Csokonai Vit�z Mih�ly

A szerz�i alak m�tosza

I. Csal�d:

- 1773. november 17-�n sz�letett Debrecenben
- apja: Csokonai J�zsef - borb�ly seborvos
- anyja: Di�szegi S�ra - gazdag debreceni polg�rcsal�d le�nya; egy roppant m�velt asszony volt =>olvasta F�nelon: T�l�maque-j�t!
- apja szab�mester
- reform�tus csal�d - apai nagyapja reform�tus lelk�sz volt a Dun�nt�lon
- a csal�d tudat�ban �l a "nemesi legenda" ("Vit�z") =>nem igazolhat�

II. Tanulm�nyok:

1.) Meghat�roz� iskol�ja: =>Debreceni Reform�tus Koll�gium

- 7 �ves kor�t�l ott tanul
- 1788-t�l teol�gus hallgat� is
- �maga is tan�t di�kk�nt

2.) Debrecen a korban:

- nagyon fontos kultur�lis k�zpont volt
- az orsz�g 3 r�szre szakad�sa �ta jelent�s gazdas�gi-, �s kultur�lis t�ke halmoz�dott fel a v�rosban
- a XVII. sz�zad v�g�re Debrecen elvesztette gazdas�gilag k�zponti szerep�t, de kultur�lis jelent�s�ge tov�bbra is nagy
- Csokonai kor�ban Debrecen a legn�pesebb magyar v�ros (kb.: 28 ezer f�)
- kultur�lis poz�ci�j�t a Koll�giumnak k�sz�nheti
=> �lland� kapcsolat a nagy eur�pai egyetemekkel
=> eg�szen kis falvakb�l is j�ttek ide di�kok

3.) A Koll�gium n�h�ny h�res tan�ra:

a.) Szil�gyi S�muel:
- � ford�totta le Voltaire Henriade c. m�v�t
b.) Mar�thi Gy�rgy:
- az � r�v�n terjed el a zenei nevel�s
c.) F�ldi J�nos:
- Hajd�hadh�zon �lt
- Botanikus; orvos; irodalm�r; nyelv�sz
- Csokonai verseit megmutatja Kazinczynak
- feles�ge volt Csokonai egyik nagy szerelme
d.) Hatvani Istv�n:
- polihisztor
- Magyarorsz�gon � tan�t el�sz�r k�mi�t
- amatematika t�bb �g�val is foglalkozik
- nagy szerepe volt a val�sz�n�s�g-sz�m�t�s, �s a matematikai statiszika hazai elterjeszt�s�ben
e.) Domokos Lajos:
- Debrecen f�b�r�ja
- Csokonai nagy p�rtfog�ja
- Leibniz filoz�fi�j�val szimpatiz�lt
f.) Segner J�nos Andr�s:
- orvos; fizikus
g.) S�nai Mikl�s:
- a Koll�gium nagyk�nyvt�r�nak a vezet�je
- nagy szerepe volt abban, hogy a di�kok milyen k�nyveket rendeljenek meg

4.) Tan�t�s a Koll�giumban:

- latin; g�r�g; h�ber; francia; n�met; olasz; angol; arab; perzsa; + egy�b k�zel-keleti nyelvek
- Csokonai besz�lt nyelvei: latin, olasz, francia, n�met, g�r�g, angol; olvasott h�ber�l; arab, perzsa

5.) Csokonai kedvenc tan�rai:

a.) H�l� Kov�cs J�zsef:
- leford�totta Vergilius: Aeneis-�t
- �kori g�r�g-r�mai sz�vegekkel foglalkozik => klasszikafilol�gus
b.) Budai �zsai�s:
- sokat tett a k�nyvt�r�rt
- � is foglalkozik klasszikafilol�gi�val
c.) Fodor Gerzson:
- r�szt vett a Martinovics-f�le �sszeesk�v�sben (!)
=> elt�vol�tott�k a Koll�giumb�l

6.) Csokonai kicsapat�s�nak t�rt�nete:

- 1794-re ny�lik vissza => els� fegyelmik: nem j�r rendszeresen Istentiszteletre; g�nydalai
- 1795-ben leg�ci�ba (vid�ken pap) vonul Kiskunhalasra, de nem t�r azonnal haza
=> megn�zi Martinovics�k kiv�gz�s�t a V�rmez�n (!)
=> megismerkedik az akkori irodalom nagyjaival
r�ad�sul: nem tud elsz�molni a kapott p�nzzel
- 1795. j�nius 15-�n elmondja b�cs�besz�d�t a koll�giumi di�ks�gnak, �s j�nius 20-�n fegyelmezetlens�g, �s "p�nzelsz�mol�si gondok" miatt kir�gj�k.
- kicsapat�s�nak lehets�ges oka: ha a letart�ztatott Fodor Gerzsonon k�v�l m�g egy Martinovics-szimpatiz�nst tal�lnak, akkor att�l a botr�nyt�l ak�r a Koll�gium is t�nkremehet
=> a kicsapat�s = megel�z� int�zked�s

7.) Tan�ri p�lya

- 1790-t�l �nk�pz�k�rben vesz r�szt
- 1794 - 1795 k�z�tt tan�t
=>po�ta-oszt�ly

8.) Tov�bbi tanulm�nyok

- 1795 - 1796 k�z�tt S�rospatakon jogot tanul.

III. �let�nek tov�bbi �llom�sai:

1.) 1796 �sz�n elmegy a pozsonyi Orsz�ggy�l�sre (Di�ta)

=> mec�n�st keresett
=> r�gebbi k�ltem�nyein k�v�l alkalmi versek f�urak tisztelet�re
=> Di�tai Magyar M�zsa c. verses hetilap kiad�sa - 11 sz�mot �rt meg, de nincs sikere
(Maecenas: Ie. I. sz�zadban Augustus cs�sz�r bizalmasa, �s az �r�k, k�lt�k t�mogat�ja)
=> elad�sodik
=> Gr�f Sz�ch�nyi Ferenc (=> Nemzeti K�nyvt�r megalap�t�ja) h�zza ki szorults�g�b�l

2.) V�ndor�t

a.) 1797-ben Kom�romba megy

=> nemesi gy�l�s a Franci�k elleni harcra.
=> ki akarja adni a Ny�jas M�zsa c. foly�iratot - sikertelen�l

b.) Vajda Julianna (j�m�d� polg�rl�ny)

=> verseiben: Lilla
=> h�zass�guk felt�tele: Csokonai szerezzen munk�t mag�nak
=> elmegy munk�t keresni

3.) P�ly�zik a Keszthelyi Georgikon-ba

=> Gr�f Festetich Gy�rgy �ltal fenntartott iskola
=> nem siker�l bejutnia

4.) 1798-ban Csurg�ra megy

=> sikertelen�l keres munk�t
=> visszat�r Kom�romba.
=> Vajda Juliann�t m�r f�rjhez adt�k - f�rje: L�vai Istv�n, dunaalm�si keresked�

5.) 1799-ben m�gis kap �ll�st Csurg�n

=> helyettes�t� tan�r (1 �vig)
=> term�keny id�szaka: tanulm�nyok; sz�nm�vek; versek

6.) K�l�nb�z� sikertelen pr�b�lkoz�sok:

- f�ldm�rn�k
- k�nyvt�ros a Nemzeti K�nyvt�rban
- szerkeszt�nek h�vj�k a b�csi Magyar H�rmond�hoz

7.) 1802-ben nagy debreceni t�zv�sz:

=> gyakorlatilag minden le�g
=> Csokonai�k h�za is a t�z martal�ka lett (Darabos utca)

8.) 1804-ben elv�llal egy temet�si besz�det - Gr�f Rh�dey Lajosn� temet�s�n
=> a temet�sen t�d�gyullad�st kap
=> 1805. janu�r 28-�n meghal - Domby M�rton, az els� Csokonai-�letrajz �r� temeti, b�cs�ztatja el

IV. M�veinek csoportos�t�sa:

a.) Korszakok szerint:

1.) koll�giumi korszak: => 1795-ig
2.) �rett Csokonai: => 1795-t�l
3.) utols� korszak: => 1804-t�l hal�l�ig

(!) Probl�ma: Csokonai a verseit �jra �s �jra �t�rta, �gy az �letm�vet tekintve line�ris alakul�st�rt�net nehezen alkothat� meg!

b.) St�lusok szerint:

1.) K�s� barokk
2.) Manierizmus
3.) Rokok�
4.) Klasszicizmus
5.) Szentimentalizmus
6.) N�piess�g

(!) Probl�ma: a k�l�nb�z� st�lusok elemei keverednek egy adott korszakban, vagy ak�r egy adott m�ben is!

c.) M�fajok szerint:

=> Megjegyz�s (1.):
Az irodalommal foglalkoz�k k�l�nb�z� fogalmakat hoztak l�tre annak �rdek�ben, hogy az irodalmat, az irodalmi m�veket rendszerezz�k, csoportos�ts�k.
Pl.: a korszak; a st�lus; a m�faj fogalma

=>Megjegyz�s (2.):
A m�fajok szerinti rendszerez�s �s a m�fajelm�let els� jelent�s munk�j�nak tekintik Arisztotel�sz Poetika c�m� m�v�t.
A m�nemi h�rmass�g (l�ra; epika; dr�ma) �tlet�t is neki tulajdon�tj�k, b�r az a renesz�nsz po�tik�ban j�tt l�tre!

V. M�veinek oszt�lyz�sa m�fajok szerint:

A.) L�ra:

1.) Pictura: le�r�s, �rz�kletes rajz; pl.: term�szeti jelens�gekr�l, jellemekr�l
=> Pl.: Konstancin�poly (a v�ros le�r�sa)

2.) Sententia: �letb�lcsess�geket felsorakoztat�, tan�t� c�lzat�, er�sen retoriz�lt k�ltem�ny
=> Pl.: Az estve ("Az enyim, a tied mennyi l�rm�t sz�le...")

Ezekben a versekben a pictura, �s a sententia hagyom�nya egy�tt van jelen. A pictura �s a sententia hagyom�nya az iskol�s klasszicizmusb�l sz�l�tte.

3.) Alkalmi versek

- az iskol�ban pictur�t, sententi�t kellett �rni; t�rsadalmi �sszej�vetelekre pedig alkalmi verseket
- kiemeled�ek b�lcseleti ig�ny� Halotti versei (1804.)

4.) Dal

Pl.: A boldogs�g => anakreoni dal

5.) �da

Pl.: A Mag�noss�ghoz (1738.); A Rem�nyhez (1803.)

B. Dr�ma:

1.) V�gj�t�kok

Pl.: A m�la Tempef�i,…(avagy az is bolond aki po�t�v� lesz Magyarorsz�gon) (1793.); Karny�n� (1799.); Cultura (1799.)

C. Epika

1.) V�geposz

Pl.: Dorottya (1800.)

2.) Tanulm�nyok:

=> verstani tanulm�nyok (A Magyar prosodi�r�l; A Magyarok �si vall�s�r�l)
=> m�fajelm�leti tanulm�ny (Az epopear�l k�z�ns�gesen)

3.) Ford�t�sok (szerz�k):

=> eposz Pl.: Hom�rosz: B�kaeg�rharc
=> v�gj�t�k�r�k Pl.: Kleist, Goldoni
=> sz�nm� Pl.: Tasso, Metastasio, Moli�re

A st�lusok szerepe az �letm�ben

- Nem id�ben egym�st k�vetve jelennek meg, hanem egy�ttesen, egy id�ben vannak jelen.
Ha egy alkot�i korszakot, vagy egy m�vet n�z�nk akkor is.
- A Koll�gium soksz�n� szellemi k�rnyezet�ben jelenl�v� manierista, k�s�barokk, de f�leg klasszicista, �s rokok� sz�vegek, �s po�tik�k fel�l indul, de hamar megjelennek m�veiben a szentimentalista �s n�pies elemek is. A rokok� dominancia hely�be egy id� ut�n a szentimentalista von�sok ker�lnek.

I. A Rokok�

- uralkod� hat�s� az �letm� els� szakasz�ban.
=> sokszor m�g klasszicista verseiben is rokok� a le�r�s!
=> versek: Vid�m term�szet� po�ta;
Tart�zkod� k�relem 1803. (kor�bbi v�ltozata: Egy Tulip�nthoz 1793.)

Tart�zkod� k�relem

- m�faj�t tekintve rokok� dal
- a l�rai �n, a szerelem poz�ci�j�t veszi f�l; a szerelem besz�d�t id�zi, megv�lt�sra v�gyik
Pl.: 1. str�fa: "Te vagy orvosa sebemnek" ("Te lehetsz �rja sebemnek...")
2. Str�fa: "Ajakid harmatoz�sa sokezer gondot el�z"
3. Str�fa: "Teljes�tsd angyali sz�kkal szeret�d amire k�rt"
- a megv�lt�s-mot�vum v�gigvonul a versen: a megv�lt�s ir�nti v�gy m�k�dteti a szerelem besz�d�t
- a k�lcs�n�s megv�lt�s lehet�s�ge vethet� fel a kedves, �s a l�rai �n k�z�tt ("Ezer ambr�zics�kkal fizetek cs�kjaid�rt")
- ez a k�lcs�n�s megv�lt�si lehet�s�g �sszeolvashat� a vers verstani jellemz�ivel

"A hatalmas szerelemnek
(ionicus aminore)
Megem�szt� t�ze b�nt"
(Anapestus)

- �temhangs�lyos versel�s szerint is olvashat� az �temhat�r
- az �temhangs�lyos �s az id�m�rt�kes versel�s hagyom�nya p�rbesz�dbe ker�l a versben, a szimult�n versel�s r�v�n

- 1802-re gy�jti �ssze Csokonai anakreoni dalait
Pl.: A boldogs�g
- jellegzetes szimmetrikus lejt�s� sorokb�l �ll

II. Klasszicista jellegzetess�gek

- a k�lt� �letm�v�ben a felvil�gosod�s eszm�ivel val� tal�lkoz�skor er�s�dik fel ez a hat�s
Pl.: Konstancin�poly; Az �lom; Az estve
- az iskol�s klasszicizmus m�fajaiban �r�dott sz�vegek a k�s�bbi nagy versek sz�vegeibe mintegy bele�r�dnak

=>Konstancin�poly

- v�gleges v�ltozata 1794-ben sz�letett
- a pictura m�faji hagyom�nya id�z�dik fel - egy v�ros le�r�s�val tal�lkozunk
- k�ls� n�z�pontb�l l�tjuk a v�rost => keletr�l vessz�k szem�gyre a v�ros egyes r�szeit Pl.:t�gas utc�k; emberek; h�rem; templom; mecset
- a m�sodik nagy r�sz elm�lked� jelleg�
- a k�t r�sz k�z�tt nem �les a t�r�s (a templom, �s a mecset le�r�s�val z�rul az els� r�sz) a m�sodik r�sz t�m�ja el�sz�r a babona - a t�r�k�kre majd az eur�pai kult�r�ra vonatkoztatva
- a besz�l� az idegen, muszlim kult�r�val val� szembes�l�skor �rt meg valamit az eur�pai kult�r�val kapcsolatban (a szembes�l�st sz�nre viv� le�r�r�sz a korabeli �tle�r�sok nyelv�t id�zi, �s bekapcsol�dik a "keletr�l" val� besz�dbe => az orientalista diskurzusba
- a m�sodik r�szben meger�s�dik a b�lcselked�, tan�t� hangv�tel
- id�szembes�t�s van itt is (l�sd. Bats�nyi: A L�t�)
- �rt�kgazdag j�v�vel �ll�tja szembe az �rt�kszeg�ny jelent
- a francia felvil�gosod�s babonaellenes eszm�i jelennek meg a l�rai �n sz�veg�ben

Az estve

Az iskol�s klasszicizmus hat�sai:

- a sz�veg els� r�sz�ben az iskol�s klasszicizmus hat�sai k�z�l a pictura hagyom�nya, m�g a m�sodik fel�ben a sententia hagyom�nya id�z�dik
- 1789-b�l val� az els� v�ltozat; itt r�videbb a sententia - a hagyom�nyt �rint� r�sz
- 1794-ben alakult ki a v�gleges v�ltozat
- az els� r�szben (pictura) rokok� jegyek is jelen vannak
- a m�sodik r�szben (sententia) el�t�rbe ker�lnek a szentimentalista st�lusjegyek.
- ennek a versnek a k�l�nb�z� id�szakban k�sz�lt v�ltozatait �sszeolvasva is szembes�lhet�nk azzal a tapasztalattal, miszerint az �letm�re kezdetben jellemz� rokok� dominanci�t er�s szentimentalista hat�s v�ltja f�l
- az els� r�szben k�l�nb�z� hanghat�sok, f�ny- �s sz�nhat�sok a befogad� t�bb �rz�kter�let�re pr�b�lnak hatni (rokok� mot�vumok => apr� k�pek sora ez a le�r�s)
Pl.: "cseppecsk�it a ny�lt r�zs�kba hullatja"; pacsirta; mad�r
- kev�sb� jellemz� a k�pszer�s�g (klasszicista st�lushoz k�zel�ti a sz�veget), tan�t�s, tan�t� besz�d kev�sb� k�pszer�, ink�bb fogalmi k�zl�s jellemzi
- a m�sodik r�szben Rousseau gondolatait id�zi
=>a mag�ntulajdon ellen besz�l
- a vers v�ge fel� ism�t a k�pszer�s�g jellemz�
- a z�rlatban ember �s term�szet egys�g�nek gondolata vet�dik fel
- az utols� sorban a term�szet anyaszerepben jelenik meg (szentiment�lis von�s)
Pl.: "� �ldott term�szet…"

III. Szentimentalista jellegzetess�gek

- akkor v�lik fontosabb� Csokonai k�lt�szet�ben, amikor problematikus lesz a l�rai �n sz�m�ra a rokok�-t�pus� �lland�sult idill fenntart�sa
=> szentiment�lis l�tszeml�leti �s po�tikai jegyek jelennek meg k�lt�szet�ben
Pl.: Az estve (l�sd: kor�bban), A tihanyi Ekh�hoz (1803)

A tihanyi Ekh�hoz:

- kor�bbi v�ltozata az 1796-os A f�redi parton c�m� vers
- a k�s�bbi vers a Lilla-ciklus r�sze
- Lilla:
- t�bbnyire Vajda Juliann�t nevezi �gy verseiben
- a Csokonai-k�lt�szet szerelmi mitol�gi�j�nak k�zponti n�alakja.
- Lilla az irodalmi sz�vegek �ltal megteremtett fikt�v vil�g r�sze, Vajda Julianna pedig nem

- Szerelmi ciklusban �r�k�ti meg szerelm�ket (Lilla-ciklus):

- Catullus volt az els� vil�gviszonylatban, akinek a nev�hez ciklus f�z�dik
- Magyarorsz�gon Balassi volt az els�, s Ady lesz a legh�resebb ciklus-szerz�

- a l�rai �nt a mag�ny jellemzi. Ezt er�s�ti az a poz�ci�, hogy a megsz�l�tott a visszhang.
- mag�n�leti �rtelemben volt mag�nyos
- a t�rsadalomb�l kivonulva: metafizikai mag�nyoss�g (egyetlen "t�rsa" a term�szet) => Rousseau
- nincs egy olyan rendszerez� elv, ami fel�l a dolgait rendszerezni tudn�
Pl.: racionalizmus: �sz-elv� vil�gmagyar�zat
- t�bb helyen a k�tely jellemzi, ezekkel a nagy rendszerez� elvekkel szemben
Pl.:"Majd tal�n a boldogabb id�kben fellelik s�rhelyemet."

A l�rai �n poz�ci�ja

1. vsz.: - Bevezeti sors�t, r�viden le�rja helyzet�t ("Egy mag�nos �rva sz�v.")

2. vsz.: - �sszehasonl�t�s van az 1., �s a 2. vsz. k�z�tt => ellent�t

A l�rai �n poz�ci�ja van ellent�tben a mulatoz�, boldog emberek poz�ci�j�val ( "M�g azok, kik b�t, bajt nem szenvednek…";"Vigadoznak a kies F�rednek…" )

3. vsz.: - 1. - 3. sor: a term�szet le�r�sa, �rz�sekkel ruh�zza f�l
- az utols� 2 sor: saj�t sors�t ism�tli ("Egy szeg�ny boldogtalant.")

4. - 5. vsz.: - (volt) bar�tainak le�r�sa, neml�t�k megfogalmaz�sa (=>kicsapat�sa ut�n mag�nyosodott el!)

6. vsz.: - Lill�t, szerelm�t eml�ti, �rz�seit �rja le vele kapcsolatban, ill. azt, hogy � is elp�rtolt t�le, �s "beh�dolt"

7. vsz.: - a nyugalmat keresi, egy nyugodt helyet

8. vsz.: - �sszef�gg�sben van a 7. vsz. - kal: Rousseau-hoz hasonl�tja mag�t, s �let�t

9. - 10. vsz.: - a term�szetben keresi a megfelel� helyet hal�l�nak, s s�rj�nak; a k�lt� tudat�ban van jelent�s�g�nek, s ezt vet�ti ki

A Mag�noss�ghoz

a.) Besz�dhelyzet: a l�rai �n besz�d�nek megsz�l�tottja jel�lten a Mag�noss�g

- a nyit�nyban a Mag�noss�g egy imaszer�, foh�szszer� besz�dben ker�l el�, mintegy v�gyott mened�kterepk�nt jelenik meg a l�rai �n sz�m�ra
- az 1. vsz. m�sodik fel�ben pedig m�r a megtal�lt mened�k miatti h�laad�s jelenik meg ("Ringasd �ledbe lelkemet.")

b.) "Itt a mag�nyos v�lgybe."
=> (emberek �ltal) elhagyatottk�nt is �rtelmezhet�
=>k�tf�le mag�noss�g-fogalom ker�l fesz�lts�gbe egym�ssal
- a Mag�noss�g, mint mened�kterep ("Mentsv�ra a mag�n szomorkod�nak")
- a mag�n szomorkod� eset�ben pedig az �nmag�ra val� reflekt�l�s a mag�noss�g
- a 8. vsz. - ban konkr�t utal�s van arra, hogy a megsz�l�tott n�nem� ("� kedves Istenasszony!" => ez egy�ttal megszem�lyes�t�s is)
- a10. vsz. 1. r�sz�ben is k�t mag�noss�g-fogalom keveredik egym�ssal
- a hal�l ut�n is mag�noss�g jellemzi a szem�lyis�get => ez egy�ttal metafizikai mag�noss�gra is utal (a hal�llal val� szembes�l�skor az ember mag�nyos)
- az utols� versszak fel�l visszafel� olvasva , a Mag�noss�g , mint megsz�l�tott szem�ly, �s a l�rai �n, mint a megsz�l�t� szem�ly k�z�tt olyan kapcsolat van, amely az anya-fi�-, a szeret�-, a bar�t metafor�kkal is k�r�l�rhat�.

c.)Az �rtelmez�s sor�n kit�ntetett szerep jutott a megszem�lyes�t�snek:

1.) szem�lyk�nt gondoltuk el a Mag�noss�got
2.) amikor azt mondtuk, hogy l�rai �n, akkor egy szem�lyt, vagy arcot rendelt�nk a sz�veghez

Ez a prosokopeia* alakzata. / Az olvas�skor egy arcot rendel�nk a nyelvi k�pz�dm�nyhez, a sz�veghez. /
* - g�r�g eredet�: prosopon + poiein = arc + alkotni

IV. N�piess�g az �letm�ben:

Pl.: Szeg�ny Zsuzsi a t�boroz�skor

- a c�met olvasva, azt felt�telezhetj�k, hogy n�i besz�l�vel tal�lkozunk

- a k�vetkez� m�faji hagyom�nyokat id�zi a sz�veg:

a.) N�pdal:

- verstani jellegzetess�gek:
- 4 soros str�f�k
- p�rosr�mek
- t�ma
- n�pdal-mot�vumok (�rva gerlice, r�zsa, p�ntlika)

b.) N�pballad�k hagyom�nya:

- p�rbesz�d
- szaggatotts�g