|
 |
Fldraz, biosz puskk |
|
|
A lgkr kialakulsa s szerkezete
Dnci 2007.11.05. 17:07
| A lgkr kialakulsa
s szerkezete | | | A Fld kialakulsval prhuzamosan, 4 millird vvel ezeltt alakult ki az elsdleges slgkr, amely hidrognbl, hliumbl, metnbl, vzgzbl, ammnibl s kn-hidrognbl llt. Amint a fldkreg kezdett megszilrdulni s a vulkni tevkenysg gzokat bocstott ki, kezdett vette a msodlagos lgkr kialakulsa. A nitrogn, az oxign, az argon s a szndioxid vlt a lgkrben meghatrozv. A jelenlegi lgkrnl a szndioxid koncentrcija jelentsen cskkent, az oxign ntt. A szndioxid cskkense avval magyarzhat, hogy a kialakul cenokban a szn dioxid nagy rsze karbontos kzeteket hoz ltre, gy a szndioxid nagy rsze ma mr nem az atmoszfrban, hanem a litoszfrban tallhat, mszk s dolomit formjban. 2,7 millird vvel ezeltt megindult a fotoszintzis folyamata, gy a nvnyzet a lgkrbl szndioxidot vett fel s oxignt adott le.
- atmoszfra szerkezete
als (troposzfra s sztratoszfra), kzps, fels
1. troposzfra (kevered gmbhj); vastagsga 10-12 km.
Itt jtszdnak le az idjrsi folyamatok tbbsge. Itt tallhat a lgkr teljes tmegnek 80 %-a. A hmrsklet a magassg emelkedsvel, 100 m-knt tlagosan 0,65C-al cskken -57C-ig.
2. sztratoszfra (rteges burok); 50 km-es magassgig.
Itt van az zonburok. A hmrsklet a magasggal egytt n, mg el nem ri a 10C-ot.
3. kzps; 80 km-ig.
A leveg sszettele nem vltozik.
4. fels;
A gzok fajsly szerint rtegezdnek. Fels hatra ott van, ahol a Fld centrifuglis ereje s gravitcija kiegyenlti egymst.
|
| |
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
