A Thököly féle felkelés

1. Rendi szervezkedés

1.1 A vasvári béke következményei [1664]

Országos felháborodás forrása

elégedetlenkedők:

          –Lippay György esztergomi érsek (régebben udvar hű)

          –Zrínyi Péter horvát bán – XIV. Lajoshoz fordult segítségért

Francia csapatok főparancsnokaival tárgyaltak.

Frangepán Katalin (Zrínyi felesége) Velencében szervezkedett tovább

Nem maradt érv a Habsburg hűség mellett.

1.2 Zrínyi Miklós halála

A császár Zrínyi Miklóst Bécsbe rendelte

          –nem tudni, hogy összefüggött-e a franciákkal való szervezkedéssel

1664. nov. 18. Csáktornya mellett egy megsebesített vadkan ölte meg

Merényletet gyanítottak, de a bécsi udvarnak nem volt köze hozzá.

1.3 Rendi szervezkedés a Habsburgok ellen

A törökkel szembeni tehetetlenség miatt.

Wesselényi Ferenc nádor vezetésével.

Wesselényi halála után Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc állt az élére.

Kezdetben a franciák, később a szultán segítségére számítottak.

Magyarország erdélyi típusú behódolását tervezték

töröktől való külpolitikai függés – szabad királyválasztás, lengyel mintájú köztársaság

1670 Zrínyi Péter bízva a török támogatásában sereget gyűjtött

          Nem bontakozhatott ki, a vezetők megijedtek

          A fegyveres felkelést néhány hét alatt leverték

          kollektív megtorlás

A szervezkedés több volt elszigetelt főúri összeesküvésnél.

          – négy éven át bátorította a hazai elégedetlenkedőket.

1.4 Megtorlás

I. Lipót az alkotmány eljátszása címén nyílt abszolutizmust vezetett be.

Felfüggesztették: országgyűlés, nádori hivatal

Pozsonyban kormányzóságot szerveztek.

A végvári katonák kétharmadát elbocsátották.

A katonaság ellátásának terhét a jobbágyokra hárították.

Növelték az állami adót.

Eltörölték a protestánsok vallásszabadságát.

          –protestáns lelkészeket adtak el gályarabnak – később kiszabadultak

          a szabadulás Lipót számára tekintélyvesztéssel járt

2. A Thököly féle felkelés

2.1 A kuruc mozgalom kezdete

A Wesselényi mozgalom túlélői közül sokan Erdélybe menekültek.

Hontalanságba szorult nemesek, elbocsátott végváriak, üldözött protestánsok, szökött jobbágyok – bujdosók – ők alkották a függetlenségi mozgalom bázisát

1678 Thököly Imre [1657-1705] állt a mozgalom élére.

2.2 A harcok sikere

1678-ban rövid idő alatt elfoglalták a felvidéki bányavárosokat.

Zrínyi Ilonával kötött házassága folytán Thökölyre szállt a Rákóczi-vagyon

(Zrínyi Ilona I. Rákóczi Ferenc özvegye)

A szultán adó fejében Magyarország uralkodójának kiáltotta ki.

Thököly Felső-Magyarország fejedelmének címezte magát.

Megpróbált francia és lengyel szövetségeseket szerezni.

Tárgyalások a Habsburgokkal – eredménytelen

Sorsa a hanyatló török hatalomhoz kötődött.

2.3 Soproni országgyűlés

1681-re I. Lipót lemondott az abszolutizmusról

          Soproni országgyűlés:

          –Visszaállították a rendi alkotmányt, nádort választottak

          –Engedélyezték a protestánsok szabad vallásgyakorlását

2.4 Új török hadjárat

1683 Kara Musztafa vezetésével

A császáriak Magyarországot feladva Bécs védelmére siettek

Thököly a Duna bal partján követte a török sereget

2.5 Thököly felkelésének bukása

1685 a váradi pasa rabláncon Nándorfehérvárra vitette – félreértve őt

1690-ben visszatérhetett Erdélybe

Seregével megverte a császár erőit – két hónap múlva a Balkánra szorult

A karlócai béke után Nikodémiába száműzték

Felesége (Zrínyi Ilona) a harcok alatt Munkács várát védte – fel kellett adnia

Két gyerekét (Julianna, Ferenc) a császár gyámság alá vette Þ Bécs

1703 Zrínyi Ilona halála

1705 Thököly Imre halála