Mad�ch Imre (1823-1864)

1.) Helye irodalmunkban

- az EMBER TRAG�DI�J�nak, e vil�gszerte ismert/elismert m�nek a szerz�je - ha csak ezt �rta volna, m�r akkor is m�lt� helyet szerez irodalmi nagyjaink panteonj�ban
- nagy gondolkod�, a magyar- �s vil�gt�rt�nelem elemz� szeml�l�je, �rt�kel�je - ebb�l sz�letik t�bb jelent�s, b�r kev�sb� ismert sz�nm�ve (M�RIA KIR�LYN�; F�RFI �S N�; CS�K V�GNAPJAI; M�ZES; A CIVILIZ�TOR) - saj�tos, friss szeml�letm�d jellemzi.

2.) Jelleme (sors�t meghat�roz� t�nyek)

- beteges alkat (gyenge a t�deje �s a sz�ve):
=> z�rk�zott, visszah�z�d�
=> mag�n�ton v�gzi tanulm�nyait - sz�lesk�r� �rdekl�d�s, filozofikus hajland�s�g
=> eg�szs�gi �llapota miatt sok�ig le kellett mondania k�z�leti amb�ci�ir�l

- �desanyja er�sen befoly�solja sors�t: => konzervat�v szellem� nevel�s => n�kkel val� ambivalens viszonya (a TRAG�DIA mellett a F�RFI �S N� c. darabja is t�kr�zi a probl�ma ir�nti fog�konys�g�t)

- romantikus, idealista, aki azonban l�pten-nyomon csal�dik eszm�nyeiben:
=> csal�dik a szerelemben (megromlott h�zass�g) => a romantikus egy�nis�gben
=> a liber�lis halad�seszm�nyben

B�r csal�dott �s k�telyek gy�trik, de �lete v�g�ig nem tudja elfogadni a vulg�rmaterializmus �j, kor�ban divatos eszm�it, folyton vit�zik vel�k.

- hossz� ideig tart� �r�i visszhangtalans�g:
=> g�tl�sok, �n�rt�kel�si probl�m�k

3.) �lete

a.) 1823. Als�sztregova (N�gr�d - ma: Szlov�kia) - Sz�let�se �s csal�dja

- Csal�dja a vid�ki k�z�pbirtokos nemess�g legtekint�lyesebb r�teg�hez tartozott.
=> �desapja: id. MAD�CH IMRE a megye h�res �s befoly�sos �gyv�dje. T�j�kozott, halad� gondolkod�s�, term�szettudom�nyok ir�nt is �rdekl�d� ember.
=> �desanyja: MAJTH�NYI ANNA, r�gi v�g�s� magyar nagyasszony. Konzervat�v, arisztokratikus, szigor� jelens�g. Purit�n szellem.
=> testv�rei: M�RIA, ANNA, IMRE, K�ROLY, P�L.

- 1834. Meghal �desapjuk. �desanyja nevel�ket, tan�rokat fogad apa n�lk�l maradt fiai mell�.
Konzervat�v szellem� nevel�st kapnak.

- �rdekl�d�, m�velt kamaszok. Saj�t lapot �ll�tanak �ssze (LITTERAT�RIA KEVERCS); j�ratj�k �s olvass�k az Atheneumot.

b.) 1837. Pest - Tanulm�nyok

- a f�v�rosba ker�lnek a Mad�ch-fi�k, ahol Imre jogi egyetemen folytatja tanulm�nyait
=> szabadszellem� profok hat�sa
=> nemesi liber�lis ifjakb�l �ll� bar�ti k�r
=> romantikus lelkes�lts�g

- els� szerelme bar�tj�nak, L�nyay Menyh�rtnek testv�rh�ga, Etelka - eml�k�t egyetlen, �let�ben megjelent versesk�tet�ben �r�k�tette meg (LANTVIR�GOK, 1840)

- ekkor sz�letik els� dr�mai k�s�rlete COMMODUS c�men (1839 k�r�l)

c.) 1840. Als�sztregova - Hazat�r�s �s hivatalv�llal�s

- otthon k�sz�l jogi vizsg�j�ra; k�r�kat vesz (gyenge eg�szs�ge miatt anyja nem engedi vissza Pestre)
- �jabb dr�m�i sz�letnek (N�POLYI ENDRE, CS�K V�GNAPJAI)
- m�zs�ja ekkor Dacs� Lujza - sorsk�z�ss�g�k a betegs�gben k�ti �ket �ssze (a l�ny hamarosan meg is hal)
- 1842. leteszi vizsg�it, majd a N�gr�d megye aljegyz�je lesz

d.) Als�sztregova - K�z�let �s irodalom

- csatlakozik a liber�lis centralist�k n�gr�di csoportj�hoz
- ism�t �r dr�m�kat, �r�i amb�ci�i er�s�dnek (F�RFI �S N�; a M�RIA KIR�LYN� els� v�ltozata)
- Kisfaludy T�rsas�g p�ly�zat�ra elk�ldi M�v�szeti �rtekez�s c. tanulm�ny�t
- tud�s�t a Pesti H�rlapnak
- �ll�st foglal a hal�lb�ntet�s ellen �s az esk�dtsz�k fel�ll�t�sa mellett - t�rsa ebben bar�tja, Szont�gh P�l

e.) 1845. Csesztve - H�zass�g

- szem�lyes v�ls�g:
=> eg�szs�gi �llapota miatt le kell, mondjon az aljegyz�s�gr�l - ezzel el�rhetetlenn� v�lt sz�m�ra a r�g �h�tott orsz�ggy�l�si k�pvisel�s�g is
=> a reformmozgalom ellentmond�sai k�ts�geket �bresztenek benne
=> betegs�ge miatt �lland�sul a hal�lk�zels�g �rz�se

=> Megold�st csak az oly r�g�ta �h�tott romantikus szerelemt�l rem�l:
- 1844. Fr�ter P�ln�l, a megye alisp�nj�n�l vend�geskedik, mikor megismerkedik annak unokah�g�val, Erzsivel - kapcsolatukat sem anyja sem Szont�gh P�l nem n�zik j� szemmel (Erzsinek k�l�nc, szabados term�szete miatt rossz h�re volt)
- szerelme ihleti a VADR�ZS�K c�m� ciklus�t
- 1845-�s h�zass�ga egy�ttal szak�t�s is az anyai h�zzal - anyja nem t�mogatja, hogy katolikus l�t�re protest�ns l�nyt vegyen feles�g�l => Erzsivel a csesztvei birtokra k�lt�znek
- Erzsi vit�lis, kikap�s feles�g szemben Mad�ch visszah�z�d� jellem�vel => kapcsolatuk id�vel z�tonyra fut
- 1848. megsz�letik kisfiuk, Alad�r

f.) 40-es �vek m�sodik fele, Balassagyarmat - �jra a k�z�letben

- 1846. n�gr�di f�biztos - a megy�ben �llom�soz� katonas�g ell�t�s�t ir�ny�tja
- 1847. a csesztvei k�ria a szabadelv� ellenz�k egyik fontos gy�lekez� helye lesz
- 1848. k�t �ccs�vel egyetemben a forradalom h�vei lettek
- Mad�ch is csatlakozni akar a sereghez, de betegs�ge ism�t k�zbesz�l
- 1849. a veres�g ut�n a n�gr�di csapatok a sztregovai Mad�ch-birtokon rejtik el fegyvereiket - r�szben

g.) 1848/49. - A szabads�gharc �ldozatai

- a Mad�ch csal�dnak is megvoltak a maga �ldozatai:
=> �ccse, Mad�ch P�l Kossuth fut�rak�nt fontos k�ldet�s teljes�t�se k�zben t�d�gyullad�st kap �s meghal
=> n�v�re, M�ria, annak f�rje �s kisfia rabl�t�mad�s �ldozatai lettek Nagyv�rad fel� menet - diszn�k el� vetett�k �ket t�mad�ik

- 1851. Mad�ch Imr�t is b�rt�nbe vetett�k, mert mened�ket adott R�k�czy J�nosnak, Kossuth volt titk�r�nak
- 1 �vet t�lt Pozsony �s Pest b�rt�neiben - k�zben csal�dja megszaporodik: megsz�letik 1851-ben Jol�n �s k�zben feles�ge m�r ism�t v�rand�s Anna-Borb�l�val
- a fogs�g nagyon megviseli Mad�chot
- feles�ge elhideg�l t�le - felvet�dik a h�tlens�g v�dja is vele kapcsolatban
- 1854. Mad�ch kezdem�nyez�s�re elv�lnak - a gyermekek Mad�chcsal maradnak - Erzsi a v�l�st k�vet�en mulatoz�sba, zavaros szerelmi �gyekbe veti mag�t, s v�g�l zavart elm�vel a nagyv�radi k�rh�zban fejezi be e tragikus �letet

h.) 50-es �vek v�ge / 60-as �vek eleje - K�z�leti sikerek

- a v�l�s ut�n �jra er�s�dik kapcsolata az anyj�val
- meg�rja a CIVILIZ�TOR c. kom�di�j�t - t�rsadalomkritika
- 1861. ott van a febru�ri p�tens elutas�t�s�nak fogalmaz�i k�zt
- meg�j�tja k�pvisel�jel�lti programj�t (POLITIKAI HITVALLOM�S)
- N�gr�d megye orsz�ggy�l�si k�pvisel�j�nek v�lasztj�k
- a hat�rozai p�rthoz csatlakozik
- befejezi a TRAG�DI�t, majd megmutatja Arany J�nosnak, aki el�sz�r elveti, majd elismeri a m�vet: meghozza neki az irodalmi elismer�st:
=> 1862. A Kisfaludy T�rsas�g tagj�v� v�lasztj�k - sz�kfoglal�ja: AZ AESTHETIKA �S A T�RSADALOM VISZONYOS BEFOLY�SA
=> 1863. a Tudom�nyos Akad�mia tagj�v� v�lasztj�k - egyik jeles dolgozata: A N�R�L, K�L�N�SEN AESTHETIKAI SZEMPONTOKB�L

i.) 1864. Als�sztregova - Az utols� felvon�s

- nem v�rja a hal�lt - err�l tan�skodnak tervei: pl. T�ND�R�LOM c�m� t�red�k
- 1863. Als�sztregov�n hal meg, csal�di birtokukon.

4) Az ember trag�di�ja

a.) Keletkez�se / Fogadtat�sa:

Igen r�vid id� alatt �rta meg Mad�ch f� m�v�t: 1859. febru�r 17. �s 1860. m�rcius 26- a k�z�tt sz�letett az EMBER TRAG�DI�JA.
1861. Pestre viszi - bar�tai b�ztat�s�ra - Aranyhoz, aki azonban els�re gyenge Faust- ut�nzatnak v�li, �gy f�lreteszi. K�s�bb, mikor rendre v�gig olvassa, d�bben r�, hogy a Trag�dia "igen jeles m�", igazi tehets�g munk�ja.
1862. megjelenik a Trag�dia nyomtat�sban. Az�ta a Trag�dia igazi karrier-t�rt�netet tudhat mag��nak. Nemcsak a hazai sz�npadok kedvelt darabja, de a vil�gsz�npadon is gyakran feldolgozz�k.

b.) M�faja

- dr�mai k�ltem�ny
- emberis�g k�ltem�ny
- l�rai dr�ma

- rendk�v�l �sszetett tartalom �s forma:
=> tartalm�ban olyan, az emberis�g eg�sz�t foglalkoztat� k�rd�seket vet fel, melyek az emberis�g k�ltem�nyekkel mutatnak rokons�got
=> form�j�ban a romantika eszt�tik�j�t k�veti, mikor mind a m�faj, mind a m�nem tekintet�ben "mezsgy�n �ll�" m�vet alkot - aff�le "hat�resetet" (m�faj�tv�zet)
- Filozofikus jelleg� - olvas�sra sz�nta

c.) M�faji el�zm�nyek

- Goethe: Faust
- Victor Hugo: Sz�zadok legend�ja
- Byron: K�in
- Shelley: A megszabad�tott Prom�theusz
- Milton: Az elveszett paradicsom
- Dante: Isteni sz�nj�t�k
- Biblia

d.) Filoz�fi�ja

A sz�les m�velts�g� Mad�ch otthon, "oroszl�nbarlangj�ban" sz�vesen olvasgatta a felvil�gosult Voltaire, Rousseau �s Montesquieu �rtekez�seit; a n�met Kant, Hegel �s B�chner filoz�fiai �r�sait; de kez�be ker�lt Darwin A fajok eredete c. k�tete is (eg�szen friss - a Trag�dia �r�s�nak kezdet�n jelenik meg) ak�rcsak Carlyle francia forradalomr�l sz�l� m�ve.

A filoz�fia hat�sa Mad�ch gondolkod�s�ban

- racionalizmus - csal�di hagyom�ny n�luk a szabadgondolkod�s (nagyapja szabadk�m�ves volt)
- deizmus, panteizmus - (b�r bigott katolikus csal�dban n�tt fel)
- a francia (felvil�gosod�s) forradalom eszmeis�ge

A tudom�nyok hat�sa a Trag�di�ban:

- Hegel dialektik�ja �s idealizmusa
- Feuerbach materializmusa
- Fourrier ut�pista szocialista elk�pzel�sei (falanszter-elm�let)
- Mechanikus materializmus (a vil�g, mint g�pezet - �r�k�s k�rforg�s)
- Fagyhal�l-elm�let (entr�pia-elv => a Naprendszer kih�l�se)
- Frenol�gia (koponyatan)
- B�chner determinizmusa
- mor�lstatisztika

e.) K�rd�sek a Trag�di�ban

- Van-e c�lja az emberi l�tnek?
- Van-e halad�s a t�rt�nelemben? Boldogabb lett-e az emberis�g? Megoldotta-e probl�m�it?
- Van-e szabad akarat?
- Mi a t�meg �s a vez�r (egy�n) viszonya / szerepe?
Belesz�lhat-e a t�meg a t�rt�nelem ir�ny�t�s�ba?
- F�rfi �s n� viszonya
- Megismerhet�-e a vil�g?

f.) A Trag�dia szerkezete

A. Keretsz�nek: I., II., III. �s v�g�l a XV.
B. �lomsz�nek: 1. T�rt�nelmi sz�nek
a. �kor: IV., V., VI.
b. K�z�pkor: VII., VIII., X.
c. "�lom az �lomban" (�jkor): IX.
d. �jkor: XI.
2. Utopisztikus sz�nek
XII., XIII., XIV.

A Trag�dia t�rt�nelmi sz�neiben Mad�ch az �n. hegeli tri�da (t�zis- antit�zis- szint�zis) elv�t alkalmazza. A sz�nekben egy-egy eszme (t�zis) �tj�t k�vethetj�k v�gig, m�g csak ki nem �br�ndul bel�le �d�m. A soron k�vetkez� eszme az el�bbi ellenp�rja (antit�zis) lesz, majd v�g�l a kett�t egybeolvasztja egy harmadik (szint�zis). Remek p�lda a t�zis-antit�zis elv�re az els� k�t t�rt�nelmi sz�n.
Az eszm�k k�z�l a p�rizsi sz�n h�rmas jelszava van a legmark�nsabban jelen: ez vari�l�dik, mutatja be arcait.

g.) A Trag�dia sz�nei

I. Menny (a Teremt�s ut�n)

- "A g�p forog -az alkot� pihen." - deizmus
- a vil�got, mint egy g�pet, szerkezetet �rja le - mechanikus materializmus
- Isten �s Lucifer vit�ja: L., a teremtm�ny tagadja a Teremt�s nagyszer�s�g�t
=> kifog�sai: a.) a teremt�s ism�telhet� (az ember is k�pes r� vegykonyh�j�ban)
b.) �nc�l� teremt�s - Isten dics�s�g�re
c.) egyhang� teremt�s

- Lucifer sz�ks�gszer� l�te => � a m�sik p�lus, ez�rt nem b�ntja az �r - Hegel dialektik�ja (az ellent�tek felt�telezik egym�s l�t�t)

II. Paradicsom

- k�t f�t adott L.-nek az �r - Isten lehet�s�get ad L.-nek, hogy harcba sz�lljon vele az emberben
=> az els� emberp�r a Paradicsomban:
- �ntudatlanok
- harm�nia ember �s term�szet ill. f�rfi �s n� k�z�tt (Mad�ch �den-nosztalgi�ja)
- �d�m �s �va szimbolikus alakok (nem �semberek!)

- b�nbees�s: az ember elnyeri f�ggetlens�g�t, szabads�g�t, de ezzel elveszti a halhatatlans�got
- �va viszi b�nbe �d�mot - gyarl� asszony (Fr�ter Erzsi)
- �d�m haszn�lni akarja elnyert szabads�g�t: k�zdeni fog
- a ki�zet�st elfogadja, maga indul el

III. Paradicsomon k�v�l (a Ki�zet�s ut�n)

- �d�m f�ldet m�vel (alkot� ember - fausti ember)
- �va visszaid�zi a vesztett �dent => lugas�p�t�s ( a n�, b�r ellentmond�sos, de az embert megtart� er�k k�z� tartozik)
- �ntudatra �bredt az emberp�r
- a csal�d �s tulajdon megjelen�se
- �d�m a j�v�re k�v�ncsi (Elszakadhat-e az ember Istent�l? Meg�llhat-e a saj�t l�b�n? Ir�ny�thatja-e saj�t sors�t?)
- L. �lmot bocs�t r� - megismerheti �d�m az emberis�g j�v�j�t (a ki�zet�s oka is a tud�sv�gy volt!)
=> az �lom megfelel� keret az id� �s t�rbeli utaz�shoz, ugyanakkor v�delmet is jelent (fizikai �rtelemben, de ill�zi�-l�te meg�vja �d�mot is - ez m�g csak fikci�, egyel�re nem realiz�l�dott)

IV. Egyiptom

�d�m: ifj� f�ra�
�va: rabszolga
Lucifer: miniszter

- "milli�k egy miatt" - elve - autokr�cia
- a f�ra� �nisten�t�se - a piramis halhatatlans�g�t szolg�lja
- a f�ra� m�gis boldogtalan: mindene adott, semmi�rt nem kellett k�zdenie
- csak � szabad - m�sok elnyom�sa sz�li szabads�g�t
- �va vet v�get a f�ra� �nisten�t�s�nek => � menti meg etikailag �d�mot
- a szerelem megv�lt� ereje (ak�rcsak Dante Beatric�je, vagy Faust Margitja)
- �d�m maga mell� emeli szerelmi t�rsnak a rabszolga asszonyt - egyenl�s�g

V. Ath�n

�d�m: Milti�d�sz
�va: Lucia, Milti�d�sz feles�ge
Lucifer: harcos

- "egy milli�k miatt" - az egy�n szolg�lja a k�zt - demokr�cia
- M. a n�p kez�be helyezi hatalm�t - a demag�gok �s p�rt�t�k azonban ellen ford�tj�k a n�pet (vez�r <=> t�meg)
- Lucifer kor�bban intette �d�mot: a n�p szolgalelk�
=> �r kell neki (ezen alapszik a despotizmus)
- Lucia egyenl� t�rsa f�rj�nek, de csal�di boldogs�g�n�l is t�bbre �rt�keli a k�zj�t => a n�p le�nya (�nzetlens�g)
- �d�m ki�br�ndul (a h�l�tlan n�p miatt bukik el az eszme), szembefordul a n�pszabads�g eszm�ny�vel => az �lvezetekbe akarja vetni mag�t

VI. R�ma

�d�m: Sergiolus (�lvhajh�sz patr�cius)
�va: J�lia (k�jh�lgy)
Lucifer: Milo (�lveteg patr�cius)

- orgia a hanyatl� R�mai Birodalomban (hedonizmus)
- szents�gtelen kor (halottgyal�z�s)
- L. remek�l �rzi mag�t ebben a romlott k�rnyezetben (cinizmus, erk�lcstelens�g, fert�)
- L. teljesen �rzelemmentes <=> �d�m eszm�nyi szerelmet keres �s tal�l m�g ebben a z�ll�tt korban is (�v�ban m�g maradt valami az �deni tisztas�gb�l - a test �s a lelki �rt�kek k�l�nv�l�sa)
- �d�m �s �va elutas�tja ezt a mocskos vil�got - ez az els� l�p�s az �j fel� (hivat�sra van sz�ks�g)
- az �j eszm�t P�ter apostol hirdeti => kereszt�nys�g
- ez a sz�n nem egy eszme, hanem egy �letforma cs�dj�t mutatja

VII. Konstantin�poly

�d�m: Tankr�d
�va: Iz�ra
Lucifer: fegyverhordoz�

- az �j hivat�s: Isten szolg�lata
- az egyh�z azonban a gy�l�let, a visz�lyok tan�v� tette a kereszt�nys�get (kiford�totta �nmag�b�l az eszm�t; vall�si fanatizmus) => Konstantin�polyban f�lnek a keresztesekt�l; eretnek�get�s
- �v�t az apja felaj�nlja a Szent Sz�znek - ap�ca lett
- �d�m csal�dotts�g�t �va teszi teljess� => szerelm�k akad�lya: a z�rda (test �s l�lek k�l�nv�l�sa - nem teljes�lhet be a szerelem)
- �d�m �jra akarja teremteni a kort - itt viszont az egy�n nem gy�zedelmeskedhet: a kornak "�sz�ja, nem vez�re az egy�n" - mondja L.
- �d�m ki�br�ndul: most azonban nem az �lvezetekbe, hanem a nyugalomba menek�l, t�vol a vil�gt�l: a tudom�ny elef�ntcsonttorny�ba

VIII. Pr�ga I.

�d�m: Kepler
�va: Kepler feles�ge, M�ller Borb�la
Lucifer: Kepler famulusa

- ellentmond�sos kor: a r�gi, feud�lis vil�g m�g itt k�s�rt: boszork�ny- �s eretnek�get�s; a tudom�ny �s babona egy�tt�l�se
- �d�m nyugalomra v�gyik, nem akar a vil�g dolgaival t�r�dni => renesz�nsz tud�s, udvari csillag�sz Habsburg Rudolf pr�gai udvar�ban, DE Rudolf nem a tudom�ny��rt tartja, hanem alk�miai, horoszk�pk�sz�t� �s asztrol�giai ismeretei v�gett
- Kepler szerint mindez babona (SZABADS�G), de valamib�l fedeznie kell feles�ge ig�nyeit
- M�ller Borb�la figur�ja �ll legk�zelebb Fr�ter Erzsi alakj�hoz: kicsapong�, k�nnyelm�, f�rj�t megcsal�, el�rul� asszonynak �br�zolja Mad�ch, DE Kepler r�d�bben a Borb�l�nak szelet csap� udvaronc �s maga a kor hitv�nys�g�ra - ezzel mintegy felmenti asszony�t
- az udvarn�l len�zik Keplert alacsony sz�rmaz�sa miatt, holott k�l�nb a t�bbiekn�l (EGYENL�S�G - TESTV�RIS�G)
- �j kort k�v�n, nem ily "t�rpe kort" => �lomba zuhan, s Kepler v�gszav�ra m�r a k�vekez� sz�n Dantonja felel

IX. P�rizs ("�lom az �lomban")

�d�m: Danton
�va: kett�s szerepben => m�rkin�, p�rn�
Lucifer: bak�

- "�lom az �lomban"
- lend�letes, mozgalmas tabl� a francia forradalomr�l
- az eszme ez�ttal a Trag�dia m�s sz�neit is �t meg �tsz�v� "Szabads�g, Egyenl�s�g, Testv�ris�g" eszm�je
- a haza l�p az els� helyre az egy�nnel szemben
- nagy ellent�tek/ ellentmond�sok kora ez is:
=> Danton - s vele Mad�ch is - elfogadja a forradalmi er�szakot, DE a n�p t�lmegy a hat�ron - v�rszomj, m�sz�rl�s, �rtelm�t vesztett er�szak
=> a forradalom tiszta eszm�i a gyakorlatban puszt�t� ideol�gi�v� v�lnak
=> Danton is meginog, l�tva az �rtelmetlen gyilkol�st (m�rkin�)
=> ebben a k�rnyezetben a n� is sz�ls�s�ges, ellentmond�sos: a finom, tanult m�rkin� guillotine alatt v�gzi, majd �va m�sik arccal, mint felgerjedt p�rn� t�r vissza
=> Danton �s a n�p (t�meg) - a n�p befoly�solhat�, de nem aljas
- a Danton ellen felhozott v�dak is t�bbnyire jogosak
- a forradalom megeszi gyermekeit, de eszm�i v�ltozatlanul �rv�nyesek

X. Pr�ga II.

(l�sd.:VIII. sz�n)

- "az �lom az �lomban" megold�s itt nyer �rtelmet:
Kepler a p�rizsi sz�nt �gy, k�v�lr�l �rt�kelheti
- a forradalom �rt�kel�s�ben nagy szerepet j�tszott az 1948/49-es forralom ir�nti nosztalgia
- konkl�zi�: a forradalmat minden borzalm�val egy�tt is v�llalni kell (nemzeti f�ggetlens�g v�gya)
- tan�tv�nyjelenet: formailag hasonl�t a Faust-f�le tan�tv�nyjelenetre, de a Kepler nem az �let �lvezet��rt cser�be dobja el f�li�nsait, hanem e k�nyvek sz�m�ra a m�lt el��t�leteit hordozz�k
- " Ki a szabadba! -rousseau-i gondolat megjelen�se (empirizmus, felvil�gosod�s)
- ars poeticus: a forradalom eszm�i nemcsak a t�rsadalom, az egy�n, hanem a m�v�szetek felszabadul�s�t is mag�val hozza (romantika programja)

XI. London

�d�m: munk�sruh�ban
�va: polg�rl�ny
Lucifer: munk�sruh�ban

- el�rkez�nk a jelenbe - Mad�ch kor�ba
- korai kapitalizmus kora => az �j eszme: a szabad verseny (Anglia, ipari forradalom ideje)
- helysz�n: v�s�r - ahol minden �s MINDENKI elad� (l�sd: Thackerey A hi�s�g v�s�ra!)
- kaleidoszk�pszer� sz�nfel�p�t�s: r�vid, laz�n kapcsol�d� jelenetek f�z�re a kapitalizmusr�l
- s�t�t k�p a korabeli t�rsadalomr�l: �rt�kvesztett (itt az �den is nevets�g t�rgya), ki�br�nd�t�, �res �s embertelen kor - ezt illusztr�lja a balladaszer� Lovel-jelenet)
- a n�t is lealjas�tja, sz�m�r�v� teszi a kor, de m�g mindig �va az , aki a hal�lt�nc-szer� (l�sd.: Arany H�davat�s)z�r� jelenetb�l kimagasodik, s �tl�pi a pusztul�sra �t�lt kort �s t�rsadalmat - m�g mindig � az �deni �rt�keke hordoz�ja
- olyan t�rsadalomra v�gyik �d�m, ami nem b�ntet, de v�d; k�z�s er� m�k�dteti �s a tudom�ny lesz eszmei h�ttere

XII. Falanszter

�d�m: falanszterruh�ban
�va: anya a falanszterben
Lucifer: falanszterruh�ban

- az els� ut�pisztikus sz�n a j�v�b�l - Fourier, francia ut�pista szocialista eszm�i alapj�n
- kollektivisztikus t�rsadalom, amit tudom�nyos alapon ir�ny�tanak (pl. frenol�gia)
- Fourier-t�l azonban csak a t�rsadalmi keretet veszi �t - �j, pesszimista tartalommal t�lti fel
- a gyermeknevel�sr�l sz�l� r�szt viszont Plat�n �llam�b�l emeli �t
- k�t el�nye van az elk�pzel�snek: a vil�gb�ke �s a javakb�l val� egyenl� r�szesed�s
- ebben a vil�gban az egy�nis�g elsz�rk�l, term�szetes �letk�r�lm�nyeinek elveszt�se egy�ttal a term�szetes �szt�n�k, v�gyak visszaszor�t�s�val j�r egy�tt
- uralkod� elvei: uniformizmus (=> egyenruha, nincs n�v csak sz�m); racionalizmus, biol�giai determinizmus (pl. koponyatan),utilitarizmus (a hasznoss�g elve => a m�v�szet �s az �rzelmek felesleges, teh�t tiltott dolgok)
- �sszess�g�ben: ez a vil�g legink�bb Orwell 1984, illetve Huxley Sz�p �j vil�g�ra eml�keztet
- a Tud�s e t�rsadalom abszol�t feje - a katasztr�fa megel�z�s�n f�radozik (entr�pia-elv; a F�ld k�szleteinek v�gs� kiakn�z�sa) <=> nem az emberis�g megment�se a c�lja (�nc�l�, ak�rcsak a homunculus-k�s�rlet�ben) v�g�l: tragikomikus, ahogy a F�ld Szelleme sz�tt�ri lombikj�t

XIII. �r

�d�m: �reg ember
�va: -
Lucifer: Lucifer

- a falanszter f�ldh�zragadt vil�g�b�l "magasabb szf�r�kba" v�gyik:
- testi �rtelemben: a hanyatl� F�ldr�l elv�gyik
- szellemi �rtelemben: elhagyva testi l�t�t, tiszt�n szellemi l�nyk�nt akar �lni <=> a F�ld Szelleme (egyesek szerint itt: a gravit�ci�!) nem hagyja
- �d�m a kudarc ellen�re is pr�b�lkozik, m�g a hal�l sem riasztja el => v�g�l eszm�let�t veszti => Lucifer m�r el�re �r�l, hogy �d�m puszta anyagg� v�lik �s �r�k id�kre az �rben lebeg majd, mint bolyg� - a F�ld Szellem azonban ism�t k�zbel�p �s megmenti �d�mot
- sokan �rtelmezik az �rhaj�z�s kor�nak ut�pi�jak�nt ezt a sz�nt - val�ban a gravit�ci� jelentett sok�ig akad�lyt
- visszat�rve �d�m v�llalja az �jabb �letk�zdelmet

XIV. Eszkim�-sz�n

- k�rd�s: lehets�ges-e a tov�bbi k�zd�s a F�ld�n
- a tudom�ny v�g�l is nem tudta elh�r�tani a v�gs� katasztr�f�t: az Egyenl�t� ter�let�n is j�gvil�g uralkodik - kozmikus er�k okozz�k a pusztul�st => �rtelmetlennek t�nnek az emberis�g eddigi k�zdelmei
- az emberek elkorcsosultak => �szt�nl�nyekk� v�ltak �jra: a f�lelem �s az �hs�g ir�ny�tja �ket
- �d�m ki�br�ndul, �rtelmetlennek �s eredm�nytelennek l�tja az emberi t�rt�nelem esem�nyeit - az el�llatiasodott �va megjelen�se csak fokozza elkesered�s�t

XV. Paradicsomon k�v�l (az �lom ut�n)

- a III. sz�nb�l m�r megismert vil�gban �bred �d�m
- �d�m �s Lucifer vit�ja:
- Lucifer sztoikus "vigasztal�sa": �d�m t�r�dj�n bele sors�ba
- �d�m szabad akarat�ra hivatkozik
- kider�l, hogy Lucifer belet�r�d�s alatt gy�va meghuny�szkod�st �rt, s �rvel�s�t mor�lstatisztik�val t�masztja al� (=> nagy sz�mok t�rv�nye: az egyes kiker�lheti a eg�sz emberis�gre szabott v�gzetet); egy�ttal felkelti �d�mban az �ngyilkoss�g gondolat�t, mondv�n: �gy dacolhat (!) Istennel
- Lucifer ugyanakkor tudja, hogy �d�m tette hi�baval� volna, hiszen �va gyermeket v�r - az emberi nem t�rt�nelme elindult
- �va vallom�sa: �d�mot a h�r les�jtja, majd felemeli
- �d�m v�g�l elfordul Lucifert�l, s az �rnak tesz fel h�rom k�rd�st:
- "E sz�k hat�ru l�t-e mindenem?" => az �r v�lasza: j�t�kony a bizonytalans�g, hiszen a k�ts�g (mi v�r r� a hal�l ut�n) az erk�lcsi nagys�g biztos�t�ka
- "Megy-� el�bbre majdan fajzatom?" => nem ad r� v�laszt az �r, nem c�folja �s nem is er�s�ti meg az �lomb�li k�pek hiteless�g�t
- "Van-� jutalma a nemes kebelnek, / Melyet kig�nyol v�rhull�s��rt / A kislelk� t�meg?" => angyalok kar�nak v�lasza: ne a t�meg h�l�j�t, hanem csakis "�nbecs�t" tekintse c�lul az ember - az etikus magatart�s �nc�l
- az �r z�rszava b�r nem oszlatja el a hom�lyt, de a hit (bizalom) megtart� erej�t emlegetve minden tov�bbi magyar�zatot is elvet: az optimista k�zdelmet hirdeti

h.) A Trag�dia szerepl�i

A h�rom f�szerepl� egy�ttal h�rom �letszf�ra megjelen�t�je is egyben:

a.) �D�M

- f�rfi�i aktivit�s
- az �lland�an k�zd�: elbuk� �s fel�ll� ember => erk�lcse hajtja tov�bb, hiszen folyton v�ltoztatni, jobb�tani akar
- nem b�r megnyugodni, folyton hajtja valami tov�bb
- Martink� Andr�s szavaival: Isten teremt� t�rsa

b.) �VA

- n�i passzivit�s
- kett�s szerep: egyr�szt a megtiszt�t�/felemel� er� ("intuit�v igazs�gmegragad� er�" -N�meth G. B�la); m�sr�szr�l a kor produktuma
- hol pozit�v, hol negat�v szerepl�, de mindig inspir�l� hat�s� (az �j keres�s�re b�ztatja �d�mot)
- a XV. sz�nben d�nt� fontoss�g� a szerepe:
visszah�vja �d�mot a szirtfokr�l; az � j�slata hirdeti a testv�ris�get; � hallja �s �rti az angyalok szav�t (az �gi sz�t az � "sz�ver�n kereszt�l" hallja �d�m)
- hom�lyos intu�ci�: egy-egy pillanatra eml�kezik az �deni �llapotra
- term�szeti szf�ra, mely �t�t a hideg logikai �rvel�sen

c.) LUCIFER

- a "tagad�s szelleme"
- l�zad�sa m�g �nmag�ban nem tenn� ellenszenvess�, de �rtani akar az embernek
- b�r � rendezi az �lomjelenetet, m�gsem ad hamis k�pet a t�rt�nelemr�l, csak �pp a legs�t�tebb k�peket v�lasztja ki a t�rt�nelm�kb�l
- ezzel az a c�lja., hogy �d�m elvesz�tse hit�t
- rideg, �rzelemmentes, latolgat� �rtelem
- racionalizmusa egyfel�l hideg, cinikus figur�v� teszi, m�skor �ppen � leplezi le a hamis ill�zi�kat, mond ki alapigazs�gokat
- f�l�nyes intellektus
- kritik�ja rombol� jelleg�: megold�st sohasem ny�jt => puszt�t� sz�nd�ka azonban �p�t�en hat �d�mra