I. világháború

1882-ben kötött hármas szövetség Németországot, a Monarchiát, és Olaszországot kötötte össze. Evvel ellentétben van az antant, ahol 1893-ban francia-orosz, 1904-ben francia-angol, 1907-ben angol-orosz egyezmény született.

A Balkán-háborúk következtében elégedetlenség volt a Monarchia által (1908) elfoglalt Bosznia-Hercegovinában. A bécsi kormány a helyzet enyhítésére az 1914. júniusi hadgyakorlatot Boszniában akarta megrendezni, Ferenc Ferdinánd személyes jelenlétével. Az "Egyesülés vagy Halál" titkos szervezet merényletet készített elő, s így Ferenc Ferdinándot és feleségét 1914. június 28-án meggyilkolták. Bécsben és Budapesten szerbellenes hangulat alakult ki. Ferenc József II. Vilmoshoz fordult segítségért. Elfogadták Schlieffen villámháborús tervét, mely szerint a német haderő pár hét alatt legyőzi Franciaországot, a Monarchia pedig feltartóztatja Oroszországot és Szerbiát. Ezután a németekkel együtt legyőzik őket.

A Monarchia 1914. július 28-án hadüzenetet küldött Szerbiának. Augusztus 5-én a Monarchia az oroszoknak, augusztus 12-én Franciaország és Anglia a Monarchiának.
A Monarchiának 1 napra sikerül elfoglalni Belgrádot, de Szerbiát nem képes legyőzni. Állóháború alakul ki.
1915 májusában a Monarchia serege Gorlicénél áttörte a frontot, s visszaszorította az orosz erőket.
Szeptemberben pedig Bulgária a németek oldalán állt be a háborúba. Bulgária a Monarchiával közösen elfoglalták Szerbiát, Montenegrót és Albániát.
1916. júniusában az orosz haderő áttörte az osztrák-magyar frontot. Augusztusban Románia csatlakozott az antanthoz, s betört Erdélybe. A keleti fronton a német haderő megállította az orosz csapatokat, kiverték a Románokat Erdélyből, s decemberben elfoglalták Bukarestet.

1916 novemberében meghalt Ferenc József. Utódja IV. Károly, aki a békére törekedett. 1916 decemberi és 1917 márciusi békeajánlatát azonban az antant visszautasította.