A kiegyez�s, el�zm�nyei �s �rt�kel�se

1. El�zm�nyek

1.1 F�deralizmus vagy centraliz�ci�

F�deralisztikus �tszervez�s h�vei:

(az egyes tartom�nyoknak rendi jelleg� �nkorm�nyzata lett volna)

          – udvarh� f�rendiek

          – Windisgr�tz – a jogaikba visszahelyezett arisztokr�cia ellens�lyozza a

                                  forradalmi er�ket.

Centraliz�ci� h�vei:

(Azonos m�don korm�nyzott, n�met �llamnyelv� birodalom)

          – tiszti-�llamhivatalnoki r�tegek (nemzeti jelleget n�lk�l�z�k)

          – osztr�k-n�met nagypolg�rs�g Þ a piacon vezet� szerepre sz�m�tottak

          – Schwarzenberg

1.2 �j rend

1848-t�l Schwarzenberg minisztereln�k Þ kulcspoz�ci�k a h�vei�

Az �j rendszer polg�r ellenes, eltiporta a szabads�gjogokat.

A t�k�s �talakul�st el�re mozd�totta Þ a birodalom er�s�t�se �rdek�ben

1.3 Az �j rend Magyarorsz�gon

1850 Haynau r�muralm�nak v�ge – nemzetk�zi f�lh�borod�s, saj�t t�rekv�sek miatt

�j diktat�ra: B�csb�l ir�ny�tott Bach-rendszer (Alexander von Bach)

A korona orsz�gait egys�ges, auton�mi�t n�lk�l�z� k�zigazgat�si egys�gk�nt kezelte.

Magyarorsz�got megnyirb�lt�k:

          – Erd�ly, Horv�torsz�g k�l�n maradt

          – Szerb Vajdas�g – d�li ter�letek

          – A marad�kot �t ker�letre osztott�k

Megyei �nkorm�nyzat megsz�nt.

Az 1770-es v�mhat�rokat elt�r�lt�k, de bevezett�k az osztr�k ad�rendszert.

Osztr�k polg�ri- �s b�ntet�-t�rv�nyk�nyv

Egys�ges k�zoktat�s – katolikus egyh�z maxim�lis befoly�s�nak biztos�t�sa

A k�z�piskol�k sz�m�t Magyarorsz�gon cs�kkentett�k.

Ny�lt germaniz�l�s Þ a magyarokat �s a t�bbi nemzetis�get is s�jtotta.

A hadsereg ar�nytalanul nagy r�sze �llom�sozott az orsz�gban.

Titkos rend�rs�g, csend�rs�g

Bach-husz�rok: hivatalnokok hada – el��rt �lt�z�k

Az 1948-as jobb�gyfelszabad�t�st nem mert�k visszacsin�lni

          – a k�rp�tl�st ad� form�j�ban a lakoss�gra h�r�tott�k

1.4 Passz�v ellen�ll�s

M�rt�rok sorsa bizony�totta Þ a fegyveres harcnak nem kedveznek a viszonyok

Birtokos nemess�g – anyagilag s�lyos helyzet, de kitartott ’48 v�vm�nyai mellet.

          – Nem v�llaltak hivatali �s k�zszerepl�st,

          – nem ad�ztak, kij�tszott�k a rendeleteket

De�k Ferenc [1803-1876] – a passz�v ellen�ll�s jelk�pe lett.

1.5 Az emigr�ci�

A szabads�gharc politikai vezet�inek t�bbs�ge k�lf�ldre menek�lt.

          – az abszolutizmus nem tudta a munk�j�t befejezni

Kossuth Lajos – a vil�g nagy r�sz�t bej�rta, besz�deket mondott

A passzivit�st val�j�ban az emigr�ci� tette fenyeget�v� �s viszont.

A Kossuth-emigr�ci� fegyveres k�sz�l�d�s�nek a n�ma �s ellen�ll� orsz�g adta a h�tteret.

2. Lehets�ges megold�sok

2.1 Fegyveres f�lszabad�t�s

Bels� bajokkal k�szk�d� Ausztria – maga ment a bajok el�

Olasz h�bor�k – gy�zelmet v�rtak

          – a h�bor� villanyozta az emigr�ci�t is

Magyar Nemzeti Igazgat�s�g – Klapka, Teleki L�szl�, Kossuth

          – Rom�nia, Szerbia t�mogatta

Cavour v�gs� csap�st akart m�rni Ausztri�ra.

Kossuth angliai besz�deivel megszerezte az angol korm�ny semlegess�gi �g�ret�t.

III. Nap�leonra sz�m�tottak

Kossuth: Magyarorsz�gon csak akkor lehet f�lkel�s, ha m�r ott vannak a francia csapatok.

III. Nap�leon Solferin� ut�n azonnal fegyversz�netet k�t�tt.