cimbiportal
Men
 
Vide
 
Avril lavigne - Together
 
Cimbi knyvespolca
 
Cimbi fikja
 
Sarah Mlyowski
 
Vasrnapi iskola nem csak gyerekeknek
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
 
Minden ami Harry Potter
 
Vendgknyv

 
Mindenfle boszorknysgok
 
Ajnl

 

 
Vrakozs

 

 
Idzet

"Boldog akarsz lenni? Akkor hrom dolgot tegyl: lgy azokkal, akik megmosolyogtatnak, nevess annyiszor, ahnyszor csak levegt veszel, s szeress addig, amg csak lsz."

 
Kedvencek
 
Szavazs
;)
Szerinted melyik a legszebb magyar sz?

szeretet
szintesg
knny
hall
szerelem
srs
boldogsg
tisztasg
llek
egybb (a trsalgba vagy a chatra tudod megrni)
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Matek puskk
Matek puskk : Matek ttelek (1-9 ttel)

Matek ttelek (1-9 ttel)

Dni  2008.02.05. 17:12

Szmfajtk, szmrendszerek, a szmok felosztsa, szmtani alapmveletek, oszthatsg, trzs szm s sszetett szm, kznsges trtek, mveletek trtekkel.

    Matematikai ttelek (1-9 ttelek)

 

               1. ttel

A szmfajtk:

lland tovbbszmllssal keletkeztek a termszetes-szmok.

A termszetes-szmokban egy,kett,hrom,ngy,t,hat satbbi,vgtelen sok szm van.

A termszetes-szmok jelei a szmjegyek.

Kt fle szmjegy hasznlatos: a + az arabszmjegyek: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9.

 A rmai szmjegyek:i,v,x,l,c,d,m,=1 5 10 50 100 500 1000.

 

2. ttel

Szmrendszerek:

Mivel a termszetes szmsor vgtelen sok eleme van,ezrt olyan elrendezst kell alkalmazni,hogy kevs szmnvvel s szmjeggyel sok szmot kimondhassunk s lerhassunk.

A szmrendszert bizonyos szablyok szernt rendezett szmok alkotjk.

Ha a szmokat tizesvel,tz-tl tz egysget egy-tl egy nagyobb rend egysgbe foglaljuk,akkor szmrendszernket tizes szmrendszernek nevezzk,

Melynek alapszma a tz.

A tizes szmrendszerben jobbrl az els hejre rjuk az egyeseket ettl egy-egy hejjel balra a tizeseket,szzasokat satbbi.

gy a szmjegy heje kifejezi a szm helyi rtkt, a szmjegy alakja pedig jelzi a szm alakirtkt,amely megmutatja,hogy az illet egysgbl mennyit kell venni.      

pl:345,az ts t egyes,ngyes ngy tizest s hrmas hrom szzast jelent. 

Ha valamely rend egysg hinyzika lerand szmbl akkor annak hejre nullt runk. 

ltalnossgban msodik harmadik negyedik egsz szmok brmelyikt vlaszthatjuk egy szmrendszer alapjul. 

A tizess szmrendszerben az alapszm hatvnyainak sszegeknt rjuk le az adott szmot,pl605=6*10 a msodikon + 0*10az elsn+5*10a nulladikon,Ehhez hasonlan az alapul vlasztott szm hatvnyainak sszegeknt rhatjuk le az adott szmot. 

A legkevesebb szmjegyet a kettes szmrendszer ignyli,szmjegyei a 0 s az 1.

Pl:110 a msodikon kiejtse 1 1 0.

Pl:1* 2a msodikon +1 * 2az elsn +0*2 a nulladikon =6 a nulladikon.

A tizes rendszerbl a kettesbe val trst a kvetkez kppen vgezhetjk:osztjuk a adott szmot kettvel

s a maradkot lerjuk,a hnyadost ismt osztjuk kettvel s a maradkot az elz maradktl balra rjuk,ismt osztjuk a hnyadost,s gy fojtatjuk

amg hnyadosul egyet nem kapunk,amelyet az elz maradktl balra lerunk:Pl:61*10 6 /2 = 3 maradk 0

3 /2 =1 maradk 1 a maradkokat sorrendben balra haladva lerjuk,s el rjuk az utols hnyadost,az egy-et.

Teht 61*10 =110.

 

3. ttel

A szmok felosztsa:

A pozitv s a negatv szmok a nullval egytt az egsz szmok.

A trtszmokat kt egsz szm hnyadosaknt rtelmezzk(kivve a nullval val osztst):

35 satbbi.

A 10,100 satbbi,nevezj trteket tizedestrteknek nevezzk.

A pozitv s negatv egsz szmok,a pozitv s negatv trtek s a 0 racionlis szmokat alkotjk.

Az irracionlis szmok azok amelyek racionlis szmokkal nem fejezhetek ki pontosan,csak megkzeltleg.

Ilyenek a vgtelen,nem szakaszos tizedestrtek.

A racionlis s a vals szmokat alkotjt.

 

                  4. ttel

A szmtani alapmveletek:

sszeads:sszeadand +sszeadand egyenl sszeg,5+7 =12.

az sszeg fggetlen az sszeads sorrendjtl,7+5 =12.     

Ez a felcserlsi (kommutatv) trvny.

Kivons:Kissebbtend kivonand= klnbsg:12-5=7.

szorzs:Szorzand szorozva szorzval =szorzat:4*5=20.

Kommutatv mvelet:5*4=20.

Oszts:Osztand / oszt=hnyados:20/4=5.

 

                  5. ttel

A ngy alapmvelet sorrendje:

Ha sszeads s kivons kvetkezik egyms utn,akkor a sorrend tetszleges.

Az oszts vagy szorzs s a kivons vagy sszeads esetben az oszts vagy a szorzs az elsdleges.

Az oszts s a szorzs esetben zrjellel kell a sorrendet jelezni:(6/3)*2=4,6/(3*2)=1.  

Bonyolultabb kifejezseknl elszr a zrjelben lv kifejezseket vgezzk el,a zrjelen bell elszr a szorzst s az osztst szmtjuk ki:3*(20-5*2)=3*(20-10)=3*10=30.  

           

               6. ttel

Oszthatsg:

Egy szm oszti azok a szmok,amelyek maradk nlkl megvannak benne.

Minden szm oszthat egyel s nmagval,de ezeket nem tekintjk valdi osztnak.

Pl:15 nek valdi oszti az 5 s a 3.

Kettvel oszthatk azok a szmok melyeknl az egyesek hejn pros szm vagy 0 ll.

Hrommal az a szm oszthat,amelynek szmjegyeinek sszege hrommal oszthat.

Pl:111 1+1+1=3 111 /3 =37.

Nggyel az a szm oszthat, melynek utols kt szmjegybl ll szm oszthat nggyel:Pl:312 oszthat nggyel,mert 12 is oszthat,312/4=78.

ttel oszthatk az tre vagy nullra vgzd szmok.

Hattal mindazon pros szm oszthat amely hrommal oszthat.

Pl:222 2+2+2=6,a hat oszthat hrommal,s pros,teht oszthat hattal:222/6=37.

Nyolcal azok a szmok oszthatk,amelyeknek utols hrom szmjegybl ll szm oszthat nyolcal.

Pl:2152 oszthat,mert 152 osztva 8 =19,2152/8=269.

Kilencel azok a szmok oszthatk,melyek szmjegyeinek sszege oszthat kilencel.

Pl:531 5+3+1=9,531 /9 =59.

   

                 7. ttel

Trzs szm s sszetett szm:

Azokat a szmokat,amelyeknek nincs valdi osztik trzs szmoknak vagy prm szmoknak,azokat pedig amelyeknek van,sszetett szmoknak nevezzk.

Az egyet nem soroljuk sem a trzs szmok,sem az sszetett szmok kz.

Az sszetett szm sszes osztinak meghatrozst elsegti a trzstnyezkre bonts.

Ez gy trtnik,hogy az adott szmot elosztjuk a legkissebb trzs szmmal, amelyikkel a szm oszthat.

Pl:8/2=4,a hnyadost vagyis a ngyet ismt elosztjuk a benne tallhat legkisebb trzs szmmal,4/2 =2 a hnyadost ismt elosztjuk,ebben az esetben kettvel,2/2=1.  

Az gy kapott trzs szmok az adott szm trzstnyezi:8=2*2*2=2 a harmadikon.

Pl:63 legkisebb valdi osztja a 3,63/3=21 21nek legkisebb valdi osztja ismt a 3,21 /3=7,7nek az osztja7,7/7=1.

Teht 63 trzstnyezs alakja 3*3*7=3a msodikon *7.

Legynagyobb kzs oszt:az a legnagyobb szm,amely kt vagy tbb adott szm mindegyikben maradk nlkl megvan.

Jele:lnko,Pl:18 s 30 legnagyobb kzs osztja 6.

Tbb szm legnagyobb kzs osztjt gy kapjuk meg,hogy a szmokat trzstnyezikre bontjuk,s a kzs trzstnyezket az elfordul legkisebb hatvnykitevvel vve sszeszorozzuk.

Pl:54,45s 63 legnagyobb kzs osztja:54=2*3*3*3=2*3a harmadikon,45=3a msodikon*5 63=3a msodikon *7,akzs tnyezk a 3,a legkisebb hatvnykitevvel:3 a msodikon,teht a 3 szm legnagyobb kzs osztja 9.

Legkisebb kzs tbbszrs:Az a legkisebb szm,amelyben kt vagy tbb adott szm maradk nlkl megvan.

Jele:lkkt.

Pl:18 s 30 legkisebb kzs tbbszrse 90.

Legkisebb kzs tbszrs meghatrozsa gy trtnik hogy az adott szmok sszes trzstnyezit az elfordul legnagyobb hatvnykitevvel vve sszeszorozzuk. 

Pl:18=2*3a msodikon,30=2*3*5,a klnbz trzs tnyezk 2 3 s 5, a legnagyobb hatvnykitevvel:2*3 amsodikon*5=90. 

 

                  8. ttel

Kznsges trtek:

Ha az egszet tbb egyenl rszre osztjuk,trtet kapunk.

Pl:a 4kilenced trtszm azt jelenti,hogy a ngy egszet 9 egyenl rszre kell osztani,

vagy hogy az egszet9 rszre kell osztani,s ebbl kell venni 4 rszt.

Az osztandt (4)szmllnak,az osztt(9)neveznek,az oszts jelt trtvonalnak nevezzk.

Azt a trt szmot,amelynek szmllja kisebb,mint a nevezje valdi trtnek nevezzk:

25.4 a valdi trt rtke kisebb egynl.

Ha a trt szmllja nagyobb,mint nevezje,ltrtnek nevezzk.

rtke nagyobb vagy egyenl egyel:4negyed,6harmad satbbi.

Ha az ltrt szmllja nem oszthat maradk nlkl a nevezvel,akkor az egsz szmon kvl trtrsz is marad,ez a vegyestrt.

Pl:7negyed=1 3negyed.

A trt rtke nem vltozik,ha mind a szmllt mind a nevezt ugyan azzal a szmmal megszorozzuk.

Ez az eljrs a  trtbvtse:2negyed=4nyolcad.

A trt rtke nem vltozik ha mind a szmllt,mind a nevezt ugyanazzal a szmmal elosztjuk.

Ez a trt egyszerstse:12tizennegyed=6heted

.

                    9. ttel

Mveletek trtekkel:

Kt egyenl nevezj trt szm kzl az a nagyobb,amelynek szmllja nagyobb.

Pl:3tized < 7tized.

Kt egyenl szmllj trtszm kzl az a nagyobb,amelyiknek a nevezje kisebb.

Pl:3td<3negyed.

Klnbz szmllj s nevezj trteket gy hasonltunk ssze,hogy elbb kzsnevezre hozzuk.

Kzsnevez a nevezk legkisebb kzs tbbszrse.

Ezt kveten ahnyszorosra nvekedett a trt nevezje,annyiszorosra kell nvelni a trt szmlljt.

Pl:2harmad s 4td kzs nevezjk a 15,az els trtben a nevez tszrsre nvekedett,teht a szmlljt is ttel szorozzuk,a msodiknl hromszorosra ntt a nevez teht a szmllt hrommal szorozzuk:

10tizentd s 12tizentd.

Trteket gy adunk ssze,hogy ha szksges kzsnevezre hozzuk,s a szmllikat sszeadjuk,s a nevezt vltozatlanul lerjuk.

Pl:1ketted +3negyed =2negyed +3negyed=5negyed.

A kivons hasonlkppen trtnik,termszetesen a szmllkat kivonjuk egymsbl.

Trt szmot egsz szmmal gyszorzunk,hogy vagy a szmllt szorozzuk az egsszel,s a nevezt vltozatlanul hagyjuk,vagy a nevezt osztjuk az egsszel,ha maradk nlkl oszthat s a szmllt vltozatlanul hagyjuk.

Pl:8tizentd *5=40tizentd =2 2harmad,vagy 8tizentd*5 =8harmad=2 2harmad.

Trt szmot egsz szmmal gy osztunk,hogy vagy a nevezt osztjuk az egsz szmmal,s a szmllt vltozatlanul hagyjuk,vagy a szmllt elosztjuk az egsz szmmal,ha maradk nlkl oszthat,s a nevezt vltozatlanul hagyjuk.

Pl:4td /2 =4tized=2td,vagy 4td /2=2td.

Trt szmot trt szmmal gy szorzunk,hogy a szmllt a szmllval,a nevezt a nevezvel sszeszorozzuk.

Pl:3td *4kilenced=12negyventd=4huszontd.

Trtszmot trtszmmal gy osztunk,hogy az osztandt az oszt reciprok (fordtott) rtkvel szorozzuk.

Pl:3hatod/2negyed=3hatod*4ketted=12tizenketted=1 egsz.

Egsz szmot trt szmmal gy osztunk,hogy az oszt reciprokrtkvel szorozzuk az egsz szmot.

Pl:24 /3td=24*5harmad=120harmad=40.

Vegyes szmmal vgzend mveletnl a vegyes szmot ltrt alaktjuk.

Pl:3 2td*3negyed=17td*3negyed=51huszad=2 11huszad.

 

 

 

 

 

 

 

 
Hello boys and girls!!!
 
Hnap tmja
 
Nvnapok

 
Twilight
 
Naptr s ra
 
Kpecske
 
Mindenfle okossgok
 
Minden htre egy ige

"Nem az a fontos, hogy meddig lnk, Hogy meddig lobog vrnk, Hogy cskot meddig krnk s adunk, Hanem az, hogy volt egy napunk, Amirt rdemes volt lni..."

 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Puskk
 
 
Haszons oldalak
 
Szerinted...
;)
Melyik lennl szivesebben?

Vrfarkas ( Jacob)
Vmpir ( Edward)
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Enyien vagyunk!
Induls: 2007-08-03
 
Hrlevl
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
nnepek
 
effekt
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!