|
Állat tan
Dönci 2007.11.10. 17:30
biologia. Ez elég hosszú kb. 20 oldal
Állati sejt
Sejt: (eukocita) növényi, állati szervezet legkisebb egysége, amely önálló életjelenséget mutat
Sejtmag: (nukleusz, karion) prokariótasejt maganyaga a sejt plazmaállományában van
eukarótasejtet maghártya veszi körül
a sejtmag DNS-és fehérjeanyagai kromoszómafonalakat alkotnak
kromoszómafonalak összesége a kromatinállomány
hisztonok: a molekula végein kitűnő bázikus proteinek
magnedv: (kariolimfa) homogén állomány, enzimeket tart.
magvacska: RNS
sejtmaghártya: a citoplazmától választja el a sejtmagot
kettős membrán, a külsőn riboszómák vannak;
maghártya külső lemeze kapcsolatban van az endoplazmatikus
hálózattal
magplazma: eukarióták információs központja
Sejtplazma/citoplazma: sejthártya és sejtmag közti teret tölti ki, létfontosságú biokémiai
reakciók helye
sejt alapálomány, anyaga magas viztartalmú, félfolyékony állapotú, háromfázisú diszperzrendszer: · hig, vizes oldat; ionok, kis molekulájú
anyagok vannak benne
· lipideket tartalmaz
· nagymolekulájú, kolloidálisan oldott
szerves anyagok, amelyek gél és szol
állapotban is előfordulnak
a fehérjemolekulák egy része hálózatos szerkezetet alkot
más fehérjemolekulák foszfatidmolekulákhoz kapcsolódva belső
hártyákatÜ membránrendszereket hoznak létre
Membránok: határhártya, amely kettős lipidrétegből áll; lipidek: foszfatidok
þ Sejthártya: sejtet határoló hártyarendszer, sejten belüli teret elválasztja
foszfatid molekulából álló kettős réteg
biztosítja az anyagforgalmat a külső és belső környezet között
þ Endoplazmatikus membrán: (plazmán belüli membránrendszer) egész sejtplazmát
kitölti
típusa: endoplazmatikus retikulum, amelynek felszínén
riboszómák vannak, amely a fehérjék szintézisének
helye
þ Golgi-hálózat: sejten belüli membránrendszer, sejtből kiürítendő anyagokat
átcsomagolja, töményíti, válogatja, a megfelelő helyre irányítja
itt történik az ER által termelt fehérjék és más vegyületek sejtből
történő kiválasztása
þ Lizoszómák: olyan membránnal határolt hólyagocska, amelyik belül üreges
lebontó enzimeket tart.
autofág, heterofág
Mitokondrium: energiatermelő
(kandrioszómák) ATP szintézis, kettős membránból áll: külső, belső
belső membránjai: kriszták, közöttük lévő folyadék: mátrix-citromsavciklus
enzimjeit tart.
itt játszódik le a citromavciklus - plazmaállományban és a terminális oxidáció
Sejtközpont: sejtszervecske, két centriolumból áll
belső mozgásokat, mozgásszerveket, osztódást irányítja
Vírusok
Felfedezése Ivanovszkij orosz biológus nevéhez fűződik. A vírus szó mérget jelent.
Nem illeszthetők be az élővilág fejlődéstani rendszerébe. Felépítésükre nem jellemző a sejtes szereveződés, élő és élettelen tulajdonságokkal nem rendelkeznek. Méretük nanométeres, szimmetrikus, kristályos felépítésűek. Önmagukban nem mutatnak életjelenségeket, önálló mozgásra nem képesek. Élő anyagként csak gazdaszervezetben viselkednek. RNS – ből vagy DNS – ből állnak, amit fehérjeburok vesz körül. A gazdaszervezetbe nukleinsavukat bejuttatva arra kényszerítik a sejtet, hogy a vírusra jellemző fehérjéket építse fel. Olyan fertőzőképes genetikai információk, amelyek az evolúció során a sejtekből kiszakadtak és bizonyos önállóságra tettek szert. Létezésük magasabb szerveződésű sejtek létezését bizonyítja.
Három csoportja: helikális vírusok – dohánymozaik – vírus
kubikális, köbös vírus – influenza
Baktériumok törzse
Maganyaga a DNS, ezt sejtplazma, sejtmembrán, sejtfal határolja. Ostor segítségével helyváltoztató mozgást végeznek.
Alakjai: gömb – coccus; kettesével, négyesével, fonálszerűen, fürt formában helyezkednek el.
spirális – spirillum
görbült – vibrio
Osztódással és hasadással szaporodnak. Életmódjuk: heterotróf baktériumok kész szerves anyagot vesznek fel, a szabadban élnek – cellulózbontó, rodthasztó baktériumok; szervezetben élnek – tüdőbaj, vérhas, szifilisz kórokozói. Autotróf baktériumok szervetlen anyagokból táplálkoznak. Kemoszintetizálók: nitrifikáló baktériumok.
Gram – pozitív baktériumok esetén a festékanyag – etanol a sejtfalhoz kötődik. Gram – negtaiv baktériumoknál lemosható a festék.
Kékmoszatok törzse
Algák. Sejtplazmájuk a fényenergia megkötésére színanyagot tartalmaz: kék, sárga, narancs. Első fotoszintetizálók voltak. Osztódással szaporodnak, magányosan élnek vagy sejttársulásokat alkotnak.
Oscillatoria – fajok, Chlorococcus – fajok.
Eukarióták
Megjelenik a sejthártyával borított sejtmag, benne kialakul a sejtmagvacska. Ez jobb genetikai változékonyságot eredményez és igy jobban, tudnak alkalmazkodni. Megjelenik a belső membránrendszer. Ősi heterotróf egysejtű eukarióták és autotróf prokariótákból jöttek létre.
Egysejtű eukarióták
Ostoros moszatok törzse
Sejtfaluk nincs, bőrke erősíti sejthártyájukat. Mixotróf szervezetek: autotróf és heterotróf életmódot folytatnak: szintestjeik és sejtszájuk, garatjuk van. Fényben fotoszintetizálnak, fény hiányában állati jellegű táplálkozást folytatnak. Szemfoltjuk fényingereket érzékel, ostorukkal mozognak, kiválasztószerve a lüktetőöregecske. Kettéosztódással szaporodnak.
Édesvizekben élnek, a vizek öntisztulásában van szerepük.
Eugléna – fajok: zöldszemes ostoros; Pachus – fajok.
Barázdásmoszatok törzse
Olyan ősi ostorosmoszatokból származnak, amelyek megőrzik a kékmoszatokat védő cellulóztokot – sejtfal. A sejtfal barázdás. Két eltérő hosszúságú ostoruk van, a színanyagok arányától függ a színük. kettéosztódással szaporodnak.
Fecskemoszat.
Egyfélemagvúak törzse – plasmodroma
Egy vagy több sejtmagjuk van. Szintestük nincs, állati módon táplálkoznak, állandó alakjukat bőrke biztosítja. Ostorokkal mozognak.
Álomkórostoros
Gyökérlábúak osztálya – rhizopoda
Nincs bőrkéjük, állábakkal mozognak – ideiglenes plazmanyúlvány, emésztő és lüktető üregecskéjük van. Endocitózissal táplálkoznak. Ivartalanul szaporodnak – osztódás.
Óriásamőba, vérhasamőba.
Napállatkák, sugárállatkák, spórások.
Kétfélemagvúak törzse – chiliophora
Két sejtmagjuk van: kisebbik a szaporodást irányítja, nagyobbik az önfenntartást. Kültakaró a sejthártya, csillókkal: rövid, állandósult plazmanyúlványok, a mozgást a csillók tövében lévő alapi testecskék irányítják – mozognak. Heterotróf táplálkozás: sejtszáj, sejtgarat, emésztő üregecske: savas, lúgos kémhatás, sejtalrés. Diffúzióval lélegeznek, az anyagszállítás plazmaáramlással történik.
Ivartalanul osztódással és ivarosan: átmeneti egyesüléssel – konjugáció szaporodnak. Kémiai, mechanikai, hő és fényingereket érzékelnek. Szennyvizek tisztítása.
Csillósok osztálya – ciliata
Papucsállatka, harangállatka.
Szívókások osztálya
Papucsállatkákat támadnak meg.
Prokarióták
Egysejtű eukarióták
Állatok Gombák Zuzmók Növények
Eukarióta többsejtű állatok
Az evolúció harmadik fejlődési iránya az állatvilág kialakulását eredményezte. Őseik a heterotróf egysejtűek voltak. Az állatvilág a sejthalmazos és álszövetes szerveződési formán keresztül jutott el a szövetes állatok kialakulásáig.
A megtermékenyített petesejt a zigóta osztódás során jutott el a sejthalmaz állapotig, majd a sejtek a sejtek elhelyezkedése szedercsira állapotot eredményezett.
A szedercsira hólyagcsirává alakult, amelyből kialakult a bélcsira. A bélcsira két rétegből áll: külső az ektoderma, belső az endoderma. A betüremkedett bélcsira az ősbélüreg.
A ma élő állatok közül a szedercsira – állapot a szedercsiraszerűek törzsének felel meg, a szivacsok és csalánozók törzse a bélcsira állapotnak.
Sejthalmazosok - mesozoa
Szedercsiraszerűek törzse - muruloidea
Testük 20 – 25 megnyúlt sejtből áll. Magasabb rendű tengeri állatok szervezetében élnek, és szerves anyagot fogyasztanak.
Álszövetes állatok - paraoza
Szivacsok törzse – poriferia
Ősi ostoros egysejtűekből származnak. A sejtek közötti kapcsolat nem elég szoros, a sejtek közötti működésmegoszlás nem elég határozott, testük kettős falú zsák.
A szivacs több állatból álló állattelep. A telepek úgy keletkeznek, hogy szaporodás után az új egyedek nem válnak szét.
A szivacsok édes és sós vízben élnek, helyhez kötötten.
Külső sejtrétegük lyukacsos szerkezetű, pólusokban gazdag, amelyeken keresztül a víz beáramlik. A belső sejtréteget galléros – ostoros sejtek alkotják. Ezek a táplálékot egyenként veszik fel endocitózissal a megszűrt vízből. Egy – egy ostorukkal és az ezt körülölelő gallérszerű plazmahártyájukkal vízáramlást keltenek, majd kihajtják a megszűrt vizet az űrbelen. A két sejtréteg között a vándorsejtek emésztik meg és állábaikkal juttatják el a táplálékot valamennyi sejthez. Minden sejt külön végzi a kiválasztást.
Légzésük diffúz, az anyagszállítást a vándorsejtek végzik.
Itt találhatók az ivarsejtek is. Szaporodásuk ivartalan: bimbózás, sarjadás; ivaros: hímnősek.
A telepek szilárdságát a lerakodó szervetlen vagy szerves sók adják. Külső hámjellegű sejtek védelmet nyújtanak és termelik a vázat: mész -, kova – és szaru – spongin képződmények. Tavi szivacs, szaruszivacs, kovatűvázas üvegszivacs.
A sejthártyák ingereket vesznek fel.
Jelentősségük a vizek tisztítása.
Magyarország
A hazai édes vízi szivacsok álló – és lassan folyó vizekben élnek; nádszálakon és egyéb tárgyakon bevonatot ill. különféle alakú telepeket alkotva.
Közönséges tavi szivacs, törékeny tavi szivacs, folyami szivacs, balatoni szivacs – vázfehérjéjében a sponginban jódot halmoz fel.
Tenger
A melegebb tengerek sekély vizében élnek. Telepeket alkotnak, amely lehet gömbölyded, gumószerűm ágas – bogas alakú.
Szövetes állatok - eumetazoa
A bélcsiraállapot két sejtrétege eltávolodott egymástól, az ektoderma és endoderma között kialakult az elsődleges testüreg, melyet egy harmadik, középső csiralemez töltött ki – mezoderma. A mezoderma egyik sejtrétege az ektodermához, másik rétege az endodermához simult, közte pedig kialakult a másodlagos testüreg. Igy a ma élő állatok szövetei és szervei három csiralemezből származnak.
Állati szövetek
Az állati szövetek meghatározott működésű, bizonyos funkciók ellátására differenciálódott sejtek rendszere. Sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, közöttük sejtközötti állomány nincs.
Hámszövetek
Elsődleges védelmet látják el. A test külső és belső felszínét borija. Szorosan illeszkedő sejtekből áll. A szomszédos hámsejtek plazmakapcsolatban állnak egymással. Mindig a kötőszövethez kapcsolódnak, táplálásuk innen történik diffúzió útján. A hámszövetet és kötőszövetet alaphártya választja el egymástól
Fedőhámok
Alattuk lévő szöveteket védik. Az egyrétegű fedőhámok egyetlen sejtréteggel vonják be vagy bélelik a szerveket. A sejtek alakja szerint egyrétegű köbhámot, laphámot, hengerhámot; többmagsoros hengerhámot és csillóshámot különböztetünk meg
Egyrétegű laphám sejtjei laposak. A mechanikai hatásokkal szemben nem ellenállóak, az anyagáramlást nem akadályozzák. Ez borítja a tüdő felszínét, a dobhártyát, a vesét. Különleges formája a hajszálereket és a keringési rendszert bélelő endothelium, és a mellhártyát borító mezothelium. Vese Bowman – tokját borítja
Egyrétegű köbhámsejtek kockaszerűek. A gerinctelenek kültakaróját ill. a gerincesek mirigyeit, és vesetubulusokat borítja.
Egyrétegű hengerhám sejtjei hengerszerűek. A gyomor és bélcső felületét, epehólyag falát alkotja, légutakban – csillók.
Többmagsoros hengerhám különböző magasságú sejtekből áll, melyek közös alaphártyáról erednek. Gerincesek húgyutait bélelik. Légút csillós hengerhámja.
Többrétegű fedőhámok
Több sejtrétegben helyezkednek el egymáson, igy védelmet nyújtanak az alattuk lévő szöveteknek. A sejtrétegek belülről kifelé tolódnak.
Többrétegű elszarusodó laphám külső rétegeit élettelen sejtek alkotják, igy nyújtanak védelmet a mechanikai hatások és a kiszáradás ellen. Ez alkotja a gerincesek kültakaróját. A szaru anyaga a keratin.
Többrétegű el nem szarusodó laphám a mechanikai hatásoktól jól véd. A szaruhártyát, a szájüreget, nyelőcsövet és a hüvelyt borítja.
Mirigyhám
A sejtjei váladéktermelést végeznek. Magános, hámsejtek között egyesével elhelyezkedők a kehelysejtek.
A belső elválasztású mirigyek termelik a hormonokat, melyek a hajszálerek vérébe jutnak.
Külső elválasztású mirigyek sejtjei végkamrákat alkotnak. A végkamrából hosszabb vagy rövidebb kivezetőcsövön jut a szervezet külső vagy belső felszínére a váladék.
Alakjuk szerint csöves mirigyek – verejtékmirigyek, bogyós mirigyek – kétéltűek bőre. Ha több végkamra egy kivezetőcsövön keresztül torkollik ki a felszínre, akkor összetett – nyálmirigy. Vannak összetett csöves, összetett bogyós, összetett csöves – bogyós mirigyek.
Felszivóhám
A középbél belső felszinét borítja, amely egyrétegű hengerhámsejtből áll. Belőlük mikrobolyhok erednek. Szerepük a táplálék felszívásban van.
Érzékhámok
Az érzékszervek felfogó hámjai. Szaglóhám.
Pigmenthám
Pigment miatt fényelnyelő és árnyékoló szerepet tölt be. Retina legbelső rétege.
Kötő – és támasztószövetek
Testünk tömegének jelentős hányadát adja. Ezek sokféle felépítésű és működésű, sokféle feladatot ellátó szövetek, valamennyi típusuk mezodermális eredetű. Sejtekből és sejtközötti állományokból állnak.
A kötőszöveti sejtek megnyúlt, csillag alakúak, melyek a sejtközötti állományt termelnek. A sejtek közötti állományt kötőszöveti rostok alkotják. Ezen kívül folyékony, szilárd vagy kocsonyás alapállományból épülnek fel.
Enyvadó rostok nagy szakítószilárdságúak, nagy tömegben találhatók az inben.
Rácsrostok vékony, elágazó rostok. Hálózatos szerkezetük miatt ellenállóak, hajlékonyak, rugalmas vázat képeznek. A nyirokszervekben találhatók, a hajszálereket fogják körbe.
Rugalmas rostok vékonyak, rugalmasak. Tüdőben, vérerek falában vannak.
Kötőszövetek
Kocsonyás kötőszövet a köldökzsinór.
Recés kötőszövet kötőszövetből és rácsrostokból áll. Nyirokcsomó, lép, csontvelő vázát alkotja.
Lazarostos kötőszövetben a rostok laza hálózatot hoznak létre, legnagyobb része enyvadó – kollagén rost. Szervek közötti hézagok kitöltése: mellhártya. Minden szerv felépítésben részt vesz.
Tömöttrostos kötőszövet – ínszövet sűrűn rendezett rostot tartalmaz. Ezek a hossztengellyel párhuzamosan álló kötegekbe rendeződött kollagén rostok. Ilyen az ín és a csigolyákat egymáshoz összekötő szalagok. Nagy szakítószilárdság jellemzi.
Zsírszövet sejtjei nagyok, gömb alakúak, bennük zsírcsepp található. Fehér zsírszövet a legáltalánosabb. Vastag réteget képez a bőr alatt. Éhezéskor gyorsan mozgósítható tápanyag, ill. védelmet nyújt. A barna zsírszövet a téli álmot alvó állatoknál szolgál energiát az ébredéshez.
Vér is kötőszövet, nagy mennyiségű folyékony sejtközötti állománya van. Fehér, vörösvérsejt, vérlemezke. Szállítás a fő feladatuk.
Támasztószövet
Kordaszövet a gerinchúr szövete. Sejtjei víztartalmúak, az állományuk enyvadó rostokban gazdag.
Porcszövet a porcsejtek egyesével vagy kisebb csoportokban helyezkednek el a rugalmasan szilárd sejtközötti állományban, áttetsző.
Üvegporc: légcső porcai. Rostos porcszövet: fülkagyló, porckorong.
Csontszövet szerves és szervetlen részből áll; a szerves részhez a csontsejtek és a sejtközötti állomány rostjai tartoznak, a szervetlenhez pedig a sejtközötti állományban lerakódott szervetlen sók. A rugalmasságot a szerves állomány, a szilárdságot a szervetlen állomány biztosítja. A csontsejtek soknyúlványúak, nyúlványai alakítják ki a csontszövet sejthálózatát; az alapállomány üregeiben koncentrikus körökbe rendeződnek. Haver – féle csatornák: a koncentrikus körök középpontjában, oldalágai a Volkmann – féle csatornák.
A sejtközötti állomány szerves anyagokból, ásványi anyagokból áll. A hajszálerek a csonthártyából lépnek be.
Izomszövetek
Mozgatásra differenciálódott szövetek, amelyekben a kémiai munka mechanikai munkává alakul. A mezodermából fejlődött. Összehúzékony fehérjeszálakat (aktin, miozin) tartalmazó sejtekből, rostokból állnak.
Sima izomszövetet hosszúra megnyúlt, egymagvú sejtek alkotják, sejtjei orsó alakúak, sejtmagjuk a sejt közepén található. A sejtek belsejében finom fonalak – filamentumok vannak, amelyek fehérjemolekulákból állnak: aktin, miozin. Az izmok működését idegi hatás váltja ki, a sejtek egymásnak is továbbítják az ingerületet.
Akaratunktól függetlenül, idegi szabályozás alatt áll, összehúzódása lassú, de nagy erőkifejtésre képes, nem fáradékony. A sima izomsejteket lazarostos kötőszövet köti össze szövetté. Zsigerek izomzatát alkotja.
Vázizomszövet szerkezeti egységei az izomrostok, amelyek több ezer sejtmagot tartalmaznak. A sejtmagvak a rostok szélén helyezkednek el, középső részüket összehúzódásra képes fehérjeelemek töltik ki. A miofibrillumok aktin – és miozinfilamentumok kötegeiből állnak, hosszanti irányban periodikusan ismétlődő működési egységeket, szakromereket alkotnak. A szakromereket középen miozinfilamentum, két szélén aktinfilamentum alkotja, amelyek az összehúzódás során egymásba csúsznak, az izomrost megrövidül. Hexagonális elrendeződés: egy miozinfilamentum körül 6 aktinfilamentum van, egy aktin körül 3 miozin van. Egyszeresen és kétszeresen fénytörő mezőkből állnak Õ harántcsíkolt izomszövet. A mozgatóideg – végződés minden izomrostot egyenként hoz ingerületbe. Az egyes izomrostokat, azok kötegeit, primer és szekunder nyalábokat vékony kötőszöveti hártya fogja egybe. Gyors és nagy erejű összehúzódásra, rövid ideig képes, fáradékony. Akaratunkkal befolyásolható.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
