Az Interneten használt protokollok
Dönci 2007.11.09. 22:23
Az Interneten használt protokollok
Az Interneten leggyakrabban használt protokollok a TCP ás az UDP. Ezek a leghasznosabbak számunkra, segítségükkel érjük el a létező összes szolgáltatást (FTP, HTTP, IRC, stb...), feladatuk kommunikációs csatornát biztosítani. Egyéb protokollok: SMTP, POP3, IMAP, SIMAP, FTP, HTTP, NNTP, stb…
TCP/IP felépítése
A TCP/IP protokoll alapvetően az OSI modell két rétegének a funkcióját valósítja meg: ez a hálózati és a szállítási réteg.
A hálózati modell 4 rétegből áll
1. Hálózat elérési
Az OSI modell 2 alsó szintjének felel meg, és ez biztosítja a kapcsolatot a csomópontok között (pl.: Ethernet, Token Ring, token Bus).
2. Hálózati réteg
Ez a réteg végzi a csomagok útvonal kijelölését a hálózatok között. Ennek a rétegnek a protokollja az Internet Protokoll (IP), az üzenetvezérlő protokoll cím meghatározó eljárása, a foglalt címet meghatározó eljárás. A rétegben előforduló események és hibák jelzésére szolgál az Internet Control Message Protocol (ICMP), az Internet Vezérlőüzenet Protokoll.
3. Hoszt-hoszt réteg
2 rétegprotokollból áll, az egyik a Transmission Control Protocol (TCP), azaz a továbbítást szabályozó eljárás, a másik az összeköttetés mentes szállítási protokoll, User Datagram Protocol (UDP).
4. Alkalmazási réteg
Itt vannak a felhasználói és a hálózati kapcsolatot biztosító programok.
IP címzés
Két részre bontották a címet. Az első rész a hálózatot, a másik pedig a konkrét hosztot azonosítja. A hálózatok közti kapcsolatot a routerek biztosítják. Az IP címformátum 32 bit hosszúságú. Minden osztálynak külön címmaszkja van, melyet a hálózat és a hosztcímek szétválasztására használnak. ÉS műveletet végeznek a teljes címmel, a kapott eredmény a hálózat azonosítója.
Az IP címek felépítése
X.X.X.X, ahol az „X” egy [0..255] decimális szám. Pl.: makacs.poliod.hu193.225.184.80. Az IP felépítése hierarchikus. Jelenleg az IP címek kiadása egyre nagyobb akadályokba ütközik, ugyanis kevés kiadatlan IP cím van. Ennek orvosolására dolgozzák ki az IPng (IP Next Generation-t).
Speciális IP címek
- A csupa 0 cím a saját gépet jelöli (0.0.0.0);
- 255.255.255.255 szórt üzenet címzettje (mindenki);
- A 127-tel kezdődő címek (127.X.X.X), a visszairányítás címek, a hálózatok belső tesztelésére használják;
- Ha a hoszt címrésze csak 1-es, akkor az adott hálózat összes gépe megkapja az üzenetet (broadcast).
A másik címzési rendszer a domain név rendszer. Név alapján történő címzés. Ez egy karakterlánc a FQDN, a teljes domain név. Ilyet a DNS (Domain Name System) a domain név rendszer szerint képeznek, hierarchikus felépítésű. A névből kell visszaazonosítani az IP címet. Ezt vagy a saját címtáblázatának, vagy egy Name Server segítségével oldja meg.
Vezérlő protokollok
1. ICMP protokoll (Internet vezérlőüzenet protokoll)
Az Internet működését a routerek szorosan figyelemmel kísérik, ha váratlan esemény következik be azt az ICMP segítségével jelentik. Hiba- és vezérlőüzeneteket küldenek más routereknek és hosztoknak. Ezek IP-csomag formában mennek, s csak az eredeti, eseményt kiváltó csomag feladója kapja meg. A protokoll az Internet tesztelésére is használható.
2. ARP protokoll (Címfeloldási protokoll)
Manapság a legtöbb hoszt egy olyan interface-kártyával kapcsolódik a LAN-hoz, amely csak a LAN-címeket érti meg. Például minden eddig gyártott Ethernet kártya 48 bites Ethernet-címmel felszerelve érkezik. Az ARP megoldja azt a problémát, hogy megtudjuk melyik Ethernet-cím felel meg egy adott IP címnek.
3. RARP (Fordított címfeloldási protokoll)
A RARP szerver kikeresi az Ethernet-címet a konfigurációs állományaiban és visszaküldi a megfelelő IP-címet.
4. BOOTP
UDP-üzeneteket használ, melyeket a routerek továbbítanak. Ezenkivül további információkkal is ellátja a lemez nélküli munkaállomásokat.
5. DHCP (Dinamikus hoszt-konfigurációs protokoll)
Mind manuális, mind az automatikus IP-címkiosztást lehetővé teszi.
Alkalmazási protokollok
1. SMTP
(Simple Mail Transfer Protocol): Az Interneten zajló levelezés alapja. Alkalmazást leíró 7 bites protokoll. Az elektronikus levelek kézbesítő protokollja.
2. ESMTP
Az SMTP-nek egy újabb, 8 bites változata.
3. POP
(Post Office Protocoll): Segítségével az ügyfelek hozzáférhetnek a kiszolgálón tárolt postaládájukhoz. Gyakorlatilag csak a levelek letöltéséhez és a törléséhez használható. Két használatos verziója létezik a POP2 és a POP3.
4. IMAP
(Internet Message Access Protocoll): EZ egy interaktív levél hozzáférési protokoll. Lehetővé teszi, hogy leveleinket a szerveren fenntartott postafiókunkban letöltés előtt megnézhessük és távolról kezelhessük.
5. SIMAP:
Létezik az IMAP-nak egy Secure változata, a SIMAP. A SIMAP számít biztonságosnak.
6. FTP
(File Transfer Protocol): Arra alkalmas, hogy egy szerveren olyan állományokat helyezhessünk el, melyeket a külvilág számára is elérhetővé kívánunk tenni. A kliens gépekről ezután a felhasználók a szerverre belépve a feltett állományokat letölthetik. A böngésző fejlécében az URL ilyenkor nem http://-vel, hanem ftp://-vel kezdődik.
7. HTTP
(Hypertext Transfer Protocol): A legáltalánosabb átviteli forma a webkiszolgáló és a webböngésző között, a tág értelemben vett dokumentumazonosításra URL-eket használ.
8. TELNET
(Network Terminal Protocoll): Távoli számítógépek elérésére tudjuk felhasználni. Megfelelő jogosultság esetén nyújt lehetőséget más helyen működő gépek irányítására, programjainak, adatbázisainak felhasználására.
9. NNTP
(Network News Transfer Protocol): a netnews anyagok továbbítására használt protokoll.
|