I. vil�gh�bor�

1882-ben k�t�tt h�rmas sz�vets�g N�metorsz�got, a Monarchi�t, �s Olaszorsz�got k�t�tte �ssze. Evvel ellent�tben van az antant, ahol 1893-ban francia-orosz, 1904-ben francia-angol, 1907-ben angol-orosz egyezm�ny sz�letett.

A Balk�n-h�bor�k k�vetkezt�ben el�gedetlens�g volt a Monarchia �ltal (1908) elfoglalt Bosznia-Hercegovin�ban. A b�csi korm�ny a helyzet enyh�t�s�re az 1914. j�niusi hadgyakorlatot Boszni�ban akarta megrendezni, Ferenc Ferdin�nd szem�lyes jelenl�t�vel. Az "Egyes�l�s vagy Hal�l" titkos szervezet mer�nyletet k�sz�tett el�, s �gy Ferenc Ferdin�ndot �s feles�g�t 1914. j�nius 28-�n meggyilkolt�k. B�csben �s Budapesten szerbellenes hangulat alakult ki. Ferenc J�zsef II. Vilmoshoz fordult seg�ts�g�rt. Elfogadt�k Schlieffen vill�mh�bor�s terv�t, mely szerint a n�met hader� p�r h�t alatt legy�zi Franciaorsz�got, a Monarchia pedig feltart�ztatja Oroszorsz�got �s Szerbi�t. Ezut�n a n�metekkel egy�tt legy�zik �ket.

A Monarchia 1914. j�lius 28-�n had�zenetet k�ld�tt Szerbi�nak. Augusztus 5-�n a Monarchia az oroszoknak, augusztus 12-�n Franciaorsz�g �s Anglia a Monarchi�nak.
A Monarchi�nak 1 napra siker�l elfoglalni Belgr�dot, de Szerbi�t nem k�pes legy�zni. �ll�h�bor� alakul ki.
1915 m�jus�ban a Monarchia serege Gorlic�n�l �tt�rte a frontot, s visszaszor�totta az orosz er�ket.
Szeptemberben pedig Bulg�ria a n�metek oldal�n �llt be a h�bor�ba. Bulg�ria a Monarchi�val k�z�sen elfoglalt�k Szerbi�t, Montenegr�t �s Alb�ni�t.
1916. j�nius�ban az orosz hader� �tt�rte az osztr�k-magyar frontot. Augusztusban Rom�nia csatlakozott az antanthoz, s bet�rt Erd�lybe. A keleti fronton a n�met hader� meg�ll�totta az orosz csapatokat, kivert�k a Rom�nokat Erd�lyb�l, s decemberben elfoglalt�k Bukarestet.

1916 november�ben meghalt Ferenc J�zsef. Ut�dja IV. K�roly, aki a b�k�re t�rekedett. 1916 decemberi �s 1917 m�rciusi b�keaj�nlat�t azonban az antant visszautas�totta.