M�ty�s kir�ly

A Garaiak �s a Cilleiek Hunyadi J�nos 1456-ban bek�vetkezett hal�la ut�n fiainak, L�szl�nak �s M�ty�snak a kisemmiz�s�re t�rekedtek. Az ifj� M�ty�st Vit�z J�nos v�radi p�sp�k nevelte. A Hunyadiak h�vei N�ndorfeh�rv�rott csapd�ba csalt�k �s meggyilkolt�k Cillei Ulrikot, ez�rt a kir�ly fels�g�rul�s v�dj�val kiv�geztette Hunyadi L�szl�t, M�ty�st pedig Pr�g�ba hurcolta. Ekkor mutatkozott meg igaz�n a Hunyadi csal�d �s sz�vets�geseinek hatalma.
1457 �sz�n meghalt V. L�szl�. Garai �s a Szil�gyi testv�rek Szegeden egyezm�nyt k�t�ttek (1458. jan.). Garainak b�ntetlens�get, M�ty�snak kir�lys�got, Szil�gyi Mih�lynak pedig �t �v korm�nyz�s�got �g�rtek. Az 1458. jan. 20-�n megtartott kir�lyv�laszt�son Hunyadi M�ty�s nagyb�tyja, Szil�gyi Mih�ly fegyvereseinek f�lvonultat�s�val el�rte, hogy M�ty�st egyhang�lag kir�lly� v�lassz�k.
M�ty�s hamarosan kiszabadult pr�gai fogs�g�b�l, s v�ratlan er�llyel l�tott az er�s, k�zponti hatalom megszervez�s�hez. A korm�nyz�v� kinevezett Szil�gyit lemondatja. Lemondatta a b�r�kat, s hely�kre k�znemesi h�veit rakta. Garait megfosztotta n�dori, �jlakit pedig az erd�lyi vajda tiszts�g�t�l. Garai ekkor III. Frigyest h�vta meg a tr�nra, de M�ty�s kiszor�totta az orsz�gb�l, s 1463-ban B�cs�jhelyn�l b�k�t k�tnek. M�ty�s meg�g�ri, ha t�rv�nyes uralkod� n�lk�l halna meg, Frigyes� vagy ut�dj�� a tr�nja. Frigyes cser�be visszaszolg�ltatta a koron�t, s elismerte M�ty�st magyar kir�lynak. �gy 1464-ben Sz�kesfeh�rv�ron sor ker�lhetett a koron�z�sra.
M�ty�s a t�r�k�k ellen fordult, elfoglalta Jajc�t �s Szreberniket. 1479-ben Keny�rmez�n�l Kinizsi P�l �s B�thory Istv�n nagy gy�zelmet aratott a t�r�k�k ellen.
M�ty�s feles�ge, Pogyebr�d Katalin gyermeksz�l�sben meghal. Ekkor a cseh kir�ly ellen fordul, s keresztes hadj�ratot hirdet. 10 �vig tart� harc ut�n elfoglalta Morvaorsz�got �s Szil�zi�t, de a cseh kir�lyi c�men osztoznia kellett a lengyel Jagell�kkal.