II. világháború

1938. nov. 2-án meghozták az I. bécsi döntést. Ennek megfelelôen Magyarország birtokba vette a Felvidéket.
Teleki Pál arra törekedett, hogy Magyarország a fegyveres semlegesség politikájával kimaradjon a világháborúból, és katonai erejét ôrizze meg a háború utáni rendezés idejére. Ezért a nyugati hatalmak jóindulatának megnyerése érdekében -Horthy beleegyezésével- ígéretet tett a brit kormánynak, hogy Magyarország nem adja fel semlegességét. Ha pedig „német csapatok lépnének Magyarország területére, a magyar kormány ellenállást fog tanúsítani”.
Ennek megfelelôen Teleki 1939 szeptemberében elutasította azt a berlini kérést, hogy a kassai vasútvonalon német csapatokat szállíthassanak Lengyelországba. E döntés következtében nyitva maradt a magyar-lengyel határ, így lehetôvé vált, hogy több mint 100 ezer lengyel (fôként katona) meneküljön hazánkba, akiknek többsége továbbutazott nyugatra és folytatta harcát a németek ellen, a nálunk maradottak pedig második hazára leltek.
A németek Magyarország lengyelbarátságára hadianyag-szállításaik leállításával válaszoltak, hatékonyan akadályozva ezzel a magyar honvédség felkészülését. Jellemző, hogy Teleki és környezete 1939 nyarától egy emigrációs magyar kormány esélyét fontolgatta, és ennek anyagi megalapozására 1940 tavaszán 5 millió dollárt helyezett el az Egyesült Államokban. Az összeget azonban nemsokára visszavonták.
Az 1940. aug. 30.-i második bécsi döntés értelmében Magyarország megkapta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet 2,4 millió lakossal, amelybôl 1 millió volt román. Dél-Erdélyben 400 ezer magyar maradt. A magyar csapatok bevonultak Erdélybe (szept. 5. Szatmárnémeti, szept. 6. Nagyvárad, szept. 8. Királyhágó, szept. 9. tűzharcokra kerül sor, szept. 11. Kolozsvár, szept. 13. bevonulás vége). Komolyabb fegyveres összecsapások nem voltak.
1940. dec. 12-én Magyarország és Jugoszlávia örök barátsági szerzôdést írt alá.
Teleki Pál békés revíziót akart, reálpolitikát folytatott: tudta, hogy nem maradhat független, ezért elfogadta a németek szövetségét, de katonailag semleges maradt. November 20-án Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez.