|
A mondat és a szöveg
Déni 2008.02.06. 18:52
A mondat és a szöveg
A mondat
1. A mondat meghatározása: a beszéd legkisebb olyan egysége, amely egy gondolatot fejez ki. Többnyire egy nagyobb egység, a szöveg része.
2. A mondat jelentésének több rétege lehet:
-a, elsődleges jelentés: a mondat szavainak jelentése
-b, másodlagos jelentés: a beszédhelyzettől, a beszélő szándékától módosult jelentés
3. A mondat jellegzetes tulajdonsága a szerkesztettsége. A mondat szerkesztettség szempontjából lehet:
---tagolt-------tagolatlan
szerkezetileg teljes--szerkezetileg hiányos--hiányzik az alany és az
- tőmondat---hiányzik az alany vagy--állítmány és nem is
- bővített mondat--az állítmány, de mind---érthető oda
- összetett mondat--kettő odaérthető---/pl. Jaj!; Tanár úr!/
----/pl. párbeszédben/
A tőmondatban csak alany és állítmány van (ez nem mindig két szót jelent!).
A bővített mondatban az alanyon és az állítmányon kívül más bővítmények is kerülnek a mondatba (tárgy, határozó, jelző).
Az összetett mondat két vagy több mondat összetétele:
-- mellérendelő: két teljes értékű mondat, melyek között tartalmi kapcsolat van
-- alárendelő: a mellékmondat a főmondat hiányzó mondatrészét fejezi ki (annyi fajta, ahány mondatrész)
4. A mondat modalitása: a beszélőnek a valósághoz való viszonya és szándéka erősen hat a mondatok nyelvi megformálásának módjára, az ezen alapuló eltérő kifejezésmódot nevezzük a mondat modalitásának. Fajtái: kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító.
5. A mondat szintjei:
Szintagma: egymással nyelvtanilag meghatározott viszonyban lévő szavak, szószerkezetek kapcsolata. Fajtái:
-- hozzárendelő szintagma: AŰÁ
-- alárendelő szintagma: a szintek közötti alárendelt viszony; tárgyas, jelzős, -határozós kapcsolat. Az alaptagot bővíti, árnyalja a meghatározó tag.
-- mellérendelő szintagma: azonos mondatrészek, melyek azonos -alaptaghoz kapcsolódnak.
-- ál szintagma: névelős, névutós szerkezet, igekötők, néha létige.
-- állandósult szintagma: szó értékű nyelvi elemek.
6. A téma és a réma
Téma: a közlésfolyamatban a már ismert közléselemet tartalmazza.
Réma: az új közléselem, az új tartalom a közlésfolyamatban.
A szöveg
1. A szöveg meghatározása: a szöveg a mondatnál magasabb szintű nyelvi egység; egymással összefüggő mondatokból áll, jellemzője a szerkesztettség.
2. A szöveg megértését befolyásolja:
-- a szövegösszefüggés (kontextus) — ez a nyelvi elemek összefüggés-hálózata
-- a beszédhelyzet: az a helyzet, melyben a beszéd létrejön
A szövegösszefüggés logikai összefüggést és nyelvtani kapcsolatot is jelent.
3. A mondanivalónkat nagyobb egységenként tervezzük meg. Ezek az egységek kisebb részekre tagolódnak. A nagyobb egység lehet: bekezdés, egy egész szöveg; kisebb egységek a mondatok.
4. A szövegben a mondatokat összetartóerő (kohézió) tartja össze.
A kohéziót biztosítja:-- a jelentés összefüggése
-- tartalmi, logikai kapcsolat
-- szerkezeti összekapcsoltság
5. A jelentés szintű kapcsolatok teremtésének leggyakoribb eszközei:
-- teljesen vagy részben ismétlődő szavak, szószerkezetek
-- az azonos valóságdarabra vonatkozó különböző szavak, szószerkezetek (rokon értelmű szavak)
-- a szavak és szószerkezetek jelentése között lehetséges sokféle egyéb viszony: párhuzam, ellentét, rész-egész, ok-okozat
-- a mondatok logikai-tartalmi elrendezése
6. Nyelvtani kapcsolóelemek:-- kötőszók (mondatok között)
-- rámutatószók (névmások, határozószók)
-- egyéb nyelvtani viszonyítóelemek (pl. igeragozás, birtokviszony kifejezése, középfok jele és a toldalékok)
Szerepük: összekapcsolják a szöveg mondatait, előre- és visszautalást jelentenek.
Jelzésük:- (előre- és visszautaló névmás)
- (kötőszók)
------ (határozószó jele)
-O (előre- és visszautaló toldalék)
-Ö odaérthető kötőszók (kapcsolatos, ellentétes, magyarázó, következtető)
7. A szöveg szerkezetében fontos szerepe van az új és régi közléselemek arányának. A szövegnek mindig csak annyi új közléselemet szabad tartalmaznia, amennyi a megértést nem gátolja.
A szövegben fontos a mondatok elhelyezkedése, illetve a mondatokban a szavak sorrendje.
A bekezdés
1. A bekezdés hossza a szövegek gondolati egysége. Segíti a szöveg megértését, az összetartozó részek elkülönítését.
2. A bekezdés elsősorban írásos formában fordul elő — szóban hosszabb szünettel, hanglejtéssel érzékeltetjük a bekezdéseket.
3. A szövegben a bekezdések fejezeteket alkotnak, és ezekből a fejezetekből jön létre a teljes szöveg.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
