A közlésfolyamat funkciói és tényezői

Közlésfolyamat (kommunikáció):

Bármely jelrendszernek – mindenekelőtt a nyelvnek – az emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása.

Információ:

Egyoldalú tájékoztatás ill. tájékozódás.

A közlésfolyamat funkciói:

·  Tájékoztatás: a valóságra vonatkozó ismeretek tárolása, vélemény közlése, gondolatok formába öntése.

·  Kifejezés: belső tartalom, általában érzelem kifejezése.

·  Felhívás: Kérést, kívánságot, felszólítást fogalmaz meg, elsősorban tehát a hallgatóra irányul, az ő befolyásolását szolgálja.

Nem elszigetelten, hanem keveredve jelennek meg. Az arány alapján lehet eldönteni, hogy melyikről van szó.

·  Kapcsolat fenntartása: pl.: Érted? Figyelsz?

·  Értelmező szerep: Magára a nyelvi megformálásra teszünk fel kérdéseket, pl. egy nem jól hallott, nem értett szó miatt.

·  Esztétikai szerep: Főleg a szépirodalom. Fontos szerephez jut az üzenet nyelve. Magára a nyelvi megoldásra irányítja a befogadó figyelmét, gazdagabbá teszi a közlést.

A közlésfolyamat tényezői

Beszélő: elgondolja, megformálja és kimondja gondolatait.

Hallgató: észleli, felfogja és értelmezi a hallottakat.

Mindkét fél részéről alkotó folyamat.

Alapkövetelmény:

·  Mindkét fél által ismert nyelv. (Nyelv szót tágabb értelemben kell érteni, gesztusok, szakszavak, stb.)

·  A valóság egy része, mely legalább részben ismert mindkét fél előtt.

Csatorna:

A kapcsolattartás valamilyen közege, pl. a hanghullámokat közvetítő levegő, telefonvonalak, nyomtatott könyv.

Egyszerre több is működhet.

Beszédhelyzet: A beszélők között kialakult pillanatnyi viszonyok.

Üzenet: Valaki elmondta és valaki megértette. Nem csak nyelvi eszközök hordozhatják.

A közlésfolyamat nem nyelvi kifejezőeszközei: a gesztusnyelv

Mondanivalót kíséri:     – gesztikuláció,

                            – mimika,

                            – testtartás.

Gesztusnyelv lehet:       – ösztönös (félelem hátráló mozdulata, nevetés, sírás),

                            – tanult (igenlés és tagadás fejmozdulata).

Meghatározza:  – társadalmi szokások,

                     – beszédhelyzet.

A gesztusnyelv szerepe:       – tájékoztatják a hallgatót a beszélő érzelmi állapotáról,

                                    – felerősíti a szavakat, mondatokat,

                                    – megkérdőjelezheti a megnyilatkozás őszinteségét,

            – helyettesíti a szavakat.