A n�vsz�k �s az igenevek

D�ni  2008.02.06. 18:54

Az ig�k kapcsolata az igenevekkel

Az ig�k �s a n�vsz�k k�zt �tmenetet k�peznek az igenevek. Ig�b?l sz�k�pz�ssel alkotjuk ?ket.

Fajt�i:  f?n�vi igen�v (besz�lni, aludni, f�radozni),
  mell�kn�vi igen�v   - folyamatos (olvas�, ny�l�),
      - befejezett (olvasott m?),
      - be�ll� (adand� alkalom),
  hat�roz�i igen�v (j�tszva, l�tva, t�rva)

Az igenevek mondatbeli szerepe: igei �s n�vsz�i tulajdons�gaik k�vetkezt�ben alkalmasak arra, hogy t�bbf�le mondatr�sz szerep�t bet�lts�k. �ltal�ban a n�vsz�i jelleg�knek megfelel? szerepet t�ltik be.

f?n�vi szerep
  -f?n�vi igen�v      Leggyakrabban:
 alany        (Doh�nyozni tilos!) a doh�nyz�s...
 t�rgy        (Enni k�rek) �telt...
 c�lhat�roz�       (Pihenni mentek a hegyekbe) pihen�s v�gett

mell�kn�vi szerep
  -mell�kn�vi igen�v
 min?s�gjelz?      (Sz�radt falevelek elhullanak.)
 n�vsz�i �ll�tm�ny   (M�r �rett a gy�m�lcs.)
 m�d- �s �llapothat�roz� (F�radtan �rt haza.)

hat�roz�i szerep
-hat�roz�i igen�v: igen er?s hat�roz�i jellege, ez�rt k�l�nf�le hat�roz� lehet a mondatban. (Hazat�rve azonnal munk�hoz l�tott.) F?leg m�d- �s �llapothat�roz�.
-f?n�vi igen�v: er?sen ?rzi igei jelleg�t. Ragozott alakj�ban szem�lyhez k�t�tt cselekv�st fejez ki (Nem szabad elk�snem.), ragozatlan alakban  jelent�se �ltal�nosabb (Nem szabad elk�sni.).
-mell�kn�vi igen�v: igei jelleg�re utal, hogy id?vonatkoz�st (jelen, m�lt, j�v?) hordoz. (Pl. A j�l tanul� gyereket dics�rik.) A mondat igei �ll�tm�nya jelen idej?. Ehhez az id?s�khoz viszony�tjuk a h�romfajta mell�kn�vi igen�v id?vonatkoz�s�t (egyidej?s�g, el?idej?s�g, ut�idej?s�g). Mindh�rom igen�vhez kapcsolhatunk  igek�t?t (bev�s�rolni, elf�radt, bez�rva).

A n�vsz�k

A n�vsz�k ragoz�si rendszer�be beletartozik valamennyi n�vsz� jellel ell�tott �s ragos alakja. Egy-egy jel vagy rag jellemz? valamelyik n�vsz�ra, de j�rulhat m�s n�vsz�khoz is.
 
1., A f?n�v jelei �s ragjai:

  -Jelek:
  -k: t�bbesjel (foly�k, erd?k)
  -i: a birtok t�bbes�nek jele (k�nyvei, h�zai)
  -m, -d, -a, -e, -ja, -je: birtokos szem�lyjel (egy birtokos)
  -nk, -unk, -�nk, -tok, -tek, -t�k, -uk, -�k, -juk, -j�k

  -Ragok: a f?n�vhez j�rul� ragok a sz�faj mondatbeli szerep�re utalnak.

  -A t�rgy ragja: -t (er?t, haz�t, gondolatot)

  -K�l�nf�le hat�roz�ragok:
    hely: -ba, -be, -ban, -ben, -t�l, -t?l, -b�l, -b?l, ... (szob�ban)
    id?: -kor, de sok helyhat�roz�rag kifejezhet id?viszonyt is (�r�ban)
    m�d, �llapot: -an, -en, -ul, -�l, -lag, -leg (ember�l)
    ok: -�rt, -t�l, -t?l, -ban, -ben (szorgalm��rt d�cs�rik)
    c�l: -�rt (a gy?zelem�rt k�zd)
    eszk�z: -val, -vel (tollal �r)
    t�r: -val, -vel, -stul, -st�l (sz�leivel ment el)
    eredet: -b�l, b?l, -t�l, -t?l, -r�l, -r?l (b�z�b�l ?rlik)
    eredm�ny: -v�, -v�, -ra, -re (lisztt� ?rlik)
    r�szes: -nak, -nek (a n�v�nynek sz�ks�ge van)
    �lland�: -ban, -ben, -n, -t�l, -t?l, -val, -vel (biztos a sikerben)
 
A birtokos jelz? ragja: -nak, -nek (a mondatnak a r�sze), gyakran ragtalan (a k�nyv lapja). T�bb birtokos egym�s ut�n �ll�sakor az utols� kap ragot (a k�nyv lapj�nak a sz�le).

2., A mell�kn�v jelei �s ragjai

  -Jelek: -bb a k�z�pfokoz�s jele (kisebb, hosszabb)
 
  -Ragok: -n, -an, -en,
          -lag, -leg a m�d- �s �llapothat�roz� ragja (olvashat�an)
          -val, -vel(pirossal �rj), az eszk�zhat�roz� �s t�rshat�roz� ragja
M�s ragok is j�rulhatnak a mell�knev�hez att�l f�gg?en, hogy milyen mondatr�sz szerep�t t�lti be. (tiszt�v�, j�b�l)

3., A sz�mn�v leggyakoribb ragja a -szor, -szer, -sz�r. E rag sz�mhat�roz�i szerep�re utal a mondatban (t�bbsz�r sz�ltam m�r). M�s ragok is j�rulhatnak a sz�mn�vhez att�l f�gg?en, hogy milyen mondatr�sz a mondatban. (sz�zban, kett?n�l t�bb, nyolcig tart).

4, A n�vm�sok is ragozhat�k. Ragozott alakjuk mondatbeli szerep�kre utal. (valakivel, h�nyszor?, egym�s�rt)