7. FEJEZET

SZAKÍTÁS

-     Ron! Mi a baj?

-     Hermione, én nem bírom tovább, én szer…

-     Ezt beszéljük meg később! KÉRLEK!!!!

-     Na jó!

-     Hermione, nem jössz? Ron, mit akarsz? És miért fogod Hermi karját?

-     De megyek. Szia!

-     Sziasztok! – mondta csalódottan Fred.

-     Miért fogta a karodat?

-     Ó, csak beszélni akart velem.

*

Nem esett jól, hogy Hermione csak úgy otthagyott a Nagyterem ajtajában.

Szomorúan indultam el Bájitaltanra, ahol Piton ma is hozta a formáját. Tőlem 40 pontot vont le, Hermitől 25-öt.

Nagyon nem indult jól a nap. Remélem nem nyomja rá a hangulatát az esti találkánkra.

Addig is elviselem Pitont és a többieket. Óra után nem láttam Hermit,, nagyon gyorsan ment el.

Ebédnél találkoztam Hermionéval és Freddel. Olyan boldogok voltak együtt, de emiatt nem voltam szomorú, hanem azért, mert Fred Hermione derekán pihentette a kezét.

Legszívesebben odamentem volna hozzá és szétvertem volna.

De nem akartam, mert megbeszéltük és nem akartam csalódást okozni. Ezért inkább csak tűrtem.

Egész délután nem láttam őt, így nem tudtam koncentrálni, ezért majdnem büntetőmunkát kaptam. Már nagyon vártam az estét.

10 órakor vártam Hermionét a klubhelységben, viszont sehol sem volt. Fél 11-kor már nagyon ideges voltam, mikor belépett a klubhelységbe Freddel együtt.

Nagyon-nagyon dühös lettem.

Mikor látta, hogy milyen dühös vagyok, gyorsan elbúcsúzottFredtől és leült mellém

-     Hol voltatok?

-     Ó, csak kint a tóparton beszélgettünk

-     Értem, és miről?

-     Ez teljesen magánjellegű, sajnálom.

-     Persze, persze

-     Kérlek Ron, megígérted

-     De hát te kezdted!

-     Én?? Mégis mivel? Mondd meg! Azzal, hogy nem mondom el Fred magánéletét?

-     De hiszen beléd szerelmes, te vagy a magánélete! – ezt már ordítottam.

-     Nem bízol meg bennem? Szerinted mit csináltunk kint?

-     Hát talán csókolóztatok, vagy ki tudja?

-     Hát így állunk? Szóval nem bízol meg bennem?

Hermione megpróbálta visszatartani a könnyeit, de nem nagyon sikerült. Annyira dühös voltam, hogy nem érdekelt már.

-     Nem!

-     CSATT! Csalódtam benned, ezt sose bocsátom meg neked!

Azzal sírva felrohant szobájába és becsapta az ajtót. Nagyon szomorú voltam, mivel valószínűleg most vesztettem el életem szerelmét. Ezt sosem bocsátom meg magamnak.

*

Sírva rohantam fel a szobámba, ahol ott voltak a lányok. Eldőltem az ágyra és hangosan zokogtam.

-     Hermione, mi a baj? – kérdezte Parvati.

-     Sza- szakítottunk!

-     Mit csinált veled az a szemét Fred?

-     Tessék??

Teljesen ledöbbentem. Én és Fred?

-     Te és Fred.

-     Dehogy is? Nem vele jártam.

-     NEM?? Hát kivel?

-     Ezt nem mondom el, pedig már vége és nagyon fáj.

-     Értettük, majd később Úgy jó lesz?

-     Igen.

-     Most aludjál, rendben?

-     Jó.

Pár perc múlva már aludtam is. Magányosan, boldogtalanul.