Millikan k�s�rlet (1910):
Az elektron t�lt�s�nek pontos meghat�roz�s�ra ir�nyul. K�t f�mlap k�z� elektromosan t�lt�tt olajcseppeket juttatott, ezek mozg�s�t t�vcs�v�n kereszt�l figyelte. A k�t f�mlapra olyan nagy elektromos fesz�lts�get adott, hogy az olajcseppek �ppen lebegtek (az elektrosztatikus er� �s a neh�zs�gi er� kiegyens�lyozt�k egym�st). Amikor az olajcseppekent ioniz�lta (pl. r�ntgensug�rz�ssal), az elektromos t�r a csepp sebess�g�t megv�ltoztatta, mivel arra �j t�lt�s rak�dott. E sebess�gv�ltoz�sokb�l kisz�m�tott t�lt�snagys�gok egy elemi t�lt�s eg�sz sz�m� t�bbsz�r�seik�nt ad�dtak; ez k�s�rletileg is bizony�totta az elektromos t�lt�smennyis�g "kvantumos" jelleg�t, vagyis azt, hogy ez a mennyis�g nem folytonosan, hanem ugr�sszer�en v�ltozik.

J.J.Thomson:
1897-ben felfedezte a szabad elektronokat.

Kat�dsug�rcs�:
Bel�l l�gritk�tott, hossz� �vegb�r�ba izz�that� f�msz�lat forrasztunk, el� lyukkal ell�tott f�mlapot. A f�msz�lat kat�dk�nt egyenfesz�lts�g� forr�s negat�v sark�ra k�tj�k, a f�mlap pedig a pozitiv an�d. A kat�dsugarat r� mer�leges , homog�n m�gneses mez�be vezetve a sug�rz�st alkot� q t�lt�s� r�szecsk�k a Lorentz er� hat�s�ra R sugar� k�rp�ly�n mozognak.

Fotoeffektus:
K�t�tt elektronok felszabad�t�sa f�nysugarak hat�s�ra. K�ls� fotoeffektus eset�ben a megvil�g�tott testb�l a fel�let�n �t elektronok l�pnek ki. A jelens�get 1888-ban Hallwachs �s Sztoletov magyar�zta meg. Lenard vizsg�latai szerint a kil�p� elektronok sz�ma egyenesem ar�nyos a megvil�g�t� f�ny er�ss�g�vel �s a megvil�g�t�s idej�vel. Az elektronok kil�p�se a megvil�g�t�s pillanat�ban megindul, �s a kil�p� elektronok energi�ja f�gg a bees� f�ny frekvenci�j�t�l. A jelens�g magyar�zata Eisteinnek siker�lt. qU=1/2 mv²+W_ki.
K�ls� fotoeffektus eset�ben a f�ny �ltal felszabaditott elektronok energi�ja nem elegend� a test elhgy�s�ra; csak a testen bel�l vezet�si s�vban mozognak szabadon. K�vetkezm�nye, hogy a f�ny hat�s�ra egyes anyagok elektromos ellen�ll�sa l�nyegesen cs�kken. Ezt a hat�st el�sz�r a szel�nen vett�k �szre.

Planck-t�rv�ny:
Sug�rz�si t�rv�ny, mely az abszol�t fekete test h�m�rs�kleti sug�rz�s�nak hull�mhossz szerinti energiaeloszl�s�t �rja le. Abb�l az alapfeltev�sb�l indul ki, hogy a termodinamikai egyens�ly eset�n egy �regben kialakult n frekvenci�j� �ll�hull�mok energi�ja csak hn eg�sz sz�m� t�bbsz�r�se lehet. Az �gy nyert energiaeloszl�s a tapasztalattal nagy pontoss�ggal egyezik.
A Planck-t�rv�ny volt az els� fizikai t�rv�ny, amelynek levezet�se sor�n fel kellett t�telezni, hogy az energia nem folytonos, hanem atomos szerkezet�. Ez a feltev�s annyira �jszer� volt, hogy maga Planck sem merte �ltal�nos�tani.

Davisson:
1927-ben Germerrel egy�tt igazolta k�s�rletileg, hogy az elektronok hull�mtulajdons�gokat mutatnak (elhajl�s).

Elhajl�s:
Hull�mmozg�s elt�r�se az egyenes vonal� terjed�st�l valamilyen �tj�ban l�v� akad�ly k�vetkezt�ben.

Hull�mcsomag:
A hull�mcsomag a terjed�s k�zben sz�tter�l, mert sokfajta sebess�g van k�dolva benne.

Heisenberg:
Hat�rozatlans�gi rel�ci�. Egy elemi r�sz hely�t �s impulzus�t egyszerre nem lehet teljes pontoss�ggal meghat�rozni. Ha pl pontosan meghat�roztunk egy atomi r�szecske hely�t, akkor oly m�rt�kben zavartuk meg a mikrovil�g egyens�ly�t m�r�si beavatkoz�sunkkal, hogy eredeti �llapot�ban a r�szecsk�hez rendelt impulzust nem tudjuk m�rni, csak egy k�vetkez� �llapotban, �s ford�tva. Nem lehet teh�t a r�szecsk�hez p�ly�t rendelni.

Elnyel�si sz�nk�p:
Valamely anyag �ltal egy folytonos sz�nk�p� f�nyforr�s sug�rz�s�b�l elnyelt hull�mhosszok �sszess�ge. A spektrumban az elnyelt frekvenci�k hely�n fekete vonalak jelennek meg, melyek k�l�n�ll� vonalakat vagy s�vokat k�peznek, �s hely�k az illet� anyagra jellemz�. A jelens�g magyar�zata az, hogy a g�zatomok �s molekul�k diszkr�t energianiv�kkal rendelkeznek, ez�rt csak meghat�rozott energi�j� f�nyt tudnak elyelni. Fraunhofer vette �szre, hogy a Napot k�r�lvev� g�z a Nap f�ny�b�l bizonyos frekvenci�j� sugarakat abszorbe�l. Ezeket a Nap spektrum�ban l�v� s�t�t vonalakat Fraunhofer-vonalaknak nevezz�k. Ha az abszorbe�l� g�z h�m�rs�klet�t a f�nyforr�s h�m�rs�klet�re emelj�k, akkor az abszorpci�s vonalak elt�nnek.

Kibocs�t�si sz�nk�p:
Egy atom vagy molekula �ltal kisug�rzott f�ny sz�nk�pe.