Bevezet�s:
A kommunikat�v jelens�g �s a szem�lyk�zi kommunik�ci� k�z�tt k�l�nbs�g van.
K�zvetlen embere kommunik�ci�: Ha k�t ember besz�lget egym�ssal �s k�zben egyik�j�k karba teszi a kez�t.
K�zvetett emberei kommunik�ci�: az a gesztus, amely musk�tlit helyez el az ablakba, azt jelezv�n, hogy „ j�hetsz”.
A kommunik�ci� eszk�ze: lev�l vagy t�virat, de a lev�l nem k�zvet�t, hanem maga a kommunik�ci�.
A szem�lyk�zi kommunik�ci�t vizsg�lva manaps�g a dial�gust tekintj�k tipikus (paradigmatika ) esetnek.
A szem�lyk�zi ( k�zvetlen emberi ) kommunik�ci� eseteinek vizsg�lat�ban k�t ir�nyt k�l�nb�ztet�nk meg., a vizsg�latok vagy szerkezetiek vagy dinamikusak.
Szerkezeti vizsg�lat: azokat az elemeket k�l�nb�ztetik meg le�r� �rtelemben, amelyek sz�ks�gesek �s el�gs�gesek, vagy csak lehets�gesek a kommunik�ci� siker�hez. Pl.: csatorna, k�d, kommunik�tum.
Dinamikus vizsg�lat: azokat a folyamatokat k�l�nb�zteti meg, amelyek sz�ks�gesek �s el�gs�gesek vagy csak lehets�gesek a kommunik�ci� siker�hez, ilyen a belebonyol�d�s, kih�tr�l�s �s a strat�gia.

T�tel: A kommunik�tor

Kik a r�sztvev�i a szem�lyk�zi kommunik�ci�nak? Mi magunk

Szem�lyis�g�nkkel vesz�nk r�szt a k�zvetlen kommunik�ci�ban, azaz teljes emberi val�nkkal.
A kommunik�tor a kommunik�ci� �gense. Nem azonos a szem�lyis�ggel sem fogalmilag, sem pedig csak szem�lyis�gek tal�lhat�k �rtelmez�si tartom�ny�ban. A kommunik�tor saj�tos szerep, �rtelmez�si tartom�ny�ban szerepek tal�lhat�k. Vannak olyan szerepek, melyek jellegzetesen kommunik�tor szerepek, a k�zvetlen emberi kommunik�ci� eseteiben is megjelennek. Ilyen pl. a tan�r�, �r��, olvas��. Vannak olyan kommunik�ci�s szerepek, amelyek a mindennapi besz�d, sz�haszn�lat r�sz�v� v�ltak. Semmi meglep� nincs abban, hogy m�sk�nt besz�lek a bar�tommal, mint egy vadidegen emberrel.
A szerep bizonyos viselked�s minta k�szlete. Egy adott szerepben az adott t�rsadalmi k�rnyezet v�rakoz�sainak megfelel�en megjelen� viselked�s mint�kat a szerep megval�s�t�j�nak ismernie kell el�zetesen ( a priori ), felk�sz�ltnek kell lennie a szerep megval�s�t�sra. Ebb�l az is k�vetkezik, hogy egy adott szerep tartalm�t illet�en az �gens lehet t�ved�sben, lehet felk�sz�lts�ge hi�nyos.
A szem�lyis�g teljes le�r�s�hoz azok a szerepek is hozz�tartoznak, amelyekben nem hajland�k megmutatkozni, de az adott kommunik�ci�s k�z�ss�g szerepk�szlet�nek r�sze.
A sikeres kommunik�ci� egyik felt�tele, hogy a kommunik�tor ismerje �s megismerje mif�le szerepben mutatkozik meg kommunik�ci�s partnere. Egy adott kommunik�tort az is jellemez, hogy ez t�rsadalmi st�tusz�nak operacionaliz�l�sak�nt foghat�, hogy mif�le szerepmegval�s�t�sokat tekint a t�rsadalmi k�rnyezet vele kapcsolatban legitimnek, illetve illegitimnek.
A t�rsadalmi st�tuszt tekinthetj�k egyfajta mozg�st�rnek, melyet a t�rsadalom biztos�t adott tagj�nak. A szerep megval�s�t�s norma k�vet�s. A kommunik�tor harmonikus szerep megval�s�t�sa kongruens komm.-ot eredm�nyez, a konfliktusos pedig inkongruenst..
Metakommunik�ci�: azok a nem verb�lis kommunik�ci�k, amelyet a verb�lisan kommunik�ltakat min�s�tik. ( az eff�le kommunik�ci�k nagyon gyakran hazugs�gok.)