A Z   � L L A T O K   V I S E L K E D � S E

Az �llatok viselked�s�kkel v�laszolnak a k�rnyezet�k v�ltoz�saira �s magatart�sukkal a k�rnyezetbe val� beilleszked�st seg�tik el�. Ha ez a viselked�s genetikailag meghat�rozott az �llat sz�m�ra akkor �r�kl�tt magatart�sform�r�l besz�l�nk. Pl. a fiatal p�kok h�l� k�sz�t�se. Az �llatok �szt�ne nem azonos az �r�kl�tt magatart�s form�kkal. Az �szt�n alatt egy �sszetett magatart�s csoportot �rt�nk amelyben �r�kl�tt �s tanult elemek egyar�nt felfedezhet�. Az �llatok szem�lyes tapasztalat szerz�s�k sor�n tanult magatart�s form�kat is be�p�tenek viselked�s�kbe. Bizonyos �letszakaszokhoz k�t�dik a bev�s�d�s �tj�n t�rt�n� tanul�s. A tapasztalat szerz�s egyik legegyszer�bb form�ja a megszok�s. A rovarok t�bbs�ge egy hirtelen hat� kellemetlen ingerre teljes mozdulatlans�ggal v�laszol. Ez az �r�kl�tt viselked�snek egyik form�ja amit felt�tlen reflexnek nevez�nk. A tanult viselked�s form�j�t felt�teles reflexnek nevezz�k.

L�tfenntart�s

Az �llatok viselked�s�ben alapvet� a l�tfenntart�si viselked�s amely a t�j�koz�d�shoz k�t�dik. A t�pl�lkoz�si viselked�s a t�pl�l�k keres�sb�l �s a zs�km�ny szerz�sb�l �ll. E viselked�si folyamathoz p�rosul a t�mad� illetve menek�l� magatart�s. A t�j�koz�d�snak  fontos szerepe van az �llatok vonul�s�ban is. A tengeri halak k�z�l a lazacok minden �vben egy alkalommal az �v� hely�kre vonulnak.

Szaporod�s

A szaporod�si viselked�s a sikeres megterm�keny�t�sb�l �s az ivad�kok felnevel�s�b�l �ll. Az el�k�sz�t�s folyamat�ban a p�rv�laszt�s �s az udvarl�s magatart�s kapcsol�dik, amely el�seg�ti az egyedeknek egym�s felismer�s�t, a t�vols�gtart�s megsz�n�s�t amely n�lk�l�zhetetlen a p�rz�shoz.

T�rsas viselked�s

A t�rsas viselked�s kialakul�s�ban k�t ellent�tes t�nyez� j�tszik szerepet. Az egyik a kapcsolatok kialakul�s�t el�seg�t� vonz�d�s. A m�sik a tasz�t� erej� t�vols�gtart�s. A z�rt k�z�ss�gben �l�kn�l al� �s f�l�rendelts�g� viszonyok alakulnak ki. Ez rendezetts�get visz a k�z�ss�g �let�be. A t�vols�gtat�s a szem�lyes t�r kialak�t�s�ban a fajt�rsak k�z�tti biol�giai agresszi�ban nyilv�nult meg. Az agressz�v magatart�sforma az �llat popul�ci� s�r�s�g szab�lyz�s�ban jelent�s.

Kommunik�ci�

Az �llatok kommunik�ci�ja t�rt�nhet szagl�son amely el�seg�ti az egyed felismer�st a t�j�koz�d�st  �s az �llatok t�rbeli eloszt�s�t. A vizu�lis kommunik�ci� a l�t�son alapul, amellyel az �llatok felismerik fajt�rsaik mozg�s�t mint jellegzetes kommunik�ci�s jelz�seket. Akusztikus kommunik�ci� amely jelz�s rendszer �s hangok kibocs�t�s�b�l tev�dik ki.