Görög-perzsa háborúk

A Perzsa Birodalom uralkodója I. Dareiosz (ie. 522-482). A királyi hatalom abszolút erejét létrehozza. Perzsiát 20 tartományra (satrapia) osztja, élén a tartományurakkal (satrapa). Az adózásban nagy a kizsákmányolás, évente 380 tonna aranyat halmozott fel kincstárába a király.
Vallásuk szerint a tűz harcol a gonosz, sötét erőivel szemben. A jó és az igazság Istenét követik.

A Fekete-tenger partvidéke felé terjeszkednek, de a Duna torkolatvidékétől északra élő nomád szkíták zavarták meg kereskedelmi tevékenységüket. Dareiosz ie. 513-ban háborút indított ellenük, de a hadjárata kudarccal végződött. Egyetlen eredménye az volt, hogy a perzsa csapatok elfoglalták Hellészpontosz (mai Dardanellák) és a Boszporusz környékét. Evvel ellenőrzése alá vonta Athén fekete-tengeri gabonakereskedelmét. Athén ie. 508-ban egyezményt kötött Perzsiával.

A Perzsa Birodalom legfejlettebb része Iónia volt. Ennek görög poliszaiban perzsabarát türannoszok uralkodtak. A fejlett városállamok közül kiemelkedett Milétosz. Ennek türannosza Arisztagorasz volt, aki arra törekedett, hogy lazítson városa Perzsiától való függésén, s Milétoszt önálló égei-tengeri hatalmi központtá emelje. Célját úgy akarta elérni, hogy perzsa támogatással Milétosz részére meghódítja Naxosz szigetét. Miután kiderült, hogy Perzsia magának szánta a szigetet, szabotálta az ostromot, s hazatérve felkelést szervezett (ie. 500-499). A lázadás egész Ioniára kiterjedt, s sikerült az egyik perzsa helytartói székhelyet, Szardeiszt elfoglalniuk és kifosztaniuk. Arisztagorasz Spártába és Athénba utazik segítséget kérni. Spártában elutasítják, mert nincs számottevő flottájuk, a szárazföldi seregeinek pedig nagy utat kellene megtenniük. Athénban nagy vita után 20 hadihajót adtak az összecsapáshoz. Az ión felkelők vereséget szenvedtek, ie. 494-493-ra a perzsák sorra elfoglalták és megbüntették a lázadó városokat.