Draco Sinister

(Cassandra Claire)

III.

L�that� s�t�ts�g

- Tapmancs - suttogta Remus Lupin, s k�zben az irodai kandall� haldokl� t�z�nek parazs�ba meredt. - Ott vagy? Hallasz?
Egy �res borospoh�rral a kez�ben �lt az �r�asztal�n�l a s�t�tben. Nem ivott - nem szokott inni, f�leg nem egyed�l - de szerette �rezni a poharat a kez�ben, szerette n�zni, ahogy az ablakon be�raml� holdf�ny k�rbefut annak perem�n, �s pisl�kol, ak�r a t�z. Letette a poharat, el�re ny�lt, �s levett az asztal�r�l egy pap�rnehez�ket. Sirius adta neki m�g m�lt �vben. Egy �vegb�l k�sz�lt h�g�mb volt. Belsej�ben egy kis csinos, v�r�s haj� nimfa t�maszkodott egy miniat�r szikl�nak, �s obo�n j�tszott. (Mivel ez egy m�gikus g�mb volt, mindig esett benne a h�, nem kellett felr�zni.) Lupin mindig is �gy gondolta, hogy a l�ny egy kiss� hasonl�t Lilyre, de ezt a vil�g�rt sem mondta volna el Siriusnak.
A nimfa letette az obo�t, �s a f�rfira n�zett.
- Fek�dj le, Remus - mondta. - K�s� van.
- Tapmancsot v�rom - felelte halkan. - �gy volt, hogy besz�l�nk. - Letette a g�mb�t, fel�llt, �s odas�t�lt a lassan elalv� t�zh�z. Le�lt, h�t�t nekivetette a kandall� t�gl�j�nak, �s lehunyta a szem�t.
- Sirius Black - suttogta. - Merre vagy?
- Itt - felelte egy hang a k�ny�ke mell�l.
Lupin kinyitotta a szem�t, �s lepillantott. Mikor megl�tta Sirius fej�t �s v�llait a t�zben, elvigyorodott.
- Ne haragudj - mondta Sirius. - Beletelt egy kis id�be, m�g tal�ltam egy var�zsl�h�zat, amiben kandall� is van. Nem sok kandall� �p�lt G�r�gorsz�gnak ezen a r�sz�n. T�l meleg van.
- Viszont �gy l�tom, fekszik neked a g�r�g kl�ma - mondta Lupin. Ez igaz volt; Sirius b�re napbarn�tott volt, �s hat�rozottan eg�szs�ges. Mosolygott, s az Azkaban okozta �ress�g �s k�s�rtetiess�g m�r majdnem teljesen elt�nt a szem�b�l. Majdnem teljesen - Lupin csak rem�lhette, hogy egyszer v�g�rv�nyesen is elhagyja Siriust.
- Igen - b�lintott Sirius. Fekete szem�vel Lupint f�rk�szte. - Azt mondtad, besz�lni akarsz velem Harryr�l - mondta. - J�l van?
- Harryvel minden rendben - felelte Lupin. - M�r amennyire minden rendben lehet. Tizenhat �ves; nem k�pes teljesen uralni azt a rengeteg �j k�pess�get, amire szert tett. Elv�lasztott�k �t a bar�tait�l, �s persze tizenegy �ves kora �ta minden egyes �vben megpr�b�lt�k meg�lni. �gyhogy egy kicsit kimer�lt �s bossz�s.
- Nem v�lasztott�k el a bar�tait�l - mondta Sirius. - Ott van neki Draco.
- A Malfoy fi�? - k�rdezte Lupin meglepetten. - Nekem az volt a benyom�som, hogy ut�lj�k egym�st. �ppen ma d�lut�n kellett ler�ncig�lnom r�la Harryt. Majdnem p�pp� verte �t a folyos�n. Had jegyezzem meg nagyon szokatlan viselked�s Harry r�sz�r�l. A Malfoy fi�t nem viselte meg a dolog, mondv�n, hogy Harry most zaklatott, mivel szak�tott a bar�tn�j�vel.
- Micsoda? Hermion�val?
- �, sz�val te tudsz r�la? - kerekedett el Lupin szeme a meglepet�st�l.
- Harry sosem mondta - magyar�zta Sirius vigyorogva. - Az az �rz�sem, hogy ink�bb elviseln� a Cruciatus �tkot, minthogy megbesz�lje velem a szerelmi �let�t. De... - Sirius megvonta a v�ll�t - kital�ltam.
- Hogyan?
- Kutya meg�rz�s - felelte Sirius. - Meg a t�ny, hogy mindig, mikor Hermion�t l�tta, �gy viselkedett, mint akit eltal�lt egy gurk�. James n�zett �gy Lilyre. F�lre�rtelmezhetetlen.
Lupin ism�t elvigyorodott.
- Eszembe jutott, mikor te volt�l tizenhat, �s...
- �, nem - sz�lt k�zbe Sirius hat�rozottan. - Most nem r�lam van sz�. Most HARRY a t�ma.
- Igaz�b�l a Malfoy fi�r�l akartam veled besz�lni - mondta Lupin. - Draco. Egy�bk�nt el�g sz�rny� egy n�v. Szeg�ny k�ly�k.
- Mintha a "Remus" nagyobb n�pszer�s�gnek �rvendene - sz�lt Sirius.
- Ez most �gy hangzott, mint a r�gi �nmagad - mosolygott Lupin. - Igaz�n kedvelheted a Malfoy fi�t. Bocs. Drac�t.
- �gy van - b�lintott Sirius. - � nem olyan, mint az apja. R�m eml�keztet, mikor ennyi id�s voltam.
- M�s szavakkal egy rosszul be�ll�tott id�z�tett bomba, Bristol m�ret� cs�k�ny�s eg�val?
- Nem eg�szen - kuncogott Sirius. - Gyer�nk, Holds�p. Ki vele! Bajban van?
- Nem tudom - felelte Lupin elgondolkodva. - Vagy egy�ltal�n nincs bajban, vagy nagyobban, mint amit el tudn�nk k�pzelni.
- Holds�p... - Sirius hangja bossz�san csengett.
- J�l van, na. - Lupin felny�lt, �s levett egy k�nyvet az asztal�r�l, majd a t�rd�re fektette. Ugyanaz a k�nyv volt, amelyet Harry �s Draco l�tott az asztal�n kor�bban, de � ezt nem tudhatta. - Nem hiszem, hogy j� �tlet volt, hogy hagyt�tok neki, hogy megtartsa azt a magid kardot, Sirius.
- Nem �n engedtem meg neki. Dumbledore d�nt�se volt.
- �s neki minden bizonnyal megvolt r� az oka - sz�lt Lupin k�telkedve. - De az a kard...ha az a kard az, aminek gondolom...akkor az egy rendk�v�l er�s �s gonosz t�rgy.
- Mardek�r Malaz�r kardja volt, ugye?
- Nos, meg van a r� a lehet�s�g, hogy hamis�tv�ny vagy egy ut�nzat. Meg tudom �rteni, hogy a Malfoyok, vagy b�rmelyik m�s var�zsl�csal�d szeretn� azt �ll�tani, hogy tulajdon�ban van egy ilyen t�rgy. A t�rt�net szerint Mardek�r Malaz�r eladta a lelk�t egy nagy hatalommal b�r� d�monnak, hogy cser�be haszn�lhasson egy kardot, amelynek hordoz�ja legy�zhetetlenn� v�lik.
- Bev�lt a terv?
- H�t persze. Mardek�r megnyert minden csat�t, amiben r�szt vett. �s azt�n, egy nap - elt�nt. Egyszer�en csak elt�nt. Sosem l�tt�k �jra. Azt mondj�k kard is elt�nt vele egy�tt. A legenda szerint megszegte a d�monnak adott szav�t. Ugyanis nem �r�k id�kre kapta a kardot, a megbesz�lt id�ben azonban nem akarta visszaadni azt, �gyhogy... - Lupin megvonta a v�ll�t. - Senki nem tudja, mi t�rt�nhetett vele, de �gy tartj�k, hogy semmi j� dolog.
- Val�sz�n�leg nem olvasta a "Hogyan v�ljunk Gonosz Nagyurakk�" k�zik�nyvet - vigyorodott el Sirius. - 54-es szab�ly: "Ne k�ss alkut d�moni l�nnyel, �s ha m�gis, legal�bb ne pr�b�ld meg ostoba m�don kij�tszani."
Lupin a plafon fel� ford�totta a tekintet�t.
- Sirius...
- Bocsi, csak egyszer�en nem �rtem, hogy ennek mi k�ze van Drac�hoz - mondta Sirius.
- Ez egy d�mon kard, Sirius - felelte Lupin inger�lten. - Hatalmas ereje van, �s saj�t elm�je. Hogy ez az elme j�, vagy rosszindulat�-e, azt nem tudom. De elegend� akarata, ereje �s hatalma van ahhoz, hogy uralkodjon b�rki felett. A fi� pedig m�g csak egy gyerek.
- Mikor mi voltunk tizenhat �vesek, mi nem gondoltuk, hogy gyerekek vagyunk.
- �, ett�l f�ggetlen�l azok voltunk. Gondolj csak bele, mi minden alakulhatott volna m�sk�pp, ha egy kicsit okosabbak, t�relmesebbek, �s kev�sb� bizakod�ak lett�nk volna. Peter tal�n nem v�lik azz�, amiv�, �s James... James tal�n...
- Ne - szak�totta f�lbe Sirius. - Ne mondd ki.
Lupin fels�hajtott.
- Van m�g valami.
- �, ne - fakadt ki Sirius.
- Mi van?
- Ismerlek. Amikor azt mondod, hogy "van m�g valami", az azt jelenti, hogy a lehet� legrosszabb h�r k�vetkezik. "Minden t�k�letesen nagyszer�, de van m�g valami, Harryt felzab�lta egy baziliszkusz." Meg ilyesmi. - S�hajtott egyet. - J�l van, rajta. Mondd!
- Van egy pr�f�cia a kardot illet�en.
- A fen�be! - komorodott el Sirius arca. - �s, mi az?
Lupin olvasni kezdett a k�nyvb�l:
- Mikor a kardot Mardek�r lesz�rmazottja �jra harcban forgatja, visszat�r maga Mardek�r, �s �, meg a lesz�rmazottja egyes�lnek, hogy szabadj�ra engedj�k a pusztul�st �s a terrort a var�zsl� vil�gban.
- N�ha elcsod�lkozom rajta, hogy hogyan vagy k�pes az ilyesmiket, ilyen fapof�val v�gigmondani. Bocs! - tette hozz� Sirius Lupin s�t�t arc�t l�tva - Nos, akkor azt hiszem, nincs mi�rt agg�dnunk. Draco nem harcolt a karddal, m�r amennyire �n tudom. Harry haszn�lta Lucius ellen.
Lupin megk�nnyebb�lten fels�hajtott.
- Az j�. Csak ezt akartam tudni.
- Az�rt tartsd t�vol t�le - mondta Sirius.
- Na persze - felelte Lupin. - Eml�kszel m�g r�, milyen sz�fogad�k voltunk tizenhat �vesen, mikor az emberek eltiltottak valamit�l?
Sirius szem�ben hamisk�s f�ny gyulladt �s elmosolyodott. Lupin alig n�h�ny emberre l�tta Siriust �gy mosolyogni. Jamesre. Lilyre. R�. �s Harryre. Tal�n Narciss�ra is �gy mosolygott. Lupin nem tudhatta, de rem�lte.
- Sz�rny�ek voltunk, igaz? - k�rdezte Sirius a m�ltba r�vedve.
- Nem - mosolygott vissza Lupin. - Nem sz�rny�ek. Nagyszer�ek.

*

Hermione felsikoltott.
Igyekezett olyan t�volra k�szni az ajt�t el�ll� rettenett�l, amennyire csak tudott. El�rte a falat, �s szorosan odapr�selte mag�t hozz�. Becsukta szemeit, �s �sszeszor�totta, ahogy csak tudta.
Nyugodj meg, mondogatta mag�nak. L�gy b�tor. L�gy Harry. Harry l�tott m�r enn�l sokkal rosszabb dolgokat is. L�gy olyan, mint Harry.
Kinyitotta a szem�t.
�s megl�tta azt, amit az el�bb. Az ajt�n bel�p� var�zsl� ugyanott �llt, mint akkor, m�g mindig mozdulatlanul, csukly�ja h�tratolva, felfedve ezzel arc�t. Egy Sirius korabeli f�rfi arca volt - egy h�feh�r arc, hatalmas, ki�ll� arccsonttal, �s k�cos, bozontos feh�r hajjal. A f�rfinak nagy, cs�rszer� orra, penge v�kony szem�ld�ke volt, �s a sz�ja kegyetlen vigyorra h�z�dott. Hihetetlen�l sov�nynak l�tszott, sokkalta sov�nyabbnak, mint Sirius, mikor kij�tt az Azkabanb�l. A csontos arcra mindk�t oldalr�l egy-egy koponya volt tetov�lva, amelynek a sz�j�b�l �ppen egy k�gy� m�szott el�. A S�t�t Jegy. Sz�rnyen n�zett ki, de Hermione nem ez�rt sikoltott.
Hanem az�rt, mert tudta, hogy ki ez a f�rfi. Hogy is ne tudta volna? A Roxfort tele van a szobraival �s portr�ival. Azonban a gondolat lehetetlennek t�nt.
Fekete m�gia, gondolta. Csakis fekete m�gia lehet. Hiszen � halott. M�r vagy ezer �ve halott. �s a halottak felt�maszt�sa az egyik legs�t�tebb fekete m�gia.
A f�rfi tett n�h�ny l�p�st a l�ny fel�. Hermione a neh�z, fekete csizm�ba b�jtatott l�bakra meredt, mivel nem volt ereje ism�t felpillantani arra a borzalmas, r�miszt� �s megjel�lt arcra. Ahogy a f�rfi k�zelebb �rt, a l�ny �szrevette, hogy milyen er�teljes illat �rad a j�vev�ny tal�rj�b�l - �getett brandy illata.
Recseg� hang hallatszott, mikor az alak let�rdelt mell�.
- N�zz r�m! - mondta. A hangja b�gott, mintha l�ggyel vagy s�sk�val lett volna tele a csont sov�ny torka. - N�zz r�m!
Hermione akarata ellen�re felpillantott. Megpr�b�lta megk�sz�r�lni a tork�t, de nem tudta, �gy a hangja halkan csengett, mintha egy cs�v�n kereszt�l �rkezett volna.
- Ki maga?
- Nem ismersz meg, Hedvig? - z�mm�gte a hang. - Tudom, hogy nem �gy n�zek ki, mint egykor, de att�l m�g fel k�ne ismerned a te Malaz�rodat.

*

- Veritas!
Krum l�legzete elakadt, amint az Igazs�g b�b�j eltal�lta. Draco tudta, hogy mit �rez most a fi�; ismerte a gy�trelmes f�jdalmat, mintha felfesz�ten�k az ember mellkas�t, k�zszeml�re t�ve a belsej�t, de se ideje, se kedve nem volt sajn�lni Viktor Krumot.
- Hol van Hermione? - tette fel az els� k�rd�st.
- Nem... tudom - ny�gte Viktor a csikorg� fogai k�z�tt.
- Malfoy... - sziszegte Ron. - A Veritas �tok haszn�lata illeg�lis- az Azkabanba ker�lhetsz miatta.
- Nem �rdekel - vetette oda Draco, majd Ron helyett Harryre pillantott. Harry visszan�zett r�, arcukon ugyanaz a kifejez�s �lt - b�sz elsz�nts�g. Harryn ugyanezt az arckifejez�st l�tni a kviddics meccsek alkalm�val, mikor �pp eld�nti mag�ban, hogy � most el fogja kapni a cikeszt. Mikor egym�s ellen j�tszottak, Drac�t nyugtalan�totta Harrynek ezen arckifejez�se. Most furcs�n biztat�nak tal�lta.
- Rajta, Malfoy - sz�lt Harry.
- K�rem - v�gott k�zbe v�ratlanul Krum. - �n... �n is tudni akarom igazs�got. K�rem, k�rdezz, amit kell.
Draco bizonytalanul visszafordult Krum fel�. A fi� s�padt volt, �s f�jdalm�ban az ajk�t harapd�lta, de �gy t�nt komolyan gondolja, amit mond.
- Rendben - mondta Draco m�g mindig a p�lc�j�t szorongatva. - Viktor - sz�l�totta meg. - Mondd el, mire eml�kszel a tegnapi napb�l!
Krum, b�r nagy er�fesz�t�sek �r�n, de lassan besz�lni kezdett.
- Reggel Rom�nia ellen j�tszunk - h�r�gte. - Veszt�nk, �s �n nagyon m�rges vagyok ez miatt. Azt�n az�rt is m�rges leszek, mert nem biztos�tott�k a j�t�kosok s�trait. Mikor visszat�rek a s�tramba, egy f�rfi van ott, �s nekem kell kizavarnom �t.
- Mif�le f�rfi? - k�rdezte Harry magas hangon.
- Egy teljesen �tlagos f�rfi - felelte Viktor. - Meg kell �rtenetek, nek�nk mindig emberek vannak a s�trainkban - rajong�k, meg ilyesmik, bet�rnek. Ez akart nekem adni egy �veg bolg�r bort. �gy ittam bel�le, mire a f�rfi elment. Azt�n visszaj�ttem a szob�mba, �s... - Viktor a padl�t kezdte el b�mulni. - Elaludtam, azt hiszem. Semmi m�sra nem eml�kszem.
- Viktor - k�vetel�z�tt tov�bb Draco. - Mi t�rt�nt, mikor visszament�l a szob�dba? Nem fek�dt�l le. Hanem?
Krum arca s�padt volt, �s izzadts�gt�l csillogott.
- Nem eml�kszem.
Draco most m�r olyan er�sen szorongatta a p�lc�j�t, hogy elfeh�redtek t�le az ujjpercei.
- Mit tett�l?
Krum megr�zta a fej�t, �s �gy d�rzs�lte a mellkas�t, mintha f�jna neki.
- Nem eml�kszem!
- Hazudik - k�z�lte Harry t�m�ren.
- Nem lehet hazudni a Veritas �tok alatt - halk�totta le a hangj�t Draco, �s Harryre pillantott. - �n m�r csak tudom.
- Akkor ez egy felejt�s �tok - suttogta Ron. - Azt mondja, amit � igaznak v�l.
- Egy felejt�s �tkot meg lehet t�rni - mondta Harry komor, �s �rzelemmentes hangon. - Malfoy. Add ide a kezedet.
- Mi�rt? - k�rdezte Draco gyanakv�an. Legut�bb, mikor Harry Draco kez�t k�rte, megv�gta a tenyer�t egy zsebk�ssel.
- Csak - d�nny�gte Harry. - Ha egy�tt tartjuk a var�zsp�lc�t, �s �gy hajtjuk v�gre a b�b�jt, tal�n el�g er�s lesz, hogy megt�rje a felejt�s �tkot.
- Tal�n - b�lintott Draco. - De tal�n ahhoz is el�g er�s lesz, hogy lereduk�ljuk Bulg�ria legjobb kviddicsj�t�kos�t egy n�gyh�napos gyerek szintj�re.
- Nem hinn�m - mondta Harry. - Nem, ha koncentr�lunk.
- Na pont erre gondoltam a griffend�les tervekkel kapcsolatban - csattant fel Draco. � �s Harry olyan k�zel �lltak egym�shoz, hogy l�thatta saj�t mag�t Harry szem�veg�ben visszat�kr�z�dni. Aggodalmas, �s nyugtalan k�pet v�gott. - Mif�le terv az, hogy "koncentr�lunk"?
- Harry - v�gott k�zbe Ron. Onnan, ahol �llt nem hallotta tiszt�n a besz�lget�s�ket, de l�tva bar�tja arckifejez�s�t, ideges lett. - Harry, nem hiszem...
Harry figyelmen k�v�l hagyva Ront, el�re ny�lt, megragadta Draco bal kez�t (gondolt�tok volna valaha is, hogy Draco balkezes?), majd �sszez�rta az ujjait a p�lca k�r�l. Ahogy �gy tett, a tenyer�n l�v� sebhelye hozz��rt Drac��hoz. Draco �gy �rezte, mintha b�r�t fagyos l�ndzs�val szurk�ln�k. Szeme egy pillanatra tal�lkozott Harry�vel, aki inger�ltnek t�nt. � is �rezte, amit Draco.
- Ez egy rossz �tlet - sz�lalt meg Draco egy rossz el��rzett�l vez�relve.
Egy �jabb h�tborzongat� pillant�s k�s�ret�ben Harry, imm�r mindkett�j�k kez�ben fogva, a p�lc�t Viktorra szegezte.
- Veritas - suttogta.
Drac�nak olyan �rz�se volt, mintha valaki megr�ntotta volna a karj�t. A p�lca er�sen remegett a kez�kben. Draco marka szorosabbra z�rult k�r�l�tte, amint egy fekete f�nysug�r csapott ki a hegy�b�l, majd Krum mellkas�nak csap�dott, majdnem h�tra d�ntve a fi�t. Krum fel�v�lt�tt a f�jdalomt�l, t�rdre rogyott, �s a mell�re szor�totta a kez�t.
Ron arc�ra r�m�let �lt ki.
- Harry, mit tett�l?
Harry eleresztette a p�lc�t, let�rdelt Krum mell�, �s a fi� v�ll�ra tette a kez�t.
- Viktor - hadarta. - Le akarom ezt venni r�lad, amilyen gyorsan csak lehet, de ehhez el kell mondanod, hogy mi t�rt�nt veled tegnap? Hol volt�l m�lt �jszaka?
- A meccs ut�n visszamegyek a szob�mba - kezdte Krum, �s �gy t�nt meglep�d�tt, hogy a saj�t hangj�t hallja. Draco tudta, mit �rez; a Veritas �tok nem csak arra k�nyszer�t, hogy az igazat mondd, hanem arra is, hogy besz�lj, besz�lj - �s besz�lj. - Lefekszem az �gyamba. Furcs�n �rzem magam, �s arra gondolok, tal�n a bort�l van. Azt�n kopognak az ajt�mon. Felkelek, �s kinyitom. Az a f�rfi az, aki a s�tramban is ott volt. R�m mutat a kez�vel, �s kimondja az Imperi�t.
Ekkor meglepet�s �radt sz�t Viktor arc�n. Nyilv�nval�, hogy id�ig nem volt tudat�ban az elmondottaknak.
- Azt�n ad nekem egy... egy... kak shte kazhesh tova na Angliyski....
Ron, Draco �s Harry bizonytalanul egym�sra pillantottak, egyik�k sem �rtette a bolg�r szavakat. De Viktor gyorsan visszar�z�dott.
- Egy �veg, egy palack folyad�kot, odaadja nekem, azt�n utas�t�sokkal l�t el. Felveszem a k�penyemet, �s kis�t�lok az Abszol �tra. A Foltozott �stbe megyek. Itt v�rok addig, am�g megl�tom Hermijj�nit bel�pni az ajt�n. - Szavai v�gyt�l telten csengenek. - Nagyon boldognak �s csinosnak n�z ki. Megk�rem, hogy hadd besz�ljek vele. Bemegy�nk a h�ts� szob�ba. Mikor megfordul, hogy k�rdezzen t�lem valamit, �n megragadom. Befogom a sz�j�t, �gy nem tud sikoltani, �s k�nyszer�tem, hogy megigya a b�jitalt.
Krum szemei elkerekedtek a retteg�st�l. Draco, Harry �s Ron d�bbenten meredtek r�, n�vekv� f�lelemmel a sz�v�kben.
- Most m�r csendes, �s kezelhet�. Azt teszi, amit mondok neki. Megszabadul a v�r�s haj� l�nyt�l. Visszaj�n a szob�ba. Egy�tt v�rjuk, hogy a f�rfi visszat�rjen. Miut�n meg�rkezik, kez�vel r�mutat Hermijj�nira, �s r�k�ldi az Imperius �tkot... - Krum elhallgat egy pillanatra. - � felsikolt. A f�rfinak m�g egyszer r� kell k�ldenie az �tkot. V�g�l elmegy�nk, Hermijj�ni �s �n. Az Od�hoz rep�l�nk. Megv�rom, am�g bemegy a dolgai�rt, �s �r egy levelet Harrynek. Azt�n felsz�llunk a sepr�mre, �s elrep�l�nk a King's Cross p�lyaudvarra. - Viktor hangja egyre rekedtebb lett, hogy vajon a fizikai f�jdalomt�l, vagy a sokkt�l-e, azt Harry nem tudta volna megmondani. - A f�rfi ott v�r r�nk, mugli ruh�ban. �tveszi t�lem Hermijj�nit. Azt�n �n visszaj�v�k ide. Mikor fel�bredek... - Megr�zta a fej�t. - Semmire nem eml�kszem.
- Harry - sziszegte Ron s�rget�en. Az ajt� mellett �llt, �s egyre idegesebb lett az arca. - Harry, valaki ide fog j�nni - valaki biztosan meghallotta Krum kiab�l�s�t...
De Harry m�g mindig Viktorra meredt.
- Hova vitte?
- Nem tudom! Nem tudom! Hinned kell nekem. Harry, te tudod, hogy sohasem tenn�k olyat, amivel f�jdalmat okozn�k Hermijj�ninak!
Harry fel�llt, �s elh�tr�lt Viktort�l, aki m�g mindig az �gy l�b�n�l volt, egy f�lig �l�, f�lig fekv� poz�ci�ban, �s aki �gy n�zett ki, mint akit kifacsartak. Harry maga sem n�zett ki jobban - olyan arcot v�gott, mint akinek h�nyingere van. Tett egy l�p�st Draco fel�.
- Tal�n m�g egyszer r� k�ne k�lden�nk az �tkot - motyogta. - Tal�n m�g van valami... tal�n tudja...
- Nem - sz�lalt meg Ron v�ratlanul.
Mindketten megfordultak, �s a fi�ra meredtek. Ron az ajt�nak t�maszkodott, �s egyszerre t�nt ijedtnek �s d�h�snek.
- Mi�rt mondta volna el az idegen Krumnak, hogy hova hurcolja Hermion�t? - k�rdezte. - Nyilv�nval�, hogy csak eszk�z volt a kez�ben. Ha nem volna olyan h�res, minden bizonnyal meg is �li. Ha Krum azt mondja, hogy nem tudja, �n hiszek neki. �s Harry - tette hozz� nyomat�kosan. - F�jdalmat okozol neki. Ez nem vall r�d. Sajn�lom, de titeket t�ls�gosan is felkavart Hermione elt�n�se, �gy azt hiszem, ezt a d�nt�st nekem kell meghoznom. - Felemelte a p�lc�j�t, �s Krumra ir�ny�totta. - Finite...
- V�rj - sz�lalt meg Harry gyorsan. - M�g egy utols� k�rd�s. Egyetlen egy. - Krumhoz fordult. - Azt mondtad, hogy a f�rfi Hermion�ra mutatott a kez�vel, mikor v�grehajtotta az Imperius �tkot. A kez�vel, nem a p�lc�j�val. Nem haszn�lt p�lc�t?
Krum megr�zta a fej�t.
- Nem - ny�gte. - A kez�t haszn�lta.
- Akkor egy magid - mondta Draco.
- De az nem egy k�z�ns�ges k�z volt - sz�lalt meg �jra Krum. - � maga nagyon �tlagos kis emberke volt. Alacsony �s k�v�r. De a keze ez�stb�l k�sz�lt.
Harry Ronra �s Drac�ra pillantott, akik ugyanolyan r�m�lt arckifejez�ssel n�ztek vissza r�. Harry sz�lalt meg els�re.
- F�regfark - ny�gte.

*

- Hedvig? - ny�sz�r�gte Hermione a hitetlenked�st�l elakad� l�legzettel.
- �n gy�ny�r� Hedvigem - mondta a var�zsl�, aki mag�t Malaz�rnak nevezte. Kiny�jtotta az egyik keszty�s kez�t, �s meg�rintette vele Hermione haj�t. A l�ny nem mozdult, hab�r az �getett szesz illata marta a tork�t.
- Ez nem az �n nevem - sz�lalt meg Hermione. - �n... Rossz embert hozatott ide. Rossz l�nyt.
- A helyedben nem ellenkezn�k vele - hallatszott egy �les, rosszindulat� hang. Hermione elford�totta a fej�t, �s kiss� meglep�dve n�zett v�gig az ajt�ban �ll� F�regfark alacsony, k�v�r alakj�n. Sz�rke tal�rt viselt, ez�st keze a jobb ruhaujj�b�l kil�gott. �nel�g�lt vigyor j�tszadozott visszatasz�t� arc�n. - Tudod te egy�ltal�n, hogy kivel besz�lsz?
Hermione a tekintet�t F�regfarkra sz�gezte, mik�zben v�laszolt. A f�rfi nem volt egy kimondott sz�ps�g, de legal�bb meg volt az eg�sz arca.
- Hogy ker�ltem ide? - k�vetelte �s igyekezett hat�rozottnak hangzani.
- F�regfark hozott el nekem - felelte a balj�r�l egy duruzsol� hang. - Igaz�n h�s�ges egy szolga.
- Annyira az�rt nem - mondta Hermione F�regfarknak remeg� hanggal. - Figyelembe v�ve, hogy k�t hete m�g a S�t�t Nagyurat szolg�lta!
- Most a mesterem mester�t szolg�lom - felelte F�regfark. - A leghatalmasabbat a Roxforti N�gyek k�z�l, a legrettegettebb var�zsl�t, aki valaha is p�lc�t forgatott. - �resen a l�nyra vigyorgott. - Tudod, kir�l besz�lek? El�g alacsony szintre esett a sz�nvonal a Roxfortban, ha t�bb� m�r nem tan�tj�k di�kjaiknak a t�rt�nelm�k ildomos ismeret�t sem.
Hermione becsukta a szem�t.
- Mardek�r Malaz�r halott - mondta. - �s a halottak nem j�nnek vissza.
- F�j, hogy ezt hallom t�led, szerelmem - z�mm�gte a hang a f�l�be. Mardek�r Malaz�r hangja - Hermione agya ezt k�ptelen volt feldolgozni. Ilyen sz�rny�s�g nem t�rt�nhet meg vele. A f�rfi feketekeszty�s keze �sszez�rult a l�ny karj�n, �s az ijedts�g melyet a szor�t�s okozott, eddigi �lete legkellemetlenebb �rz�se volt Hermione sz�m�ra. Malaz�r k�nyszer�tette Hermion�t, hogy r��lljon a reszket� l�baira, �s er�vel maga fel� ford�totta a l�ny arc�t. - Oly sok�vnyi bolyong�s ut�n a sz�rke �rben - mondta. - Visszahozt�l engem a vil�gba.
- Hogy mit csin�ltam? - zih�lta Hermione.
- Te volt�l az, aki v�grehajtotta azt a b�b�jt, ami kiszabad�tott engem a fogs�gomb�l - felelte Mardek�r. - Ugye sz�nd�kos volt?
Hermione rem�nyt vesztve ford�totta el tekintet�t, �s �szrevette, hogy F�regfark �t b�mulja.
- A Forg�sz�l b�b�jod - mondta. - Nagyon �gyes volt. De tal�n nem a legokosabb. Tal�n voltak - hangja �resen �s fagyosan csengett - el�re nem l�tott k�vetkezm�nyei.
- Nem �rtem - mondta Hermione leveg� ut�n kapkodva, �s tekintete vadul cik�zott a k�t f�rfi k�z�tt.
- H�t nem eml�kszel? - k�rdezte Mardek�r, �res szemeivel a l�nyra meredve. - Mikor megmondtam neked, hogy �n sosem halok meg igaz�n?
- Nem! - felelte Hermione �lesen. - Nem eml�kszem, mert �n nem az vagyok, akinek gondol. - Rem�nytelen�l b�multa az el�tte l�v� koponyaszer� arcot. - Holl�h�ti Hedvig halott - mondta. - M�r vagy ezer �ve halott.
Feleletk�ppen az egyik keszty�s k�z el�reny�lt, elkapta, majd megszor�totta a l�ny tork�t. Egy pillanatra Hermione azt hitte, meg fogja fojtani. Azt�n d�bbenten vette �szre, hogy a f�rfi az epiciklikus amulettet szorongatja a mark�ban.
- Nyakadban hordozod lesz�rmazottam �let�t - mondta. - Ahogy r�gen Hedvig hordozta az eny�met. Mikor fel�bredtem, az � szem�n kereszt�l l�ttam a vil�got, s a te arcod volt az els� dolog, amit megpillantottam. L�ttam, hogy szeret t�ged, �gy, ahogy �n szerettem Hedviget. A t�rt�nelem ism�tli �nmag�t. L�ttam Godrikot is a szem�n kereszt�l - vicsorogta Mardek�r. - Mikor elhagyott engem Godrik�rt, t�nkretett mindent, ami�rt dolgoztam, mindent, amit el�rtem. Nem fogom hagyni, hogy ez m�g egyszer megt�rt�njen, szerelmem.
- �n nem vagyok a szerelme - vetette oda Hermione elkeseredetten �s d�h�sen.
- Tal�n m�g nem - felelte Mardek�r Malaz�r. - De az leszel.

*

Ginny a konyh�ban �lt, �s a fali�ra ketyeg�s�t hallgatta, mikor kiny�lt az ajt�. Harry, Ron �s Draco kez�kben a sepr�vel, teljesen kimer�lve v�nszorogtak be rajta. Illetve Ron �s Draco kimer�ltek voltak, Harry enn�l egy fokkal rosszabban n�zett ki, �gy t�nt rettenetes megpr�b�ltat�sokon ment kereszt�l.
Ron �s Draco a sarokba haj�tott�k a sepr�j�ket, Harry �vatosan t�masztotta neki a falnak a saj�tj�t, nem messze az ajt�t�l. Ginny a konyh�b�l n�zte �t, s a sz�ve majd megszakadt az elfojtott v�gyt�l, hogy most r�gt�n odarohanjon hozz�, �s er�sen �t�lelje; olyan boldogtalannak t�nt.
Ron odas�t�lt a h�g�hoz, �s a v�ll�ra tette a kez�t.
- Jelentkezett? - k�rdezte halkan.
Ginny megr�zta a fej�t.
- Nem.
Egyik�k�n sem l�tszott, hogy t�lzottan meglep�dtek volna.
- K�sz, hogy v�rt�l, Ginny - sz�lalt meg Harry holtf�radtan.
- Megtudtatok... valamit? - �rdekl�d�tt Ginny aggodalmasan.
Harry megvonta a v�ll�t.
- Igen is, meg nem is.
- J�l van?
A k�rd�st s�ri cs�nd k�vette. V�g�l Harry sz�lalt meg:
- Megyek, megmosakszom. Mindj�rt visszaj�v�k. - Azzal megfordult, �s elt�nt az emeletre vezet� l�pcs�n.
Ginny k�ts�gbeesett arccal f�rk�szte Ront.
- Mi t�rt�nt?
Ron fels�hajtott, majd a konyha fal�nak t�maszkod� Drac�ra pillantott.
- Besz�lt�nk Krummal - mondta, �s r�szletesen kifejtette a t�rt�nteket. - Azt hiszem, igaz�n szerencs�sek voltunk - tette hozz�, miut�n befejezte a besz�mol�t. - Nem kaptak el benn�nket, �s mikor levettem a b�b�jt Viktorr�l, �gy l�tszott, j�l van. Semmire nem eml�kezett abb�l, amit a Veritas �tok alatt mondott nek�nk. M�g arra sem eml�kezett, mi�rt voltunk ott.
- K�rnem kellett t�le egy autogramot - sz�lt Draco, �s igyekezett der�snek l�tszani. - Olyan k�nos volt.
- Harry j�l van? - k�rdezte Ginny, feln�zve a b�tyj�ra. Pr�b�lt olvasni a szem�b�l, ahogy azt r�gen is tette, mikor m�g fiatalabb volt. Az a szem most azt mondta, hogy "Harry egy�ltal�n nincs j�l, �s b�rcsak ne �rdekelne ez t�ged."
- Alv�sra van sz�ks�ge - sz�lt Ginny. - Nektek is.
- K�tlem, hogy err�l meggy�z�d Harryt, de az�rt sok szerencs�t! - fintorodott el Ron.
- Nagyon felzaklatta Hermione elt�n�se, igaz? - k�rdezte Ginny.
- Viktor zaklatta fel - sz�lalt meg Draco. - A gondolat, hogy mire k�pes, ha nyom�s alatt van.
Ron keser� k�ppel n�zett Drac�ra.
- Mit tudsz? - k�rdezte.
- T�bbet, mint gondoln�d - felelte Draco azzal a r�gi g�nyos, vontatott st�lus�val. Azt�n megvonta a v�ll�t, majd kis�t�lt a bej�rati ajt�n, �s becsapta azt maga ut�n.
- Megyek, megn�zem Harryt - mondta Ginny, �s nem t�r�dve Ron arckifejez�s�vel felment az emeletre.

*

Draco a Weasley csal�d kertj�ben �llt, �s hagyta, hogy az ez�st�s holdf�ny bebor�tsa, ak�r egy tejzivatar. H�v�s, es�s �jjel volt. A kertben menta, s�r �s rozmaring illata �rz�d�tt. Itt semmi sem hasonl�tott a Malfoy k�ri�n l�v� kertekhez. Azokban �lland�an f�m, humusz, �s v�rszag terjengett.
Arc�val d�l fel� fordult, arra, amerre az otthona volt, �s a zseb�be ny�lt, majd kiss� inger�lten �llap�totta meg: nincs meg a p�lc�m. Azt�n azt gondolta: v�g�l is nem sz�m�t. Igaz, hogy magideknek az � kor�ban nem volt aj�nlatos p�lca n�lk�li var�zslatokat v�grehajtaniuk. Viszont az sem volt aj�nlatos, hogy elhagyj�k az iskol�t az �jszaka kell�s k�zep�n, azzal a c�llal, hogy er�s �s illeg�lis �tkokat bocs�ssanak h�res nemzetk�zi atl�t�kra. S�lyoss�g�t tekintve a p�lca n�lk�li var�zslat eleny�sz�nek t�nt a m�sikkal szemben. Fen�be azzal a h�lye szab�llyal, gondolta, �s felemelte a bal kez�t, egyenesen maga el� tartva azt. A holdf�ny csak jobban kiemelte a tenyer�t �tszel� sebhelyet, olyan volt, mintha foly�kony higannyal lenne odafestve.
Furcsa, hogy Harry pont azt a kezemet v�gta meg, amivel var�zsolok. �s saj�t mag�n is azt a kez�t v�lasztotta. Vajon tudatosan?
Egy v�llr�nd�t�ssal elnapolta a k�rd�st, �s er�sen koncentr�lt. Csak arra a t�rgyra gondolt, amit akart, elk�pzelte, hol volt, mikor utolj�ra l�tta. A begy�jt� b�b�jn�l nem sz�m�t, hogy milyen messze van a kiszemelt t�rgy, de azt tudni kell hozz�, hogy hol van, �s � tudta: az apja �r�asztal�n. Elk�pzelte az apja dolgoz�szob�j�t, ahogy utolj�ra l�tta, a k�p pontosan kirajzol�dott a fej�ben, m�g azt a jellegzetes illatot is �rezte melyet a k�nyvek, konyak �s fekete m�gia kever�ke alkotott. Behunyta a szem�t, �s felemelte a bal kez�t.
- Invito!

*

Ginny Percy r�gi szob�j�ban tal�lta meg Harryt, amint az �gy sz�l�n �lt, amely �rintetlen volt, mi�ta Percy utolj�ra itt j�rt. Vil�gosk�k takar� volt rajta, amely a sarkokn�l is seb�szi pontoss�ggal volt bet�rve. Harry levette a szem�veg�t, �s a l�bait felh�zva �ld�g�lt, fej�t a t�rd�re hajtva.
Ginny le�lt mell�, �s �rezte, hogy az �gy bes�pped alatta.
- Harry - mondta. - Aludnod k�ne.
Harry lassan felemelte a fej�t.
- Nem vagyok f�radt.
Ginnyt mindig meglepte, hogy mennyire m�shogy n�z ki Harry a szem�vege n�lk�l. Term�szetesen fiatalabbnak t�nt, de valahogy kev�sb� bar�ts�gosnak, sokkal gondterheltebbnek. Volt egy m�lyed�s a szem�ld�kei k�z�tt, ami kisimult, mikor a fi� r�n�zett, �s mosolyogni pr�b�lt. Ginny elt�prengett rajta, vajon h�ny �vbe telik, m�g az a vonal egy �lland� bar�zd�v� v�lik, olyann�, amely nem t�nik el arc�r�l, ak�r mosolyog Harry, ak�r nem. Az is esz�be jutott, hogy vajon � ott lesz-e akkor, hogy l�ssa?
- Dehogyisnem vagy f�radt - felelte. - �r�k �ta fent vagy, m�rf�ldeket rep�lt�l. Alv�sra van sz�ks�ged. Semmit sem haszn�lsz Hermion�nak azzal, ha f�l�ton leesel a sepr�dr�l, �s belefulladsz a Csatorn�ba.
- Egy�bk�nt se vagyok j� semmire - fakadt ki Harry keser�en. - Az eg�sz az �n hib�m.
- Nem a te hib�d! - er�szakoskodott Ginny. - Hogy lenne a te hib�d? Sokkal ink�bb az eny�m, mint a tied - nem szabadott volna egyed�l hagynom �t Viktorral a Foltozott �stben...
- Nem - r�zta a fej�t Harry. - Csakis miattam rabolta el �t F�regfark. Miattam van vesz�lyben, mert fontos sz�momra. �pp �gy, mint Sirius, vagy Ron, �s mindenki m�s, akit szeretek.
- Nos - mondta Ginny, �s pr�b�lt der�snek t�nni. - Legal�bb Malfoy biztons�gban van.
Harry nevet�st er�ltetett mag�ra.
- Szerintem is - felelte, majd f�lres�p�rt egy a szem�be l�g� hajtincset. - Ginny...
- K�rlek, Harry - k�ny�rg�tt a l�ny. - �g�rd meg nekem, hogy alszol egy keveset. Malfoy majd Charlie r�gi szob�j�ba megy, te meg itt maradhatsz. Azt�n reggel megbesz�lj�k, hogy hogyan tov�bb.
Harry habozott egy pillanatig, de azt�n r�b�lintott a dologra.
- Igazad van - mondta. - Tudom, hogy igazad van. - A l�nyra mosolygott, amit�l Ginny gyomra g�rcsbe r�ndult. - M�g egy dolog, Ginny, ha nem b�nod; nem igaz�n szeretn�k most egyed�l lenni, �gyhogy...
Ginny mozdulatlanul meredt a fi�ra.
- Igen? - k�rdezte elhal� hangon.
- Megk�rn�d Ront, hogy j�jj�n fel? Nem igaz�n van kedvem lemenni, de mindenk�ppen besz�lni szeretn�k vele.
- � - ny�gte a l�ny. Fel�llt. - �. H�t persze. �n...�n felk�ld�m most r�gt�n.
Az els� emeleten Drac�ba �tk�z�tt, aki egy hatalmas, z�ld k�nyvet tartott a kez�ben. Ginny hirtelen er�s k�sztet�st �rzett r�, hogy teljes er�b�l bok�n r�gja a fi�t, de tudta, hogy ez igazs�gtalan volna, �s t�rt�ztette mag�t.
- Az lesz a te szob�d. - mondta, �s a folyos� m�sik v�g�be mutatott, Charlie szob�ja fel�, ami az �v� mellett volt. - Takar�k a szekr�nyben. �s ne is k�rd, hogy �gyazzak meg neked, mert nem fogok.
Draco k�v�ncsian meredt a l�nyra.
- Mi t�rt�nt? - k�rdezte. - M�r megint Potteritis? - Nem v�ltoztatott az arckifejez�s�n, de Ginny szinte l�tta az arca m�g�tt megb�v� �nel�g�lt mosolyt, amely csak a felsz�nre vezet� utat keresi.
- Nagyon megvetlek - mondta. - Gondoltam, jobb, ha tudod.
- Mintha �rdekelne - felelte Draco, megker�lte a l�nyt, �s elindult a folyos�n Charlie szob�ja fel�. Ginny nem mozdult egy pillanatig, csak b�mult ut�na. Valamilyen meg nem fejthet� ok miatt most sokkal rosszabbul �rezte mag�t, mint el�tte.

*

Valamif�le kamr�ban �llt, a f�ld alatt - fogalma sem volt, honnan tudja ezt, de tudta. Fekete, z�ld �s ez�stsz�n� tal�rt viselt, �s egy p�r fekete s�rk�nyb�r csizm�t. An�lk�l, hogy len�zett volna, tudta, hogy a cip� talpa j� n�h�ny centivel megn�veli magass�g�t. Ennek ellen�re m�g �gy is �rezte a csizma talp�n kereszt�l, a padl�b�l �rad� pokoli forr�s�got.
Nem volt egyed�l. F�lk�rben �lltak k�r�l�tte. Heten voltak. Draco azonnal felismerte �ket; k�tujj� kez�ket, kopasz, f�letlen fej�ket. D�monok. Ezek fekete �s v�r�s sz�nekben pomp�z� hossz� k�penyt viseltek, �s a legmagasabb, aki a f�lk�r k�zep�n �llt, tartott valamit kiny�jtott kez�ben.
Egy hossz� ez�stkardot, amely markolata sz�mtalan z�ld �kk�vel volt kirakva.
- Az�rt j�tt�l ide, hogy alkut k�ss vel�nk - mondta a legmagasabb d�mon.
�s Draco hallotta, ahogy megsz�lal. A hangja nem a saj�tja volt, hanem egy sokkal id�sebb f�rfi�.
- Igen, az�rt.
- �s tudod, mit von maga ut�n az alku?
- Megadom nektek, amit csak akartok - mondta Draco-aki-nem-is-Draco. - �s ti cser�be ideadj�tok nekem a kardot.
- Ezzel a karddal egy ember csod�kat vihet v�gbe - sz�lt a d�mon.
- Nem �rdekelnek a csod�k - ellenkezett a Draco-aki-nem-is-Draco. - Engem az er� �rdekel. Nekem azt mondt�k, hogy a kard hatalmas er�t ad nekem. Igaz ez?
- Meglehet hogy t�l nagyot - felelte a d�mon.
Az �lom-Draco felnevetett.
- Azt nem hinn�m - mondta.
- Azt viszont el kell hinned, hogy mindennek meg van a maga term�szetes egyens�lya - kezdte a d�mon. - A haszon az egyik oldal, a fizets�g a m�sik. Nagy haszonra tehetsz szert e kard �ltal, de el�bb fizetned kell �rte.
�s Draco �rezte, hogy a kez�t - ami t�m�rnek, �s val�dinak t�nt, egy�ltal�n nem olyannak, mint az egy �lomban megszokott - a tork�hoz emeli, kih�zza a t�t, amely eddig �sszetartotta a tal�rj�t, majd leveszi mag�r�l a k�penyt, �s az inget, ami az alatt volt, szabadd� t�ve ezzel a mellkas�t.
- Vedd el a fizets�get - mondta.
A d�mon kiny�jtotta a kez�t, �s beg�rb�tette hossz� ujjait. Azt�n a d�mon a kez�t belem�lyesztette Draco mellkas�ba, olyan k�nnyeds�ggel, ahogy egy bokszol� t�r mag�nak utat egy kartonfalon kereszt�l. A f�jdalom azonnali, intenz�v �s rettenetes volt, de csak egy pillanatig tartott. Draco felki�ltott, �s a d�mon visszah�zta a kez�t �s imm�r v�rfoltos mark�ban tartott valamit - valamit, ami gyeng�n izzott �s pisl�kolt, ak�r a gyertyaf�ny.
A d�mon elmosolyodott. A metsz�fogai hossz�ak, �lesek �s hegyesek voltak.
- A kard a ti�d - mondta. - A pokol ez�ltal kiel�g�ttetett.
- Malfoy! Malfoy! �bredj!
Valaki a v�ll�n�l fogva tartotta �s er�sen r�zta. Draco megp�rd�lt, kez�t az arca el� kapta. Halv�nyan �rz�kelte, hogy valaki sikoltozik. Kezek r�ngatt�k a karjait, pr�b�lt�k elh�zni azokat az arca el�l.
- �bredj! - ism�telte a k�ts�gbeesett hang, majd: - Malfoy, k�rlek!
Kinyitotta a szem�t. A sikolt�s abbamaradt, �s hirtelen nyomaszt� csend t�madt. �n sikoltottam, jutott el Draco tudat�ig. �n voltam az.
S�t�t volt a h�l�szob�ban. Az egyetlen f�nyforr�s az ablakon be�rad� ez�st�s holdf�ny volt: megvil�g�totta a f�l�je hajol� l�ny alakj�t, az agg�d�, s�t�t szemeket, a hossz�, hull�mos hajat. A hom�lyban eg�szen olyan volt, mint...
- Hermione? - suttogta Draco f�l�lomban.
- Nem, Ginny vagyok.
Draco lassan leeresztette a karjait az arca el�l.
- H�t persze - mondta. - Te nem is lehetn�l �. � a keresztnevemen sz�l�t. - Pislogott egyet, majd a l�nyra meredt. - Mit csin�lsz te itt?
- Mit csin�lok itt? - visszhangozta Ginny inger�lten. - �gy vis�tott�l, ak�r egy sik�t� szellem, azt csin�lom itt. Azt hittem, valaki �ppen meg akar �lni. N�zd csak meg, hol vagy, Malfoy.
Draco fel�lt, �s meglepetten n�zett k�rbe. M�r nem az �gyon volt, hanem valahogy a padl�ra ker�lt, f�lig-fekve, belegabalyodva a leped�j�be. Nem eml�kezett r�, hogy mikor esett le az �gyr�l, de arra sem eml�kezett, hogy sikoltozott. Egyed�l az �lm�ra eml�kezett. Besz�vta a leveg�t a fogai k�z�tt, mikor esz�be jutott a f�jdalom, ahogy a d�mon keze belem�lyedt a mellkas�ba. A h�s�g. A kard.
Mikor Ginny �jra megsz�lalt, a hangja bizonytalanul csengett.
- Malfoy...
- Mi van?
- Te v�rzel.
Draco riadtan pillantott le, �s megl�tta a t�ny�r m�ret� v�r�s foltot, amely az ingj�n, pontosan a sz�ve felett helyezkedett el. A kez�t r�tette a foltra, s mikor elh�zta azt, az v�r�s volt. Ez friss v�r volt, nem alvadt.
Felpillantott Ginnyre.
- Sz�lj Harrynek, hogy j�jj�n ide - sz�lt rekedten.
Ginny felt�p�szkodott, �s elindult az ajt� fel�.
M�r f�l�ton volt, mikor Draco ut�na sz�lt.
- V�rj!
A l�ny megfordult. Draco a takar�k k�z�tt t�rdelt. Levette az ing�t, �s a mellkas�t n�zte, ami m�g s�padtabbnak t�nt a holdf�nyben, mint a teste t�bbi r�sze. Teljesen �p volt, egy karcol�st sem lehetett felfedezni rajta.
- Felejtsd el - mondta. - Azt hiszem, j�l vagyok.
- Az nem... a te v�red volt? - k�rdezte Ginny elkereked� szemekkel.
Draco feln�zett a l�nyra, �s a holdf�nyben fagyos szikr�kat sz�rt a sz�rke szeme.
- Nem tudom. De van egy sejt�sem. �s egy�ltal�n nem tetszik.
- Kapcsolatban van a r�m�lmoddal?
- Igen - felelte Draco, majd megr�zta a fej�t. - �gy �rtem, nem. �gy �rtem, nem vagyok benne biztos, hogy az egy r�m�lom volt. Azt hiszem, ink�bb egy visszapillant�s. Vagy tal�n egy hallucin�ci�. Esetleg egy visszapillant�s mik�zben hallucin�ltam. Ez lehets�ges?
Ginny �rezte, hogy m�g ink�bb elkerekednek a szemei.
- Sz�lnom kellene Harrynek - mondta, de Draco megr�zta a fej�t.
- Ne zavard Pottert - sz�lt. - Csak �lj itt velem m�g egy percet.
Ginny habozott. Nagyon neh�z volt Draco arc�b�l olvasni. A s�t�tben �gy vil�g�tottak a fi� szemei, ak�r a macsk��. Lassan odas�t�lt, �s le�lt Draco mell� a takar�kra. R�n�zni viszont nem akart, mert Drac�n nem volt rajta az inge, �s ett�l furcsa �rz�se t�madt, �gyhogy ink�bb az �jjeliszekr�nyre meredt, �s kimondta az els� dolgot, ami az esz�be jutott.
- F�j?
- Mikor aludtam f�jt - felelte Draco. - De m�r nem. - Most ism�t lepillantott az ing�re; aminek az elej�n m�r s�t�tv�r�s folt vir�tott. V�r volt a kezein is. Ginny k�v�ncsian n�zett r�juk, �s valami furcs�t vett �szre. Majdnem ugyanolyan kezei voltak, mint Harrynek - ugyanaz a forma, ugyanazok a ler�gott k�rm�k, ugyanazok a hossz� ujjak, ugyanolyan hegyes �sszeilleszked�se a csontoknak. El�gszer, �s el�g figyelemmel n�zte m�r Harry kezeit ahhoz, hogy memoriz�lja azokat; �s b�rmikor felismerje �ket. A megegyez� hegek csak fokozt�k a furcsas�got.
Ginny el�re ny�lt, �s meg�rintette a fi� bal tenyer�n l�v� sebhelyet.
- Hogy szerezt�tek ezt Harryvel?
Draco a l�nyra pillantott.
- Ron nem mondta el?
Ginny megr�zta a fej�t.
Draco ism�t lepillantott az ing�re.
- Baleset egy �les k�rtyacsomaggal - mondta. - Nem szeret�nk besz�lni r�la. T�l f�jdalmas eml�k.
Ginny elfintorodott.
- Tudod, hogy mi az a dolog, amit ut�lok benned, Malfoy?
Draco vigyorogva pillantott fel.
- Ez megd�bbent - sz�lt. - Megd�bbent, hogy csak egyetlen dolgot ut�lsz bennem. Azt hittem, egy eg�sz list�d van, tal�n sz�mozva, amelyen t�bb ezer s�relem szerepel.
Ginny hirtelen �rezte, hogy a sz�ja mosolyra h�z�dik, �s ez megr�m�tette. Mi�rt mosolyog � Draco Malfoyra? Ez rossz. Hirtelen esz�be jutott, hogy mit is l�tna Ron, ha most hirtelen betoppanna - a padl�n t�rdepelt egy f�lmeztelen Draco Malfoy mellett, egy rak�s leped�, meg takar� k�z�tt, �s �gy mosolyogtak egym�sra, mint k�t r�gi bar�t.
- Elmegyek Harry�rt - mondta siet�sen, talpra ugrott, majd lesim�totta a h�l�ing�t.
- Ne - k�rlelte Draco. - Nem annyira fontos.
- Az ingedet fantom v�r bor�tja - fakadt ki Ginny. - Azt hiszem, ez meg�r annyit, hogy fel�bresszem Harryt.
- Felejtsd el - mondta Draco olyan hangon, ami eld�nt�tte a vit�t. - Csak adj nekem egy m�sik inget, megteszed?
- Egy inget? - visszhangozta Ginny hitetlen�l.
- Inget. Rengeteg b�ty�d van, biztosan van egy rak�s ing a h�zban.
Ginny penge v�konyra h�zta a sz�j�t, majd kil�pett a szob�b�l. Mikor visszat�rt, Mrs. Weasley egyik h�res pul�ver�t belehaj�totta Draco �l�be.
- R�zsasz�n - morogta durc�san Draco. - Ut�lom a r�zsasz�nt.
- J� �jt, Malfoy - k�sz�nt el Ginny, �s becsukta maga ut�n az ajt�t.

*

A k�vetkez� reggel Ginny �s Ron m�r �bren voltak, mikor Harry lement reggelizni. Az egyik z�ld pul�vert viselte, amit m�g Mrs. Weasleyt�l kapott, �vekkel ez el�tt. M�r kicsi volt r�, az ujjak v�ge alig �rte el v�kony csukl�j�t. Lehuppant a Ginny melletti sz�kre, kez�be vett egy kanalat, �s kedvetlen�l turk�lni kezdett a t�ny�r zabk�s�ban, amit a l�ny tolt el�je. Ron �pphogy csak felpillantott, �s b�lintott; a Reggeli Pr�f�ta olvas�s�val volt elfoglalva.
- Valami h�r? - k�rdezte Harry.
- A dementorok m�g mindig nincsenek meg - felelte Ron, mik�zben beleharapott a pir�t�s�ba. - Volt p�r bejelent�s, hogy l�tt�k �ket egy d�li var�zsl�v�ros k�zel�ben, de azt�n Percy c�folta a h�reket. - Felhorkant. - Mindig csak Percy.
Ginny megvonta a v�ll�t.
- K�pzeld csak el, hogy dementorokat l�tsz a saj�t v�rosodban - mondta. - A saj�t kertedben...
Mindannyian agg�dva k�mleltek ki az ablakon.
- Ginny, ne - csattant fel Ron inger�lten.
De Ginnynek addigra m�r esz�be jutott mir�l akart besz�lni.
- Harry - sz�lt. - Valami baj van Malfoyjal.
Ron �s Harry k�v�ncsian meredtek r�. A l�ny elsz�nt tekintettel vajazta a pir�t�s�t.
- Valami komolyabb, mint �ltal�ban? - k�rdezte Harry.
- Igen - felelte Ginny hat�rozottan. - M�lt �jjel �lm�ban olyan hangosan kiab�lt, hogy fel�bredtem r�. Ez el�tt m�g soha senkit nem hallottam �gy ki�ltozni. �s azt�n, mikor �tmentem a szob�j�ba, a padl�n fek�dt, �s tiszta v�r volt az inge.
- V�rzett? - k�rdezte Harry.
- Te bement�l a szob�j�ba? - k�rdezte Ron, aki hirtelen riadtnak t�nt.
- Igen, �s igen - felelte Ginny. - De nem a h�l�szob�s r�sz volt a sztori l�nyege. A ki�ltoz�s �s a v�r, az volt a l�nyeg. - Megvonta a v�ll�t. - Felismerem, ha fekete m�gi�val tal�lkozom - mondta, ez�ttal sokkal halkabban. - �s �t teljesen k�rbe veszi.
- Ott maradt�l vele a szob�j�ban? - k�rdezte Ron.
- Ron, figyelsz te r�m egy�ltal�n? - csattant fel Ginny.
- Ott maradt�l, igaz? - fakadt ki Ron r�m�lten. - Ginny! Malfoy?
- Eg�sz j�l hangzik - �lmodozott a h�ga egy szadista vigyor k�s�ret�ben. - Ginny Malfoy.
- Ginny - pr�szk�lt fel Ron. - Azt akarom, hogy... �g�rd meg... te nem fogsz... ugye, nem...? Malfoyjal nem!
Ginny beleharapott a pir�t�sba, majd megvonta a v�ll�t.
- Csak azt sajn�lom, hogy titokban kell tartanunk a szerelm�nket - mondta.
- Ginny, ne hergeld Ront - sz�lalt meg Harry elrejtve egy mosolyt. - Ron, ne l�gy h�lye. Biztos vagyok benne, hogy Ginny nem maradt tov�bb Malfoy szob�j�ban, mint ameddig musz�j volt. Ginny, hogy �rted, hogy fekete m�gia vette k�rbe? J�l van?
Ginny �sszer�ncolta a szem�ld�k�t.
- Ez csak egy �rz�s - felelte. - Mi�ta voltunk a Titkok kamr�j�ban, furcsa, fagyos �rz�s ker�t hatalm�ba, ha fekete m�gia van a k�zelemben. Ugyanezt �reztem Hermion�n�l az Abszol �ton, miut�n tal�lkozott Viktorral. �s Malfoyn�l is.
- Nos, ez nem t�l meglep� - sz�lt Ron. - �gy �rtem, eg�sz �let�t fekete m�gia k�zel�ben t�lt�tte. A Zsebpiszok k�zben l�fr�l.
- Tal�n - felelte Harry, �s beleharapott az �kl�be, ahogy mindig, mikor elmer�lt a gondolataiban.
- Gondolod, hogy vesz�lyes? - k�rdezte Ron rem�nykedve.
Valami�rt, Harry akaratlanul is a kardra gondolt, az Eredend� Gonosz talizm�nj�ra. �s a hidegre, amely Draco kez�b�l �radt, mikor v�grehajtott�k Krumon a Veritas �tkot.
- Nem hiszem.
- M�gis - mondta Ron, mik�zben a pir�t�sos t�ny�r fel� ny�lt, - nem z�rhatjuk ki, hogy � egy elvetem�lt, hidegv�r�... - Ginny felszisszent. Ron felpillantott, �s megl�tta, hogy Draco ott �ll az ajt�ban. Mrs. Weasley bolyhos r�zsasz�n pul�ver�t viselte, a kez�ben pedig egy vastag z�ld k�nyvet tartott. - �. ���... pir�t�st? - fejezte be Ron sut�n, �s felaj�nlotta a t�ny�rt Drac�nak.
- Sok mindennek h�vtak m�r - sz�lt Malfoy a t�ny�rra meredve. - De elvetem�lt, hidegv�r� pir�t�snak m�g sosem.
Ron rettenetesen zavarba j�tt.
- Bocs, Malfoy - motyogta. - De Ginny...
- Elmes�lte nektek a m�lt �jjel t�rt�nteket - folytatta Draco Ron helyett, �s h�v�sen pillant�st l�vellt a l�ny fel�. Ginny nem n�zett f�lre. Igaza volt a r�zsasz�nnel kapcsolatban, gondolta. Ez nem az � sz�ne. R�mesen �llt a vil�gos b�rsz�n�vel, �s ez�stsz�n haj�val, legink�bb egy r�zsasz�n sz�let�snapi fagylalttort�ra eml�keztetett. - R�m�lmom volt - mondta Draco. - �s akkor mi van?
- Nekem �lland�an r�m�lmaim vannak - jegyezte meg Harry. - De �n �ltal�ban nem szoktam csurom v�resen fel�bredni.
- Az, hogy csurom v�resen, egy kicsit t�lz�s - h�zta �ssze a szem�ld�k�t Draco, mik�zben le�lt az asztalhoz. - Ink�bb csak... �sszev�rezve.
- Ja, akkor j� - t�rta sz�t a kez�t Ron g�nyosan. - Akkor nem is sz�m�t, az egy�ltal�n nem furcsa.
- Pontosan - b�lintott Draco, majd figyelmen k�v�l hagyva Ron m�rhetetlen�l inger�lt tekintet�t Harryhez fordult. - Potter - mondta. - Van egy �tletem. - Ekkor mutat�ujj�t feltartva Ron fel� mutatott, aki l�that�an mondani akart valamit. - K�m�lj meg a g�nyos megjegyz�seidt�l.
- Ok� - felelte Harry. - Mi az?
- Az epiciklikus amulett - mondta Draco. - Az �n epiciklikus amulettem. M�g sosem pr�b�lt�k ki, de elm�letben, b�rhol vagyok is a F�ld�n, Hermione meg tud tal�lni vele. Tudom, hogy a Roxforton bel�l k�pes volt, mert n�h�nyszor haszn�lta.
- De az csak akkor m�k�dik, ha � pr�b�l megtal�lni t�ged - vetette ellen Harry. - Ford�tva nem.
- Ha csak egy epiciklikus amulett van, akkor ez igaz - sz�lt Draco, �s felemelte a z�ld k�nyvet, ami a kez�ben volt, a t�rgyat, amelyet tegnap �jjel gy�jt�tt be mag�nak. Az apja Epiciklikus m�gia rejtelmei c�m� k�nyv�t tartotta a kez�ben. - De ha k�sz�t�nk egy m�sik amulettet, a k�t amulett megtal�lja egym�st.
Harry, Ron �s Ginny n�m�n meredtek r�.
- M�sik epiciklikus amulettet? - k�rdezte Harry elhal�n. - De az nem t�l bonyolult �s vesz�lyes?
- Nem igaz�n - felelte Draco. - Egy kiss� m�r t�l id�s vagyok hozz�, hogy igaz�n hat�kony legyen, de ehhez tal�n el�g lesz. �s r�ad�sul saj�t akaratomb�l adok magamb�l egy r�szt, ez is sz�m�t.
- Ez azt jelenti, hogy ki kell �tn�nk az egyik fogadat? - k�rdezte Ron felt�mad� lelkesed�ssel.
- �n egy hajtincsre gondoltam - fintorodott el Draco, - �s azt szeretn�m �n l�tni, hogy megpr�b�lod ki�tni a fogam, Weasley.
Harry figyelmeztet�n k�h�g�tt egyet.
- Minden�nk megvan, ami a b�b�jhoz kell?
- Nem eg�szen - vallotta be Draco. - Egyel�re legal�bbis nem. Sz�ks�g�nk van m�g fekete �r�mre, egy kis farkas�l�f�re, �s egy thessala szemgoly�j�ra.
- Egy minek a mij�re? - k�rdezte Ginny.
- Egy thessala szemgoly�j�ra - magyar�zta Draco. - Olyan b�b�jokn�l szokt�k haszn�lni, amelyek �tv�ltoz�ssal, �talakul�ssal kapcsolatosak. A szellem�thelyez�shez sz�ks�ges. A haszn�lata nem neh�z, hozz�jutni viszont ann�l ink�bb. Ap�m val�sz�n�leg tartott egyet otthon, de fogalmam sincs, hogy hol.
- Akkor honnan szerz�nk? - k�rdezte Harry. - Ez egy olyan dolog, amihez az Abszol �ton hozz� lehet jutni?
- Nem �ppen - r�zta a fej�t Draco. - Ez ink�bb egy olyan dolog, amit az �tv�ltoztat�stan tan�runk irod�j�ban kell keresni.
- Lupin - mondta Harry. - � sosem adna k�lcs�n nek�nk ilyesmit.
- Igaz - b�lintott Draco beleegyez�en. - �ppen ez�rt kell bet�rn�nk, �s elhoznunk. Egy�bk�nt is vissza kell menn�nk az iskol�ba, �s ha m�r �gyis ott vagyunk...
Harry pislogott egyet.
- Vissza kell menn�nk az iskol�ba?
- H�t persze - felelte Draco olyan hangon, mintha ez nyilv�nval� lett volna. - El kell hoznunk a kardomat.
Harry nagy csikorg�s k�zepette h�tr�bb l�kte a sz�k�t az asztalt�l.
- Sz� sem lehet r�la - mondta hat�rozottan. - Azt a dolgot nem vissz�k magunkkal.
Draco sz�rke szemei d�h�s szikr�kat sz�rtak.
- Mi�rt nem?
- Csak - felelte Harry olyan hangon, mintha ez nyilv�nval� lett volna. - Mert gonosz. Egy gonosz t�rgy, �s nem akarom a k�zelemben tudni.
- Az egy nagyon er�teljes fegyver - ellenkezett Draco. - Olyan ereje van, amit el sem tudunk k�pzelni.
- Nan� - b�lintott Harry. - Mert olyan rettenetes ereje van.
- Nem tudhatod - ellenkezett Draco. - M�g Lupin sem tudja. Azt mondta, el�bb be kell fejeznie a teszteket. R�ad�sul az egy magid penge - tette hozz� - �n magid vagyok, �s az a kard m�r gener�ci�k �ta a csal�dom tulajdon�ban van, �s �n akarom.
Harry fej�ben hirtelen felcsend�ltek Hermione szavai, valami, amit k�t hete mondott neki - vagy m�g annyi sincs?
Dumbledore nem azt mondta, hogy a legt�bb ember olyasmit k�v�n, ami rossz neki?
A legt�bb ember - felelte Harry. - De nem mindenki.
- Malfoy... - kezdte volna, de Draco felpattant az asztalt�l, �s d�ht�l pirosan meredt r�juk.
- N�zd - mondta. - Azt nem tudom, hogy mivel van dolgunk, ahogy te sem. De abb�l, amit eddig l�ttunk, abban egyet�rt�nk, hogy ez valami nagyon-nagyon s�t�t m�gia. Ez a kard egy aj�nd�k, Potter. B�rmit k�pes meg�lni. �ltala m�g a S�t�t Nagy�r is elpuszt�that�. Lupin is megmondta.
Most Harryt �nt�tte el a harag.
- Nem eml�kszel a k�nyvre? - csattant fel. - Viselheted a kardot, de megvan az �ra.
- �n egy Malfoy vagyok - mondta Draco. - Mi nem k�rdez�sk�d�nk az �r fel�l. - Elvigyorodott, az arca m�gsem t�kr�z�tt boldogs�got. - Az �r nem sz�m�t.
- Ez nem olyan biztos - felelte Harry.
Ginny tekintete ide-oda cik�zott a k�t fi� k�z�tt. Draco �s Harry egym�sra meredtek, Draco arc�n a d�h v�r�s foltjai gyulladtak ki, m�g Harry holts�padt volt.
- Mi van, ha nem csak te fizeted meg az �r�t, Malfoy? - k�rdezte Harry s�ri hangon. - Mi van, ha valaki m�sra h�rul a tartoz�s? Mi van, ha �ppen... - Majdnem kimondta, hogy "Hermion�ra", de nem akart olyan lenni, mint Draco, nem akarta eszk�zk�nt felhaszn�lni Hermione nev�t, hogy legy�zze az ellenfel�t. - ...r�m? - fejezte be.
Draco szemei csillogtak.
- V�llalom a kock�zatot - mondta.
Ez alkalommal Ron volt az, aki megsz�lalt.
- Hogy te mekkora egy szem�t vagy, Malfoy - mondta k�z�mb�sen.
Draco nem n�zett r�, m�g mindig Harryt b�multa.
- Mi van, ha vesz�lyben van, �s a kard az egyetlen es�ly�nk, hogy kiszabad�tsuk? - k�rdezte. - V�llaln�d a kock�zatot, hogy valami esetleg t�rt�nik vele, amit elker�lhett�nk volna, ha nem vagy olyan finny�s?
Harry keze �sszeszorult az asztal lapja k�r�l, �s nagy er�kifejt�sre volt sz�ks�ge, hogy megsz�laljon.
- Finny�s - visszhangozta h�v�sen. - Rem�lem, eszedbe jut ez akkor is, mikor majd az egyik�nk holtan fekszik valahol.
Egy percig n�ma cs�ndben �ltek, majd Draco, an�lk�l, hogy Harryre n�zett volna, azt mondta:
- Ha nem b�zol bennem, tal�n ink�bb n�lk�lem k�ne menned. - A hangj�ban volt valami, ami egyszerre sug�rzott s�v�rg�st �s d�h�t. Ginny k�telkedett benne, hogy Draco tudta volna milyen v�gyakoz�an hangzott az, amit mondott. Ha tudta volna, tal�n meg sem sz�lal.
- Nem b�zom benned, Malfoy - mondta Harry halkan. - De n�lk�led sem akarok menni.
Dracon megk�nnyebb�l�s futott v�gig.
Harry lepillantott a kez�n l�v� sebhelyre, majd visszan�zett Drac�ra.
- Ha valamire r�j�tt�nk abb�l, amit Krummal tett�nk, akkor az az volt, hogy egy�tt sokkal nagyobb az er�nk, mint egyed�l. Tal�n igazad van abban, hogy haszn�ljunk fel minden eszk�zt.
- Igazam van - felelte Draco felszabadultan. A fesz�lt l�gk�r ugyanolyan gyorsan t�nt el, mint ahogy kialakult. - Majd megl�tod - mondta Harrynek. - Visszamegy�nk az iskol�ba, �s megszerezz�k azt a kardot, azt�n megkeress�k Hermion�t.
Felegyenesedett, �s fagyos elsz�nts�ggal �gy sz�lt: - Nem �rdekel, mit kell tennem; nem �rdekel, ha maga a S�t�t Nagy�r rabolta is el - ha b�rmi baja esik, ak�rmi, olyan finom porr� z�zom �ssze, hogy haszn�lhatjuk ak�r instant leves pornak is.
Draco elhallgatott. Harry, Ginny �s Ron egyar�nt saj�ts�gos arckifejez�ssel meredt r�.
- Ok� - mondta. - Ez egy kicsit durva volt, ugye?
Harry b�lintott.
- H�t, tudod a leves nem olyan f�lelmetes, Malfoy.
- Ezt lesz�m�tva viszont, nagyszer� besz�d volt - vetette k�zbe Ginny b�tor�t�an.
- Azt hiszem, ebben m�g mindig j� vagyok - sz�lt Draco, hab�r a tekintet�b�l m�r egy el�g nagy adag elsz�nts�g elp�rolgott.
- �n meg azt hiszem, te m�g mindig egy �r�lt vagy - mondta Harry. - �s tal�n gonosz is. De ugyanakkor nagyon hat�rozott is, ezt csod�lom benned. - Elmosolyodott. A mai napon el�sz�r. - J�l �ll neked, Malfoy.
- Igen, j�l - b�lintott Ginny beleegyez�en, egy kiss� v�ratlanul. - De az a pul�ver viszont nagyon nem.

*

- N�zd csak, Ron - vigyorodott el Ginny. - Malfoy esszencia. Magenta sz�n�.
P�lc�j�val a fortyog� �st fel� b�k�tt, �s felpillantott Ronra. A fi� Harry �gy�nak v�g�n �lt, �s azon "iparkodott", hogy �s�t�s n�lk�l z�zza �ssze a mozs�rt�r�vel a k�t�lk�ban l�v� bog�rh�jakat. Reggeli ut�n r�gt�n sepr�re pattantak, �s m�g kora d�lel�tt meg�rkeztek Harry �s Draco iskol�j�ba. Mind a n�gy�k sepr�je a Harry �gya melletti falnak volt t�masztva.
Ek�zben Draco �s Harry lelop�ztak a l�pcs�n, hogy bet�rjenek Lupin irod�j�ba. Harry mag�val vitte a l�thatatlann� t�v� k�penyt is, biztos, ami biztos. Ginny meg akarta t�l�k k�rdezni, hogy mi lesz, ha Lupin rajtakapja �ket bent az irod�j�ban, de azt�n meggondolta mag�t. V�g�l is az � dolguk, hagyta annyiban. A b�jitalk�sz�t�s ellenben az �v�. Mindig is j� volt ebb�l a t�rgyb�l az iskol�ban, �s ez egy meglep�en egyszer� recept volt.
A bonyolultabb r�sze majd k�s�bb j�n, mivel az epiciklikus elj�r�s egy b�jital, egy b�v�let �s egy �tv�ltoztat� b�b�j k�zepesen bonyolult kombin�ci�ja volt. Pillanatnyilag a b�jitalb�l, mely az els� r�sze volt a proced�r�nak, kulcsfontoss�g� �sszetev�k hi�nyoztak, hab�r m�r volt benne p�r csepp Draco v�r�b�l. Az amulett maga a fi� haj�b�l fog k�sz�lni. (M�r adott is egy tincset ebb�l a c�lb�l, s az olyan puha �s ez�st�s volt, hogy nehezen volt hihet�, az egy�ltal�n emberi haj.)
- Az nem magenta - n�zett fel Ron egy �jabb hatalmas �s�t�s k�zepette. - Az fukszia. �s el�g sz�rnyen n�z ki.
- Ron, azokat a bogarakat morzsolni kell, nem agyoncsapni - szidta le Ginny.
- Na ne mondd - mondta Ron rosszkedv�en. - Egyszer�en nyomaszt az �rz�s, hogy ezt mind Malfoy kedv��rt csin�ljuk. �n m�g mindig ut�lom a pof�j�t, ak�rmit is mondjon Harry.
- Ezt Hermione kedv��rt csin�ljuk, Ron - s�hajtott Ginny. - Mi�rt nem adod ide azt a mozsarat, addig te kavargathatod a b�jitalt? Egy�bk�nt is k�szen vagy vele.
Ron sz�vesen beleegyezett. Mikor �pp helyet cser�ltek, kiny�lt a h�l�szoba ajtaja, �s a k�t szeml�tom�st feld�lt fi� l�pett be rajta.
- Ott van! - fakadt ki Harry sz�tt�rva a karjait. - Mi�rt van ott? Nem k�ne neki tan�tani ilyenkor vagy valami?
- A h�lye - sz�lt Ron. - Mi�rt is l�g �lland�an a saj�t irod�j�ban?
Harry gondolkod�n beleharapott az �kl�be.
- El kell onnan csalnunk - mondta. - De hogyan? Ha k�z�l�nk csin�lja valaki, r� fog j�nni, hogy csak be akarunk jutni, hogy megszerezz�k a kardot. �s - tette hozz�, - milyen igaza volna.
Draco, aki eddig oda-vissza j�rk�lt a szob�ban, most hirtelen megtorpant.
- Van egy �tletem - sz�lt. - �, most meg egy �jabb.
Amint Ron k�v�ncsis�gt�l hajtva a fi� fel� fordult egy kiss� megl�kte az �st�t, amit�l egy kev�s folyad�k fr�ccsent a padl�ra.
- Most meg m�r bossz�s vagyok - mondta Draco. - Weasley, viszed a szerencs�tlen kezedet att�l a b�jitalt�l! Tudod, az a lelkem, amivel te ott piszmogsz. Az �letem esszenci�ja, a l�tem, ez...
- Egy mes�s, �j tiszt�t�szer! - k�z�lte Ron, mikor lepillantott. Ahova a b�jital esett, egy lyuk jelent meg a sz�nyegen, �s f�lig m�r az alatta l�v� k�vet is sz�tmarta. - M�g sosem l�ttam ilyesmit. Nagyon er�s m�reg.
Mindannyian n�m�n meredtek maguk el�.
- Visszautas�tom annak a lehet�s�g�t, hogy ez esetleg t�kr�zi a szem�lyis�gemet - sz�lt Draco az elszenesedett sz�nyegre n�zve.
- Ahogy akarod - mondta Harry. - Mi is volt az �tleted?
Draco sz�rakozott tekintettel pillantott r�.
- Majd megl�tod, Potter - mosolyodott el, �s elindult az ajt� fel�. - Maradj itt, mindj�rt visszaj�v�k.

*

Fleurnek saj�t szob�ja volt az iskol�ban, ami pillanatnyilag tele volt lehetetlen�l kicsi - �s legal�bb annyira lehetetlen�l t�r�keny - �l�nk sz�n� pillang�kkal, amit a l�ny a saj�t sz�rakoztat�s�ra var�zsolt el�. Mikor Draco bel�pett, tizen�t k�k lepke rep�lt a haj�ra, �s sz�mtalan r�zsasz�n a v�ll�ra.
- � - lelkendezett Fleur f�tyolos tekintettel. - Milyen im�dni v�l�.
Drac�nak hatalmas er�kifejt�s�be ker�lt, hogy ne ord�tsa el mag�t: Szedd le r�lam ezeket a nyomorult lepk�ket! Ehelyett �gy sz�lt:
- Szeretn�k k�rni t�led egy sz�vess�get. - Nyomat�kosan Fleur szem�be n�zett, aki az �gy�n �lt, maga el� kiny�jtott l�bakkal, �s azon f�radozott, hogy p�lc�ja seg�ts�g�vel a r�zsasz�n k�l�nb�z� �rnyalataiv� fesse a l�b�n a k�rmeit. - Ki kellene csalnod Lupin professzort az irod�j�b�l. Csak p�r percre - tette hozz�, l�tva a l�ny k�tked� pillant�s�t. - Ugyan m�r, azt hittem, tetszik neked.
- Tetszett - b�lintott Fleur, mik�zben m�lyvasz�n�v� v�ltoztatta a bal nagyl�bujj�t. - De az�ta m�hrlegeltem a 'elyzetet. N�gyon j�k�p�, de egy kisit k�pc�s.
Draco idegess�g�ben az ajk�ba harapott.
- Fleur, az a fick� egy v�rfarkas. M�r hogy lenne k�pc�s?
- Un�lm�s - mondta Fleur hat�rozottan. - Un�lm�s, begy�p�s�d�tt �s angol. Nem �gy, mint te - tette hozz� gyorsan. - Te angol fi� vagy, de fr�nci� �szt�n�k vez�relnek - vigyorodott el. - �s v�la is van a v�redben. Te nem vagy un�lm�s. De Lupin, � megt�lt engem un�lommal.
- Csak mint tan�r ilyen a szem�lyis�ge - v�gta r� Draco, �s rem�lte, hogy �gy hangzik, mint aki tudja, mir�l besz�l. - Nappal tal�n k�pc�s, de �jjel iszik, csajokra vad�szik, �s verekszik.
Fleur p�tt�m orra felh�z�dott a rosszall� szem�ld�kr�ncol�st�l.
- Nem 'iszek neked - mondta.
- Ugyan m�r, Fleur. Tedd meg a kedvem�rt - k�rlelte Draco, �s �rezte, hogy �sszer�ndul a gyomra. Csak az Isten tudja, hogy mit fog cser�be k�rni a l�ny. - K�rlek!
A l�ny hosszasan gondolkozott, majd fel�llt, �s h�travetette hossz�, ez�stsz�n haj�t.
- J�l van - mondta egy kiss� durc�san. - Megteszem a kedved�rt. De te... - Gyeng�den a fi� v�ll�ra tette a kez�t, �s tal�n egy perccel is tov�bb ott hagyta, mint kellett volna. - Te tartozol nekem, Draco Malfoy.

*

- Biztos vagy benne, hogy ez j� �tlet? - k�rdezte Harry k�tkedve.
Draco k�nyelmetlen�l mocorgott a l�thatatlann� t�v� k�peny alatt, amely ak�rmilyen nagy is volt, kisebb gondot okozott, hogy mind a n�gy�ket elrejtse, m�g a folyos�n v�rakoztak.
- Mi�rt ne lenne az? - k�rdezett vissza Draco.
- Nos - t�prengett Harry. - Ha nem m�k�dik, akkor bajban vagyunk, ha m�k�dik, akkor...
- Akkor Lupinnak egy kis izgalomban lesz v�gre r�sze - v�gta r� Draco. - Sz�vess�get tesz�nk neki, de t�nyleg. Ez j� dolog.
- Ez NEM j� dolog - fakadt ki Ron, �s a testetlen hangja f�l�r�lten csengett.
- Mi�rt nem?
- Mert � m�r el�gg� id�s, �s ez nem sz�p dolog - felelte Ron hat�rozottan.
- Nem is olyan id�s - mondta Ginny.
A k�peny felsuhogott, mikor Harry, Ron �s Draco megpr�b�ltak Ginny fel� fordulni, azonban r�j�ttek, hogy ez lehetetlen. Harry ennek ellen�re biztos volt benne, legal�bbis a l�ny hangj�b�l �t�lve, hogy Ginny somolyog.
- Nem annyira id�s - hangs�lyozta a l�ny.
- Ginny - csattant fel Ron figyelmeztet�en.
- �s val�j�ban, a maga m�dj�n, m�g vonz� is - folytatta Ginny.
- Nem besz�lgethetn�nk ink�bb a kertben �l�lkod� dementorokr�l? - pr�b�lkozott Ron. - Csak mert ett�l bedilizek.
Ebben a pillanatban Fleur fordult be a sarkon. Form�ra igaz�tott ez�stsz�n tal�rt viselt. A rejtekhely�k ir�ny�ba kacsintott, amint meg�llt Lupin ajtaja el�tt �s bekopogott. L�tt�k, amint benyitott az ajt�n, �s bedugta a r�sen a fej�t. Azt nem hallott�k, hogy mit mondott, de nem telt bele sok id� �s Lupin odal�pett az ajt�hoz. Arc�n egyszerre t�kr�z�d�tt zavarts�g �s �szinte meglepetts�g.
- Mi�rt nem besz�lhet�nk a h�zi feladatodr�l az irod�mban? - k�rdezte, mik�zben kil�pett a folyos�ra, �s becsukta maga m�g�tt az ajt�t.
- Cs�k sokkal khellemesebb s�ta k�zben besz�lgetni - felelte Fleur, amint a kez�t a f�rfi karj�n nyugtatta.
- Ha �gy v�led - mondta Lupin rendk�v�l k�tkedve.
- Mondta m�r mag�nak v�l�ki, 'ogy n�gyon j� tan�r? - k�rdezte Fleur, mik�zben elvezette Lupint a folyos�n.
- �, igen, mindig ezt hallom - felelte a f�rfi �pp akkor, mikor tudta n�lk�l elhaladt Ron, Draco, Harry �s Ginny n�gyese mellett.
- �s �zt mondta m�r mag�nak v�l�ki, 'ogy n�gyon vonz� is?
- Nos, Dumbledore egyszer eml�tett valami ilyesmit, de ez a dolgoz�knak rendezett �j�vi parti ut�n volt, �s egy kicsit becs�pett a vajs�rt�l...
Lupin hangja elhalt, �s �k elindultak.
Hab�r nem l�tta a t�bbiek arc�t, Harry �rezte, hogy k�r�l�tte mindenki r�zk�dik a nevet�st�l. M�g Ron is nevetett. Egy kiss� olyan volt, mint beleker�lni egy mini-f�ldreng�sbe.
- Pszt - suttogta Harry, mik�zben igyekezett visszatartani a bel�le is fel-felt�r� kacag�st. - Pszt, v�rjatok, m�g be�r�nk az irod�ba...
Amint be�rtek az irod�ba, Harry ledobta magukr�l a l�thatatlann� t�v� k�penyt. Draco szinte s�rt a nevet�st�l, majd az asztalra borult.
- Szinte im�dom ezt a Fleurt - mondta, mikor v�g�l siker�lt visszanyernie az �nuralm�t. - "Mondt� m�hr mag�nak v�l�ki, 'ogy n�gyon vonz� is?"
- Az a szeg�ny fick� nem �rdemelte meg, hogy �gy kihaszn�ljuk - r�zta a fej�t Ginny.
- Mindez csak a j� �gy �rdek�ben t�rt�nik, Ginny - vigyorgott Ron. Ak�rmennyire is f�lt�keny volt r�gen Fleurre, az �rz�s mostanra �gy t�nt, teljesen elm�lt. - H�, Malfoy - tette hozz�. - Mit m�velsz?
- Beszerzem a hozz�val�kat - felelte Draco, amint leguggolt Lupin k�nyves szekr�nye mellett. - Ez az... megvan! - El�h�zott egy kis k�k �vegcs�t, kih�zta a dug�j�t, beleszagolt, majd elfintorodott. - Farkas�l�f� - mondta, majd �tny�jtotta Harrynek, aki r�sand�tott az �vegcs�re miel�tt tov�bbadta volna Ginnynek. - A fekete �r�m fentebb van... �s itt van... a thessala szemgoly�ja.
- Az egy h�g�mb, Malfoy - mondta Harry. - De az�rt sz�p pr�b�lkoz�s volt.
A g�mbben l�v� nimfa Drac�ra kacsintott, mikor az letette.
- Bocsi - sz�lt, �s tov�bb kotor�szott. - J�l van - mondta egy kicsit k�s�bb. - Megtal�ltam!
�s felny�jtott valamit Harrynek - valamit, ami legink�bb egy fekete �vegb�l k�sz�lt teniszlabd�ra hasonl�tott.
- Biztos vagy benne? - k�rdezte Harry m�lyen Draco szem�be n�zve.
- Ha ez nem egy thessala szemgoly�ja, akkor �n leszek az, aki felrobban - felelte Draco. - �gyhogy igen, biztos vagyok.
- Felrobban? - visszhangozta Ginny s�padtan, mikor Harry �tadta neki a szemgoly�t.
Draco k�nnyed�n legyintett egyet.
- Nagyon ritk�n t�rt�nik ilyesmi - mondta. - Csak fejezd be a var�zslat