A Th�k�ly f�le felkel�s

1. Rendi szervezked�s

1.1 A vasv�ri b�ke k�vetkezm�nyei [1664]

Orsz�gos felh�borod�s forr�sa

el�gedetlenked�k:

          –Lippay Gy�rgy esztergomi �rsek (r�gebben udvar h�)

          –Zr�nyi P�ter horv�t b�n – XIV. Lajoshoz fordult seg�ts�g�rt

Francia csapatok f�parancsnokaival t�rgyaltak.

Frangep�n Katalin (Zr�nyi feles�ge) Velenc�ben szervezkedett tov�bb

Nem maradt �rv a Habsburg h�s�g mellett.

1.2 Zr�nyi Mikl�s hal�la

A cs�sz�r Zr�nyi Mikl�st B�csbe rendelte

          –nem tudni, hogy �sszef�gg�tt-e a franci�kkal val� szervezked�ssel

1664. nov. 18. Cs�ktornya mellett egy megsebes�tett vadkan �lte meg

Mer�nyletet gyan�tottak, de a b�csi udvarnak nem volt k�ze hozz�.

1.3 Rendi szervezked�s a Habsburgok ellen

A t�r�kkel szembeni tehetetlens�g miatt.

Wessel�nyi Ferenc n�dor vezet�s�vel.

Wessel�nyi hal�la ut�n Zr�nyi P�ter �s N�dasdy Ferenc �llt az �l�re.

Kezdetben a franci�k, k�s�bb a szult�n seg�ts�g�re sz�m�tottak.

Magyarorsz�g erd�lyi t�pus� beh�dol�s�t tervezt�k

t�r�kt�l val� k�lpolitikai f�gg�s – szabad kir�lyv�laszt�s, lengyel mint�j� k�zt�rsas�g

1670 Zr�nyi P�ter b�zva a t�r�k t�mogat�s�ban sereget gy�jt�tt

          Nem bontakozhatott ki, a vezet�k megijedtek

          A fegyveres felkel�st n�h�ny h�t alatt levert�k

          kollekt�v megtorl�s

A szervezked�s t�bb volt elszigetelt f��ri �sszeesk�v�sn�l.

          – n�gy �ven �t b�tor�totta a hazai el�gedetlenked�ket.

1.4 Megtorl�s

I. Lip�t az alkotm�ny elj�tsz�sa c�m�n ny�lt abszolutizmust vezetett be.

Felf�ggesztett�k: orsz�ggy�l�s, n�dori hivatal

Pozsonyban korm�nyz�s�got szerveztek.

A v�gv�ri katon�k k�tharmad�t elbocs�tott�k.

A katonas�g ell�t�s�nak terh�t a jobb�gyokra h�r�tott�k.

N�velt�k az �llami ad�t.

Elt�r�lt�k a protest�nsok vall�sszabads�g�t.

          –protest�ns lelk�szeket adtak el g�lyarabnak – k�s�bb kiszabadultak

          a szabadul�s Lip�t sz�m�ra tekint�lyveszt�ssel j�rt

2. A Th�k�ly f�le felkel�s

2.1 A kuruc mozgalom kezdete

A Wessel�nyi mozgalom t�l�l�i k�z�l sokan Erd�lybe menek�ltek.

Hontalans�gba szorult nemesek, elbocs�tott v�gv�riak, �ld�z�tt protest�nsok, sz�k�tt jobb�gyok – bujdos�k – �k alkott�k a f�ggetlens�gi mozgalom b�zis�t

1678 Th�k�ly Imre [1657-1705] �llt a mozgalom �l�re.

2.2 A harcok sikere

1678-ban r�vid id� alatt elfoglalt�k a felvid�ki b�nyav�rosokat.

Zr�nyi Ilon�val k�t�tt h�zass�ga folyt�n Th�k�lyre sz�llt a R�k�czi-vagyon

(Zr�nyi Ilona I. R�k�czi Ferenc �zvegye)

A szult�n ad� fej�ben Magyarorsz�g uralkod�j�nak ki�ltotta ki.

Th�k�ly Fels�-Magyarorsz�g fejedelm�nek c�mezte mag�t.

Megpr�b�lt francia �s lengyel sz�vets�geseket szerezni.

T�rgyal�sok a Habsburgokkal – eredm�nytelen

Sorsa a hanyatl� t�r�k hatalomhoz k�t�d�tt.

2.3 Soproni orsz�ggy�l�s

1681-re I. Lip�t lemondott az abszolutizmusr�l

          Soproni orsz�ggy�l�s:

          –Vissza�ll�tott�k a rendi alkotm�nyt, n�dort v�lasztottak

          –Enged�lyezt�k a protest�nsok szabad vall�sgyakorl�s�t

2.4 �j t�r�k hadj�rat

1683 Kara Musztafa vezet�s�vel

A cs�sz�riak Magyarorsz�got feladva B�cs v�delm�re siettek

Th�k�ly a Duna bal partj�n k�vette a t�r�k sereget

2.5 Th�k�ly felkel�s�nek buk�sa

1685 a v�radi pasa rabl�ncon N�ndorfeh�rv�rra vitette – f�lre�rtve �t

1690-ben visszat�rhetett Erd�lybe

Sereg�vel megverte a cs�sz�r er�it – k�t h�nap m�lva a Balk�nra szorult

A karl�cai b�ke ut�n Nikod�mi�ba sz�m�zt�k

Feles�ge (Zr�nyi Ilona) a harcok alatt Munk�cs v�r�t v�dte – fel kellett adnia

K�t gyerek�t (Julianna, Ferenc) a cs�sz�r gy�ms�g al� vette Þ B�cs

1703 Zr�nyi Ilona hal�la

1705 Th�k�ly Imre hal�la