Hangtan

A hang keletkezése: A tüd?b?l kiáramló leveg? megrezegteti a két hangszalagot, majd a szájüregbe kerül a hangképz? szerveinkhez és onnan a szájüregen vagy az orrüregen távozik.

A hangképz? szervek: garat, hangszalagok, innyvitorla, szájpadlás, nyelv, fogak és a két ajak. 

A betű a hang írott képe. Ezt leírjuk, látjuk, elolvassuk, a hangot kiejtjük és halljuk.

a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ?, p, q, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ?, v, z, zs.

Ebb?l kétjegy?ek: cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs.

Háromjegy?ek: dzs.

A magánhangzók ejtésekor a kiáramló leveg? megrezegteti a hangszalagokat és akadály nélkül távozik a szájüregb?l, ezért önmagukban kiejthet?k.

A magánhangzók a nyelvállás szerint lehetnek:
mélyek: a, á, o, ó, u, ú
magasak: e, é, i, í, ö, ?, ü, ?.

Id?tartam szerint lehetnek:
rövidek, ezeket ékezet nélkül, vagy ponttal jelöljük.
hosszúk, ezeket egy vagy két ékezettel jelöljük.

A szavakban a magánhangzók különbségei szerint beszélünk magas, mély vagy vegyes hangrend? szóról.

Ha a szóban csak magas magánhangzók vannak, akkor magas hangrend? a szó. Ha a szóban csak mély magánhangzók vannak, akkor mély hangrend? a szó. Ha a szóban minkét fajta magánhangzók vannak, akkor vegyes hangrend? a szó.
 

A nyelv illeszkedési törvénye (a magyar nyelv):

- ha a szót?ben mély magánhangzók vannak, akkor a toldalék is mély hangrend? lesz.
- ha a szót?ben magas magánhangzók vannak, akkor a toldalék is magas hangrend? lesz.
- ha a szót? vegyes hangrend?, akkor a toldalék rendszerint az utolsó magánhangzóhoz illeszkedik. Ezért a toldalékoknak változatai vannak.
 
A mássalhangzók kiejtésekor a hangszalag rezeghet, ez zöngés hang, vagy nem rezeghet, ez zöngétlen hang.

A kiejtés módja szerint a leveg? akadályba ütközik (ajak), ezek a zárthangok, vagy résen át folyamatosan ejthet?k.