A reform�ci�, okai �s k�vetkezm�nyei

1. N�metorsz�g a 16. Sz�zad elej�n

1.1 Sz�ttagolt N�metorsz�g

N�met f�ld – helyi hatalmak:

          vil�gi, egyh�zi fejedelmek, �nkorm�nyzattal rendelkez� v�rosok,

          nagyobb �n�ll� gr�fs�gok laza sz�vets�ge

cs�sz�r �s birodalmi gy�l�s hatalma egyre form�lisabb

1.2 Elt�r� gazdas�gi fejletts�g

Az orsz�g k�l�nb�z� r�szeinek gazdas�gi fejletts�ge elt�r� volt.

D�len: k�zm�ves-, bank�rk�zpontok

�szakon: tengeri kereskedelem

�szak-It�lia – Flandria �tvonal: K�ln, Augsburg, N�rnberg, Ulm

B�ny�szat:

Harz-, N�met �rchegys�g – sz�n

Mansfeld – r�z, ez�st

v�zer� haszn�lata – vontat�s, szivatty�

A t�k�s b�rmunk�s kapcsolat itt bontakozott ki el�sz�r.

Orsz�g belseje: c�hes viszonyok, jelent�ktelenebb kereskedelem

az orsz�g politikai tagolts�ga csak nehez�tette a gazdas�gi fejl�d�st

1.3 T�rsadalmi ellent�tek

Fejedelmek – leggazdagabb f�rang� nemesek k�z�l

          a cs�sz�ri hatalomt�l f�ggetlen�tett�k magukat

          saj�t ter�let – k�zpontos�t�s, �sszbirodalom – decentraliz�l�s

K�znemesek: les�llyedtek Þ kisnemess�g, lovagok

          Jelent�s r�sz�k polg�rosodni kezdett, hivatal v�llal�s

          irigyen n�zt�k a tehetetlen paps�got, v�ros gazdag patr�ciusait

1.4 Papi r�tegek

f�papok: �rsekek, p�sp�k�k, pr�postok, ap�tok, rendf�n�k�k stb.

als�paps�g: l�tfelt�teleikben a t�megekhez k�zelebb lev�k

16. sz. v�g�n a paps�g tekint�lye rohamosan cs�kkent

Sokan t�madt�k az egyh�zat: birtokok, feud�lis kiv�lts�gok, f�ny�z�s

Polg�rok k�vetel�se: olcs�bb egyh�z

N�met uralkod� oszt�ly probl�m�ja: p�pai j�vedelmek It�li�ba �raml�sa

          szerzetesek: a birtok j�vedelmeit lef�l�z� semmittev�k

M�s orsz�gokban az uralkod� megv�dte az orsz�got az egyh�z k�vetel�seit�l

Franciaorsz�g: 1302 �ta az uralkod� beleegyez�se kell az egyh�zi c�l� p�nzek kivitel�hez.

A kis n�met fejedelmek nem tudtak szembe sz�llni a p�pa hatalm�val.

1.5 A n�met t�rsadalom als�bb r�tegei

n�met patr�ciusok: a v�ros t�bbi r�teg�nek h�tt�rbe szor�t�sa

k�z�ppolg�rok: c�htagok, k�zm�vesek

          el�gedetlenek a fejedelmek �s az egyh�z uralm�val

          sz�mukra a birodalom egys�ge lett volna el�ny�s

          sz�tforg�csolt – erej�ket lek�t�tte a helyi kiv�lts�gok megv�d�se

plebejusok: t�nkrement mesterek, szeg�ny k�zm�vesek, c�hleg�nyek

paraszts�g: a lakoss�g 80%-a – er�sen differenci�l�dott

          nyugaton: v�rosok k�zel�ben bekapcsol�dtak az �rutermel�sbe

          keleten: a helyzet�k rosszabbodott – f�ldesurak kisaj�t�tott�k a f�ldeket,

                        megn�vekedett anyagi terhek, robot

2. A reform�ci�

t�rsadalmi oszt�lyok k�z�tti ellent�t          �

                                                � Þ reform�ci�, n�met paraszth�bor�

egyh�zzal szembeni el�gedetlens�g          þ

Az egyh�z nem tudta kiel�g�teni az emberek vall�sos ig�ny�t

2.1 A b�cs�c�dul�k

A reform�ci� k�zvetlen kiv�lt� oka

A r�gebbi vissza�l�sek f�leleven�t�se �s s�lyosbod�sa

X. p�pa rendelet�re �rus�tott�k

p�nz�rt vett b�nbocs�nat

j�vedelem: Szent P�ter-templom �p�t�se

2.2 Luther t�zisei

1517. okt�ber 31 Wittenberg

Luther M�rton – �goston-rendi szerzetes

          kiszegezte a 95 pontb�l �ll� t�telsort

A t�ziseknek er�s visszhangja volt

A b�nt egyed�l Isten bocs�thatja meg – egyed�l a hit �ltal �dv�z�l az ember

nincs sz�ks�g: k�lts�ges szertart�sokra, hatalmas egyh�zi vagyonra,

          p�pai hatalomra, gy�n�sra, szerzetess�gre

Luther javasolta az egyh�zi birtokok vil�gi k�zbe ad�s�t

2.3 A t�telek hat�sa

Minden t�rsadalmi r�teg megtal�lta benne a neki sz�l�t

A k�z�pkori ember meg�rtette, hogy a kegyelmet Isten tiszta szeretetb�l adja, �rdemre val� tekintet n�lk�l.

2.4 Luther p�rtol�i: a fejedelmek

A p�pa kik�z�s�tette az egyh�zb�l Luthert – m�r eg�sz N�metorsz�g m�g�tte �llt

P�rtfog�i kier�szakolt�k, hogy a cs�sz�r hallgassa meg �t

1521 Worms-i birodalmi gy�l�s – a p�pa is �tokkal s�jtotta Luthert

Wartburg v�r�ba menek�lt – B�lcs Frigyes fejedelemhez

10 h�napi l�tszatfogs�ga alatt leford�totta n�metre a Bibli�t

Megteremtette a n�met irodalmi nyelv alapjait.

2.5 Protest�nsok

A reform�ci� eszm�i gyorsan terjedtek

1529 Speyer-i birodalmi gy�l�s – kimondja:

          Luther h�vei megmaradhatnak vall�sukban, de hit�ket nem terjeszthetik

Luther h�vei v�laszul protest�ltak (tiltakoztak)

1530 Augsburg-i birodalmi gy�l�s – V. K�roly h�vta �ssze

          c�lja a b�k�t�s volt protest�nsok �s katolikusok k�z�tt

          beterjesztett�k az �gostai hitvall�snak nevezett tanokat

2.6 Protest�ns – katolikus harc

1531 Protest�ns fejedelmek sz�vets�ge – v�delem a katolikusok t�mad�sai ellen

          elfoglalt�k az egyh�zi birtokokat, megsz�ntett�k a kolostorokat

1574 A cs�sz�r gy�zelmet aratott a protest�nsok f�l�tt

          A Franci�kkal sz�vetkeztek Þ V. K�roly k�nytelen volt engedni

1555 Augsburg-i vall�sb�ke

          Habsburg Ferdin�nd k�zrem�k�d�s�vel

          a katolikusok �s protest�nsok k�telesek egym�ssal b�k�ben �lni

          a luther�nusok megtarthatt�k a kor�bban lefoglalt egyh�zi javakat

          Aki� a f�ld, az� a vall�s elv elismer�se –

          aki nem akarta k�vetni a fejedelem vall�s�t, az szabadon elk�lt�zhetett

3. A reform�ci� ir�nyzatai

3.1 N�pi reform�ci�

Paraszti, v�rosiak – az egyh�zi reform mellett az elnyom�st�l is szabadulni akartak

Anabaptist�k – �jrakeresztelked�k: a hitk�z�ss�gbe csak feln�tt fejjel lehet bel�pni

          M�nzer Tam�s – hat�rozottabb tartalmat nyert az ir�nyzat

M�nzer eszm�i: vall�sos k�nt�sben a n�p el�gedetlens�ge

          forradalmi megmozdul�sokra �szt�n�ztek

          gazdagok t�mad�sa, szeg�nyek �let�nek k�vet�se

          a mennyorsz�g nem a t�lvil�gon, hanem a F�ld�n van

          Isten orsz�ga: t�rsadalom, ahol minden munka �s vagyon k�z�s

                        nincs mag�ntulajdon, �llamhatalom

3.2 N�met paraszth�bor� [1525]

M�nzer eszm�ihez hasonl� program

vezet�je: Geyer Fl�ri�n

a felkel�st levert�k

3.3 Sv�jci reform�ci�

vezet�je: Ulrich Zwingli, hal�la ut�n K�lvin J�nos

K�lvin tana: elve elrendel�s tana

          Isten korl�tlan ura a vil�gmindens�gnek

          az embernek m�g sz�let�se el�tt eld�lt a sorsa – predesztin�ci�

          kereskedelmi tev�kenys�g eredm�nye – a kiv�lasztotts�g jele

          az uralkod�k hatalma Istent�l ered

Szertart�s reformja – egyszer� istentisztelet

Genfi egyh�z – k�zt�rsas�gi alapelvek

          �l�n: v�lasztott tan�cs – pr�dik�torok, presbiterek (konziszt�rium)

          ellen�rizte a v�ros ir�ny�t�s�t, belesz�lt a polg�rok �let�be

K�lvin Genfben despotikus hatalmat gyakorolt

Rendelet�re �gett�k meg Szerv�t Mih�lyt – spanyol antitrinit�rius orvos

Antitrinit�rius: szenth�roms�g-tagad� – a legsz�ls�s�gesebb protest�ns ir�nyzat

          k�vet�i az unit�riusok, mened�k�k Erd�ly lett

A k�lvinizmus t�bb orsz�gban a polg�rs�g legakt�vabb r�teg�nek vall�sa lett

Franciaorsz�g, Sk�cia, Anglia, Magyarorsz�g (Erd�ly, h�dolts�gi mez�v�rosok)

4. Ellenreform�ci�

4.1 V�ltoz�sok a katolikus egyh�zban

A katolikus egyh�z megreform�l�s�ra tett k�s�rletek nem j�rtak sikerrel

A reform�ci� hat�s�ra a v�ltoz�sok elod�zhatatlann� v�ltak

A katolikus egyh�z m�g mindig uralkod� vall�s – �jj� szervezhette er�it

C�l: a hit�let tisztas�g�nak vissza�ll�t�sa – ellenreform�ci�

4.2 Tridenti zsinat [1545-1563]

Az ellenreform�ci� elind�t�ja

a paps�g �letm�dj�val foglalkoztak

betiltott�k a b�cs�c�dul�kat

a p�sp�k�ket szigor�an k�telezt�k feladatuk teljes�t�s�re

papnevel� int�zetek fel�ll�t�sa – verseny a protest�ns pr�dik�torokkal

Jelent�s eszk�z�k: tiltott k�nyvek jegyz�ke

          Index, Szent Officium – p�pai inkviz�ci� szervezete

4.3 Jezsuit�k

1540 J�zus T�rsas�ga – r�viden jezsuit�k

          megalap�t�ja Loyola Szent Ign�c

f� c�lkit�z�s: az p�pa f�s�ge alatt egyes�teni az eg�sz vil�got

tagokt�l t�k�letes engedelmess�get k�veteltek – gondos nevel�s

a rend tagjai tud�sok lettek, a p�pas�g diplomat�i