Nitrog�n- �s feh�rjesz�ks�glet:
Az energiatermel�sben a legfontosabb t�panyagok messzemen�en helyettes�thetik egym�st. A sz�nhidr�tok,amelyek legt�bbsz�r a kal�riasz�ks�glet f� r�sz�t fedezik, nem n�lk�l�zhetetlenek, amint azt pl. az eszkim�k �letm�dja mutatja. A k�miai elemek �sszanyagcsere-m�rleg�nek term�szetesen egyens�lyban kell lennie. A sz�n �s hidrog�n minden t�panyagban van, az oxig�n a bel�legzett leveg�ben,a nitrog�n pedig t�lnyom�r�szt a feh�rj�kben tal�lhat�.
Nitrog�nm�rlegnek nevezz�k a felvett feh�rje-N �s a kiv�lasztott (karbamid)-N k�zti k�l�nbs�get. Ha a kiv�laszt�s t�ls�lyban van, a m�rleg negat�v. Miut�n bizonyos mennyis�g� feh�rje folyamatosan lebomlik �s a nitrog�n mint karbamid ki�r�l, a t�pl�l�knak megfelel� feh�rjemennyis�get kell tartalmaznia ahhoz, hogy a m�rleg egyens�lyban maradhasson. A feh�rjeminimum emberben napi 35-50 g k�r�l van (0,5-0,6 g/kg tests�ly).
A helyes t�pl�lkoz�s term�szetesen nagyobb mennyis�g� feh�rje felv�tel�t k�veteli meg, a javasolt, feh�rjeadag naponta 70-90 g. Emellett alapfelv�tel az is, hogy a feh�rje min�s�gileg magas �rt�k�, azaz egyr�szt j�l em�szthet� legyen, m�sr�szt az esszenci�lis aminosavakat kiel�g�t� mennyis�gben tartalmazza. Kedvez�tlen aminosavar�nyoknak az a k�vetkezm�nye, hogy a t�pl�l�kfeh�rje nem haszn�lhat� fel optim�lisan a test saj�t feh�rj�inek fel�p�t�s�hez �s az aminosavak nagyobb r�sze lebomlik. Emiatt nagyobb mennyis�g� feh�rje sz�ks�ges ahhoz, hogy a m�rleg egyens�lyba jusson. Sz�mos n�v�nyi feh�rje ilyen vonatkoz�sban nem teljes �rt�k�, a gabonafeh�rj�k pl. lizinben szeg�nyek,h�velyes n�v�nyek kev�s metionint tartalmaznak. Az �llati feh�rje legt�bbsz�r teljes �rt�k� ( kiv�ve a zselatint).
A szervezet megfelel� ell�t�sa feh�rj�vel �s esszenci�lis aminosavakkal k�l�n�sen a fejl�d�sben l�v� �llamokban okoz probl�m�t. �zsi�ban �s Afrik�ban sz�mos ember fogyaszt feh�rjeminimumot tartalmaz� �trendet. Ez k�l�n�sen a kisgyermekre van s�lyos kihat�ssal, akiknek ar�nylag nagyobb a feh�rjeig�ny�k, mert a szervezet m�g n�veked�sben van. A kwashiorkor nev� Afrik�ban �s �zsi�ban elterjedt betegs�g a feh�rjehi�nyra vezethet� vissza.

Esszenci�lis aminosavak:
A feh�rj�kben el�fordul� egyes aminosavakat a szervezet nem tud szintetiz�lni. Ezek a t�pl�l�kunk n�lk�l�zhetetlen alkot�r�szei.

Az emberben esszenci�lis aminosavak: valin (0,28), leucin (0,39), izo-leucin (0,21), lizin (0,24), fenil-analin (0,18), triptof�n (0,04), metionin (0,07), treonin (0,20).
A n�veked�sben l�v� szervezetnek mennyis�gileg nagyobb az ig�nye.

Esszenci�lis zs�rsavak:
A patk�nyok sz�m�ra a nagyobb sz�natomsz�m� tel�tetlen zs�rsavak esszenci�lisak. Teljes megvon�suk a sz�rzet kihull�s�hoz, a v�zh�ztart�s zavar�hoz �s a nemz�k�pess�g elveszt�s�hez vezet, �s v�g�l az �llat hal�l�t okozza. Embereken eddig m�g semmif�le ennek megfelel� hi�ny�llapotot sem �szleltek, mert a sz�ks�g ugyanis igen kev�s (patk�nyokn�l napi 20 mg linolsav) �s teljesen zs�rmentes t�pl�lkoz�s gyakorlatilag nem fordul el�. Azonban k�ts�gtelen, hogy az ember sem k�pes a nagyobb sz�natomsz�m� tel�tetlen zs�rsavakat fel�p�teni. Ezek k�l�n�sen a csecsem�t�pl�lkoz�sban lehetnek igen fontosak, a feln�tt szervezetnek ugyanis nagyok a tartal�kai.

�sv�nyi anyagok �s nyom�elemek:
A l�tfenntart�shoz sz�ks�ges �sv�nyi anyagok.
anionok: foszf�t, klorid, jodid, fluorid
kationok: n�trium,k�lium,kalcium, magn�zium, vas, cink, r�z, mang�n, kobalt.

Sz�mos �sv�nyi anyagb�l csak igen kis mennyis�gre van sz�ks�g (nyomelemek). Ezek igen elterjedtek �s a t�pl�l�kban legt�bbsz�r kiel�g�t� mennyis�gben vannak jelen. A t�panyagaink v�gs� fokon az �l�vil�gb�l sz�rmaznak, �llati �s n�v�nyi eredet�ek �s ez�ltal a sz�ks�ges elemeket tartalmazz�k. Bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt azonban l�trej�het hi�ny�llapot, ennek legismertebb p�ld�ja a j�dhi�ny, az endemi�s golyva okoz�ja.