról való meggyőződés. Akik hisznek az Istenben, azok megtapasztalják őt. Persze nem elég hinni, mert az ördögök is hisznek benne, hiszen tudják, hogy van, de attól még nem üdvözülnek. Ahhoz el kell fogadni az ajándékot.
- Hmm...
- Miután az ember már a döntést meghozta, az a nehéz, hogy utána megmaradjon a jó úton. A megtérés az egy pont az ember életében, utána az Istennel való járás, pedig egy életprogram. Ettől nyilván sokan félnek, de Isten megmutatja nekünk a Bibliában, hogy bár magasra teszi a mércét, de egyáltalán nem is érdemes lejjebb tenni. Sok jót ígér nekünk, és nem lesz unalmas vele az élet, sőt kalandos lesz.
- Mondasz valamit, mondjuk én egyáltalán nem szoktam olvasni, nem hogy a Bibliát.
- Jézus azt mondja, hogy az elveszettet megkeresi, az eltévedtet visszatereli, a gyengét és a sebesültet bekötözi, a kövérre és az erősre vigyáz, és úgy legelteti a nyáját, ahogyan kell. Engem például egyszer keresett meg és 6789-szer terelt vissza. Az a jó, hogy azzal, hogy valaki megtért, nem fejeződik be a Jézussal való kapcsolata, sőt akkor kezdődik el igazán. Az Úr nem csak azokkal foglalkozik, akik még nem tértek meg. A kövér és az erős szeret fickándozni, ezért vigyáz rájuk, hogy ne tévedjenek el ismét. Aki eltévedt, azt visszatereli. Az a jó, hogy türelmes, és ezerszer is visszaterel minket, nehogy elvesszünk. Mindig ugyanolyan türelmesen és szeretettel, mint legelőször. Biztos hallottad hittanon a pásztoros példázatokat. Az a jó, hogy nem úgy van, hogy Isten azokhoz van közel, akik odamennek hozzá, hanem azt írja a Biblia, hogy ha valaki elkóborol, ő utána megy, ott van vele, és visszaviszi a nyájhoz. Tehát foglalkozik vele, és tereli. Aki megtért, azzal ott van az Úr, és nem hagyja el soha. Segíti őt az életben, ha hittel rábízzuk magunkat, soha meg nem szégyenülünk, és örök életünk lesz, mert meghalt a bűneinkért.
- Hmm. Igen, ezt már elég sokszor mondtad. De mégis hogyan látja meg az ember Isten akaratát?
- Az is jó, hogy sokféleképpen kommunikál velünk. A Bibliából olvasott igéjén keresztül, a templomban hallottak által, de akár a saját józan paraszti eszünket felhasználva is.
- Na, eléggé repül az idő, lassan haza kéne mennem. Elég sok új volt nekem ebben, kell egy kis idő mire megemésztem, nem olyan könnyű ezt felfogni.
- Igazad van. Azt tanácsolom, hogy ha foglalkoztat a téma, akkor gondolkozz el rajta. Kell hozzá egy kis csönd, amikor nyugiban vagy. És ha van hívő keresztyén ismerősöd, akkor ne félj neki feltenni a kérdéseidet, nyilván lesznek még. Én is beszélhetnék még egy csomó mindenről, csak hát így hirtelen, nekem sem könnyű. És még annyi, hogy ha olvasod a Bibliát, ami az Isten szava, akkor sok mindent megtudhatsz róla, akár anélkül is, hogy valaki azt mondaná neked.
- Mondjuk olvasni azt utálok, de van egy közeli, Istent követő ismerősöm. Csak az a gáz, hogy össze-balhéztam vele, mert úgy éreztem, hogy rám akarja erőltetni a hitét. Aztán most azért is beszélgettem veled, hogy lássam, hogy te mit mondasz.
- Sajnos van, hogy valaki, aki már követi Istent, tudtán kívül, mert szereti a másikat és neki is tovább akarja adni a jó hírt, beszélgetni szeretne erről vele, és túl sokat dobálózik mindenféle Bib-liából idézett igékkel, pedig a másiknak az agyától a szívéig nem jut el semmi, és félrevágja az egészet. Idő kell mindenkinek, hogy a sokszor már "kommersszé vált" evangéliumot valóban megértse. Meg hogy egyáltalán meg akarja érteni. Erőltetni fölösleges, de megesik, hogy az emberrel elszalad a ló. De ha nem gondolod, hogy direkt az idegeidre akart menni, akkor akár hozzá is fordulhatsz. Az a fontos, hogy a különböző tanítások ne térjenek el a Bibliától! Ezért is jó, ha az ember olvassa. Isten azt mondja, hogy az az igaz, ami a Bibliában van. Sokan vannak, akik részleteket ragadnak ki belőle, vagy hozzá tesznek szépen hangzó, egyéb emberi jócselekedetekről szóló szociális finomságokat és ezért félrebeszélnek.
- Jó, de most már tényleg farolok. Csá!