A sz�m�t�g�p fel�p�t�se

Minden sz�m�t�g�p k�t alapvet� funkcion�lis egys�gre oszthat�: az �n. k�zponti egys�gre �s a perif�ri�kra. A k�zponti egys�g a g�p "agya", amely az �sszes tev�kenys�g�t ir�ny�tja. A perif�ri�k a sz�m�t�g�p azon r�szei, amelyek a k�zponti egys�g sz�m�ra lehet�v� teszik, hogy a k�rnyezettel kapcsolatot tartson. Ha a sz�m�t�g�pet az emberrel hasonl�tjuk �ssze, akkor a k�zponti egys�gnek az ember agya, a perif�ri�knak pedig a szem, f�l, vagy a besz�dkor a sz�j, vagy �r�skor a k�z felelne meg. A perif�ri�kon kereszt�l tudunk kommunik�lni a sz�m�t�g�ppel, vagyis a k�zponti egys�ggel. Ez ut�bbi k�v�lr�l nem l�that�, az �n. alapg�p tartalmazza, biztons�gosan elrejtve.

Az �bra a k�zponti egys�g �s a sz�m�t�g�pn�l leggyakrabban el�fordul� perif�ri�k sematikus �br�j�t mutatja. A nyilak az adat�raml�s ir�ny�t jelzik. A k�zponti egys�get az angol nev�nek (Central Processor Unit) r�vid�t�s�b�l CPU-nak is nevezik. Ez tulajdonk�ppen a mikroprocesszor, amelynek t�pusa a sz�m�t�g�p egyik legfontosabb meghat�roz�ja. (pl. 386, 486, Pentium) A g�p a m�k�d�s�hez sz�ks�ges adatokat, programokat is a mem�ri�b�l olvassa ki. A mem�ria h�tr�nya, hogy tartalm�t csak felsz�lts�g alatt �rzi meg, �gy ha kikapcsoljuk a g�pet, akkor az adatok t�rl�dnek a mem�ri�b�l. Ezen adatok meg�rz�s�r�l ez�rt m�gneses elven m�k�d� perif�ri�k seg�ts�g�vel gondoskodunk. Ilyen perif�ri�k p�ld�ul a floppy disk �s a winchester.

A PC siker�t j�r�szt az �tgondolt, modulrendszer� fel�p�t�s�nek k�sz�nheti. A modulfel�p�t�s azt jelenti, hogy a g�p - bizonyos hat�rok k�z�tt - rugalmasan b�v�thet�, �s a r�szegys�gek cser�j�n�l nem kell az eredeti gy�rt� - ha az egy�ltal�n azonos�that� - alkatr�szeire t�maszkodni, hanem minden kompatibilis egys�g megfelel�. A h�z form�ja �s nagys�ga - mivel ezt els�sorban a processzor �s az alaplap hat�rozza meg - �nmag�ban semmif�le inform�ci�t nem ad a g�p teljes�tm�ny�r�l. A h�zban k�l�n�ll�, f�mburkolat� modul a t�pegys�g. A floppy-egys�g(ek) �gy helyezkednek el, hogy a floppylemez a g�p el�lapj�r�l behelyezhet� legyen. A winchester szinte b�rhol lehet a h�zon bel�l, de t�bbnyire a floppy-kkal egy blokkban tal�lhat�. Az alaplap asztali h�zn�l alul, �ll�, torony form�j� h�zn�l pedig oldalt helyezkedik el. A rajta l�v� buszcsatlakoz�kban vannak az adapterk�rty�k, amelyek v�ge a g�p h�toldal�hoz illeszkedik. Az egyes adapterekhez �gy a h�zon k�v�lr�l is lehet csatlakozni. �gy illeszkedik a g�phez a monitor, az eg�r, a nyomtat� stb.

Alaplap

Ahogy a szoftverek vil�g�ban �ri�si v�ltoz�sokat hoztak az elm�lt �vek, �gy a hardverek is hatalmas m�rt�kben v�ltoztak. Aki sz�m�t�g�pet v�s�rol, vagy b�v�t, mindenk�ppen tekintettel kell legyen az alaplap t�us�ra, mert az alaplap megszabja a felhaszn�lhat� processzor(ok) t�pus�t �s sebess�g�t, a b�v�t�k�rtyahelyek sz�m�t �s fajt�j�t, a felhaszn�lhat� mem�ria t�pus�t, az adott g�p �ltal kezelhet� maxim�lis mem�riam�retet, a haszn�lhat� sz�m�t�g�ph�zat �s t�pegys�get. M�ret�t legt�bbsz�r az ATX (r�gebben az AT) szabv�ny szerint alak�tj�k ki. Az alaplapok f� elemei:

Alaplapi lapkak�szlet (chipset)
Az alaplap �s a sz�m�t�g�p k�pess�geit d�nt�en meghat�rozza az alkalmazott lapkak�szlet. A lapkak�szletek sok k�l�nb�z� feladatot l�tnak el, jellemz�en az al�bbiakat:

• Mem�riavez�rl�s: a mem�riafriss�t�s, mem�ri�hoz val� hozz�f�r�s kezel�se
• (E)IDE-vez�rl�: a h�tt�rt�rak illeszt�s�t �s kezel�s�t v�gzi
• val�s idej� �ra, RTC (Real Time Clock)
• DMA-vez�rl�: a k�zvetlen mem�ria-hozz�f�r�st vez�rl� �ramk�r. Seg�ts�g�vel egyes eszk�z�k a processzor terhel�se n�lk�l k�pesek el�rni a fizikai mem�ri�t.
• IrDA-vez�rl�: infrav�r�s �tvitelre szolg�l� vez�rl�
• Billenty�zetvez�rl�, PS/2-es eg�rvez�rl�, USB-portok
• ACPI-vez�rl� az energiatakar�kos �zemm�dok kezel�s�re
• AGP illeszt� vez�rl�se
• PCI bridge
• CMOS mem�ria kezel�se

Hasonl�an a processzorokhoz, a chipk�szletekn�l is az Intel az uralkod�, de jelen van a piacon a Via, a SiS �s az nVIDIA is. Az alaplapi lapkak�szlet tartalamzhat tov�bbi be�p�tett elemeket is. Nem ritka p�ld�ul, hogy az alaplapra van integr�lva a grafikus rendszer, illetve a hangrendszer, a h�l�zati k�rtya, vagy a RAID vez�rl� is.

B�v�t�k�rtya-helyek
A mai alaplapok legnagyobb r�sz�t elfoglalj�k a b�v�t�k�rty�knak sz�nt foglalatok. A mostan�ban gy�rtott alaplapokhoz alapvet�en h�rom t�pus� k�rtya haszn�lhat�: ISA, PCI, AGP. M�ra az �jabb alaplapokban m�r csak a k�t ut�bbi t�pus tal�lhat� meg, �s szinte teljesen elt�ntek a kor�bbi szabv�nyok: az EISA, VL �s MCA k�rty�k. N�melyik alaplap t�bb, n�melyik kevesebb b�v�t�k�rty�t tud fogadni: egyes alaplapok ak�r nyolc, m�g m�sok csak egy-k�t b�v�t�k�rtya fogad�s�ra alkalmasak.

Mem�riafoglalatok
A fizikai mem�ria modulok fogad�s�ra szolg�lnak.

CPU-foglalat
A processzorok fejl�d�se eredm�nyek�ppen az elt�r� t�pus� processzorok m�s-m�s foglalatban kapcsol�dhatnak az alaplaphoz:
Socket7: Az Intel Pentium, Cyrix �s az AMD K6 processzorok foglalata.
Slot1 foglalat: a processzorral egy tokba �p�tett k�ls� gyors�t�t�rral (cache) rendelkez� Pentium II �s a korai Pentium III �s egyes Celeron processzorok foglalata. A k�s�bb bevezetett Socket370-es foglalatba illeszked� processzorok egy Slot1-Socket370 �talak�t�val Slot1-es foglalattal �p�tett alaplapokban is haszn�lhat�ak.
Socket370 foglalat: A Celeron, �s a Pentium III processzorok foglalatt�pusa.
SlotA foglalat: az els� gener�ci�s Athlon processzorok haszn�lj�k ezt a foglalatot.
SocketA foglalat: A Slot form�tumn�l olcs�bb a Socket forma, ez�rt az �jabb Athlon �s Duron processzorai a SocketA foglalatba illeszkednek.

K�ls� csatlakoz�k
Az alaplaphoz szabv�nyos csatol�kon kapcsol�dik a billenty�zet �s az eg�r, valamint m�s perif�ri�k (nyomtat�, modem, scanner, hangsz�r�, stb.). A m�ra elterjedt� v�lt ATX alaplapokon a billenty�zet �s az eg�r ellemz�en PS/2-es vagy USB porton csatlakozik az alaplaphoz. Infrav�r�s, USB, soros �s p�rhuzamos kapukb�l egy vagy t�bb is el�fordulhat az alaplapokon.

Mem�ria

A mem�ria t�rolja a CPU �ltal v�grehajtand� programokat �s a feldolgoz�sra v�r� adatokat. A mem�riaelemek rendeltet�s szerint k�t f� csoportra - RAM (Random Access Memory, azaz tetsz�leges hozz�f�r�s�, a processzor �ltal �rhat�-olvashat�) �s ROM (Read-Only Memory, azaz csak olvashat� mem�ria) - oszthat�k. A k�t csoporton bel�l tov�bbi - gy�rt�s �s felhaszn�l�s szerinti - t�pusok k�l�nb�ztethet�k meg. K�l�n csoportba tartoznak a hordozhat� g�pekben vagy k�zisz�m�t�g�pekben (PDA) haszn�lt flash-mem�ri�k.

Jellemz�ik k�z�tt a legfontosabbak a t�rol�kapacit�s, a sebess�g, az energiafogyaszt�s �s a m�ret. A megfelel� mem�riaelemek megtal�lhat�k az alaplapon �pp�gy, mint a k�l�nb�z� adapterk�rty�kon �s perif�rikus eszk�z�kben (pl. nyomtat�).

ROM (Read-Only Memory=csak olvashat� mem�ria), EPROM, EEPROM
A mem�riaelemek nagy csoportja, a t�pfesz�lts�g megsz�n�se ut�n is �rzi a tartalm�t. H�tr�nya viszont, hogy a processzor sz�m�ra csak olvashat�ak. Innen kapt�k a nev�ket: ROM (Read-Only Memory) azaz csak olvashat� mem�ria. Tartalm�t a gy�rt�skor �p�tik be, t�bb� nem v�ltoztathat�. L�teznek a felhaszn�l� �ltal �rhat� t�pusok is.(EPROM, EEPROM)

BIOS
A BIOS (Basic Input-Output System) a PC k�l�nb�z� hardver-r�szegys�geit kezel� alapvet� m�veletek gy�jtem�nye. A BIOS-t a sz�m�t�g�ppel (rendszer BIOS), pontosabban az alaplappal, illetve hardvereszk�zzel (pl. adapterk�rtya) egy�tt sz�ll�tja a gy�rt�. A sz�m�t�g�p eset�ben, fizikailag az alaplapon l�v� ROM vagy EPROM mem�ria tartalmazza, ez�rt gyakran h�vj�k ROM-BIOS-nak is. A BIOS lehet�s�get ad a gy�rt�nak a hardver bizonyos fok� tov�bbfejleszt�s�re, mivel a kezel�szoftvert - a ROM-BIOS-ban - is � sz�ll�tja. Ez akkor okozhat kompatibilit�si probl�m�t, ha egy program k�zvetlen�l �s nem a BIOS-on kereszt�l akarja kezelni a sz�m�ra ismeretlen hardvert.

CMOS-RAM
Speci�lis t�rol�egys�g, nev�t a gy�rt�si technol�gi�r�l kapta. Tartalm�t egy kism�ret� akkumul�tornak k�sz�nhet�en a g�p kikapcsolt �llapot�ban is hossz� ideig - az akkumul�tor min�s�g�t�l f�gg�en - meg�rzi. Tipikus felhaszn�l�si ter�lete a sz�m�t�g�pek alaplapja, ahol a rendszer v�ltoztathat� be�ll�t�sait t�rolja, tartalmazza azt az �ra�ramk�rt is, amely folyamatosan m�ri az id�t (rendszerid�) �s k�veti a d�tumot (rendszerd�tum).

RAM (Random Access Memory=tetsz�leges el�r�s� mem�ria)

Tetsz�leges el�r�s�, �rhat� �s olvashat� t�r, amely a v�grehajt�s alatt �ll� program vagy programok utas�t�sait �s adatait tartalmazza. A sz�m�t�g�p kikapcsol�sakor vagy �ramkimarad�s eset�n a RAM tartalma elv�sz. Jellemz� m�rete (szem�lyi sz�m�t�g�pekben): 32, 64, 128, 256 MB. M�sik f�bb jellemz�je az el�r�si id�, az az id�tartam, amely a kiolvas�s megkezd�s�t�l az adat megjelen�s�ig tart.
Ez az egys�g t�rolja az utas�t�sokat �s az adatokat, amelyekre a processzornak (CPU) sz�ks�ge van. Ebb�l k�vetkez�en ez tartalmazza az �sszes olyan programot, amelyet elind�tunk, valamint az oper�ci�s rendszer - p�ld�ul a Windows - fel�let�t megjelen�t� �s kezel� programokat is. A bonyolultabb feladatokat megold� programoknak nagyobb a t�rig�nye.
T�pusai: jelenleg legelterjedtebb az SDRAM (Synchronous Dynamic RAM) v�ltozatai, melyek �ltal�ban a processzor buszsebess�g�vel, maximum 133 MHz-en m�k�dnek. A Pentium 4 processzorokhoz az Intel az RDRAM (Rambus® Dynamic RAM) haszn�lat�t javasolja, mely 400 MHZ-en is m�k�dhet, �s az adat�tviteli s�vsz�less�ge (a mem�ria �s a processzor k�z�tti adat�raml�s sebess�ge) el�ri a 3.3 GB/mp-et.

Central Processor Unit (CPU)

A sz�m�t�g�p k�zponti vez�rl� egys�ge. Ez hajtja v�gre minden utas�t�sunkat. Legfontosabb feladatai:

A sz�m�t�g�p k�zponti, a g�pi utas�t�sok dek�dol�s�t �s v�grehajt�s�t v�gz� r�sze. A sz�m�t�g�pek egy r�sze olyan processzorral dolgozik, amely t�bb k�l�n�ll� integr�lt �ramk�rb�l �ll. M�s r�sz�kn�l minden processzorfunkci�t egyetlen integr�lt �ramk�rre �p�tenek, ezeket h�vj�k mikroprocesszornak. A processzorok bels� kialak�t�sa t�pusonk�nt elt�r�, de vannak k�z�s alapelvek. Az adatokat bels� t�rol�kban, regiszterekben tartj�k. Ezek nagys�ga szabja meg, hogy mekkora adatot k�pes t�rolni, ill. egy l�p�sben feldolgozni, ami a teljes�tm�nyt befoly�solja. Az legels� mikroprocesszor 4 bites regiszterekkel rendelkezett. Az els� t�megesen elterjedt processzorok 8 bitesek voltak, ilyet haszn�ltak pl. a k�zkedvelt Commodore h�zi sz�m�t�g�pekben. Az�ta a processzorok bithossza 16, 32 �s 64 bitre n�tt. A processzor az adatokat �s az utas�t�sokat a mem�ri�b�l h�vja le, �s ide �rja ki az eredm�nyeket. A mem�ria el�r�s�hez c�mre van sz�ks�g, a mem�riac�m nagys�ga hat�rozza meg a haszn�lhat� mem�ria maxim�lis m�ret�t. A 8 bites CPU-k �ltal�ban 64 KB, az els� IBM PC 1 MB mem�ri�t c�mezhetett meg. A processzor m�k�d�si �tem�t az �rajel szabja meg. A szem�lyi sz�m�t�g�pek �ltal haszn�lt �tlagos processzorok ma �ltal�ban az 1-3 GHz-es �rajeltartom�nyban m�k�dnek.

Az Intel els� 16 bites processzora a 8086 volt 1978-ban, mely 16 bites rendszerbuszt haszn�lt. 1982-ben jelent meg a 80286-os, majd 1985-ben a 80386-os processzor. Legnagyobb �rajele 33-40 MHz volt. 1989-ben jelent meg a 80486-os processzor, benne 8 kb�jt-os L1 gyors�t�t�r, �s az integr�lt numerikus koprocesszor. 1993-ban jelent meg az els� Pentium processzor. Ez a t�pus m�r egy �rajelciklus alatt t�bb utas�t�st is k�pes v�grehajtani. A rendszerbusz �rajele 66 MHz-re emelkedett. 1997 elej�n jelent meg az els� olyan processzor, amely kib�v�tett utas�t�sk�szletet (MMX) tartalmazott a multim�dia t�mogat�s�ra.

Napjainkra az Intel egyetlen processzormagra �p�tkezve t�bb, teljes�tm�nyben �s �rban elt�r� CPU-t k�n�l a PC-piac k�l�nb�z� szegmenseinek. A Celeron az alacsony �rszinten, els�sorban a kis sz�m�t�si ig�ny�, irodai g�pekben haszn�latos, a nagyobb m�ret� m�sodszint� gyors�t�t�rral sz�ll�tott Pentium III �s IV a multim�di�s alkalmaz�sokn�l, j�t�kokn�l mutatja meg az erej�t, m�g a Xeon jelz�s� processzorok a nagy tejes�tm�ny�, t�bb processzoros szerverekben, az alacsony �ramfelv�tel� �s kev�sb� meleged� mobil Pentium processzorok pedig a hordozhat� sz�m�t�g�pekben tal�lhat�ak meg.

Az Intel els� 64 bites processzora az Itanium, melynek fejleszt�se 1994-ben kezd�d�tt. A processzor visszafel� is kompatibilis, azaz futtatni k�pes a kor�bbi, 32 bites fel�p�t�s� processzorokra �rott programokat is. T�mogatja, illetve tov�bbfejlesztett v�ltozatban tartalmazza az MMX, SSE, illetve az Internet Streaming SIMD Extension technol�gi�kat.

A PC oszt�ly� sz�m�t�g�peket kiszolg�l� processzorgy�rt�s m�sik f� piaci szerepl�je az AMD (Advanced Micro Devices). Az AMD eleinte nem foglalkozott x86-os processzorok fejleszt�s�vel, csak az Intel �ltal tervezett processzorok m�sodgy�rt�s�val. A c�g 1991-ben dobta piacra az Am386DX processzort. Ezzel sz�mottev� piaci r�szesed�st szerzett, �s �les verseny alakult ki az Intel processzorokkal. 1995-ben, j�val lemaradva az Intelt�l, megjelent els� saj�t tervez�s� processzor�val, a K5-tel, majd 1997-ben jelentett�k meg az AMD K6-os sorozat els� k�pvisel�it. 1998 okt�berben jelentette be hetedik gener�ci�s processzor�t, az Athlon-t.

A processzorok fejl�d�s�t egy �vtizede m�g j�r�szt a gazdas�gi �s tudom�nyos sz�m�t�sok ir�nti ig�ny vitte el�re. A helyzet m�ra gy�keresen megv�ltozott: a processzor-architekt�r�k fejl�d�s�t els�sorban a multim�di�s alkalmaz�sok (pl. j�t�kok) ig�nye hat�rozza meg. A processzrokban alkalmazott utas�t�sk�szlet-kieg�sz�t�seknek (MMX, 3DNow!, SSE) ugyanaz az alapgondolata: �gy kieg�sz�teni a processzor m�k�d�s�t, hogy egy utas�t�ssal egyszerre t�bb adaton lehessen elv�gezni ugyanazt a m�veletet.
MMX - 1997 elej�n az Intel a Pentiumban vezette be az MMX (Multimedia Extension) utas�t�sk�szlet-kieg�sz�t�st, s azt minden az�ta megjelent processzor�ba be�p�tette, �s egy meg�llapod�s alapj�n az AMD �s a VIA is �tvette t�le.
3DNow! - Az AMD 1998 nyar�n jelentette be a 21 �j utas�t�st tartalmaz� 3DNow! b�v�t�st. A 3DNow! felgyors�tja a bonyolult h�romdimenzi�s k�pm�veleteket, �s jav�tja a hangt�m�r�t�st.
SSE - Az Intel a maga lebeg�pontos sz�mokkal dolgoz� utas�t�sk�szlet-kieg�sz�t�s�t a Pentium III processzorokkal vezette be. Az SSE 50 lebeg�pontos sz�mokra vonatkoz� �s 12 eg�sz sz�mokra vonatkoz� utas�t�sb�l �ll; ez ut�bbiak az MMX-et fejlesztik tov�bb. Az SSE-2 pedig �j adatt�pusokkal �s tov�bbi utas�t�sokkal b�v�ti az utas�t�sk�szletet.

Billenty�zet

Angol neve: keyboard. A billenty�zetet adatbevitelre haszn�ljuk. A billenty�zet a sz�m�t�g�pek szabv�nyos bemeneti perif�ri�ja. Az adat�raml�s egyir�ny�: a billenty�zett�l az alapg�p fel�. T�bb elnevez�s is haszn�latos manaps�g: pl. klaviat�ra, tasztat�ra.

A billenty�zet alapvet�en h�rom r�szre tagol�dik, a k�z�ps� (alfanumerikus) r�sz az �r�g�pekre hasonl�t. Itt tal�lhatjuk meg az �sszes �r�sjelet, melyeket egyszer�en haszn�lhatunk. A profi (vakon g�pel�) felhaszn�l�k sz�m�ra az F �s a J (illetve a numerikus r�szen az 5-�s) billenty�n k�l�n kis kidudorod�s is tal�lhat� az azonos�t�s megk�nny�t�s�re. Az alfanumerikus r�szen l�thatunk n�h�ny speci�lis billenty�t is:

Enter, Return - (kocsivissza): a be�rt parancsainkkal akkor kezd el foglalkozni a sz�m�t�g�p, amikor ezt a billenty�t megnyomjuk.

Shift - �tmeneti, csak a lenyom�s ideje alatti bet�v�lt�.

Ctrl - (Control billenty�): a g�p sz�m�ra kiadott vez�rl�k�dok seg�dbillenty�je.

Alt - Az Alt m�s billenty�kkel egy�tt lenyomva, k�l�nb�z� programokban elt�r� m�don viselked�, jelent�sm�dos�t� (kiterjeszt�) billenty�k�nt is haszn�lhat�. A billenty�t lenyomva tartva a numerikus billenty�zeten egy 0-255 k�z�tti sz�mot �rhatunk be, majd az Alt felenged�s�vel ez a sz�m ASCII karakterk�nt �rtelmez�dik. �gy olyan jeleket is be lehet �rni, amelyek nincsenek a klaviat�r�n. (pl. nemzeti karakterek, amelyek 128 �s 255 k�z�tt vannak)

Del, Delete - g�p�nk azt a karaktert t�rli a k�perny�r�l, amelyik el�tt a kurzor �ll.

Backspace - (balra mutat� nyil): A kurzort�l balra l�v� karakter t�rl�se.

Tab - (tabul�tor): seg�ts�g�vel a k�perny�n egy soron bel�l nagyobb t�vols�gokat ugorhatunk.

Caps Lock - csak kisbet�s/nagybet�s �zemm�d kiv�laszt�s�ra szolg�l.

A billenty�zet fels� sor�ban 12 billenty� tal�lhat�, melyeken F bet� �s sorsz�m l�that�. Ezek a g�p funkci�billenty�i. Jelent�s�k nagyon sokf�le lehet, mindig az �ppen haszn�lt program defini�lja.

A jobb oldalon tal�lhatjuk g�p�nk �n. numerikus billenty�zet�t. Itt az �sszes sz�mjegy szerepel. Sz�mok �r�s�ra azonban csak akkor tudjuk haszn�lni �ket, ha a Num Lock billenty�t egyszer megnyomjuk. Megtal�lhatjuk itt m�g a matematikai alapm�veletek jeleit is. A sz�mbillenty�knek nem numerikus m�dban m�s jelent�s�k is van, ezek �ltal�ban kurzorvez�rl� funkci�k, a numerikus billenty�zet mellett k�l�n is megtal�lhat�k:

Home-End - jelent�s�k v�ltoz�, �ltal�ban a haszn�lt program defini�lja, valamilyen egys�g (pl. men�, sor, vagy lista) elej�re ill. v�g�re helyezi a kurzort.

PgUp-PgDn - ahol haszn�lhat�, ott lapozni lehet a k�perny�n felfel� ill. lefel� (page up/down).

Nyilak - a megjel�lt ir�nyba mozgatj�k a kurzort vagy egy kijel�lt objektumot.

Ins, Insert - seg�ts�g�vel a besz�r�s (Insert) vagy fel�l�r�s (Overwrite) �zemm�d k�z�tt lehet v�lasztani.

M�g n�gy, n�h�ny esetben nagyon fontos gombot tal�lhatunk billenty�zet�nk�n, melyek funkci�j�t az oper�ci�s rendszer �s a haszn�lt program hat�rozza meg.

ESC - (Escape, menek�l�s, kil�p�s, elhagy�s) Az ESC gomb lenyom�s�val a legt�bb program eset�ben - ahogy elnevez�se is mutatja - valamilyen befejez�st, men�b�l val� kil�p�st kezdem�nyezhet�nk vele.

PrintScrn - a k�perny� tartalm�t a nyomtat�ra (vagy a v�g�lapra) k�ldi.

Scroll Lock - szint�n kapcsol�k�nt �zemel� billenty�, nincs �ltal�nos funkci�ja.

Pause/Break - az �ltalunk elind�tott m�velet(ek) v�grehajt�s�nak sz�neteltet�s�t, ill. megszak�t�s�t eredm�nyezi.

Eg�r

Az eg�r feladata, hogy seg�ts�g�vel a k�perny�n jelent�s�ggel b�r� szimb�lumokat kiv�laszthassuk, amelyek az adott programban egy-egy m�veletet ind�thatnak el, illetve k�l�nf�le be�ll�t�sokat v�gezhetnek. A legt�bb eg�r alj�n egy forgathat� goly� tal�lhat�, azonban ma m�r egyre terjednek az optikai elven m�k�d�, mozg� alkatr�szt nem tartalmaz� egerek. V�zszintes lapon mozgatva az egeret, az elmozdul�s ir�ny�nak �s m�rt�k�nek megfelel�en a k�perny�n egy jel (�ltal�ban egy feh�r ny�l) szint�n elmozdul.

Egy-egy szimb�lum, men�pont kiv�laszt�sakor a k�rd�ses objektumra kell mozgatni az eg�rjelet, amit eg�rkurzornak is neveznek, �s le kell nyomni az eg�r valamelyik gombj�t. Ezt kattint�snak nevezz�k. Dupla kattint�snak h�vjuk azt a m�veletet, amikor ugyancsak a megfelel� helyre mozgatjuk az eg�rkurzort �s k�tszer "gyorsan" egym�s ut�n lenyomjuk a bal gombot. A gyors sz� itt azt jelenti, hogy a k�t kattint�snak bizonyos meghat�rozott, r�vid id�tartamon bel�l kell lennie. Ezt az id�tartamot be lehet �ll�tani, �s tesztelni is lehet. Az eg�ren �ltal�ban kett� vagy h�rom gomb tal�lhat�. Ezek k�z�l alap�rtelmez�snek mindig a bal gombot vessz�k. Teh�t ha nincs megjel�lve, hogy a kattint�st melyik gombbal kell v�gezni, akkor mindig a bal gombot kell haszn�lni. Ez nem jelenti azt, hogy a jobb gombra nincs sz�ks�g. Mint l�tni fogjuk, a Windows oper�ci�s rendszerekben igen nagy jelent�s�ggel b�r az eg�r jobb gombj�nak haszn�lata is. A jobb gombbal t�rt�n� dupla kattint�st nem haszn�lja ki a rendszer. A balkezes eg�rbe�ll�t�s eset�n term�szetesen ez a rendszer megfordul �s a jobb gomb lesz az alap�rtelmez�s.

Azt a m�veletet, amikor a megfelel� helyen lenyomjuk az eg�r valamelyik gombj�t, lenyomva tartjuk, �j helyre mozgatjuk az eg�rkurzort �s felengedj�k a lenyomott gombot, "Fogd �s vidd" (Drag and Drop) technik�nak nevezz�k.
Az eg�r a grafikus felhaszn�l�i fel�letek n�lk�l�zhetetlen beviteli eszk�ze. Haszn�lata felgyors�tja a kommunik�ci�t a felhaszn�l� �s a g�p k�z�tt. A legfontosabb eg�r-technik�k �sszefoglalva:

Nyomtat�k

Nyomtat�s be�ll�t�sa, nyomtat�telep�t�s:
Windows XP
Windows 2000

A nyomtat�k feladata, hogy valamilyen forr�sb�l sz�rmaz� inform�ci�t - ez a forr�s lehet egy sz�m�t�g�p, de ak�r sz�m�t�g�pes h�l�zat is - a lehet� legt�k�letesebben pap�ron vagy ritk�bban m�s hordoz�n (bor�t�k, �r�svet�t� f�lia, stb.) megjelen�tsenek. A fejleszt�sek r�gen megkezd�dtek, �gy napjainkra sokfajta technol�gia �ll rendelkez�sre, a nyomtat�piac gazdag v�laszt�kot k�n�l. A nyomtat�k csoportos�t�sa t�bbf�le megk�zel�t�sb�l t�rt�nhet:

�t� (impact) �s nem �t� (non impact) nyomtat�k. �t� nyomtat�k eset�ben az elv az �r�g�pek l�tez�se �ta ismert, vagyis egy fest�ket tartalmaz� szalagb�l az �t�er� hat�s�ra fest�k pr�sel�dik a pap�rra, megform�lva mag�t a karaktert vagy annak egy r�szlet�t. A legels� fejleszt�sek ilyen �t� nyomtat�k voltak, de ez nem jelenti azt, hogy manaps�g ezt az elvet m�r nem haszn�lj�k, s�t jelenleg is a legelterjedtebb nyomtat�t�pus. El�nye az egyszer�, olcs� konstrukci�, a t�bbp�ld�nyos nyomtat�s - ez az egyed�li technol�gia mely t�bbp�ld�nyos pap�rt alkalmazva lehet�v� teszi az egyidej� m�solatok l�trehoz�s�t -, h�tr�nya a zajos, n�mely esetben lass�, gyenge min�s�g� nyomtat�s. A nem �t� nyomtat�k eset�ben a tinta vagy a fest�k felvitele �s r�gz�t�se f�j�ssal, olvaszt�ssal, nagy nyom�s� hengerl�ssel t�rt�nik, �gy e nyomtat�k csendes m�k�d�s�ek, de egyidej�leg csak egy nyomat keletkezhet, t�bb p�ld�ny nyomtat�sa csak egym�s ut�n lehets�ges. Mivel az itt alkalmazott technol�gi�k a legut�bbi 15 �vben jelentek meg, �gy ez egy�tt j�rt a nyomtat�si min�s�g javul�s�val is.

A karakter kialak�t�sa - Ez alapj�n egy �jabb csoportos�t�s t�rt�nhet. Vannak olyan nyomtat�k, melyek a karaktert mozaik m�don apr� pontokb�l alak�tj�k ki, ezek a mozaik (m�trix) nyomtat�k, �s vannak, melyekn�l a karakter folyamatos vonalb�l �ll. Ez ut�bbira j� p�lda az �r�g�p. Mindk�t m�dszerrel lehets�ges j� �s gyenge min�s�g� nyomtat�s egyar�nt, hiszen a sz�p folyamatos vonalat elronthatja a gyenge min�s�g� fest�kszalag vagy a nagy sebess�g� nyomtat�s, a m�trix elvn�l pedig az egy karakterre es� pontok sz�m�nak n�vel�s�vel �s pontos elhelyez�s�vel igen j� min�s�g� karakterk�p �llhat el�. Az �t� nyomtat�k k�z�tt sok a m�trix t�pus�, de megtal�lhat�k a folyamatos vonal� karaktert el��ll�t�k is. A nem �t� nyomtat�k minden esetben m�trix elv�ek.

A nyomtat�si min�s�g - H�rom nagy csoportot lehet megk�l�nb�ztetni. A leggyeng�bb min�s�get az elnagyolt (draft) nyomtat�s jelenti. Ekkor j�l l�tszanak �s elk�l�n�lnek a karaktereket kialak�t� pontok, folyamatos vonal� karakterek eset�n vonalszakad�sok �llnak el� a gyors nyomtat�s, a fest�kszalag gyenge min�s�ge miatt. A k�vetkez� fokozatot a csaknem lev�lmin�s�g (NLQ, Near Letter Quality) jelenti. Itt a karaktert alkot� pontok m�g szabad szemmel felfedezhet�k, de teljesen �ssze�rnek egym�ssal. A legjobb min�s�get a lev�l min�s�g� (LQ) nyomtat�s adja. Ekkor a karakterek folyamatos vonalakb�l �llnak, szabad szemmel m�g az �ves r�szeken sem fedezhet�ek fel k�l�n�ll� k�ppontok. Ugyancsak a nyomtat�si min�s�ghez tartozik, hogy a feh�r h�tt�ren h�ny �s mekkora m�ret�, sz�ks�gtelen folt, "maszat" tal�lhat�, illetve ha fekete fel�letet szeretn�nk nyomtatni, az mennyire fekete, tal�lhat�k-e benne feh�r lyukak, vonalak.

A nyomtat�si sebess�g - Szint�n fontos jellemz�je a nyomtat�knak, hiszen nem mindegy, hogy mennyi id�t kell v�rni egy-egy nyomat elk�sz�l�s�re. Ez els�sorban grafika nyomtat�s�n�l jelenthet hossz� id�t, a mechanika, az elektronika megfelel� kialak�t�sa lehet�v� teszi, hogy kifejezetten gyorsnyomtat�kr�l besz�lj�nk mind karakteres, mind grafikus �zemm�dban. Egy nyomtat� sebess�g�t a kinyomtatott lap/perc ar�nnyal jellemezhetj�k.

A pap�r kezel�se - Vannak csak hajtogatott (leporell�) pap�rt felhaszn�l� nyomtat�k, vannak, melyek csak a v�gott (pl. A4) pap�rt tudj�k tov�bb�tani, m�sok kezelik a fent eml�tett mindk�t t�pust.

Minden egyes nyomtat� j�l elk�l�n�thet� alegys�gekb�l �ll. Ilyen alegys�gek a karaktert megform�l� �s pap�rra juttat� r�sz, a pap�rtov�bb�t� egys�g, az elektronika (interf�sz, teljes�tm�ny elektronika, �rz�kel�k), burkolat.

Nyomtat�s

Azzal, hogy az egyes felhaszn�l�i programokban (sz�vegszerkeszt�, t�bl�zatkezel�, stb.) hogyan tudunk nyomtatni, a tov�bbi modulokban foglalkozunk majd. Ahhoz azonban, hogy programjainkban nyomtathassunk, telep�ten�nk kell sz�m�t�g�p�nkre egy nyomtat�t. A Start men� - Be�ll�t�sok - Nyomtat�k parancsra kattintva nyissuk ki a Nyomtat�k mapp�t.

Helyi nyomtat� telep�t�se

A Nyomtat�k mapp�ban ind�tsuk el a Nyomtat� hozz�ad�sa var�zsl�t. V�lasszuk ki, hogy helyi vagy h�l�zati nyomtat�t telep�t�nk-e. Ha Plug and Play kompat�bilis nyomtat�nk van, a Windows automatikusan megpr�b�lja �rz�kelni, �s telep�ti a sz�ks�ges meghajt�-programokat. Ezut�n v�lasszuk ki, melyik portra csatlakozik az �j nyomtat�nk.

A harmadik l�p�sben v�lasszuk ki azt a nyomtat�t�pust, amelyet telep�teni k�v�nunk. Ha a list�ban nem tal�ljuk, kattintsunk a Saj�t lemez gombra. Ekkor a gy�rt�t�l a nyomtat�val egy�tt kapott telep�t�lemez(ek)re lesz sz�ks�g. Ha a t�puslist�ban megtal�ltuk az �ltalunk haszn�lt nyomtat�t, kattintsunk a Tov�bb gombra. Nevezz�k el a nyomtat�nkat tetsz�s szerint. A telep�t� ezut�n a g�pre m�solja a nyomtat�t vez�rl� illeszt�programokat. Nyomtassunk ki egy tesztoldalt, ezzel ellen�rizve, hogy a sz�m�t�g�p �s a nyomtat� k�zti kommunik�ci� megfelel�-e.

Ha a telep�t�ssel v�gezt�nk, az �j nyomtat� megjelenik a Nyomtat�k mapp�ban.

H�l�zati nyomtat� telep�t�se
Manaps�g szinte nincs olyan munkahely, ahol a sz�m�t�g�peket ne h�l�zatba k�tve haszn�ln�k. Ennek t�bb oka van. Az egyik ok, hogy vannak olyan eszk�z�k, amelyek dr�g�k, �s nem lenne gazdas�gos, ha minden felhaszn�l� g�p�n�l lenne ilyen eszk�z. Ilyenek p�ld�ul a nyomtat�k: gazdas�gosabb, ha egy szervezet egy nagy teljes�tm�ny�, gyors l�zernyomtat�t v�s�rol, amit dolgoz�i a h�l�zaton kereszt�l haszn�lnak, mint ha minden egyes felhaszn�l� g�p�hez printert v�s�rolnak.
Ha munkahely�nk�n h�l�zati nyomtat�t haszn�lunk, el�fordulhat, hogy magunknak kell azt telep�teni. A Nyomtat� hozz�ad�sa var�zsl�t elind�tva v�lasszuk a H�l�zati nyomtat� opci�t. Ezut�n a h�l�zati nyomtat� el�r�si �tj�t kell megadnunk. Ha nem tudjuk fejb�l, a h�l�zaton megkereshetj�k a k�v�nt nyomtat�t.

A var�zsl� ezut�n elv�gzi az illeszt�programok telep�t�s�t, �s - ha k�rj�k - tesztoldalt nyomtat. Ezut�n az �j nyomtat� megjelenik a Nyomtat�k mapp�ban.

Nyomtat�tulajdons�gok, megoszt�s

A Nyomtat�k mapp�ban a nyomtat� ikonj�ra jobb eg�rrel kattintva (vagy a f�jl men�ben) a Tulajdons�gok paranccsal m�dos�thatjuk a nyomtat�nk be�ll�t�sait.
Mivel a nyomtat�be�ll�t�s m�dja t�pusonk�nt elt�r, ez�rt csak a legfontosabb funkci�kat tekintj�k �t.
Az �ltal�nos kateg�ria lehet�s�get ad arra, hogy tesztoldalt nyomtassunk, illetve be�ll�tsuk, milyen elv�laszt� oldalt szeretn�nk nyomtatni dokumentumaink k�z�tt (Ez akkor hasznos, ha nagy mennyis�gben, t�bb dokumentumot nyomtatunk egym�s ut�n, vagy nyomtat�nkat megosztottuk).

A t�bbi kateg�ri�ban m�dos�thatjuk a nyomtat�port be�ll�t�sait, a haszn�lt illeszt�programot, enged�lyeket, rendelkez�sre �ll�s idej�t, stb.

A legt�bb nyomtat� eset�ben megadhatjuk, milyen felbont�ssal, k�ppont-s�r�s�ggel nyomtasson a printer�nk, valamint a fest�kfelhaszn�l�st is m�dos�thatjuk (takar�kos �zemm�d). Tov�bb� m�dos�thatjuk a haszn�lt pap�r m�ret�t �s min�s�g�t, illetve hogy hogyan adagoljuk azt (k�zi, automata, ill. melyik pap�radagol� t�lca).

Sz�m�t�g�p�nk er�forr�sait a (mapp�kat, nyomtat�t) Windows XP-ben el�rhet�v� tudjuk tenni a helyi h�l�zatban dolgoz�k r�sz�re. Ezt nevezz�k megoszt�snak.
A nyomtat�nk megoszt�s�hoz kattintsunk a Megoszt�s f�lre. A megoszt�si n�v lesz az a n�v, amelyet a h�l�zati felhaszn�l�k l�tni fognak (ez k�l�nb�zhet a helyileg haszn�lt n�vt�l). Ha a h�l�zaton kereszt�l a Windows kor�bbi verzi�it (Windows 95, 98, Millenium, NT, 2000) futtat� sz�m�t�g�pekr�l is lehet�v� k�v�njuk tenni a megosztott nyomtat�ra val� nyomtat�st, a megfelel� oper�ci�s rendszerhez is telep�ten�nk kell a nyomtat� illeszt�programjait. Ezt megtehetj�k a Tov�bbi illeszt�programok... gombra kattintva.
V�g�l pedig megadhatunk jelsz�t a nyomtat� el�r�s�hez, �gy tudjuk szab�lyozni, hogy csak azok nyomtathassanak rajta, akik a jelsz�t ismerik. Ha nem adunk meg jelsz�t, b�rki tud nyomtatni a printer�nk�n.

Nyomtat�svez�rl�s
Ha egy felhaszn�l�i programunkb�l nyomtatunk, a nyomtatott dokumentum megjelenik az �n. nyomtat�si sorban. Ek�zben a T�lc�n megjelenik a nyomtat� ikonja: . Ha a Nyomtat�k mapp�ban, vagy a T�lc�n kett�t kattintunk a nyomtat�nkra, a hozz� tartoz� nyomtat�si sor v�lik l�that�v�. A Nyomtat� men�ben vez�relhetj�k a nyomtat�s folyamat�t, a nyomtat�si sort sz�neteltethetj�k, vagy t�r�lhetj�k. A sorban v�rakoz� dokumentumok k�z�l egyenk�nt is t�r�lhet�nk. Term�szetesen ez a m�velet nem �rinti az eredeti dokumentumot.
A Tulajdons�gok paranccsal a nyomtat� be�ll�t�sait m�dos�thatjuk, ugyan�gy, mint a Nyomtat�k mapp�ban.

Nyomtat�s

Azzal, hogy az egyes felhaszn�l�i programokban (sz�vegszerkeszt�, t�bl�zatkezel�, stb.) hogyan tudunk nyomtatni, a tov�bbi modulokban foglalkozunk majd. Ahhoz azonban, hogy programjainkban nyomtathassunk, telep�ten�nk kell sz�m�t�g�p�nkre egy nyomtat�t. A Start men� - Be�ll�t�sok - Nyomtat�k parancsra kattintva nyissuk ki a Nyomtat�k mapp�t.

Helyi nyomtat� telep�t�se

A Nyomtat�k mapp�ban ind�tsuk el a Nyomtat� hozz�ad�sa var�zsl�t. V�lasszuk ki, hogy helyi vagy h�l�zati nyomtat�t telep�t�nk-e. Ha Plug and Play kompat�bilis nyomtat�nk van, a Windows automatikusan megpr�b�lja �rz�kelni, �s telep�ti a sz�ks�ges meghajt�-programokat. Ezut�n v�lasszuk ki, melyik portra csatlakozik az �j nyomtat�nk.

A harmadik l�p�sben v�lasszuk ki azt a nyomtat�t�pust, amelyet telep�teni k�v�nunk. Ha a list�ban nem tal�ljuk, kattintsunk a Saj�t lemez gombra. Ekkor a gy�rt�t�l a nyomtat�val egy�tt kapott telep�t�lemez(ek)re lesz sz�ks�g. Ha a t�puslist�ban megtal�ltuk az �ltalunk haszn�lt nyomtat�t, kattintsunk a Tov�bb gombra. Nevezz�k el a nyomtat�nkat tetsz�s szerint. A telep�t� ezut�n a g�pre m�solja a nyomtat�t vez�rl� illeszt�programokat. Nyomtassunk ki egy tesztoldalt, ezzel ellen�rizve, hogy a sz�m�t�g�p �s a nyomtat� k�zti kommunik�ci� megfelel�-e.

Ha a telep�t�ssel v�gezt�nk, az �j nyomtat� megjelenik a Nyomtat�k mapp�ban.

H�l�zati nyomtat� telep�t�se
Manaps�g szinte nincs olyan munkahely, ahol a sz�m�t�g�peket ne h�l�zatba k�tve haszn�ln�k. Ennek t�bb oka van. Az egyik ok, hogy vannak olyan eszk�z�k, amelyek dr�g�k, �s nem lenne gazdas�gos, ha minden felhaszn�l� g�p�n�l lenne ilyen eszk�z. Ilyenek p�ld�ul a nyomtat�k: gazdas�gosabb, ha egy szervezet egy nagy teljes�tm�ny�, gyors l�zernyomtat�t v�s�rol, amit dolgoz�i a h�l�zaton kereszt�l haszn�lnak, mint ha minden egyes felhaszn�l� g�p�hez printert v�s�rolnak.
Ha munkahely�nk�n h�l�zati nyomtat�t haszn�lunk, el�fordulhat, hogy magunknak kell azt telep�teni. A Nyomtat� hozz�ad�sa var�zsl�t elind�tva v�lasszuk a H�l�zati nyomtat� opci�t. Ezut�n a h�l�zati nyomtat� el�r�si �tj�t kell megadnunk. Ha nem tudjuk fejb�l, a h�l�zaton megkereshetj�k a k�v�nt nyomtat�t.

A var�zsl� ezut�n elv�gzi az illeszt�programok telep�t�s�t, �s - ha k�rj�k - tesztoldalt nyomtat. Ezut�n az �j nyomtat� megjelenik a Nyomtat�k mapp�ban.

Nyomtat�tulajdons�gok, megoszt�s

A Nyomtat�k mapp�ban a nyomtat� ikonj�ra jobb eg�rrel kattintva (vagy a f�jl men�ben) a Tulajdons�gok paranccsal m�dos�thatjuk a nyomtat�nk be�ll�t�sait.
Mivel a nyomtat�be�ll�t�s m�dja t�pusonk�nt elt�r, ez�rt csak a legfontosabb funkci�kat tekintj�k �t.
Az �ltal�nos kateg�ria lehet�s�get ad arra, hogy tesztoldalt nyomtassunk, illetve be�ll�tsuk, milyen elv�laszt� oldalt szeretn�nk nyomtatni dokumentumaink k�z�tt (Ez akkor hasznos, ha nagy mennyis�gben, t�bb dokumentumot nyomtatunk egym�s ut�n, vagy nyomtat�nkat megosztottuk).

A t�bbi kateg�ri�ban m�dos�thatjuk a nyomtat�port be�ll�t�sait, a haszn�lt illeszt�programot, enged�lyeket, rendelkez�sre �ll�s idej�t, stb.

A legt�bb nyomtat� eset�ben megadhatjuk, milyen felbont�ssal, k�ppont-s�r�s�ggel nyomtasson a printer�nk, valamint a fest�kfelhaszn�l�st is m�dos�thatjuk (takar�kos �zemm�d). Tov�bb� m�dos�thatjuk a haszn�lt pap�r m�ret�t �s min�s�g�t, illetve hogy hogyan adagoljuk azt (k�zi, automata, ill. melyik pap�radagol� t�lca).

Sz�m�t�g�p�nk er�forr�sait a (mapp�kat, nyomtat�t) Windows 2000-ben el�rhet�v� tudjuk tenni a helyi h�l�zatban dolgoz�k r�sz�re. Ezt nevezz�k megoszt�snak.
A nyomtat�nk megoszt�s�hoz kattintsunk a Megoszt�s f�lre. A megoszt�si n�v lesz az a n�v, amelyet a h�l�zati felhaszn�l�k l�tni fognak (ez k�l�nb�zhet a helyileg haszn�lt n�vt�l). A Megjegyz�s tartalmazza a nyomtat� r�vid le�r�s�t (opcion�lis). Ez a mez� csak akkor l�tszik, ha r�szletes n�zetben b�ng�sz�nk a h�l�zaton.
V�g�l pedig megadhatunk jelsz�t a nyomtat� el�r�s�hez, �gy tudjuk szab�lyozni, hogy csak azok nyomtathassanak rajta, akik a jelsz�t ismerik. Ha nem adunk meg jelsz�t, b�rki tud nyomtatni a printer�nk�n.

Nyomtat�svez�rl�s
Ha egy felhaszn�l�i programunkb�l nyomtatunk, a nyomtatott dokumentum megjelenik az �n. nyomtat�si sorban. Ek�zben a T�lc�n megjelenik a nyomtat� ikonja: . Ha a Nyomtat�k mapp�ban, vagy a T�lc�n kett�t kattintunk a nyomtat�nkra, a hozz� tartoz� nyomtat�si sor v�lik l�that�v�. A Nyomtat� men�ben vez�relhetj�k a nyomtat�s folyamat�t, a nyomtat�si sort sz�neteltethetj�k, vagy t�r�lhetj�k. A sorban v�rakoz� dokumentumok k�z�l egyenk�nt is t�r�lhet�nk. Term�szetesen ez a m�velet nem �rinti az eredeti dokumentumot.
A Tulajdons�gok paranccsal a nyomtat� be�ll�t�sait m�dos�thatjuk, ugyan�gy, mint a Nyomtat�k mapp�ban.

Csatakoz�s a telefonos h�l�zathoz

Ahhoz, hogy az Internet szolg�ltat�sait el�rhess�k, e-mailt k�ldhess�nk, vagy b�ng�szhess�nk a Weben, kapcsol�dnunk kell a h�l�zathoz. Ez munkahely�nk�n k�zvetlen�l, otthonunkban azonban csak telefonh�l�zaton kereszt�l lehets�ges.

A sz�m�t�g�ppel rendelkez� mag�nember sz�m�ra az Internethez val� kapcsol�d�s f� eszk�ze a modem. Ez az eszk�z az otthoni vagy munkahelyi sz�m�t�g�pet a telefonvonalakon kereszt�l, telefonh�v�s r�v�n kapcsolja �ssze a h�l�zatba kapcsol�dott g�pekkel, mik�zben azok digit�lis jeleit anal�g telefonjell�, majd vissza, a sz�m�t�g�p �ltal �rthet� digit�lis jell� alak�tja. A modemek a sz�m�t�g�pen bel�li modemk�rtya vagy k�ls� egys�g form�j�ban ma m�r olcs�n beszerezhet�k - az �sszeg els�sorban az �tviteli biztons�g �s sebess�g f�ggv�nye. Egy korszer� ig�nyeknek megfelel�, 56000 bps (bit per szekundum) sebess�g�, fax�zeneteket is kezelni tud� modem �ra kb. t�zezer forint. Ezekhez a gy�rt� �ltal�ban kommunik�ci�s programokat is rendelkez�sre bocs�t, amelyek megteremtik a h�l�zatra kapcsol�d�s szoftverfelt�teleit.

A h�l�zati szolg�ltat�snak k�t alapt�pusa van: az �n. dial-up m�dszer, amikor a helyi g�p a h�v�s id�tartam�ra csup�n termin�l-szerepet t�lt be, �s minden tev�kenys�g a felh�vott h�l�zati g�pen t�rt�nik; illetve a SLIP vagy PPP t�pus� kapcsolat (ezek is h�l�zati kommunik�ci�s protokollok), amely esetben a telefonvonalon �tk�ld�tt inform�ci�t a helyi g�pen fut� programok dolgozz�k f�l.

Ezen t�l sz�ks�ges persze egy szolg�ltat�, aki az Internet-haszn�latot havi d�j ellen�ben korl�tlanul, vagy a forgalom szerinti d�jaz�s ellen�ben el�rhet�v� teszi.

Rendszerszoftverek �s alkalmaz�sok

Fontos k�l�nbs�get tenn�nk a rendszerszoftverek (oper�ci�s rendszerek) �s a rajtuk fut� alkalmaz�sok k�zt.

Ahogy kor�bban m�r defini�ltuk, az oper�ci�s rendszer a sz�m�t�g�pet m�k�dtet� szoftver, amely a sz�m�t�g�p indul�sakor azonnal bet�lt�dik a sz�m�t�g�p mem�ri�j�ba: n�lk�le a g�p - m�g ha fizikailag hib�tlan is - m�k�d�sk�ptelen. Az oper�ci�s rendszer t�lti be a sz�m�t�g�p m�k�d�s�hez sz�ks�ges programokat, vez�rli, �sszehangolja, ellen�rzi a programok m�k�d�s�t. Az oper�ci�s rendszer feladata az, hogy az ember �s sz�m�t�g�p k�z�tti kommunik�ci�t biztos�tsa, a sz�m�t�g�p er�forr�sait �s perif�ri�it - monitor, floppy, hard diszk, nyomtat� stb.- kezelje, a sz�m�t�g�p m�k�d�s�t ellen�rizze �s vez�relje; �s v�grehajtsa a neki sz�l� parancsokat.

Az alkalmaz�sok olyan programok, amelyek a felhaszn�l�k r�sz�re, feladataik megold�s�ra fejlesztettek ki. Ilyenek p�ld�ul a b�rsz�mfejt�, t�j�koztat� rendszerek, sz�vegszerkeszt�, t�bl�zatkezel�, adatb�zis-kezel� programok, stb. Az alkalmaz�sokat �ltal�ban �ltal�nos vagy gyakori probl�m�kra, nagy mennyis�gben �ll�tj�k el� (pl. irodai alkalmaz�sok), s azokat a felhaszn�l�k maguk illesztik saj�t ig�nyeikhez.

Emellett lehet�s�g van egyedi programok k�sz�ttet�s�re, ha rendszer�nkben speci�lis, minden ig�ny�nkre illeszked�, rugalmas alkalmaz�sokat k�v�nunk futtatni: gyakran el�fordul, hogy k�l�nb�z� kisebb-nagyobb c�gnek speci�lisan testre szabott programra van sz�ks�ge, mivel a szoftverpiacon hozz�f�rhet� programok nem illeszkednek pontosan a c�g egyedi ig�nyeihez. A legels� �s tal�n legfontosabb el�ny, hogy pontosan igazodik a felhaszn�l�i ig�nyekhez, �s nem kell bonyolult megold�st tal�lni egy-egy probl�ma megold�s�hoz. A felhaszn�l� pontosan tudja, mit �s hogyan fogja v�gezni a programja, hiszen � adja meg a program f�bb param�tereit. Az egyedileg elk�sz�tett programok �ltal�ban csak egyetlen, el�gg� k�r�lhat�rolt feladatra j�k, de abban hat�konyabbak, mint a nagy sz�mban eladott, �ltal�nosabb szoftverek. Mivel a testre szabott programokat jobb�ra kis l�tsz�m� - 1-3 f� - csapat fejleszti, val�sz�n�, hogy a karbantart�s �s a felhaszn�l�k t�j�koztat�sa szem�lyesebb �s k�zvetlenebb, mint a nagy szoftverh�zak eset�ben, ahol �ltal�ban telefonon kaphat seg�ts�get a megszorult felhaszn�l�. A h�tr�nyok k�z� tartozik az egyedi programok �ra: szinte minden esetben dr�g�bb egyedileg meg�ratni egy programot, mint megvenni egy m�r k�sz programcsomagot. A fejleszt�g�rda kis l�tsz�ma az oka annak, hogy a program karbantart�sa sem biztos, hogy j�l megoldott, mint ahogy a tov�bbfejleszt�s sem.

A szoftverpiacon fellelhet�ek tov�bb� integr�lt alkalmaz�sok is. Ezek jellemz�je, hogy egyszerre t�bb funkci�t l�tnak el. J� p�lda erre a Lotus Notes, amely egyszerre levelez�rendszer, csoportmunka-k�rnyezet, hat�rid�napl�, Internet-kiszolg�l� �s dokumentum-alap� adatb�zis-kezel� rendszer, stb. El�fordul, hogy egyes alkalmaz�sokat - noha m�k�d�s�kben elk�l�n�lnek, �s egyenk�nt is futtathat�ak - �zleti �s/vagy praktikus okokb�l egy�tt �rulnak. Ezek az �n. programcsomagok, vagy programcsal�dok, leggyakrabban irodai alkalmaz�sok, mint a Microsoft Office, StarOffice, vagy a Lotus SmartSuite.

A sz�veg- �s kiadv�nyszerkeszt� programok jelentik a sz�m�t�g�pek vil�g�ban az �r�g�pet: a felhaszn�l� sz�m�ra biztos�tj�k, hogy ak�r eg�sz k�nyvnyi sz�vegeket g�peljen be, t�rdeljen �s nyomtasson; a sz�veg tartalmazhat �br�kat, t�bl�zatokat is. A beg�pelt sz�vegeket t�rdelni lehet, ak�r eg�szen bonyolult lapszerkezeteket is ki lehet alak�tani: fejl�cek �s l�bjegyzetek, marg�k �s lapsz�moz�s egyar�nt a sz�vegszerkeszt�k fegyvert�r�ba ker�lt. Ha g�pel�s k�zben valami hiba t�rt�nik, a sz�vegszerkeszt�vel term�szetesen jav�tani is lehet, ha pedig egy a sz�vegben ki kell cser�lni egy sz�t, �ltal�ban erre is van lehet�s�g, a teljes sz�veg t�bbsz�ri teljes �tolvas�sa n�lk�l. A fejlett sz�vegszerkeszt�k m�r arra is k�pesek, hogy a k�sz, nyomtat�sra v�r� sz�veget m�g egyszer �tvizsg�lj�k �s a szerz� helyes�r�si hib�it kijav�ts�k vagy gyakori sz�ism�tl�sek eset�n szinonim�kat tal�ljanak a ism�tl�d� szavak helyett. A sz�vegszerkeszt� programok el�nye az �r�g�pekkel szemben, hogy a bevitt sz�veget k�nnyebb jav�tani, a felhaszn�l� pillanatok alatt t�bbf�le t�rdel�sben is megn�zheti munk�j�t, �s nyomtat�j�n azonnal k�rhet kinyomtatott p�ld�nyt.

Att�l f�gg�en, hogy milyen k�rnyezetben futnak, a sz�vegszerkeszt� programok t�bbf�le m�don is megjelen�thetik a szerkesztett sz�veget. A karakteres rendszerben fut� sz�vegszerkeszt�k �ltal�ban sz�nekkel, al�h�z�ssal jelen�tik meg a k�l�nb�z� t�rdel�si m�dokat: d�lt vagy f�lk�v�r bet�ket, m�g a grafikus fel�let� programok kirajzolj�k az ilyen t�rdel�seket, az elt�r� bet�t�pusokat. A WYSIWYG (What you see is what you get) jelleg� programok elterjed�s�vel a sz�vegszerkeszt�k lehet�s�gei is b�v�ltek: a felhaszn�l� sokf�le - �ltal�ban TrueType - bet�t�pus k�z�l v�laszthatja ki a sz�m�ra megfelel�t; a v�ltoz�s azonnal jelentkezik a k�perny�n is, csak�gy, mint b�rmilyen m�dos�t�s a dokumentumon. Lehet�v� teszik st�luslapok haszn�lat�t: be�ll�tott bet�t�pusok, sort�vols�gok, marg�k egy-egy bekezd�s sz�m�ra. Hasonl� jelleg� bekezd�sekn�l nem kell �jra meg �jra elv�gezni ugyanazokat a be�ll�t�sokat, elegend� el�venni az elmentett st�luslapot. Ezen a ponton a sz�vegszerkeszt�s �s a kiadv�nyszerkeszt�s m�r er�sen egybemos�dik.

A kiadv�nyszerkeszt� programokat - f�k�nt manaps�g - egyre nehezebben lehet elhat�rolni a sz�vegszerkeszt�kt�l. Tal�n azt mondhatn�nk, hogy egy kiadv�nyszerkeszt� program nem biztos�t annyi funkci�t a sz�veg szerkeszt�s�re, mint egy val�di sz�vegszerkeszt�, csup�n a legl�nyegesebb lehet�s�gek tal�lhat�ak meg benne, �s ehelyett ink�bb a t�rdel�s ter�n ny�jt t�bbet. A sz�vegszerkeszt� �s a kiadv�nyszerkeszt� programok k�zel�tenek egym�s fel�, �tveszik egym�s funkci�it �s kialakulnak olyan hibridek, amelyekre azt mondhatjuk, hogy egyszerre sz�veg- �s kiadv�nyszerkeszt�k, mivel mind a sz�veg bevitel�nek, form�z�s�nak ter�n, mind pedig a teljes sz�veg t�rdel�s�nek ter�n professzion�lis lehet�s�geket adnak.

T�bl�zatkezel� programok - R�gebben a gazdas�gi irod�kban ha valamilyen p�nz�gyi sz�m�t�st kellett elv�ge