A. V. Nogel B�NK�ZELBEN…

1. Fejezet

L�gyan ringat�zva haladt vel�k a h�feh�r jacht, valahol az Indon�z szigetvil�gban. A haj�korl�tnak t�maszkodva gy�ny�rk�dtek az el�j�k t�rulkoz� csod�latos l�tv�nyban. Az eddig soha nem l�tott k�ks�g� tengerb�l z�ld �kk�k�nt kiemelked� apr�bb s nagyobb szigetek elk�pr�ztattak mindenkit, aki fog�kony a term�szet alkotta val�di csod�k ir�nt. Orsolya �s Viktor megb�v�lten n�zt�k eme t�nem�nyt. Orsolya – haj�t id�nk�nt megborzolta a kellemes tengeri szell� –, homlok�ra tolta napszem�veg�t, el�gedetten n�zett v�gig sz�pen barnult test�n. �ppen harminc �ves volt. Viktor, a f�rje pedig harminchat. Sz�nes dinam�gaty�t �s k�nny� v�szoncip�t viselt. Megjelent egy fiatalember h�feh�r frakkban �s anan�szkokt�lt k�n�lt, benne j�ggoly�kkal. Leemeltek egy-egy poh�rral a t�lc�r�l, a boy mosolyogva biccentett �s indult egy m�sik utas fel�. Els�t�ltak a fed�lzeten sorakoz� nyug�gyakig �s k�nyelmesen elhelyezkedtek egy hatalmas sz�nes naperny� �rny�k�ban

– Olyan ez, mint egy hihetetlen�l sz�p �lom – mondta Orsolya a f�rj�re mosolyogva.

– Soha sem gondoltam, hogy egyszer ez is megt�rt�nik.

– Pedig l�tod, itt vagyunk. Otthon meg �ppen tombol a t�l.

– Rem�lem, Dani nem csin�l valami marhas�got – gondolt �t�ves kisfi�kra, akit utaz�suk idej�re Viktor els� feles�ge vett gondoz�sba.

– Nem lesz semmi baja, hiszen j� kezekben van – nyugtatta feles�g�t Viktor.

Lassan partk�zelbe �rtek. Lehet�s�g k�n�lkozott a f�rd�sre, amit a vend�gsereg �nfeledten ki is haszn�lt. A haj� tatj�r�l hatalmas fejesugr�sokat bemutatva, nagyokat csobbantak a kellemes h�m�rs�klet� v�zben. Orsolya �s Viktor sem maradt ki a remek mulats�gb�l. K�l�n�sen a f�rfinak volt kedv�re a dolog. K�s�bb, amikor elunt�k a f�rd�z�st visszamentek a nyug�gyakhoz �s �lvezt�k, ahogy a d�lut�ni naps�t�s simogatja test�ket. Viktor kiss� el is szund�tott. A feles�ge sz�longat�sa �bresztette.

– Viktor – hallotta, �s furcs�n t�relmetlennek �rezte Orsolya hangj�t. Kinyitotta a szem�t, de az asszony ott fek�dt mellette a nyug�gyon �s a tengert f�rk�szte.

– Viktor – hallotta ism�t. Feles�ge azonban meg sem sz�lalt.

– Orsi, te nem hallod? – k�rdezte.

– A tenger z�g�s�ra gondolsz? Hallom �s gy�ny�r�.

– Nem, nem arra gondoltam. Mintha valaki a te hangodon sz�l�tana – mondta a f�rfi elbizonytalanodva. Egy kicsit hom�lyosabbnak l�tta maga k�r�l a vil�got.

– Viktor! Mi a franc ez? – hallotta megint a felcsattan� hangot �s megremegett szeme el�tt a k�p. Mintha a feje is megf�jdult volna. Mellette Orsolya tov�bbra is a tengert n�zte. Mondott is valamit, de Viktor nem hallott semmit. Valaki megr�zta a v�ll�t.

– Viktor, valaki a konyha k�zep�re rond�tott – jutott el a kijelent�s a tudat�ig. A mesebeli t�j k�pe, mint egy berobban� soksz�n� �vegablak, �gy v�lt semmiv� egy pillanat t�red�ke alatt. Egy rug�ra j�r� profi bicska is elsz�gyellhette volna mag�t a l�tv�nyt�l, ahogy Viktor fel�lt az �gyon. A szeme m�g csukva volt.

– Nem �n voltam! – ki�ltotta zavartan, de n�mi bizonytalans�ggal a hangj�ban. Fejf�j�sa j�l �rz�kelhet�en �s rohamosan er�s�d�tt. M�r pontosan tudta, hogy mi t�rt�nt: fel�bredt. Csak �ppen nem a jachton, hanem Budapesten egy k�lv�rosi csal�dih�zban. Lassan, �vatosan kinyitotta szem�t, de �gy sem l�tott t�l sokat. Febru�r k�zep�n hajnali f�l hatkor m�g �jszakai a s�t�ts�g. Csak a hallb�l sz�r�d�tt be n�mi f�ny.

– Akkor esetleg �n lehettem? Na, fel�bredt�l v�gre? – k�rdezte Orsolya az ajt�b�l. Viktor morgott valamit �rthetetlen�l, kifordult az �gy sz�l�re �s hol a homlok�t massz�rozta hol, pedig a szem�t d�rzs�lgette. Lehajolt, kotor�szott a sz�nyegen az �gy el�tt, am�g megtal�lta a nadr�gj�t. Nem kev�s meger�ltet�s�be ker�lt, hogy mag�ra r�ngassa. ''Valamelyik �llat bevarrta a cipz�rj�t'' – motyogta d�h�sen �s kibotork�lt a f�rd�szob�ba. Csak ott vette �szre, hogy az elej�t vette h�tulra. Hideg v�zzel lemosakodott, a fogmos� pohar�ba beleejtett egy tablett�t, �s am�g az old�dott elint�zte minden kisebb �s nagyobb dolg�t. Ut�na felhajtotta a l�tty�t, megborotv�lkozott – villannyal –, mert a peng�t csak biztos k�zzel vette ig�nybe, fogat mosott �s fel�lt�z�tt. Fogalma sem volt, hogy mennyi az id�. Tizenk�t perc telt el �s a gy�gyszer csod�t m�velt vele. B�r az agya m�g enyh�n k�v�lygott, de egy�bk�nt teljes m�rt�kig rendbe j�tt. Magabiztosan l�pett ki a f�rd�szob�b�l.

– Szia Orsi! – k�sz�nt�tte a hallban �ppen utaz�csomagj�t lez�r� feles�g�t. – K�pzeld, milyen gy�ny�r� �lmom volt. Valahol, Ausztr�li�t�l nem messze, az Indon�z partokn�l nyaraltunk egy jachton.

– Ez igaz�n sz�p lehetett – v�gott egy f�lre�rthetetlen grimaszt az asszony –, de mondd csak, hol j�rt�l az �jszaka?

– A Gyurk��kkal elment�nk a F�lszem�be meg�nnepelni, hogy meg�sztam egy fegyelmit.

– Gratul�lok!

– Gondolom, most haragszol...

– �n? Mi�ta ismerlek, tudom, hogy j�lelk� megsz�llott vagy, csak kicsit �t�d�tt... Rem�lem a fi�nk nem ezt �r�k�lte t�led...

– Hol van Dani? – n�zett k�r�l Viktor �s k�zben felt�nt neki, hogy a feles�ge m�r szinte teljesen �tra k�szen �ll. – �s egy�bk�nt is! Mi t�rt�nik itt? Hov� k�sz�lsz? El akarsz k�lt�zni?

– Danit tegnap elvitte a l�nyod, Petra. Az anyj�hoz, ugyanis �n elutazom Szolnokra riportot k�sz�teni, te pedig kisz�m�thatatlan vagy. Egy�bk�nt gyere csak ki a konyh�ba! Mutatok valamit!

– Orsi, �n esk�sz�m, hogy nem �n h�nytam az �jjel – bizonygatta Viktor, mik�zben kelletlen�l k�vette feles�g�t az el�szob�n �t a konyh�ba.

– �n ezt egy sz�val sem mondtam, csak szeretn�m tudni, hogy mik�nt ker�lt ide ez a micsoda – mondta a n� meg�llva a konyhaajt� k�sz�b�n�l. Ujja a k�vezetre mutatott. – L�tod? – k�rdezte.

– Kutyaszar – jelentette ki Viktor �s kiss� maga is meglep�d�tt, de agya k�zben l�zasan kutatott az elm�lt �jszaka alig-alig fellelhet� esem�nyei k�z�tt

– Ezt nem volt neh�z felismernem, elhiheted – miut�n Orsolya els� f�rje, akivel Viktor eg�sz �jjel mulatozott, bocs�nat, �nnepelt, a Tak�cs Gyuri kutyateny�szt�ssel kereste a betev�t, ez a megjegyz�s t�bb mint �rthet�nek bizonyult. Viktorn�l valami derengeni kezdett.

– Szm�tyi! – ki�ltotta. Semmi reakci�. – Szm�tyi! – ism�telte, de megint eredm�nytelen�l. Bementek a konyh�ba, ahol Viktor azonnal a szemeteslap�tot meg a sepr�t vette k�zbe.

– Ha k�v�t akarsz, csak ind�tsd el a mikr�t – mondta Orsolya. – Ki az a Szm�tyi? Csak nem?...

– Szm�tyi! – hangzott kedvesen a h�v�s Viktort�l. – Lehet, hogy m�gis a szabads�got v�lasztotta.

– Nem hiszem – felelte a feles�ge –, n�zd csak... – Az ajt�f�lf�n�l, �gy harminc centis magass�gban megjelent egy jellegzetes fekete gomb.

– Szm�tyi! – sz�lt oda Viktor. Az �rintett h�v�st �s rosszall�st is ki�rzett a hangokb�l.

– Szm�tyi. – Ez a m�sik hang igaz�n kedvesnek t�nt, tal�n csak benne �rz�d� t�relmetlens�g tette egy kicsit bizonytalanabb�. Orsoly�nak ugyanis hamarosan indulnia kellett.

Megjelent az ajt�ban egy hossz� pofa, k�t nagy t�gra nyitott szem, esetlen�l kornyadoz� f�lek, egy sz�r�s nyak, els� tappancsok, bord�kig lefogyott has, h�tuls� tappancsok �s egy beh�zott farok: Szm�tyi. A maga teljes k�ly�knyi val�s�g�ban. Viktor d�bbenten �llt kislap�ttal a kez�ben, Orsolya csak n�zett, ahogy a farkaskutyak�ly�k gondosan kiker�lve piszk�t hozz�juk l�pdelt. Egy k�znyalint�ssal elint�zte a k�sz�n�st Viktorn�l, Orsolya el�tt le�lt, hosszan n�zett a n� szem�be, majd m�g�j�k ker�lt �s kicsiny test�vel helyet szor�tva mag�nak kettej�k k�z� telepedett.

– � Szm�tyi – mondta Viktor m�g mindig szorongatva a szemeteslap�tot. – Az �jszaka akadtam r�, pontosabban � akadt r�m. Az aut� el�tt �lt, de olyan �llapotban, hogy az valami elk�peszt�. Ahogy kinyitottam az ajt�t beugrott �s m�r be is vackolta mag�t a h�ts� �l�sre. El is feledkeztem r�la, biztos ut�nam osont amikor kisz�lltam �s bej�ttem a h�zba.

– Gy�ny�r�! – �radozott a feles�ge. Leguggolt a bl�kihez simogatta, besz�lt hozz�, vakargatta f�lt�v�t. Szm�tyi j�l nevelten t�rte, nem ragadtatta t�lzott �rzelemnyilv�n�t�sokra mag�t. – Vidd el Gyurihoz, az �llatorvosa majd megvizsg�lja �s beadja a sz�ks�ges olt�sokat. Nekem most m�r sajnos rohannom kell. Hogy lehet egy ilyen sz�ps�gnek Szm�tyi nevet adni? Szerencse, hogy nem tudja mit jelent. Na, puszi! Holnaput�n j�v�k, de majd h�vlak. �s ne nagyon �nnepelj mostan�ban! Danit is h�vd fel. Petra azt �g�rte, biztos, hogy �tj�n hozz�d! Kaj�t tal�lsz a h�t�ben! – az utols� mondatokat m�r az ajt�b�l kiab�lta vissza.

Viktor egy darabig csak �llt kez�ben a sepr�vel �s kislap�ttal, azt�n akkur�tusan eltakar�totta Szm�tyi piszk�t.

– Ilyet m�skor nem szeretn�k l�tni a lak�sban – mondta takar�t�s k�zben szinte mag�ban, de az�rt kihallatszott –, ha ki kell menned, akkor sz�lsz. Vil�gos? Nem egy eur�pai megold�s ez �regem. Legk�zelebb, ha r�d j�n, ki�lsz az el�szob�ba az ajt� el�, h�rom vakkant�s lesz a kisdolog, k�t vakkant�s pedig a nagydolog. Egy vakkant�s pedig mindegy, hogy mekkora dolog, de s�rg�s. Megegyezt�nk? – A j�sz�g nagy �rdekl�d�ssel n�zte �jdons�lt gazd�ja tev�kenys�g�t.

– �hes vagy? – n�zett a kutya szem�be Viktor. – �ll�t�lag a h�t�ben van valami ennival� – folytatta, amikor Szm�tyi t�tov�n megcs�v�lta a fark�t. Kinyitotta a h�t�szekr�nyt �s val�ban, sok lef�li�zott t�ny�r, t�lca, b�gre, t�l sorakozott a rekeszekben. Kutyaeledel nem volt k�z�tt�k. Mi�rt is lett volna?–Tal�ltam fas�rtot meg t�kf�zel�ket. Az ut�bbi gondolom, nem izgat, h�t k�l�n�sebben engem sem. A fas�rt viszont garant�ltan finom. Keres�nk egy t�ny�rt. Ugye j� lesz hidegen, kis�reg?

– Az �n gyomrom m�g m�snapos... – folytatta a cseveg�st. Egy s�tem�nyes kist�ny�rba kiszedetett egy j� adag hideg fas�rozottat �s letette Szm�tyi orra el�. Az �llat �vatosan beleszagolt �s feln�zett Viktorra, mintha enged�lyt k�rne.

– Nem tetszik? – n�zett vissza a f�rfi csod�lkozva. – Igaz�n sajn�lom, pedig Orsinak ez az egyik specialit�sa – t�rta sz�t a kez�t. A bl�ki lefek�dt a konyha k�v�re, k�t el�ls� mancs�val mintegy k�r�l�lelte a t�ny�rt �s hangos falatoz�sba fogott. Viktor a feje b�bj�t vakargatta. �r�j�ra n�zet, ami hat �ra �s t�z percet mutatott. R�ad�sul szabadnapja volt. A f�rd�szob�ban egy �jabb j�zan�t� tablett�t dobott a pohar�ba. Am�g a szer old�dott, a szob�ban keresett egy cigit �s r�gy�jtott. Esz�be jutott, hogy elfelejtett vizet kitenni az ebnek, megtette. Visszament a f�rd�szob�ba, felhajtotta a m�sodik adag csodaszert �s �gy d�nt�tt, hogy m�g led�l egy r�vid id�re. A hallban l�v� kanap�t szemelte ki, a szekr�nyb�l ker�tett egy pl�det, leheveredett �s betakar�zott. Abban a pillanatban el is aludt.

Ism�t a jachton tal�lta mag�t. Orsolya egy hatalmas adag egzotikus gy�m�lcs�kkel megpakolt parf�val birk�zott. A nap aranysz�nnel futtatta be a csod�latos l�tk�pet. Viktor egy hideg s�rt�l gy�ngy�z� poharat tartott a kez�ben. El�re �lvezte a tork�n lez�dul� ital kellemesen keserny�s �z�t, h�v�s�t. Egy gy�ny�r� l�ny szaladt el fed�lzeten, fenek�t nem takarta semmi �s fel�l is csak n�h�ny n�gyzetcentit tudott elfedni hatalmas melleib�l a text�lia. Viktor elismer�en csettintett �s sz�j�hoz emelte a poharat, amikor �szrevette, hogy a haj� kapit�nya egyenesen fel�j�k tart. Feh�r �lt�zetben, siml�deres sapk�val a fej�n, sz�les mosollyal az arc�n. A bal kez�ben egy szivacsra eml�keztet� valamivel.

– Rem�lem, kellemesen telik a szabads�g – �llt meg el�tt�k.

– Mindennel nagyon meg vagyunk el�gedve, egyszer�en gy�ny�r� ez az utaz�s – felelt Orsi egy kan�l parf� ut�n.

– �s �n, mister Viktor?

– Nem tal�lok szavakat, uram!

– Igaz�n �r�l�k – b�logatott a kapit�ny –, megengedi? – �gy l�tom, megcs�pte valami a f�l�t – mondta gondterhelten �s a szivacsszer� valamit Viktor jobb f�l�re lap�totta. – Hamarosan elm�lik – nyugtatta a f�rfit. Viktor Orsoly�ra n�zett, aki m�g mindig a parf� elfogyaszt�s�val volt elfoglalva.

Viktor egyre nagyobb forr�s�got �rzett a f�l�n. Egy darabig kellemesnek is t�nt, de k�s�bb ideges�t�v� v�lt. A kapit�ny nem engedett, hat�rozottan tartotta a szivacsos valamit a f�rfi f�l�n, mik�zben egyre csak mosolygott. Hamarosan torzulni l�tszott a mosolya, vad vigyorr� v�ltozott, szemei t�bbsz�r�s�re n�vekedtek, tork�b�l l�ngnyelvek csaptak Viktor arc�ba.

– Meg�r�lt!? – �v�lt�tte Viktor, de ez az �v�lt�s csak az agy�ban visszhangzott vissza. Hirtelen mozdulattal a f�l�hez kapott, melynek �rz�kei szerint m�r ny�lt l�nggal kellett volna �gnie. Egy langyos, nedves valamit �rintettek ujjai egy halk, neheztel� vakkant�s k�s�ret�ben. Megint fel�bredt. Szm�tyi a v�ll�n fek�dt, feje a tark�j�n �s forr� lehelete az �j gazdi f�l�re z�dult.

Viktor lassan felt�p�szkodott, r�gy�jtott egy cigire �s k�zben megpr�b�lta visszaid�zni a hajnalban t�rt�nteket. A tablett�k hat�s�nak k�sz�nhet�en teljesen kitisztult a feje. A b�rszekr�nynek titul�lt fi�kb�l kivett egy vodk�s�veget, volt m�g benne olyan harmadnyi. Leh�zott egy k�zepes kortynyit �s kiment a konyh�ba k�v�t f�zni. Szm�tyi bef�szkelte mag�t az elhagyott kanap�n maradt takar� kellemes vack�ba, �s a csalhatatlan �szt�ne sugallta kellemes �rz�ssel – j� csal�dba �rkezett – elaludt.

Elbabr�lt a k�v�f�z�vel, pontosabban annak megt�lt�s�vel, ugyanis fogalma sem volt a j� k�v�hoz sz�ks�ges k�v�-v�z ar�ny adagol�sr�l. Ritk�n �lt a k�v� �lvezet�vel �s otthon Orsolya k�sz�tette el, a munkahely�n pedig csak megnyomta a gombot a g�pen, �s n�h�ny perc eltelt�vel kics�p�g�tt a fekete l�. N�ha az�rt �tfutott az agy�n, hogy mik�nt lehet k�pes egy ilyen kicsiny g�p ennyi k�v�t kiadni. Meg fogom k�rdezni – hat�rozta el. P�r perccel k�s�bb morogni kezdett a k�v�g�p, majd k�l�n�s hangok k�zepette kiadta g�z�lg� tartalm�t. A fekete l� illata minden k�ts�get kiz�r�an k�v�ra utalt. Viktor megt�lt�tt egy decis cs�sz�t, n�gy szem cukrot ejtett bele �s miut�n j�l elkeverte lassan, kortyonk�nt megitta. H�t, volt m�r jobb is – gondolta.

Alig telt el tizen�t perc �s r�j�tt a hasmen�s. Viszonylag ritk�n esett meg vele ilyen hirtelen a dolog, de m�g id�ben el�rte a mened�ket jelent� helys�get. �ppen t�l volt az els� rohamon, amikor a szob�ban megsz�lalt a telefon. – D�g�lj meg! – kiab�lta az �l�k�r�l d�h�sen. N�gy csenget�s ut�n automatikusan bekapcsolt az �zenetr�gz�t�. J� h�sz perc eltelt�vel tudta csak visszahallgatni. A munkahely�r�l kereste D�me azzal az �zenettel, hogy mihamarabbi visszah�v�st v�r.

– Nov�ki berendelt f�l tizenegyre – hallotta munkat�rsa hangj�t.

– Szabadnapos vagyok. Mondd meg annak a fasznak, hogy nem �rek r�. El kell vinnem Szm�tyit R�kospalot�ra a dokihoz, ut�na ki kell mennem �jpestre a fiamhoz nem tudom, mikor v�gzek.

– Nov�ki l�tni akar. Azt mondta, hogy a te �rdeked is.

– H�t a kurva anyj�t!... F�l kilenc!... Mit k�pzel ez a... D�me! K�ldj �rtem egy j�r�rkocsit!

– Ki az a Szm�tyi? – �rdekl�d�tt D�me.

– Egy v�reb. � lesz majd a t�rsam, ha feln�. Most viszont dokihoz kell vinnem, meg bolh�tlan�tani, meg oltatni, hogy mire Dani hazaj�n minden rendben legyen.

– Orsolya mit sz�lt hozz�?

– H�t, nem �r�lt, hogy a konyha k�zep�re szart, de azt�n nagyon j�l �sszehaverkodtak. �gy �t percnyi ismerets�g ut�n. Orsi �tban van Szolnok fel�... Te, D�me, j�l elcseveg�nk, de j�n az az aut�?

– M�r �ton van.

– Mi a helyzet a Lombard utcai bord�llyal?

– Semmi. Figyelj�k. Guriga ott dekkol, hamarosan felv�ltja majd N�meth. Andit id�legesen �thelyezte a Nov�ki.

– Elk�peszt�en bunk�... Na, itt az aut�. Hamarosan tal�lkozunk. Felcsatolta a h�na al� a fegyvertokot, mag�ra kapta b�lelt b�rdzsekij�t �s a szob�ban felnyal�bolta Szm�tyit. Az alv�s�ban megzavart kutyak�ly�k nyugodtan t�rte a macer�t, mintegy meg�rezve, hogy ebb�l nagy baj nem lehet. Megnyalintotta Viktor k�p�t. – K�sz, ez j�l esett – borzolta meg a bl�ki fej�t, �s igyekezett dzseki�vel meg�vni a hidegt�l. Becsapta maga ut�n az ajt�t, automatikusan �letre kelt a biztos�t�rendszer �res h�zat v�d� programja. A rend�rs�gi Opel kipufog�cs�v�b�l p�rafelh� terjengett. Kinyitotta a h�ts� ajt�t, �vatosan elhelyezte Szm�tyit az �l�s jobb oldal�n, majd elhelyezkedett mellette.

– �dv, uraim – biccentett az el�l �l� k�t egyenruh�snak.

– J� reggelt, uram – n�zett r� a bels� visszapillant�n kereszt�l a vol�nn�l �l� fiatal rend�r.

– Szia, Viktor! – fordult h�tra a t�rsa. – Na! Mi van, h�t nem ismered meg �reg haverodat?

– Feri b�’! H�, de r�gen nem l�ttalak. L�tom, z�szl�s lett�l.

– Az bizony, de h�t huszonhat �v ut�n... Nem igaz�n dics�s�g – mondta nevetve a bajuszos zsaru. – Hova megy�nk? – k�rdezte.

– R�kospalot�ra.

– Az sz�p lesz, f�n�k! Ekkora h�ban – jegyezte mag a sof�r �s ind�tott.

– Nem akarom elvenni a kedvedet, de f�l tizenegyre v�r a f�n�k�m, �s el�tte m�g ki fogunk menni a fiamhoz �jpestre – mondta Viktor.

– �rdekes lesz – v�laszolt a fiatalember �s bekapcsolta az �sszes megk�l�nb�ztet� jelz�st. Az id�sebb zsaru �s Viktor igen j�l elbesz�lgettek menet k�zben. Kit�rgyalt�k a lehets�ges szakszervezeti megmozdul�sok, rend�r-demonstr�ci�k lehet�s�g�t, sz� esett a meg�lhet�si gondokr�l �s sok m�s egy�br�l is. – �s itt most merre? – sz�lt k�zbe a g�pkocsivezet�.

– A k�vetkez� utc�n�l jobbra – mutatta Viktor.

– De h�t ez nem is utca! – ki�ltott fel a vezet�. – Ide ink�bb l�nctalpassal kellett volna kisz�llni.

– Ott, a m�sodik h�z. Nincs az olyan messze. �gy l�tom le is lett takar�tva el�tt�k az �t – mondta Viktor. Az aut� befordult a harminc centis h�val bor�tott f�ld�tra. B�rta a strap�t, �m a jelzett h�z el�tt nem letakar�tott �t, hanem j�gp�nc�l fogadta.

– H�t erre �n r� nem megyek!

– Semmi gond, �n itt kisz�llok, forduljatok meg �s r�gt�n megy�nk is tov�bb – �gy Viktor. Ism�t mag�hoz emelte Szm�tyit �s a kertkapuhoz sietett. Nem siker�lt l�b�val benyomni a kaput. Egy vadonat�j kaputelefon d�szelgett a k�oszlopon. Alig �rt a gombhoz, m�r hallotta is a jellegzetes kapunyit� berreg�st. Egy m�sodperccel k�s�bb a h�z ajtaja is kiny�lt �s ott �llt Gyula atl�t�ban �s hossz� als�ban.

– Viktor! Mi a fen�t keresel te itt ilyenkor. �s mi ez a rend�raut� a h�zam el�tt? Az asszony m�g alszik – k�rdezte morcosan. Gyula nem volt m�s, mint Viktor feles�g�nek, Orsoly�nak az els� f�rje. Kutyateny�szt�. Viktort csak v�l�suk ut�n ismerte meg �s n�h�nyszor kih�zta m�r a bajb�l. Gyakran elj�rtak egy�tt sz�rakozni is.

– Gyuszi, most nincs sok id�m! Itt van ez a j�sz�g, szeretn�m, ha a dokid megvizsg�ln�, beoltan�, te pedig azzal szerkenty�ddel bolh�tlan�tan�d. D�lut�n elj�v�k �rte... Vagy este... – mondta Viktor �s letette a konyha k�v�re Szm�tyit.

– Ez nem lehet igaz! – ki�ltott fel Gyuszi. – Ez valami t�nem�ny! Orsi mit sz�lt hozz�?

– H�t, miut�n teleszarta a konyh�t... K�pzelheted. Egy�bk�nt azonnal megszerette!

– Nem is csoda! L�tta, amit �n. Az �n tan�tv�nyom... M�r eln�z�st.

– A csal�d j�l van? Kl�ri?... Ja igen, mondtad, hogy alszik m�g. Sz�val el tudod rendezni a dolgokat d�lut�nig?

– Megpr�b�lom, de majd felh�vlak – vakargatta a fej�t Gyula –, nem tudom, hogy a doki hajland�-e most kij�nni. Megteszek mindent. Figyelj, Viktor, mi az istent csin�lnak koll�g�id odakint? Mindj�rt kid�ntik a ker�t�semet! – mutatott az ablak fel� Gyula.

– Gyuszika, ki volt az a f�lesz� vadbarom, aki fel�nt�tte el�ttetek az utat? H�t j�gp�ly�v� tette az �llatja. Ugye nem te volt�l – h�borgott Viktor, mik�zben n�zte, hogy mik�pp szerencs�tlenkedik a rend�raut�. Feri b�’ hol innen, hol onnan pr�b�lta a j�rg�ny far�t helyes ir�nyba taszig�lni, mik�zben a sof�r tekergette a korm�nyt.

– �n!? Meg�r�lt�l? Kett�t tal�lhatsz. Megmondom: az any�som csin�lt a fiamnak j�gp�ly�t a baromi sok agy�val. Ott van k�t v�d�r hamu, vidd, ter�tsd sz�t a kocsi alatt miel�tt t�nyleg �tt�rik a ker�t�st – mutatott az el�szoba sark�ba. Viktor felkapta a k�t v�dr�t, kirohant �s gyors egym�sut�nban bez�d�totta a hamut a korcsoly�z� rend�raut� al�.

– K�sz! – kiab�lta Feri b�’ hamusz�rke arccal.

– Bocs, de �gy tal�n k�nnyebb lesz man�verezni – sz�lt vissza Viktor �s a k�t �res v�d�rrel visszarohant a h�zba. Szm�tyi az ajt�b�l k�s�rte figyelemmel az esem�nyeket. Nem volt b�szke �j gazd�j�ra. De egyre jobban szerette.

– Cs�k az any�sodnak! �n most megyek. Ezt sz�ps�get – mutatott az �ld�g�l� kutyak�ly�kre – nem merd �sszez�rni a vad�llataiddal! – emelte fel mutat�ujj�t fenyeget�en.

– Nyugi, nyugi. Dani hogy van? – k�rdezte az �lmos h�zigazda.

– J�l k�sz. Most megyek megl�togatni. Orsi elment vid�kre, nekem meg egy idi�t�val lesz tal�lkoz�m. Tess�k, m�g a h� is elkezdett szakadni. A bl�kire vigy�zz, majd j�v�k vagy telefon�lok – mondta m�r az ajt�b�l, de azt�n visszal�pett, let�rdelt Szm�tyihez �s megsimogatta a fej�t, f�le t�v�t. A k�ly�k b�cs�z�sk�nt r�harapott a k�zfej�re, fogta egy r�vid ideig �s k�zben a szem�be n�zett. ''Id�ben gyere!'' – �rezte Viktor a jelz�st. Kifel� futva megcs�szott a kertben, t�rdre esett, de m�r pattant is fel, beh�zta maga ut�n a kertkaput, be�lt a rend�raut� h�ts� �l�s�re �s m�r verg�dtek is kifel� a mell�kutakr�l. Miut�n ki�rtek a Pesti �tra nekilend�lt az Opel.

– Mi lesz a k�vetkez� �llom�s? – k�rdezte a fiatal zsaru.

– Jussunk el Dr�va utc�ig, onnan majd mutatom – felelt Viktor. – Ajaj, m�r f�l t�z. Tegy�k s�rg�ss� az �gyet.

– �rtem – b�lintott vigyorogva a sof�r �s felvis�tott az aut� szir�n�ja. Megk�rdezte m�g, hogy az angyalf�ldi Dr�va utc�r�l van-e sz�. Viktor b�logatott. Az id�j�r�si k�r�lm�nyekhez k�pest – szakadni kezdett h� – meglep�en gyorsan haladtak.

– Feri b�ty�m, mi�ta is vagy te a test�letn�l? – k�rdezte Viktor az id�sebb zsarut.

– Harmincegy �ve. Pont h�sz �ves voltam, amikor felvettek. Az�rt voltak sz�p id�k is... – merengett el Feri. – De voltak nagyon ronda id�szakok is. Egy olyan embernek, aki nem politiz�l... Tudod az �n ap�m keresked� volt, am�g nem �llamos�tott�k. Tan�ttatott �s �n �gy gondoltam, hogy haszn�ra lehetek az embereknek, ha s�relmeik okoz�it felkutatom �s t�rv�ny el� �ll�tom. Azt�n r�d�bbentem, hogy a t�rv�ny el�tt az egyenl�k k�z�tt vannak egyenl�bbek is. Akiket a p�rt nem hagy b�nh�dni. A p�rtcimbora, a p�nzt cs�sztat� v�llalati nagyf�n�k mindig tabunak sz�m�tott. �s voltak, akiket minden�ron ki kellett iktatni, ehhez a t�rv�nyess�g pal�stj�t haszn�lt�k fel g�tl�stalan emberek. N�ha megpr�b�ltam tenni ellene az �n szer�ny eszk�zeimmel. L�thatod az eredm�ny�t, ez�rt vagyok m�g mindig csak t�rzsz�szl�s.

– �s ma, hogy l�tod, jobb a helyzet?

– Jobb? – nevetett fel Feri. – Persze, megbecs�lik a rend�r�ket, a lakoss�g im�d benn�nket, a b�n�z�k rettegnek a magyar zsarut�l, iszonyatosan modern technika seg�ti a munk�nkat, egysz�val enn�l t�bbet hazai zsaru nem k�v�nhat... Macer�ljuk az alulj�r�ban �rus�t� sz�kely �regasszonyokat, mik�zben a nagyfi�k milli�rdos l�v�val l�pnek meg szinte az orrunk el�tt. Bevisz�nk valakit gar�zdas�g gyan�j�val, k�t nap m�lva szabadl�bon v�dekezik. Az �gy�sz r�bizony�tja a v�dlottra, hogy k�t embert meg�lt �s mit kap? Nyolc �vet! Ha j�l viselkedik �t �s f�l �v m�lva kint van! Sz�p �j vil�g. A parlament meg... Ezt ink�bb nem is mondom... Az emberek lassan f�lnek kimenni az utc�ra, neki�llnak fegyverkezni, mert az �llam tehetetlen. Ott is mindenki csak a saj�t pecseny�j�vel t�r�dik! Felmarkolnak olyan p�nzeket, amit egy norm�lis ember t�z �leten �t nem szedhet �ssze �s szerint�k ez teljesen norm�lis...

– J�l van, Feri b�ty�m, az�rt ne vedd annyira a sz�vedre!

– Persze, ne vegyem! K�t h�napja l�tt�k le a t�rsamat! Tudod h�ny �ves volt? Huszonhat. �rted? Huszonhat! K�t gyereke a feles�ge mihez kezd. Tudod te, hogy mennyi volt a fizet�se? Megmondom, ne tal�lgass! Huszonh�ttezer nett�! Ennyi�rt halt meg! Kapott az asszony sz�zezret seg�lyk�nt, meg sz�z�tvenezret biztos�t�sb�l �s k�sz. Ja, meg �llami temet�st...

– Nem l�tsz a szemedt�l! Te, h�lye buzi! – ki�ltott a fiatal rend�r �s f�lrer�ntotta a korm�nyt. Az aut� megperd�lt, de elker�lte az �tk�z�st el�be v�g� Volv�val. A fi� �gyesen egyenesbe hozta a j�rm�vet. – Megfogjuk f�n�k? – n�zett a mellette �l�re.

– Nincs most erre id�nk – mondta az �reg, de az�rt r�di�n bemondta a szab�lytalankod� Volvo rendsz�m�t �s a helysz�nt az �gyeletre. N�h�ny perccel k�s�bb egy �rkez� j�r�raut� lekapcsolta az el�tt�k rode�z� �r�ltet.

– L�ttad? A toj�sh�j m�g a valag�n, de a fater al�ja tett egy vagyont �r� g�pet, �s szabadon gar�zd�lkodhat. Most a fi�k minden bizonnyal feljelentik, �s ha ivott bevonj�k a jogsij�t... �s? Nem okozott balesetet, de pap�r n�lk�l is vezetni fog, hacsak az apja le nem ken valakit, hogy visszaszerezze egyetlen fiacsk�ja jogsij�t. Ha meg v�letlen�l felcsavarodik egy f�ra, akkor meg nincs felel�s �s a papa meg a mama csak s�rdog�l... Itt tartunk. Egyre er�s�d�tt a havaz�s. T�bb koccan�st is l�ttak menet k�zben. Nehezen, de �tverg�dtek a Kerepesi �tra, onnan pedig viszonylag egyszer�en a D�zsa Gy�rgy �tra, amin v�gigszir�n�zva igen hamar eljutottak a Dr�va utc�ig.

– Merre tov�bb, f�n�k? – k�rdezte a vezet� miut�n a keresztez�d�st elhagyva kikapcsolta a szir�n�t �s lelass�totta az aut�t.

– Majd mutatom – hajolt el�re Viktor. N�h�ny kanyar ut�n meg�lltak egy sorh�z el�tt. – R�gt�n j�v�k – ugrott ki a kocsib�l Viktor, �s futott a l�pcs�h�z bej�rat�hoz. Egy lend�lettel sz�nd�kozott bejutni az ajt�n, �m az kem�nyen ellen�llt: nagyot koppant a feje.

– A francba – csapott az ajt��vegre �s a kapucseng� t�bl�hoz l�pett. – Mi�rt nem tudom soha els�re megtal�lni azt a rohadt gombot!?

– Ki az? – hallatszott a szerkezetb�l. Felismerte a l�nya hangj�t.

– Viktor vagyok – mondta.

– Milyen Viktor?

– Az ap�d! K�ny�rg�k, Petra! Nyisd m�r ki!

– Szia, apu – vis�totta a k�sz�l�k �s felberregett az elektromos z�r jellegzetes hangja. Viktor els� h�zass�g�b�l sz�letett Petra, s ennek m�r tizenhat �ve. Tizenegy �vvel k�s�bb Viktor �s Zsuzsa elv�ltak, de szinte egy id�ben ism�t h�zass�got k�t�ttek, igaz nem egym�ssal. Zsuzs�t egy sz�m�t�g�pes szakember, Gy�z� vette feles�g�l, Viktor pedig Orsoly�val h�zasodott �ssze. A magyar szok�sokkal ellent�tben a k�t csal�d nagyon j� viszonyban volt egy m�ssal, s�t. Azt�n �t �vvel ezel�tt megsz�letett Zsuzsa �s Gy�z� kisfia a Tomi, n�h�ny h�ttel k�s�bb pedig Orsolya �s Viktor kisfia a Dani. Jelen pillanatban �t �vesek.

A m�sodik emeletre gyalog rohant fel, az ajt�ban m�r v�rta a l�nya. �dv�z�lt�k egym�st, de a f�rfi nem titkolta aggodalm�t, hogy a l�ny mi�rt nincs iskol�ban.

– Tudod, a Tomi torka bepirosodott �s h�emelked�se is lett, ez�rt anyu elvitte a dokihoz. �n meg itt maradtam Danival.

– �s rendesen viselkedik a kis kal�z?

– Szia, papi! – szaladta ki a szob�b�l Dani. – �n mindig rendesen viselkedem – mondta, mik�zben az apja felkapta. Bementek a nappaliba.

– Orsi elutazott m�r? – k�rdezte a l�ny.

– Ezt meg honnan tudod? – n�zett r� csod�lkozva az apja.

– A m�lt h�ten, amikor n�latok dekkoltam, akkor mondta, hogy vid�ki riportra k�sz�l. Mi�rt, neked nem sz�lt?

– De... Ma hajnalban.

– Tal�ld ki, hogy hol van a Traf�! – b�kd�ste meg apja orr�t a kisk�ly�k. – H�t... Ahogy t�ged ismerlek kis�reg, biztos valami olyan helyen, amit nagyon nem b�r.

– Nem is. N�zd, ott van – mutatott Dani k�nyvespolc legfels� polca fel�, ahol egy fekete macskak�ly�k aludt �sszeg�mb�ly�dve. � volt a Traf�. Az�rt h�vt�k �gy, mert id�nk�nt megmagyar�zhatatlan okb�l felborzolta mag�t, sz�re sz�lank�nt meredt az �gnek, hatalmasra t�totta sz�j�ban megvillant piros nyelve, �s �gy n�zett ki, mint egy izz� vasmag�, tekercs�t�l megszabadulni akar� traf�.

– Okos j�sz�g, ott legal�bb nyugta van t�led – mosolygott Viktor �s letette a gyereket. – Gy�z� mikor lesz itthon? – fordult Petr�hoz.

– Mostan�ban el�g k�s�n j�r haza, �s itthon is sok�ig dolgozik. Valami �j dolgot fejlesztenek, azt mondja sok p�nzt fog hozni. K�rsz k�v�t?

– K�sz, de m�r t�l vagyok rajta. Ezt a k�nyvet k�rte Zsuzsa – mondta az asztalra t�ve a zacsk�t. – Van benne m�g n�h�ny apr�s�g. – A suliban minden rendben van?

– H�t persze. Van egy �j tan�runk, t�rt�nelmet tan�t, �s t�k j� fej – nevetett Petra. – �s fiatal, csak tavaly v�gzett az egyetemen. ...�s m�g j�k�p� is.

– Na, na, csak lassabban – emelte fel az ujj�t tr�f�san Viktor, de ugyanakkor v�gign�zett a l�ny�n. ''K�sz n�. A francba, �s milyen csinos'' – gondolta.

– Na, rohannom kell, v�r az elvetem�lt f�n�k�m, ut�na meg el kell hoznom Szm�tyit. Zsuzs�nak...

– Szm�tyit?... – sz�lt k�zbe a l�ny, arc�n �rtetlens�g t�kr�z�d�tt.

– Ja, m�g nem is mondtam? Lesz egy �j csal�dtag. A Szm�tyi.

– Tes�m lesz? – rohant el� kiab�lva valamelyik sarokb�l D�me? – Jaj, de j�! Jaj, de j�! – visszhangozta.

– Majd megl�tod kis�reg – simogatta meg a gyerek fej�t Viktor. – Mindenesetre k�v�ncsi vagyok, hogy mit fog sz�lni hozz� Traf�? Viktor elk�sz�nt a gyerekekt�l, hagyott Petr�n�l n�h�ny �zenetet a csal�d feln�ttjei r�sz�re �s m�r rohant is a lefel� a l�pcs�h�zban. A fordul�ban majdnem elsodort egy j�l �lt�z�tt k�z�pkor� f�rfit.

– Bocs, haver, de nagyon sietek – kiab�lta vissza. A f�rfi k�zben az ajt�hoz �rt, ahol Petra n�zett apja ut�n. – Micsoda emberek vannak! – mondta a j�l �lt�z�tt. – A saj�t l�pcs�h�z�ban l�kik fel az embert. Itt �ll a h�z el�tt egy rend�raut�, lehet, hogy sz�lni k�ne nekik.

– Felesleges – vonta meg a v�ll�t Petra –, �t v�rj�k.

– Igen? Valami b�n�z�, �s itt lakik a h�zban? Rem�lem nem hagyj�k megsz�kni! �n net�n ismeri?

– Igen, ismerem. Az ap�m! – felelt Petra �s bev�gta az ajt�t az elny�l� arc� lak� el�tt.

Viktor kirohant a l�pcs�h�zb�l, a havas-jeges j�rd�n megcs�szott, de ez sem akad�lyozhatta meg abban, hogy n�h�ny pillanatig integessen az ablak m�g�tt vigyorg� gyermekeinek. Felk�sz�l�dott a h�b�l, leverte ruh�j�r�l a feh�rs�get �s be�lt a m�r begy�jtott motorral v�rakoz� rend�raut�ba.

– Na, fi�k, ezzel is megvoln�nk! Ir�ny a kapit�nys�g!

– �rtem, f�n�k! – vigyorgott a fiatal g�pkocsivezet� �s az aut� ide-oda cs�szk�lva a takar�tatlan mell�k�ton nekilend�lt. Meglep�en hamar meg�rkeztek. Viktor elk�sz�nt a j�r�r�kt�l, �s besietett az �p�letbe. Mindenkinek biccentve elsietett a recepci� (portaszolg�lat) mellett �s besz�llt a liftbe.