A reformáció, okai és következményei

1. Németország a 16. Század elején

1.1 Széttagolt Németország

Német föld – helyi hatalmak:

          világi, egyházi fejedelmek, önkormányzattal rendelkező városok,

          nagyobb önálló grófságok laza szövetsége

császár és birodalmi gyűlés hatalma egyre formálisabb

1.2 Eltérő gazdasági fejlettség

Az ország különböző részeinek gazdasági fejlettsége eltérő volt.

Délen: kézműves-, bankárközpontok

Északon: tengeri kereskedelem

Észak-Itália – Flandria útvonal: Köln, Augsburg, Nürnberg, Ulm

Bányászat:

Harz-, Német Érchegység – szén

Mansfeld – réz, ezüst

vízerő használata – vontatás, szivattyú

A tőkés bérmunkás kapcsolat itt bontakozott ki először.

Ország belseje: céhes viszonyok, jelentéktelenebb kereskedelem

az ország politikai tagoltsága csak nehezítette a gazdasági fejlődést

1.3 Társadalmi ellentétek

Fejedelmek – leggazdagabb főrangú nemesek közül

          a császári hatalomtól függetlenítették magukat

          saját terület – központosítás, összbirodalom – decentralizálás

Köznemesek: lesüllyedtek Þ kisnemesség, lovagok

          Jelentős részük polgárosodni kezdett, hivatal vállalás

          irigyen nézték a tehetetlen papságot, város gazdag patríciusait

1.4 Papi rétegek

főpapok: érsekek, püspökök, prépostok, apátok, rendfőnökök stb.

alsópapság: létfeltételeikben a tömegekhez közelebb levők

16. sz. végén a papság tekintélye rohamosan csökkent

Sokan támadták az egyházat: birtokok, feudális kiváltságok, fényűzés

Polgárok követelése: olcsóbb egyház

Német uralkodó osztály problémája: pápai jövedelmek Itáliába áramlása

          szerzetesek: a birtok jövedelmeit lefölöző semmittevők

Más országokban az uralkodó megvédte az országot az egyház követeléseitől

Franciaország: 1302 óta az uralkodó beleegyezése kell az egyházi célú pénzek kiviteléhez.

A kis német fejedelmek nem tudtak szembe szállni a pápa hatalmával.

1.5 A német társadalom alsóbb rétegei

német patríciusok: a város többi rétegének háttérbe szorítása

középpolgárok: céhtagok, kézművesek

          elégedetlenek a fejedelmek és az egyház uralmával

          számukra a birodalom egysége lett volna előnyös

          szétforgácsolt – erejüket lekötötte a helyi kiváltságok megvédése

plebejusok: tönkrement mesterek, szegény kézművesek, céhlegények

parasztság: a lakosság 80%-a – erősen differenciálódott

          nyugaton: városok közelében bekapcsolódtak az árutermelésbe

          keleten: a helyzetük rosszabbodott – földesurak kisajátították a földeket,

                        megnövekedett anyagi terhek, robot

2. A reformáció

társadalmi osztályok közötti ellentét          ü

                                                ý Þ reformáció, német parasztháború

egyházzal szembeni elégedetlenség          þ

Az egyház nem tudta kielégíteni az emberek vallásos igényét

2.1 A búcsúcédulák

A reformáció közvetlen kiváltó oka

A régebbi visszaélések fölelevenítése és súlyosbodása

X. pápa rendeletére árusították

pénzért vett bűnbocsánat

jövedelem: Szent Péter-templom építése

2.2 Luther tézisei

1517. október 31 Wittenberg

Luther Márton – Ágoston-rendi szerzetes

          kiszegezte a 95 pontból álló tételsort

A téziseknek erős visszhangja volt

A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg – egyedül a hit által üdvözül az ember

nincs szükség: költséges szertartásokra, hatalmas egyházi vagyonra,

          pápai hatalomra, gyónásra, szerzetességre

Luther javasolta az egyházi birtokok világi kézbe adását

2.3 A tételek hatása

Minden társadalmi réteg megtalálta benne a neki szólót

A középkori ember megértette, hogy a kegyelmet Isten tiszta szeretetből adja, érdemre való tekintet nélkül.

2.4 Luther pártolói: a fejedelmek

A pápa kiközösítette az egyházból Luthert – már egész Németország mögötte állt

Pártfogói kierőszakolták, hogy a császár hallgassa meg őt

1521 Worms-i birodalmi gyűlés – a pápa is átokkal sújtotta Luthert

Wartburg várába menekült – Bölcs Frigyes fejedelemhez

10 hónapi látszatfogsága alatt lefordította németre a Bibliát

Megteremtette a német irodalmi nyelv alapjait.

2.5 Protestánsok

A reformáció eszméi gyorsan terjedtek

1529 Speyer-i birodalmi gyűlés – kimondja:

          Luther hívei megmaradhatnak vallásukban, de hitüket nem terjeszthetik

Luther hívei válaszul protestáltak (tiltakoztak)

1530 Augsburg-i birodalmi gyűlés – V. Károly hívta össze

          célja a békítés volt protestánsok és katolikusok között

          beterjesztették az ágostai hitvallásnak nevezett tanokat

2.6 Protestáns – katolikus harc

1531 Protestáns fejedelmek szövetsége – védelem a katolikusok támadásai ellen

          elfoglalták az egyházi birtokokat, megszüntették a kolostorokat

1574 A császár győzelmet aratott a protestánsok fölött

          A Franciákkal szövetkeztek Þ V. Károly kénytelen volt engedni

1555 Augsburg-i vallásbéke

          Habsburg Ferdinánd közreműködésével

          a katolikusok és protestánsok kötelesek egymással békében élni

          a lutheránusok megtarthatták a korábban lefoglalt egyházi javakat

          Akié a föld, azé a vallás elv elismerése –

          aki nem akarta követni a fejedelem vallását, az szabadon elköltözhetett

3. A reformáció irányzatai

3.1 Népi reformáció

Paraszti, városiak – az egyházi reform mellett az elnyomástól is szabadulni akartak

Anabaptisták – újrakeresztelkedők: a hitközösségbe csak felnőtt fejjel lehet belépni

          Münzer Tamás – határozottabb tartalmat nyert az irányzat

Münzer eszméi: vallásos köntösben a nép elégedetlensége

          forradalmi megmozdulásokra ösztönöztek

          gazdagok támadása, szegények életének követése

          a mennyország nem a túlvilágon, hanem a Földön van

          Isten országa: társadalom, ahol minden munka és vagyon közös

                        nincs magántulajdon, államhatalom

3.2 Német parasztháború [1525]

Münzer eszméihez hasonló program

vezetője: Geyer Flórián

a felkelést leverték

3.3 Svájci reformáció

vezetője: Ulrich Zwingli, halála után Kálvin János

Kálvin tana: elve elrendelés tana

          Isten korlátlan ura a világmindenségnek

          az embernek még születése előtt eldőlt a sorsa – predesztináció

          kereskedelmi tevékenység eredménye – a kiválasztottság jele

          az uralkodók hatalma Istentől ered

Szertartás reformja – egyszerű istentisztelet

Genfi egyház – köztársasági alapelvek

          élén: választott tanács – prédikátorok, presbiterek (konzisztórium)

          ellenőrizte a város irányítását, beleszólt a polgárok életébe

Kálvin Genfben despotikus hatalmat gyakorolt

Rendeletére égették meg Szervét Mihályt – spanyol antitrinitárius orvos

Antitrinitárius: szentháromság-tagadó – a legszélsőségesebb protestáns irányzat

          követői az unitáriusok, menedékük Erdély lett

A kálvinizmus több országban a polgárság legaktívabb rétegének vallása lett

Franciaország, Skócia, Anglia, Magyarország (Erdély, hódoltsági mezővárosok)

4. Ellenreformáció

4.1 Változások a katolikus egyházban

A katolikus egyház megreformálására tett kísérletek nem jártak sikerrel

A reformáció hatására a változások elodázhatatlanná váltak

A katolikus egyház még mindig uralkodó vallás – újjá szervezhette erőit

Cél: a hitélet tisztaságának visszaállítása – ellenreformáció

4.2 Tridenti zsinat [1545-1563]

Az ellenreformáció elindítója

a papság életmódjával foglalkoztak

betiltották a búcsúcédulákat

a püspököket szigorúan kötelezték feladatuk teljesítésére

papnevelő intézetek felállítása – verseny a protestáns prédikátorokkal

Jelentős eszközök: tiltott könyvek jegyzéke

          Index, Szent Officium – pápai inkvizíció szervezete

4.3 Jezsuiták

1540 Jézus Társasága – röviden jezsuiták

          megalapítója Loyola Szent Ignác

fő célkitűzés: az pápa fősége alatt egyesíteni az egész világot

tagoktól tökéletes engedelmességet követeltek – gondos nevelés

a rend tagjai tudósok lettek, a pápaság diplomatái