G�r�g-perzsa h�bor�k

A Perzsa Birodalom uralkod�ja I. Dareiosz (ie. 522-482). A kir�lyi hatalom abszol�t erej�t l�trehozza. Perzsi�t 20 tartom�nyra (satrapia) osztja, �l�n a tartom�nyurakkal (satrapa). Az ad�z�sban nagy a kizs�km�nyol�s, �vente 380 tonna aranyat halmozott fel kincst�r�ba a kir�ly.
Vall�suk szerint a t�z harcol a gonosz, s�t�t er�ivel szemben. A j� �s az igazs�g Isten�t k�vetik.

A Fekete-tenger partvid�ke fel� terjeszkednek, de a Duna torkolatvid�k�t�l �szakra �l� nom�d szk�t�k zavart�k meg kereskedelmi tev�kenys�g�ket. Dareiosz ie. 513-ban h�bor�t ind�tott ellen�k, de a hadj�rata kudarccal v�gz�d�tt. Egyetlen eredm�nye az volt, hogy a perzsa csapatok elfoglalt�k Hell�szpontosz (mai Dardanell�k) �s a Boszporusz k�rny�k�t. Evvel ellen�rz�se al� vonta Ath�n fekete-tengeri gabonakereskedelm�t. Ath�n ie. 508-ban egyezm�nyt k�t�tt Perzsi�val.

A Perzsa Birodalom legfejlettebb r�sze I�nia volt. Ennek g�r�g poliszaiban perzsabar�t t�rannoszok uralkodtak. A fejlett v�ros�llamok k�z�l kiemelkedett Mil�tosz. Ennek t�rannosza Arisztagorasz volt, aki arra t�rekedett, hogy laz�tson v�rosa Perzsi�t�l val� f�gg�s�n, s Mil�toszt �n�ll� �gei-tengeri hatalmi k�zpontt� emelje. C�lj�t �gy akarta el�rni, hogy perzsa t�mogat�ssal Mil�tosz r�sz�re megh�d�tja Naxosz sziget�t. Miut�n kider�lt, hogy Perzsia mag�nak sz�nta a szigetet, szabot�lta az ostromot, s hazat�rve felkel�st szervezett (ie. 500-499). A l�zad�s eg�sz Ioni�ra kiterjedt, s siker�lt az egyik perzsa helytart�i sz�khelyet, Szardeiszt elfoglalniuk �s kifosztaniuk. Arisztagorasz Sp�rt�ba �s Ath�nba utazik seg�ts�get k�rni. Sp�rt�ban elutas�tj�k, mert nincs sz�mottev� flott�juk, a sz�razf�ldi seregeinek pedig nagy utat kellene megtenni�k. Ath�nban nagy vita ut�n 20 hadihaj�t adtak az �sszecsap�shoz. Az i�n felkel�k veres�get szenvedtek, ie. 494-493-ra a perzs�k sorra elfoglalt�k �s megb�ntett�k a l�zad� v�rosokat.