Hangtan

A hang keletkez�se: A t�d?b?l ki�raml� leveg? megrezegteti a k�t hangszalagot, majd a sz�j�regbe ker�l a hangk�pz? szerveinkhez �s onnan a sz�j�regen vagy az orr�regen t�vozik.

A hangk�pz? szervek: garat, hangszalagok, innyvitorla, sz�jpadl�s, nyelv, fogak �s a k�t ajak. 

A bet� a hang �rott k�pe. Ezt le�rjuk, l�tjuk, elolvassuk, a hangot kiejtj�k �s halljuk.

a, �, b, c, cs, d, dz, dzs, e, �, f, g, gy, h, i, �, j, k, l, ly, m, n, ny, o, �, �, ?, p, q, r, s, sz, t, ty, u, �, �, ?, v, z, zs.

Ebb?l k�tjegy?ek: cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs.

H�romjegy?ek: dzs.

A mag�nhangz�k ejt�sekor a ki�raml� leveg? megrezegteti a hangszalagokat �s akad�ly n�lk�l t�vozik a sz�j�regb?l, ez�rt �nmagukban kiejthet?k.

A mag�nhangz�k a nyelv�ll�s szerint lehetnek:
m�lyek: a, �, o, �, u, �
magasak: e, �, i, �, �, ?, �, ?.

Id?tartam szerint lehetnek:
r�videk, ezeket �kezet n�lk�l, vagy ponttal jel�lj�k.
hossz�k, ezeket egy vagy k�t �kezettel jel�lj�k.

A szavakban a mag�nhangz�k k�l�nbs�gei szerint besz�l�nk magas, m�ly vagy vegyes hangrend? sz�r�l.

Ha a sz�ban csak magas mag�nhangz�k vannak, akkor magas hangrend? a sz�. Ha a sz�ban csak m�ly mag�nhangz�k vannak, akkor m�ly hangrend? a sz�. Ha a sz�ban mink�t fajta mag�nhangz�k vannak, akkor vegyes hangrend? a sz�.
 

A nyelv illeszked�si t�rv�nye (a magyar nyelv):

- ha a sz�t?ben m�ly mag�nhangz�k vannak, akkor a toldal�k is m�ly hangrend? lesz.
- ha a sz�t?ben magas mag�nhangz�k vannak, akkor a toldal�k is magas hangrend? lesz.
- ha a sz�t? vegyes hangrend?, akkor a toldal�k rendszerint az utols� mag�nhangz�hoz illeszkedik. Ez�rt a toldal�koknak v�ltozatai vannak.
 
A m�ssalhangz�k kiejt�sekor a hangszalag rezeghet, ez z�ng�s hang, vagy nem rezeghet, ez z�ng�tlen hang.

A kiejt�s m�dja szerint a leveg? akad�lyba �tk�zik (ajak), ezek a z�rthangok, vagy r�sen �t folyamatosan ejthet?k.