Mátyás király

A Garaiak és a Cilleiek Hunyadi János 1456-ban bekövetkezett halála után fiainak, Lászlónak és Mátyásnak a kisemmizésére törekedtek. Az ifjú Mátyást Vitéz János váradi püspök nevelte. A Hunyadiak hívei Nándorfehérvárott csapdába csalták és meggyilkolták Cillei Ulrikot, ezért a király felségárulás vádjával kivégeztette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig Prágába hurcolta. Ekkor mutatkozott meg igazán a Hunyadi család és szövetségeseinek hatalma.
1457 ôszén meghalt V. László. Garai és a Szilágyi testvérek Szegeden egyezményt kötöttek (1458. jan.). Garainak büntetlenséget, Mátyásnak királyságot, Szilágyi Mihálynak pedig öt év kormányzóságot ígértek. Az 1458. jan. 20-án megtartott királyválasztáson Hunyadi Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály fegyvereseinek fölvonultatásával elérte, hogy Mátyást egyhangúlag királlyá válasszák.
Mátyás hamarosan kiszabadult prágai fogságából, s váratlan eréllyel látott az erős, központi hatalom megszervezéséhez. A kormányzóvá kinevezett Szilágyit lemondatja. Lemondatta a bárókat, s helyükre köznemesi híveit rakta. Garait megfosztotta nádori, Újlakit pedig az erdélyi vajda tisztségétől. Garai ekkor III. Frigyest hívta meg a trónra, de Mátyás kiszorította az országból, s 1463-ban Bécsújhelynél békét kötnek. Mátyás megígéri, ha törvényes uralkodó nélkül halna meg, Frigyesé vagy utódjáé a trónja. Frigyes cserébe visszaszolgáltatta a koronát, s elismerte Mátyást magyar királynak. Így 1464-ben Székesfehérváron sor kerülhetett a koronázásra.
Mátyás a törökök ellen fordult, elfoglalta Jajcát és Szreberniket. 1479-ben Kenyérmezőnél Kinizsi Pál és Báthory István nagy győzelmet aratott a törökök ellen.
Mátyás felesége, Pogyebrád Katalin gyermekszülésben meghal. Ekkor a cseh király ellen fordul, s keresztes hadjáratot hirdet. 10 évig tartó harc után elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal.