Csokonai Vitéz Mihály

A szerzői alak mítosza

I. Család:

- 1773. november 17-én született Debrecenben
- apja: Csokonai József - borbély seborvos
- anyja: Diószegi Sára - gazdag debreceni polgárcsalád leánya; egy roppant művelt asszony volt =>olvasta Fénelon: Télémaque-ját!
- apja szabómester
- református család - apai nagyapja református lelkész volt a Dunántúlon
- a család tudatában él a "nemesi legenda" ("Vitéz") =>nem igazolható

II. Tanulmányok:

1.) Meghatározó iskolája: =>Debreceni Református Kollégium

- 7 éves korától ott tanul
- 1788-tól teológus hallgató is
- őmaga is tanít diákként

2.) Debrecen a korban:

- nagyon fontos kulturális központ volt
- az ország 3 részre szakadása óta jelentős gazdasági-, és kulturális tőke halmozódott fel a városban
- a XVII. század végére Debrecen elvesztette gazdaságilag központi szerepét, de kulturális jelentősége továbbra is nagy
- Csokonai korában Debrecen a legnépesebb magyar város (kb.: 28 ezer fő)
- kulturális pozícióját a Kollégiumnak köszönheti
=> állandó kapcsolat a nagy európai egyetemekkel
=> egészen kis falvakból is jöttek ide diákok

3.) A Kollégium néhány híres tanára:

a.) Szilágyi Sámuel:
- ő fordította le Voltaire Henriade c. művét
b.) Maróthi György:
- az ő révén terjed el a zenei nevelés
c.) Földi János:
- Hajdúhadházon élt
- Botanikus; orvos; irodalmár; nyelvész
- Csokonai verseit megmutatja Kazinczynak
- felesége volt Csokonai egyik nagy szerelme
d.) Hatvani István:
- polihisztor
- Magyarországon ő tanít először kémiát
- amatematika több ágával is foglalkozik
- nagy szerepe volt a valószínűség-számítás, és a matematikai statiszika hazai elterjesztésében
e.) Domokos Lajos:
- Debrecen főbírája
- Csokonai nagy pártfogója
- Leibniz filozófiájával szimpatizált
f.) Segner János András:
- orvos; fizikus
g.) Sínai Miklós:
- a Kollégium nagykönyvtárának a vezetője
- nagy szerepe volt abban, hogy a diákok milyen könyveket rendeljenek meg

4.) Tanítás a Kollégiumban:

- latin; görög; héber; francia; német; olasz; angol; arab; perzsa; + egyéb közel-keleti nyelvek
- Csokonai beszélt nyelvei: latin, olasz, francia, német, görög, angol; olvasott héberül; arab, perzsa

5.) Csokonai kedvenc tanárai:

a.) Háló Kovács József:
- lefordította Vergilius: Aeneis-ét
- ókori görög-római szövegekkel foglalkozik => klasszikafilológus
b.) Budai Ézsaiás:
- sokat tett a könyvtárért
- ő is foglalkozik klasszikafilológiával
c.) Fodor Gerzson:
- részt vett a Martinovics-féle összeesküvésben (!)
=> eltávolították a Kollégiumból

6.) Csokonai kicsapatásának története:

- 1794-re nyúlik vissza => első fegyelmik: nem jár rendszeresen Istentiszteletre; gúnydalai
- 1795-ben legációba (vidéken pap) vonul Kiskunhalasra, de nem tér azonnal haza
=> megnézi Martinovicsék kivégzését a Vérmezőn (!)
=> megismerkedik az akkori irodalom nagyjaival
ráadásul: nem tud elszámolni a kapott pénzzel
- 1795. június 15-én elmondja búcsúbeszédét a kollégiumi diákságnak, és június 20-án fegyelmezetlenség, és "pénzelszámolási gondok" miatt kirúgják.
- kicsapatásának lehetséges oka: ha a letartóztatott Fodor Gerzsonon kívül még egy Martinovics-szimpatizánst találnak, akkor attól a botránytól akár a Kollégium is tönkremehet
=> a kicsapatás = megelőző intézkedés

7.) Tanári pálya

- 1790-től önképzőkörben vesz részt
- 1794 - 1795 között tanít
=>poéta-osztály

8.) További tanulmányok

- 1795 - 1796 között Sárospatakon jogot tanul.

III. Életének további állomásai:

1.) 1796 őszén elmegy a pozsonyi Országgyűlésre (Diéta)

=> mecénást keresett
=> régebbi költeményein kívül alkalmi versek főurak tiszteletére
=> Diétai Magyar Múzsa c. verses hetilap kiadása - 11 számot ért meg, de nincs sikere
(Maecenas: Ie. I. században Augustus császár bizalmasa, és az írók, költők támogatója)
=> eladósodik
=> Gróf Széchényi Ferenc (=> Nemzeti Könyvtár megalapítója) húzza ki szorultságából

2.) Vándorút

a.) 1797-ben Komáromba megy

=> nemesi gyűlés a Franciák elleni harcra.
=> ki akarja adni a Nyájas Múzsa c. folyóiratot - sikertelenül

b.) Vajda Julianna (jómódú polgárlány)

=> verseiben: Lilla
=> házasságuk feltétele: Csokonai szerezzen munkát magának
=> elmegy munkát keresni

3.) Pályázik a Keszthelyi Georgikon-ba

=> Gróf Festetich György által fenntartott iskola
=> nem sikerül bejutnia

4.) 1798-ban Csurgóra megy

=> sikertelenül keres munkát
=> visszatér Komáromba.
=> Vajda Juliannát már férjhez adták - férje: Lévai István, dunaalmási kereskedő

5.) 1799-ben mégis kap állást Csurgón

=> helyettesítő tanár (1 évig)
=> termékeny időszaka: tanulmányok; színművek; versek

6.) Különböző sikertelen próbálkozások:

- földmérnök
- könyvtáros a Nemzeti Könyvtárban
- szerkesztőnek hívják a bécsi Magyar Hírmondóhoz

7.) 1802-ben nagy debreceni tűzvész:

=> gyakorlatilag minden leég
=> Csokonaiék háza is a tűz martaléka lett (Darabos utca)

8.) 1804-ben elvállal egy temetési beszédet - Gróf Rhédey Lajosné temetésén
=> a temetésen tüdőgyulladást kap
=> 1805. január 28-án meghal - Domby Márton, az első Csokonai-életrajz író temeti, búcsúztatja el

IV. Műveinek csoportosítása:

a.) Korszakok szerint:

1.) kollégiumi korszak: => 1795-ig
2.) érett Csokonai: => 1795-től
3.) utolsó korszak: => 1804-től haláláig

(!) Probléma: Csokonai a verseit újra és újra átírta, így az életművet tekintve lineáris alakulástörténet nehezen alkotható meg!

b.) Stílusok szerint:

1.) Késő barokk
2.) Manierizmus
3.) Rokokó
4.) Klasszicizmus
5.) Szentimentalizmus
6.) Népiesség

(!) Probléma: a különböző stílusok elemei keverednek egy adott korszakban, vagy akár egy adott műben is!

c.) Műfajok szerint:

=> Megjegyzés (1.):
Az irodalommal foglalkozók különböző fogalmakat hoztak létre annak érdekében, hogy az irodalmat, az irodalmi műveket rendszerezzék, csoportosítsák.
Pl.: a korszak; a stílus; a műfaj fogalma

=>Megjegyzés (2.):
A műfajok szerinti rendszerezés és a műfajelmélet első jelentős munkájának tekintik Arisztotelész Poetika című művét.
A műnemi hármasság (líra; epika; dráma) ötletét is neki tulajdonítják, bár az a reneszánsz poétikában jött létre!

V. Műveinek osztályzása műfajok szerint:

A.) Líra:

1.) Pictura: leírás, érzékletes rajz; pl.: természeti jelenségekről, jellemekről
=> Pl.: Konstancinápoly (a város leírása)

2.) Sententia: életbölcsességeket felsorakoztató, tanító célzatú, erősen retorizált költemény
=> Pl.: Az estve ("Az enyim, a tied mennyi lármát szűle...")

Ezekben a versekben a pictura, és a sententia hagyománya együtt van jelen. A pictura és a sententia hagyománya az iskolás klasszicizmusból szülötte.

3.) Alkalmi versek

- az iskolában picturát, sententiát kellett írni; társadalmi összejövetelekre pedig alkalmi verseket
- kiemeledőek bölcseleti igényű Halotti versei (1804.)

4.) Dal

Pl.: A boldogság => anakreoni dal

5.) Óda

Pl.: A Magánossághoz (1738.); A Reményhez (1803.)

B. Dráma:

1.) Vígjátékok

Pl.: A méla Tempefői,…(avagy az is bolond aki poétává lesz Magyarországon) (1793.); Karnyóné (1799.); Cultura (1799.)

C. Epika

1.) Vígeposz

Pl.: Dorottya (1800.)

2.) Tanulmányok:

=> verstani tanulmányok (A Magyar prosodiáról; A Magyarok ősi vallásáról)
=> műfajelméleti tanulmány (Az epopearól közönségesen)

3.) Fordítások (szerzők):

=> eposz Pl.: Homérosz: Békaegérharc
=> vígjátékírók Pl.: Kleist, Goldoni
=> színmű Pl.: Tasso, Metastasio, Moliére

A stílusok szerepe az életműben

- Nem időben egymást követve jelennek meg, hanem együttesen, egy időben vannak jelen.
Ha egy alkotói korszakot, vagy egy művet nézünk akkor is.
- A Kollégium sokszínű szellemi környezetében jelenlévő manierista, későbarokk, de főleg klasszicista, és rokokó szövegek, és poétikák felől indul, de hamar megjelennek műveiben a szentimentalista és népies elemek is. A rokokó dominancia helyébe egy idő után a szentimentalista vonások kerülnek.

I. A Rokokó

- uralkodó hatású az életmű első szakaszában.
=> sokszor még klasszicista verseiben is rokokó a leírás!
=> versek: Vidám természetű poéta;
Tartózkodó kérelem 1803. (korábbi változata: Egy Tulipánthoz 1793.)

Tartózkodó kérelem

- műfaját tekintve rokokó dal
- a lírai én, a szerelem pozícióját veszi föl; a szerelem beszédét idézi, megváltásra vágyik
Pl.: 1. strófa: "Te vagy orvosa sebemnek" ("Te lehetsz írja sebemnek...")
2. Strófa: "Ajakid harmatozása sokezer gondot elűz"
3. Strófa: "Teljesítsd angyali szókkal szeretőd amire kért"
- a megváltás-motívum végigvonul a versen: a megváltás iránti vágy működteti a szerelem beszédét
- a kölcsönös megváltás lehetősége vethető fel a kedves, és a lírai én között ("Ezer ambrózicsókkal fizetek csókjaidért")
- ez a kölcsönös megváltási lehetőség összeolvasható a vers verstani jellemzőivel

"A hatalmas szerelemnek
(ionicus aminore)
Megemésztő tüze bánt"
(Anapestus)

- ütemhangsúlyos verselés szerint is olvasható az ütemhatár
- az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés hagyománya párbeszédbe kerül a versben, a szimultán verselés révén

- 1802-re gyűjti össze Csokonai anakreoni dalait
Pl.: A boldogság
- jellegzetes szimmetrikus lejtésű sorokból áll

II. Klasszicista jellegzetességek

- a költő életművében a felvilágosodás eszméivel való találkozáskor erősödik fel ez a hatás
Pl.: Konstancinápoly; Az Álom; Az estve
- az iskolás klasszicizmus műfajaiban íródott szövegek a későbbi nagy versek szövegeibe mintegy beleíródnak

=>Konstancinápoly

- végleges változata 1794-ben született
- a pictura műfaji hagyománya idéződik fel - egy város leírásával találkozunk
- külső nézőpontból látjuk a várost => keletről vesszük szemügyre a város egyes részeit Pl.:tágas utcák; emberek; hárem; templom; mecset
- a második nagy rész elmélkedő jellegű
- a két rész között nem éles a törés (a templom, és a mecset leírásával zárul az első rész) a második rész témája először a babona - a törökökre majd az európai kultúrára vonatkoztatva
- a beszélő az idegen, muszlim kultúrával való szembesüléskor ért meg valamit az európai kultúrával kapcsolatban (a szembesülést színre vivő leírórész a korabeli útleírások nyelvét idézi, és bekapcsolódik a "keletről" való beszédbe => az orientalista diskurzusba
- a második részben megerősödik a bölcselkedő, tanító hangvétel
- időszembesítés van itt is (lásd. Batsányi: A Látó)
- értékgazdag jövővel állítja szembe az értékszegény jelent
- a francia felvilágosodás babonaellenes eszméi jelennek meg a lírai én szövegében

Az estve

Az iskolás klasszicizmus hatásai:

- a szöveg első részében az iskolás klasszicizmus hatásai közül a pictura hagyománya, míg a második felében a sententia hagyománya idéződik
- 1789-ből való az első változat; itt rövidebb a sententia - a hagyományt érintő rész
- 1794-ben alakult ki a végleges változat
- az első részben (pictura) rokokó jegyek is jelen vannak
- a második részben (sententia) előtérbe kerülnek a szentimentalista stílusjegyek.
- ennek a versnek a különböző időszakban készült változatait összeolvasva is szembesülhetünk azzal a tapasztalattal, miszerint az életműre kezdetben jellemző rokokó dominanciát erős szentimentalista hatás váltja föl
- az első részben különböző hanghatások, fény- és színhatások a befogadó több érzékterületére próbálnak hatni (rokokó motívumok => apró képek sora ez a leírás)
Pl.: "cseppecskéit a nyílt rózsákba hullatja"; pacsirta; madár
- kevésbé jellemző a képszerűség (klasszicista stílushoz közelíti a szöveget), tanítás, tanító beszéd kevésbé képszerű, inkább fogalmi közlés jellemzi
- a második részben Rousseau gondolatait idézi
=>a magántulajdon ellen beszél
- a vers vége felé ismét a képszerűség jellemző
- a zárlatban ember és természet egységének gondolata vetődik fel
- az utolsó sorban a természet anyaszerepben jelenik meg (szentimentális vonás)
Pl.: "Ó áldott természet…"

III. Szentimentalista jellegzetességek

- akkor válik fontosabbá Csokonai költészetében, amikor problematikus lesz a lírai én számára a rokokó-típusú állandósult idill fenntartása
=> szentimentális létszemléleti és poétikai jegyek jelennek meg költészetében
Pl.: Az estve (lásd: korábban), A tihanyi Ekhóhoz (1803)

A tihanyi Ekhóhoz:

- korábbi változata az 1796-os A füredi parton című vers
- a későbbi vers a Lilla-ciklus része
- Lilla:
- többnyire Vajda Juliannát nevezi így verseiben
- a Csokonai-költészet szerelmi mitológiájának központi nőalakja.
- Lilla az irodalmi szövegek által megteremtett fiktív világ része, Vajda Julianna pedig nem

- Szerelmi ciklusban örökíti meg szerelmüket (Lilla-ciklus):

- Catullus volt az első világviszonylatban, akinek a nevéhez ciklus fűződik
- Magyarországon Balassi volt az első, s Ady lesz a leghíresebb ciklus-szerző

- a lírai ént a magány jellemzi. Ezt erősíti az a pozíció, hogy a megszólított a visszhang.
- magánéleti értelemben volt magányos
- a társadalomból kivonulva: metafizikai magányosság (egyetlen "társa" a természet) => Rousseau
- nincs egy olyan rendszerező elv, ami felől a dolgait rendszerezni tudná
Pl.: racionalizmus: ész-elvű világmagyarázat
- több helyen a kétely jellemzi, ezekkel a nagy rendszerező elvekkel szemben
Pl.:"Majd talán a boldogabb időkben fellelik sírhelyemet."

A lírai én pozíciója

1. vsz.: - Bevezeti sorsát, röviden leírja helyzetét ("Egy magános árva szív.")

2. vsz.: - Összehasonlítás van az 1., és a 2. vsz. között => ellentét

A lírai én pozíciója van ellentétben a mulatozó, boldog emberek pozíciójával ( "Míg azok, kik bút, bajt nem szenvednek…";"Vigadoznak a kies Fürednek…" )

3. vsz.: - 1. - 3. sor: a természet leírása, érzésekkel ruházza föl
- az utolsó 2 sor: saját sorsát ismétli ("Egy szegény boldogtalant.")

4. - 5. vsz.: - (volt) barátainak leírása, nemlétük megfogalmazása (=>kicsapatása után magányosodott el!)

6. vsz.: - Lillát, szerelmét említi, érzéseit írja le vele kapcsolatban, ill. azt, hogy ő is elpártolt tőle, és "behódolt"

7. vsz.: - a nyugalmat keresi, egy nyugodt helyet

8. vsz.: - összefüggésben van a 7. vsz. - kal: Rousseau-hoz hasonlítja magát, s életét

9. - 10. vsz.: - a természetben keresi a megfelelő helyet halálának, s sírjának; a költő tudatában van jelentőségének, s ezt vetíti ki

A Magánossághoz

a.) Beszédhelyzet: a lírai én beszédének megszólítottja jelölten a Magánosság

- a nyitányban a Magánosság egy imaszerű, fohászszerű beszédben kerül elő, mintegy vágyott menedékterepként jelenik meg a lírai én számára
- az 1. vsz. második felében pedig már a megtalált menedék miatti hálaadás jelenik meg ("Ringasd öledbe lelkemet.")

b.) "Itt a magányos vőlgybe."
=> (emberek által) elhagyatottként is értelmezhető
=>kétféle magánosság-fogalom kerül feszültségbe egymással
- a Magánosság, mint menedékterep ("Mentsvára a magán szomorkodónak")
- a magán szomorkodó esetében pedig az önmagára való reflektálás a magánosság
- a 8. vsz. - ban konkrét utalás van arra, hogy a megszólított nőnemű ("Ó kedves Istenasszony!" => ez egyúttal megszemélyesítés is)
- a10. vsz. 1. részében is két magánosság-fogalom keveredik egymással
- a halál után is magánosság jellemzi a személyiséget => ez egyúttal metafizikai magánosságra is utal (a halállal való szembesüléskor az ember magányos)
- az utolsó versszak felől visszafelé olvasva , a Magánosság , mint megszólított személy, és a lírai én, mint a megszólító személy között olyan kapcsolat van, amely az anya-fiú-, a szerető-, a barát metaforákkal is körülírható.

c.)Az értelmezés során kitüntetett szerep jutott a megszemélyesítésnek:

1.) személyként gondoltuk el a Magánosságot
2.) amikor azt mondtuk, hogy lírai én, akkor egy személyt, vagy arcot rendeltünk a szöveghez

Ez a prosokopeia* alakzata. / Az olvasáskor egy arcot rendelünk a nyelvi képződményhez, a szöveghez. /
* - görög eredetű: prosopon + poiein = arc + alkotni

IV. Népiesség az életműben:

Pl.: Szegény Zsuzsi a táborozáskor

- a címet olvasva, azt feltételezhetjük, hogy női beszélővel találkozunk

- a következő műfaji hagyományokat idézi a szöveg:

a.) Népdal:

- verstani jellegzetességek:
- 4 soros strófák
- párosrímek
- téma
- népdal-motívumok (árva gerlice, rózsa, pántlika)

b.) Népballadák hagyománya:

- párbeszéd
- szaggatottság