1. A belföldi jégtakaró a puhább kőzetekbe mélyedéseket vájt.
Pl.: Svéd, Finn, Kanadai-tóvidék
2. A hegységekben a hegy lába felé nyúló gleccserek, a morénagátak mögött felduzzadt a víz.
Pl.: Garda-tó Olaszországban
3. A gleccser pusztító munkája során mélyedések, kis méretű tavak keletkeztek.
Pl.: lengyel Mátra
4. Tektonikus tavak; az alulról jövő magmaáramlás megrepeszti a kőzetet, s víz megy bele.
Pl.: Bajkál-tó, Malavi-tó, Tanganyika-tó
5. Kráter-tavak; a vulkán kráterében megmaradt a víz.
Pl.: Szent Anna-tó a Csomád vulkán kráterében
6. Csuszamlással, hegyomlással keletkező tavak.
Pl.: Gyilkos-tó, Arlói-tó
7. Morotva tavak; a középszakasz jellegű folyóknál az elhalt ág.
Pl.: Tiszánál
8. Szél fújta tavak.
Pl.: szegedi Fehér-tó
9. Mesterséges tavak.
Pl.:Feneketlen-tó
A lefolyással rendelkező tavak édesvizek. Ahol nincs lefolyás, ott a víz párolgása miatt megnő a sótartalom.
Pl.: Kaszpi-tenger, Aral-tó, Holt-tenger
A tavak természetes módon fokozatosan feltöltődnek. A folyók lecsapolhatják vizüket, vagy hordalékukkal feltölthetik, vagy erős párolgás miatt ki is száradhatnak. Pusztulásukat azonban elősegítheti a növényzet is, melynél a vízfelület fokozatosan csökken, Tó -> fertő -> mocsár -> láp. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
