Helyes�r�sunk alapelvei; az �r�sjelek

-Helyes�r�si alapelvnek azokat az elj�r�sokat �rtj�k, amelyek szerint szavainkat �s sz�alakjainkat le�rjuk. A magyar helyes�r�s betû�r�, latin betûs, hangjel�lõ �s �rtelemt�kr�zõ �r�srendszer.

- betû�r�: legkisebb egys�gei a hangokat jel�lõ betûk

- hangjel�lõ: a betûk kiejtett hangokra utalnak

- �rtelemt�kr�zõ: helyes�r�sunk sokat t�kr�z a magyar nyelv rendszer�bõl

1. A hangok jel�l�se: - a mag�nhangz�k minõs�g�t �s hossz�s�g�t mell�kjelekkel

-- m�ssalhangz�k: a, betûkapcsolat

-b, hossz�s�guk a betûk megkettõz�s�vel

2. Minden besz�dhangnak k�l�n jele van, kiv�tel: j, ly.

Alapelvek

1. Kiejt�s szerinti �r�sm�d: a sz�elemek (sz�t�vek, k�pzõk, jelek, ragok) �r�sform�j�t k�znyelvi kiejt�s�k szerint r�gz�tj�k. Szavaink legnagyobb r�sz�nek csak egyetlen, az �ltal�nos kiejt�st t�kr�zõ �rott form�ja van.

2. Sz�elemzõ �r�sm�d: a t�bb sz�elembõl �ll� sz�alakok helyes�r�s�t ez az elv �gy szab�lyozza, hogy a toldal�kos szavakban mind a sz�tõ, mind a toldal�k, az �sszetett szavakban pedig minden tag vil�gosan felismerhetõ legyen. A szavak eg�sz�t m�sk�ppen ejtj�k ki mint a sz�elemeket k�l�n-k�l�n. Ilyenkor meg kell vizsg�lni az �r�sm�dot, �s a sz�elemek m�dos�tott alakj�t.

3. Hagyom�ny szerinti �r�sm�d: errõl az elvrõl akkor besz�l�nk, ha a m�ig megõrz�tt �r�sm�d sem a kiejt�s, sem a sz�elemz�s elv�vel nem magyar�zhat� (pl. csal�dnevek). A kiejt�ssel szemben egy betû eset�ben maradt meg a hagyom�nyos forma: az ly eset�ben. Az ly �r�s�ra pontos szab�lyaink nincsenek, mert az ly-nal �rand� szavak sokf�le eredetûek, k�l�nb�zõ jellegûek.

4. Egyszerûs�tõ �r�sm�d: csak n�h�ny kiv�teles esetben alkalmazzuk

-- t�bbjegyû betûk kettõz�sekor

-- h�rom azonos m�ssalhangz� tal�lkoz�sakor

-- t�bbjegyû betûk kettõz�tt alakj�n�l

5. A helyes�r�snak az akad�lytalan nyelvhaszn�latot kell szolg�lnia. Pontosabb szolg�lata megk�veteli a helyes�r�sban is — mint a nyelvben — az �lland�s�g �s a v�ltoz�s egyens�ly�t.

 Az �r�sjelek

Mondanival�nkat �r�sban is vil�gosan tudjuk tagolni az �r�sjelek seg�ts�g�vel. Az �r�sjelek egy�ttal a mondat- �s sz�vegfonetikai eszk�z�kkel kifejezett �rtelmi �s �rzelmi �rnyalatok egy r�sz�t is �rz�keltetik. A pontnak, a felki�lt�jelnek, a k�rdõjelnek �s a vesszõnek a mondatot tagol�, lez�r� szerep�k van. Ezeken k�v�l m�s �s m�s �r�sjelek is kialakultak az�rt, hogy a n�ma sz�veg is min�l teljesebben adhassa vissza az �lõbesz�d sokf�le �rnyalat�t. �gy jutottak egyre nagyobb szerephez az �jabb �r�sjelek: a pontosvesszõ, a kettõspont, a gondolatjel, a z�r�jel. Egy r�sz�k nemcsak a mondaton bel�li, hanem a sz�vegen bel�li tagol�s eszk�ze is lehet.

A pontosvesszõ a vesszõn�l hat�rozottabb elk�l�n�t�s�t szolg�lja a mondat egyes r�szeinek:

-- mondatr�szek k�z�tt fõk�nt felsorol�sban haszn�ljuk a k�l�nnemû csoportok elv�laszt�s�ra

-- a t�bbsz�r�sen �sszetett mondatokban pontosvesszõvel v�lasztjuk el a szorosabban �sszetartoz� tagmondatcsoportokat

A kettõspont legfõbb szerepe a figyelem felkelt�se, �rzelmi, gondolati elõk�sz�t�s a k�vetkezõ szakaszra.

-- bevezethet id�zetet

-- felsorol�st (k�l�n�sen, ha a felsorol�snak �rtelmezõ jellege van)

-- haszn�ljuk az �sszetett mondatokban is, szerepe ilyenkor az erõteljesebb tagol�s, a kiemel�s, gyakran a k�tõsz�t vagy a r�mutat�sz�t helyettes�ti

A gondolatjelet a k�zbevet�sek, a logikai vagy hangulati v�lt�sok elk�l�n�t�s�re haszn�ljuk a mondatokban �s a mondatn�l nagyobb egys�gekben.

-- jel�lheti a p�rbesz�dben a besz�lõk megsz�lal�s�nak kezdet�t

-- egy �j gondolatsort

-- gondolatjelp�rk�nt be�kel�st jelez �s emel ki

A z�r�jel ugyancsak k�zbevetett vagy kev�sb� fontos sz�vegr�szt k�l�n�t el.

-- a k�zl�st pontosabb� tevõ, magyar�z�, utal� jellegû betold�st foghat k�zre

-- �sszetett szerepe a hangulati, logikai fordulat elk�l�n�t�se

A gondolatjel �s a z�r�jel szerepe k�zel �ll egym�shoz. Mindegyik�k szolg�lhat �r�sjelp�rk�nt a k�zbevet�sek elk�l�n�t�s�re (a z�r�jel a leg�lesebb elhat�rol�s eszk�ze).

Az id�zõjel a kiemel�s egyik m�dja, amely a sz�veg egy r�sz�nek saj�tos szempont� elk�l�n�t�s�t szolg�lja.

-- �ltal�ban m�s szavainak id�z�sekor

-- ha a sz�veg egy r�sz�t saj�tos �rzelmi — leggyakrabban g�nyos — sz�nezettel l�tjuk el, �s ezzel megv�ltoztatjuk alkalmilag a sz� eredeti jelent�s�t

A h�rom pont a gondolatsor f�lbeszak�t�s�t, a mondat befejezetlens�g�t jelzi, �lõsz�ban ennek hosszabb sz�net felel meg.