�llati sejt

Sejt:  (eukocita) n�v�nyi, �llati szervezet legkisebb egys�ge, amely �n�ll� �letjelens�get mutat

Sejtmag: (nukleusz, karion)    ­ prokari�tasejt maganyaga a sejt plazma�llom�ny�ban van

                                                         ­ eukar�tasejtet magh�rtya veszi k�r�l

                      a sejtmag DNS-�s feh�rjeanyagai kromosz�mafonalakat alkotnak

                      kromosz�mafonalak �sszes�ge a kromatin�llom�ny

                      hisztonok: a molekula v�gein kit�n� b�zikus proteinek

                      magnedv: (kariolimfa) homog�n �llom�ny, enzimeket tart.

                      magvacska: RNS

                      sejtmagh�rtya: a citoplazm�t�l v�lasztja el a sejtmagot

                                                  kett�s membr�n, a k�ls�n ribosz�m�k vannak;

                                                  magh�rtya k�ls� lemeze kapcsolatban van az endoplazmatikus

                                                  h�l�zattal

                      magplazma: eukari�t�k inform�ci�s k�zpontja

Sejtplazma/citoplazma:  sejth�rtya �s sejtmag k�zti teret t�lti ki, l�tfontoss�g� biok�miai

                                                         reakci�k helye

                                                         sejt alap�lom�ny, anyaga magas viztartalm�, f�lfoly�kony �llapot�,             h�romf�zis� diszperzrendszer:                                                          · hig, vizes oldat; ionok, kis molekul�j�

                                                                                                                     anyagok vannak benne

                                                                                                                 · lipideket tartalmaz

                                                                                                                 · nagymolekul�j�, kolloid�lisan oldott

                                                                                                                     szerves anyagok, amelyek g�l �s szol

                                                                                                                     �llapotban is el�fordulnak

                                               ­ a feh�rjemolekul�k egy r�sze h�l�zatos szerkezetet alkot

                                               ­ m�s feh�rjemolekul�k foszfatidmolekul�khoz kapcsol�dva bels� 

                                               h�rty�kat� membr�nrendszereket hoznak l�tre

Membr�nok: hat�rh�rtya, amely kett�s lipidr�tegb�l �ll; lipidek: foszfatidok

                         þ Sejth�rtya:     sejtet hat�rol� h�rtyarendszer, sejten bel�li teret elv�lasztja

                                                      foszfatid molekul�b�l �ll� kett�s r�teg

                                                      biztos�tja az anyagforgalmat a k�ls� �s bels� k�rnyezet k�z�tt

                         þ Endoplazmatikus membr�n:      (plazm�n bel�li membr�nrendszer) eg�sz sejtplazm�t

                                                                                     kit�lti

                                                                                     t�pusa: endoplazmatikus retikulum, amelynek felsz�n�n

                                                                                     ribosz�m�k vannak, amely a feh�rj�k szint�zis�nek

                                                                                     helye

                         þ Golgi-h�l�zat:      sejten bel�li membr�nrendszer, sejtb�l ki�r�tend� anyagokat

                                                            �tcsomagolja, t�m�ny�ti, v�logatja, a megfelel� helyre ir�ny�tja

                                                            itt t�rt�nik az ER �ltal termelt feh�rj�k �s m�s vegy�letek  sejtb�l

                                                            t�rt�n� kiv�laszt�sa

                         þ Lizosz�m�k: olyan membr�nnal hat�rolt h�lyagocska, amelyik bel�l �reges

                                                         lebont� enzimeket tart.

                                                         autof�g, heterof�g

Mitokondrium:   energiatermel�

                                      (kandriosz�m�k) ATP szint�zis, kett�s membr�nb�l �ll: k�ls�, bels�

                                      bels� membr�njai: kriszt�k, k�z�tt�k l�v� folyad�k: m�trix-citromsavciklus

                                      enzimjeit tart.

                                      itt j�tsz�dik le a citromavciklus - plazma�llom�nyban �s a termin�lis oxid�ci�

Sejtk�zpont:   sejtszervecske, k�t centriolumb�l �ll

                                bels� mozg�sokat, mozg�sszerveket, oszt�d�st ir�ny�tja

V�rusok

Felfedez�se Ivanovszkij orosz biol�gus nev�hez f�z�dik. A v�rus sz� m�rget jelent.

Nem illeszthet�k be az �l�vil�g fejl�d�stani rendszer�be. Fel�p�t�s�kre nem jellemz� a sejtes szerevez�d�s, �l� �s �lettelen tulajdons�gokkal nem rendelkeznek. M�ret�k nanom�teres, szimmetrikus, krist�lyos fel�p�t�s�ek. �nmagukban nem mutatnak �letjelens�geket, �n�ll� mozg�sra nem k�pesek. �l� anyagk�nt csak gazdaszervezetben viselkednek. RNS – b�l vagy DNS – b�l �llnak, amit feh�rjeburok vesz k�r�l. A gazdaszervezetbe nukleinsavukat bejuttatva arra k�nyszer�tik a sejtet, hogy a v�rusra jellemz� feh�rj�ket �p�tse fel. Olyan fert�z�k�pes genetikai inform�ci�k, amelyek az evol�ci� sor�n a sejtekb�l kiszakadtak �s bizonyos �n�ll�s�gra tettek szert. L�tez�s�k magasabb szervez�d�s� sejtek l�tez�s�t bizony�tja.

H�rom csoportja: helik�lis v�rusok – doh�nymozaik – v�rus

                                kubik�lis, k�b�s v�rus – influenza

                                bin�lis v�rus – bakterif�gok

A bakteriof�gok a bakt�riumokat megt�mad� v�rusok.  Ezek r�tapadnak a bakt�rium k�ls� fal�ra �s DNS – �ket bejuttatj�k. A DNS a bakteriof�g feh�rj�ire vonatkoz� inform�ci� alapj�n kezdi meg a szint�zist, a bakt�rium anyagait felhaszn�lva. A keletkezett bakterif�gok kiszakadnak az elpusztult bakt�riumb�l.

Sz�j – �s k�r�mf�j�st okoz� v�rus, sert�s – baromfipestis.

J�rv�nyos gyermekb�nul�s, agyvel�gyullad�s, hepatitis, AIDS.

Prokari�t�k

Leg�sibb sejtes szervez�d�s. Nincs k�r�lhat�rolt sejtmag.

Bakt�riumok t�rzse

Maganyaga a DNS, ezt sejtplazma, sejtmembr�n, sejtfal hat�rolja. Ostor seg�ts�g�vel helyv�ltoztat� mozg�st v�geznek.

Alakjai:  g�mb – coccus; kettes�vel, n�gyes�vel, fon�lszer�en, f�rt form�ban helyezkednek el.

                p�lcika – bacilus

                spir�lis – spirillum

                g�rb�lt – vibrio

Oszt�d�ssal �s hasad�ssal szaporodnak. �letm�djuk: heterotr�f bakt�riumok k�sz szerves anyagot vesznek fel, a szabadban �lnek – cellul�zbont�, rodthaszt� bakt�riumok; szervezetben �lnek – t�d�baj, v�rhas, szifilisz k�rokoz�i. Autotr�f bakt�riumok szervetlen anyagokb�l t�pl�lkoznak. Kemoszintetiz�l�k: nitrifik�l� bakt�riumok.

Gram – pozit�v bakt�riumok eset�n a fest�kanyag – etanol a sejtfalhoz k�t�dik. Gram – negtaiv bakt�riumokn�l lemoshat� a fest�k.

K�kmoszatok t�rzse

Alg�k. Sejtplazm�juk a f�nyenergia megk�t�s�re sz�nanyagot tartalmaz: k�k, s�rga, narancs. Els� fotoszintetiz�l�k voltak. Oszt�d�ssal szaporodnak, mag�nyosan �lnek vagy sejtt�rsul�sokat alkotnak.

Oscillatoria – fajok, Chlorococcus – fajok.

Eukari�t�k

Megjelenik a sejth�rty�val bor�tott sejtmag, benne kialakul a sejtmagvacska. Ez jobb genetikai v�ltoz�konys�got eredm�nyez �s igy jobban, tudnak alkalmazkodni. Megjelenik a bels� membr�nrendszer. �si heterotr�f egysejt� eukari�t�k �s autotr�f prokari�t�kb�l j�ttek l�tre.

Egysejt� eukari�t�k

Ostoros moszatok t�rzse

Sejtfaluk nincs, b�rke er�s�ti sejth�rty�jukat. Mixotr�f szervezetek: autotr�f �s heterotr�f �letm�dot folytatnak: szintestjeik �s sejtsz�juk, garatjuk van. F�nyben fotoszintetiz�lnak, f�ny hi�ny�ban �llati jelleg� t�pl�lkoz�st folytatnak. Szemfoltjuk f�nyingereket �rz�kel, ostorukkal mozognak, kiv�laszt�szerve a l�ktet��regecske. Kett�oszt�d�ssal szaporodnak.

�desvizekben �lnek, a vizek �ntisztul�s�ban van szerep�k.

Eugl�na – fajok: z�ldszemes ostoros; Pachus – fajok.

Bar�zd�smoszatok t�rzse

Olyan �si ostorosmoszatokb�l sz�rmaznak, amelyek meg�rzik a k�kmoszatokat v�d� cellul�ztokot – sejtfal.  A sejtfal bar�zd�s. K�t elt�r� hossz�s�g� ostoruk van, a sz�nanyagok ar�ny�t�l f�gg a sz�n�k. kett�oszt�d�ssal szaporodnak.

Fecskemoszat.

Egyf�lemagv�ak t�rzse – plasmodroma

Egy vagy t�bb sejtmagjuk van. Szintest�k nincs, �llati m�don t�pl�lkoznak, �lland� alakjukat b�rke biztos�tja. Ostorokkal mozognak.

�lomk�rostoros

Gy�k�rl�b�ak oszt�lya – rhizopoda

Nincs b�rk�j�k, �ll�bakkal mozognak – ideiglenes plazmany�lv�ny, em�szt� �s l�ktet� �regecsk�j�k van. Endocit�zissal t�pl�lkoznak. Ivartalanul szaporodnak – oszt�d�s.

�ri�sam�ba, v�rhasam�ba.

Nap�llatk�k, sug�r�llatk�k, sp�r�sok.

K�tf�lemagv�ak t�rzse – chiliophora

K�t sejtmagjuk van: kisebbik a szaporod�st ir�ny�tja, nagyobbik az �nfenntart�st. K�ltakar� a sejth�rtya, csill�kkal: r�vid, �lland�sult plazmany�lv�nyok, a mozg�st a csill�k t�v�ben l�v� alapi testecsk�k ir�ny�tj�k – mozognak. Heterotr�f t�pl�lkoz�s: sejtsz�j, sejtgarat, em�szt� �regecske: savas, l�gos k�mhat�s, sejtalr�s. Diff�zi�val l�legeznek, az anyagsz�ll�t�s plazma�raml�ssal t�rt�nik.

Ivartalanul oszt�d�ssal �s ivarosan: �tmeneti egyes�l�ssel – konjug�ci� szaporodnak. K�miai, mechanikai, h� �s f�nyingereket �rz�kelnek. Szennyvizek tiszt�t�sa.

Csill�sok oszt�lya – ciliata

Papucs�llatka, harang�llatka.

Sz�v�k�sok oszt�lya

Papucs�llatk�kat t�madnak meg.

Prokari�t�k

Egysejt� eukari�t�k

                                                  �llatok       Gomb�k               Zuzm�k         N�v�nyek

Eukari�ta t�bbsejt� �llatok

Az evol�ci� harmadik fejl�d�si ir�nya az �llatvil�g kialakul�s�t eredm�nyezte. �seik a heterotr�f egysejt�ek voltak. Az �llatvil�g a sejthalmazos �s �lsz�vetes szervez�d�si form�n kereszt�l jutott el a sz�vetes �llatok kialakul�s�ig.

A megterm�keny�tett petesejt a zig�ta oszt�d�s sor�n jutott el a sejthalmaz �llapotig, majd a sejtek a sejtek elhelyezked�se szedercsira �llapotot eredm�nyezett.

A szedercsira h�lyagcsir�v� alakult, amelyb�l kialakult a b�lcsira. A b�lcsira k�t r�tegb�l �ll: k�ls� az ektoderma, bels� az endoderma. A bet�remkedett b�lcsira az �sb�l�reg.

A ma �l� �llatok k�z�l a szedercsira – �llapot a szedercsiraszer�ek t�rzs�nek felel meg, a szivacsok �s csal�noz�k t�rzse a b�lcsira �llapotnak.

Sejthalmazosok - mesozoa

Szedercsiraszer�ek t�rzse - muruloidea

Test�k 20 – 25 megny�lt sejtb�l �ll. Magasabb rend� tengeri �llatok szervezet�ben �lnek, �s szerves anyagot fogyasztanak.

�lsz�vetes �llatok - paraoza

Szivacsok t�rzse – poriferia

�si ostoros egysejt�ekb�l sz�rmaznak. A sejtek k�z�tti kapcsolat nem el�g szoros, a sejtek k�z�tti m�k�d�smegoszl�s nem el�g hat�rozott, test�k kett�s fal� zs�k.

A szivacs t�bb �llatb�l �ll� �llattelep. A telepek �gy keletkeznek, hogy szaporod�s ut�n az �j egyedek nem v�lnak sz�t.                        

A szivacsok �des �s s�s v�zben �lnek, helyhez k�t�tten.

K�ls� sejtr�teg�k lyukacsos szerkezet�, p�lusokban gazdag, amelyeken kereszt�l a v�z be�ramlik. A bels� sejtr�teget gall�ros – ostoros sejtek alkotj�k. Ezek a t�pl�l�kot egyenk�nt veszik fel endocit�zissal a megsz�rt v�zb�l. Egy – egy ostorukkal �s az ezt k�r�l�lel� gall�rszer� plazmah�rty�jukkal v�z�raml�st keltenek, majd kihajtj�k a megsz�rt vizet az �rbelen. A k�t sejtr�teg k�z�tt a v�ndorsejtek em�sztik meg �s �ll�baikkal juttatj�k el a t�pl�l�kot valamennyi sejthez. Minden sejt k�l�n v�gzi a kiv�laszt�st.

L�gz�s�k diff�z, az anyagsz�ll�t�st a v�ndorsejtek v�gzik.

Itt tal�lhat�k az ivarsejtek is. Szaporod�suk ivartalan: bimb�z�s, sarjad�s; ivaros: h�mn�sek.

 A telepek szil�rds�g�t a lerakod� szervetlen vagy szerves s�k adj�k. K�ls� h�mjelleg� sejtek v�delmet ny�jtanak �s termelik a v�zat: m�sz -, kova – �s szaru – spongin k�pz�dm�nyek. Tavi szivacs, szaruszivacs, kovat�v�zas �vegszivacs.

A sejth�rty�k ingereket vesznek fel.

Jelent�ss�g�k a vizek tiszt�t�sa.

Magyarorsz�g

A hazai �des v�zi szivacsok �ll� – �s lassan foly� vizekben �lnek; n�dsz�lakon �s egy�b t�rgyakon bevonatot ill. k�l�nf�le alak� telepeket alkotva.

K�z�ns�ges tavi szivacs, t�r�keny tavi szivacs, folyami szivacs, balatoni szivacs – v�zfeh�rj�j�ben a sponginban j�dot halmoz fel.

Tenger

A melegebb tengerek sek�ly viz�ben �lnek. Telepeket alkotnak, amely lehet g�mb�lyded, gum�szer�m �gas – bogas alak�.

Sz�vetes �llatok - eumetazoa

A b�lcsira�llapot k�t sejtr�tege elt�volodott egym�st�l, az ektoderma �s endoderma k�z�tt kialakult az els�dleges test�reg, melyet egy harmadik, k�z�ps� csiralemez t�lt�tt ki – mezoderma. A mezoderma egyik sejtr�tege az ektoderm�hoz, m�sik r�tege az endoderm�hoz simult, k�zte pedig kialakult a m�sodlagos test�reg. Igy a ma �l� �llatok sz�vetei �s szervei h�rom csiralemezb�l sz�rmaznak.

�llati sz�vetek

Az �llati sz�vetek meghat�rozott m�k�d�s�, bizonyos funkci�k ell�t�s�ra differenci�l�dott sejtek rendszere. Sejtjei szorosan kapcsol�dnak egym�shoz, k�z�tt�k sejtk�z�tti �llom�ny nincs.

H�msz�vetek

Els�dleges v�delmet l�tj�k el. A test k�ls� �s bels� felsz�n�t borija. Szorosan illeszked� sejtekb�l �ll. A szomsz�dos h�msejtek plazmakapcsolatban �llnak egym�ssal. Mindig a k�t�sz�vethez kapcsol�dnak, t�pl�l�suk innen t�rt�nik diff�zi� �tj�n. A h�msz�vetet �s k�t�sz�vetet alaph�rtya v�lasztja el egym�st�l

Fed�h�mok

Alattuk l�v� sz�veteket v�dik. Az egyr�teg� fed�h�mok egyetlen sejtr�teggel vonj�k be vagy b�lelik a szerveket. A sejtek alakja szerint egyr�teg� k�bh�mot, laph�mot, hengerh�mot; t�bbmagsoros hengerh�mot �s csill�sh�mot k�l�nb�ztet�nk meg

Egyr�teg� laph�m sejtjei laposak. A mechanikai hat�sokkal szemben nem ellen�ll�ak, az anyag�raml�st nem akad�lyozz�k. Ez bor�tja a t�d� felsz�n�t, a dobh�rty�t, a ves�t. K�l�nleges form�ja a hajsz�lereket �s a kering�si rendszert b�lel� endothelium, �s a mellh�rty�t bor�t� mezothelium. Vese Bowman – tokj�t bor�tja

Egyr�teg� k�bh�msejtek kockaszer�ek. A gerinctelenek k�ltakar�j�t ill. a gerincesek mirigyeit, �s vesetubulusokat bor�tja.

Egyr�teg� hengerh�m sejtjei hengerszer�ek. A gyomor �s b�lcs� fel�let�t, epeh�lyag fal�t alkotja, l�gutakban – csill�k.

T�bbmagsoros hengerh�m k�l�nb�z� magass�g� sejtekb�l �ll, melyek k�z�s alaph�rty�r�l erednek. Gerincesek h�gyutait b�lelik. L�g�t csill�s hengerh�mja.

T�bbr�teg� fed�h�mok

T�bb sejtr�tegben helyezkednek el egym�son, igy v�delmet ny�jtanak az alattuk l�v� sz�veteknek. A sejtr�tegek bel�lr�l kifel� tol�dnak.

T�bbr�teg� elszarusod� laph�m k�ls� r�tegeit �lettelen sejtek alkotj�k, igy ny�jtanak v�delmet a mechanikai hat�sok �s a kisz�rad�s ellen. Ez alkotja a gerincesek k�ltakar�j�t. A szaru anyaga a keratin.

T�bbr�teg� el nem szarusod� laph�m a mechanikai hat�sokt�l j�l v�d. A szaruh�rty�t, a sz�j�reget, nyel�cs�vet �s a h�velyt bor�tja.

Mirigyh�m

A sejtjei v�lad�ktermel�st v�geznek. Mag�nos, h�msejtek k�z�tt egyes�vel elhelyezked�k a kehelysejtek.

A bels� elv�laszt�s� mirigyek termelik a hormonokat, melyek a hajsz�lerek v�r�be jutnak.

K�ls� elv�laszt�s� mirigyek sejtjei v�gkamr�kat alkotnak. A v�gkamr�b�l hosszabb vagy r�videbb kivezet�cs�v�n jut a szervezet k�ls� vagy bels� felsz�n�re a v�lad�k.

Alakjuk szerint cs�ves mirigyek – verejt�kmirigyek, bogy�s mirigyek – k�t�lt�ek b�re. Ha t�bb v�gkamra egy kivezet�cs�v�n kereszt�l torkollik ki a felsz�nre, akkor �sszetett – ny�lmirigy. Vannak �sszetett cs�ves, �sszetett bogy�s, �sszetett cs�ves – bogy�s mirigyek.

Felsziv�h�m

A k�z�pb�l bels� felszin�t bor�tja, amely egyr�teg� hengerh�msejtb�l �ll. Bel�l�k mikrobolyhok erednek. Szerep�k a t�pl�l�k felsz�v�sban van.

�rz�kh�mok

Az �rz�kszervek felfog� h�mjai. Szagl�h�m.

Pigmenth�m

Pigment miatt f�nyelnyel� �s �rny�kol� szerepet t�lt be. Retina legbels� r�tege.

K�t� – �s t�maszt�sz�vetek

Test�nk t�meg�nek jelent�s h�nyad�t adja. Ezek sokf�le fel�p�t�s� �s m�k�d�s�, sokf�le feladatot ell�t� sz�vetek, valamennyi t�pusuk mezoderm�lis eredet�. Sejtekb�l �s sejtk�z�tti �llom�nyokb�l �llnak.

A k�t�sz�veti sejtek megny�lt, csillag alak�ak, melyek a sejtk�z�tti �llom�nyt termelnek. A sejtek k�z�tti �llom�nyt k�t�sz�veti rostok alkotj�k. Ezen k�v�l foly�kony, szil�rd vagy kocsony�s alap�llom�nyb�l �p�lnek fel.

Enyvad� rostok nagy szak�t�szil�rds�g�ak, nagy t�megben tal�lhat�k az inben.

R�csrostok v�kony, el�gaz� rostok. H�l�zatos szerkezet�k miatt ellen�ll�ak, hajl�konyak, rugalmas v�zat k�peznek. A nyirokszervekben tal�lhat�k, a hajsz�lereket fogj�k k�rbe.

Rugalmas rostok v�konyak, rugalmasak. T�d�ben, v�rerek fal�ban vannak.

K�t�sz�vetek

Kocsony�s k�t�sz�vet a k�ld�kzsin�r.

Rec�s k�t�sz�vet k�t�sz�vetb�l �s r�csrostokb�l �ll. Nyirokcsom�, l�p, csontvel� v�z�t alkotja.

Lazarostos k�t�sz�vetben a rostok laza h�l�zatot hoznak l�tre, legnagyobb r�sze enyvad� – kollag�n rost.  Szervek k�z�tti h�zagok kit�lt�se: mellh�rtya. Minden szerv fel�p�t�sben r�szt vesz.

T�m�ttrostos k�t�sz�vet – �nsz�vet s�r�n rendezett rostot tartalmaz. Ezek a hossztengellyel p�rhuzamosan �ll� k�tegekbe rendez�d�tt kollag�n rostok. Ilyen az �n �s a csigoly�kat egym�shoz �sszek�t� szalagok. Nagy szak�t�szil�rds�g jellemzi.

Zs�rsz�vet sejtjei nagyok, g�mb alak�ak, benn�k zs�rcsepp tal�lhat�. Feh�r zs�rsz�vet a leg�ltal�nosabb. Vastag r�teget k�pez a b�r alatt. �hez�skor gyorsan mozg�s�that� t�panyag, ill. v�delmet ny�jt. A barna zs�rsz�vet a t�li �lmot alv� �llatokn�l szolg�l energi�t az �bred�shez.

V�r is k�t�sz�vet, nagy mennyis�g� foly�kony sejtk�z�tti �llom�nya van. Feh�r, v�r�sv�rsejt, v�rlemezke. Sz�ll�t�s a f� feladatuk.

T�maszt�sz�vet

Kordasz�vet a gerinch�r sz�vete. Sejtjei v�ztartalm�ak, az �llom�nyuk enyvad� rostokban gazdag.

Porcsz�vet a porcsejtek egyes�vel vagy kisebb csoportokban helyezkednek el a rugalmasan szil�rd sejtk�z�tti �llom�nyban, �ttetsz�.

�vegporc: l�gcs� porcai. Rostos porcsz�vet: f�lkagyl�, porckorong.

Csontsz�vet szerves �s szervetlen r�szb�l �ll; a szerves r�szhez a csontsejtek �s a sejtk�z�tti �llom�ny rostjai tartoznak, a szervetlenhez pedig a sejtk�z�tti �llom�nyban lerak�dott szervetlen s�k. A rugalmass�got a szerves �llom�ny, a szil�rds�got a szervetlen �llom�ny biztos�tja. A csontsejtek sokny�lv�ny�ak, ny�lv�nyai alak�tj�k ki a csontsz�vet sejth�l�zat�t; az alap�llom�ny �regeiben koncentrikus k�r�kbe rendez�dnek. Haver – f�le csatorn�k: a koncentrikus k�r�k k�z�ppontj�ban, oldal�gai a Volkmann – f�le csatorn�k.

A sejtk�z�tti �llom�ny szerves anyagokb�l, �sv�nyi anyagokb�l �ll. A hajsz�lerek a csonth�rty�b�l l�pnek be.

Izomsz�vetek

Mozgat�sra differenci�l�dott sz�vetek, amelyekben a k�miai munka mechanikai munk�v� alakul. A mezoderm�b�l fejl�d�tt. �sszeh�z�kony feh�rjesz�lakat (aktin, miozin) tartalmaz� sejtekb�l, rostokb�l �llnak.

Sima izomsz�vetet hossz�ra megny�lt, egymagv� sejtek alkotj�k, sejtjei ors� alak�ak, sejtmagjuk a sejt k�zep�n tal�lhat�. A sejtek belsej�ben finom fonalak – filamentumok vannak, amelyek feh�rjemolekul�kb�l �llnak: aktin, miozin. Az izmok m�k�d�s�t idegi hat�s v�ltja ki, a sejtek egym�snak is tov�bb�tj�k az inger�letet.

Akaratunkt�l f�ggetlen�l, idegi szab�lyoz�s alatt �ll, �sszeh�z�d�sa lass�, de nagy er�kifejt�sre k�pes, nem f�rad�kony.  A sima izomsejteket lazarostos k�t�sz�vet k�ti �ssze sz�vett�. Zsigerek izomzat�t alkotja.

V�zizomsz�vet szerkezeti egys�gei az izomrostok, amelyek t�bb ezer sejtmagot tartalmaznak. A sejtmagvak a rostok sz�l�n helyezkednek el, k�z�ps� r�sz�ket �sszeh�z�d�sra k�pes feh�rjeelemek t�ltik ki. A miofibrillumok aktin – �s miozinfilamentumok k�tegeib�l �llnak, hosszanti ir�nyban periodikusan ism�tl�d� m�k�d�si egys�geket, szakromereket alkotnak. A szakromereket k�z�pen miozinfilamentum, k�t sz�l�n aktinfilamentum alkotja, amelyek az �sszeh�z�d�s sor�n egym�sba cs�sznak, az izomrost megr�vid�l. Hexagon�lis elrendez�d�s: egy miozinfilamentum k�r�l 6 aktinfilamentum van, egy aktin k�r�l 3 miozin van.  Egyszeresen �s k�tszeresen f�nyt�r� mez�kb�l �llnak Õ har�ntcs�kolt izomsz�vet. A mozgat�ideg – v�gz�d�s minden izomrostot egyenk�nt hoz inger�letbe. Az egyes izomrostokat, azok k�tegeit, primer �s szekunder nyal�bokat v�kony k�t�sz�veti h�rtya fogja egybe.  Gyors �s nagy erej� �sszeh�z�d�sra, r�vid ideig k�pes, f�rad�kony. Akaratunkkal befoly�solhat�.