Honfoglal�s

I.e. 4000 t�j�k�n felbomlik az ur�li egys�g, majd 3000 k�rny�k�n a finnugor egys�g is. Egyes csoportjaik �tkeltek az Ural hegys�gen. A ter�let t�ln�pesed�s�vel a finnugorok egyre nyugatabbra v�ndoroltak. I.e. 2000-ben v�glegess� v�lt a n�pek elv�l�sa, a finnek el�rik mai lakhely�ket. A Szib�ri�ban maradt ugorok ek�zben d�l fel� v�ndoroltak. Az �ghajlat egyre melegebb� v�l�s�val az ugorok egy r�sze �szakabbra vonult, hogy kor�bbi �letm�djukat meg tudj�k tartani. �k az obi-ugorok. Akik maradtak, fokozatosan alkalmazkodtak az �j k�r�lm�nyekhez, �s f� meg�lhet�si forr�sukk� az �llattart�s v�lt. Ezek tekinthetj�k a magyars�g �seinek. I.e. 800-700 k�r�l az id�j�r�s ism�t v�ltozott. Az obi-ugorok hal�sz-vad�sz �letm�dra t�rtek �t, �s r�nszarvast teny�sztettek. A d�lebbre �l�k pedig m�g d�lebbre v�ndoroltak. Ekkor, az obi-ugorokt�l v�gleg elv�lva alakult ki a magyars�g. Gazdas�gukra a nom�d �llattart�s volt jellemz�, nem voltak szil�rd lakhelyeik, k�r alak� s�trakban, jurt�kban laktak. Ezen a Tobol vid�ki t�jon ker�ltek szorosabb kapcsolatba az ir�ni n�pekkel. �seink er�l a t�jr�l v�ndoroltak Eur�p�ba, ahol els� ismert lakhely�k a Volga �s a K�ma vid�ke volt, a mai Bask�ri�ban. Ezen a t�jon tal�lt 1235-36-ban Julianus domonkos rendi szerzetes magyarokat. Ezt a vid�ket h�vt�k a k�z�pkorban Magna Hungaria-nak. A t�rzsi szervezet Bask�ri�ban szil�rdult meg: Ny�k, Megyer, K�rt, Gyarmat, Tarj�n, Jen�, K�r, Keszi. A gazd�lkod�st tov�bbra is a legeltet� �llattart�s jellemezte, de el�t�rbe ker�lt a f�ldm�vel�s is. �seink tov�bbi v�ndorl�saik sor�n ker�ltek a Don, Donyec �s az Azovi-tenger mell�, amit k�s�bb vez�r�kr�l Levedi�nak neveztek el. Ekkor el kellett ismerni�k a kaz�rok fennhat�s�g�t. 820 k�r�l felkel�s t�rt ki a birodalomban. A magyarok nyugatra v�ndoroltak, �s a Don (m�sok szerint Dnyeszter) �s az Al-Duna k�z�tti hatalmas s�ks�gokat vett�k birtokukba, amit Etelk�znek h�vtak. Ekkor m�r nem tartoztak a kaz�r birodalomhoz. 700 �s 900 a Don ment�n k�z�tt Kelet-Eur�pa legfejletebb f�ldm�veskult�r�ja vir�gzott, amely hat�ssal volt a magyars�gra is. Az �llattart�s jellege is megv�ltozott, a magyarok �letform�ja kezdett hasonl�tani a megtelep�lt n�pek �let�hez. Fokozatosan vagyoni k�l�nbs�gek alakultak ki. A gazdagabbak �llatot tartottak, a szeg�nyebben f�ldm�vel�st folytattak. A t�rzssz�vets�g �l�n k�t fejedelem �llt. A f�fejedelmet kend�nek h�vt�k.

Az Etelk�zben �l� magyars�g haderej�t ig�nybe vett�k a szomsz�ds�gban �l� �llamok is. 862-ben a magyar csapatok megfordultak a K�rp�t-medenc�ben, mert a keleti frank uralkod� ellen fell�zadt alatval�k h�vt�k seg�ts�g�l. 894-ben a biz�nci cs�sz�rral k�t�ttek sz�vets�get a bolg�rok ellen. 895-ben �rp�ddal a f�sereg �l�n meg akart�k h�d�tani a magyarok a K�rp�t-medenc�t. Az otthon maradt sz�ll�saikat azonban a beseny�k lerohant�k. A magyarok nyugatra menek�ltek, hogy a K�rp�tok m�g�tt tal�ljanak v�delmet. Erd�lyben �lmost meg�lik, mert �t vont�k felel�s�gre, hogy az ellens�g ilyen k�nnyen le tudta gy�zni �ket. A magyars�g el�sz�r a K�rp�t-medence fel�t vette birtokba, majd 907-ben v�gleg biztos�tott�k maguknak haz�jukat.