A névszók és az igenevek

Déni  2008.02.06. 18:54

Az igék kapcsolata az igenevekkel

Az igék és a névszók közt átmenetet képeznek az igenevek. Igéb?l szóképzéssel alkotjuk ?ket.

Fajtái:  f?névi igenév (beszélni, aludni, fáradozni),
  melléknévi igenév   - folyamatos (olvasó, nyíló),
      - befejezett (olvasott m?),
      - beálló (adandó alkalom),
  határozói igenév (játszva, látva, tárva)

Az igenevek mondatbeli szerepe: igei és névszói tulajdonságaik következtében alkalmasak arra, hogy többféle mondatrész szerepét betöltsék. Általában a névszói jellegüknek megfelel? szerepet töltik be.

f?névi szerep
  -f?névi igenév      Leggyakrabban:
 alany        (Dohányozni tilos!) a dohányzás...
 tárgy        (Enni kérek) ételt...
 célhatározó       (Pihenni mentek a hegyekbe) pihenés végett

melléknévi szerep
  -melléknévi igenév
 min?ségjelz?      (Száradt falevelek elhullanak.)
 névszói állítmány   (Már érett a gyümölcs.)
 mód- és állapothatározó (Fáradtan ért haza.)

határozói szerep
-határozói igenév: igen er?s határozói jellege, ezért különféle határozó lehet a mondatban. (Hazatérve azonnal munkához látott.) F?leg mód- és állapothatározó.
-f?névi igenév: er?sen ?rzi igei jellegét. Ragozott alakjában személyhez kötött cselekvést fejez ki (Nem szabad elkésnem.), ragozatlan alakban  jelentése általánosabb (Nem szabad elkésni.).
-melléknévi igenév: igei jellegére utal, hogy id?vonatkozást (jelen, múlt, jöv?) hordoz. (Pl. A jól tanuló gyereket dicsérik.) A mondat igei állítmánya jelen idej?. Ehhez az id?síkhoz viszonyítjuk a háromfajta melléknévi igenév id?vonatkozását (egyidej?ség, el?idej?ség, utóidej?ség). Mindhárom igenévhez kapcsolhatunk  igeköt?t (bevásárolni, elfáradt, bezárva).

A névszók

A névszók ragozási rendszerébe beletartozik valamennyi névszó jellel ellátott és ragos alakja. Egy-egy jel vagy rag jellemz? valamelyik névszóra, de járulhat más névszókhoz is.
 
1., A f?név jelei és ragjai:

  -Jelek:
  -k: többesjel (folyók, erd?k)
  -i: a birtok többesének jele (könyvei, házai)
  -m, -d, -a, -e, -ja, -je: birtokos személyjel (egy birtokos)
  -nk, -unk, -ünk, -tok, -tek, -tök, -uk, -ük, -juk, -jük

  -Ragok: a f?névhez járuló ragok a szófaj mondatbeli szerepére utalnak.

  -A tárgy ragja: -t (er?t, hazát, gondolatot)

  -Különféle határozóragok:
    hely: -ba, -be, -ban, -ben, -tól, -t?l, -ból, -b?l, ... (szobában)
    id?: -kor, de sok helyhatározórag kifejezhet id?viszonyt is (órában)
    mód, állapot: -an, -en, -ul, -ül, -lag, -leg (emberül)
    ok: -ért, -tól, -t?l, -ban, -ben (szorgalmáért dícsérik)
    cél: -ért (a gy?zelemért küzd)
    eszköz: -val, -vel (tollal ír)
    tár: -val, -vel, -stul, -stül (szüleivel ment el)
    eredet: -ból, b?l, -tól, -t?l, -ról, -r?l (búzából ?rlik)
    eredmény: -vá, -vé, -ra, -re (lisztté ?rlik)
    részes: -nak, -nek (a növénynek szüksége van)
    állandó: -ban, -ben, -n, -tól, -t?l, -val, -vel (biztos a sikerben)
 
A birtokos jelz? ragja: -nak, -nek (a mondatnak a része), gyakran ragtalan (a könyv lapja). Több birtokos egymás után állásakor az utolsó kap ragot (a könyv lapjának a széle).

2., A melléknév jelei és ragjai

  -Jelek: -bb a középfokozás jele (kisebb, hosszabb)
 
  -Ragok: -n, -an, -en,
          -lag, -leg a mód- és állapothatározó ragja (olvashatóan)
          -val, -vel(pirossal írj), az eszközhatározó és társhatározó ragja
Más ragok is járulhatnak a melléknevéhez attól függ?en, hogy milyen mondatrész szerepét tölti be. (tisztává, jóból)

3., A számnév leggyakoribb ragja a -szor, -szer, -ször. E rag számhatározói szerepére utal a mondatban (többször szóltam már). Más ragok is járulhatnak a számnévhez attól függ?en, hogy milyen mondatrész a mondatban. (százban, kett?nél több, nyolcig tart).

4, A névmások is ragozhatók. Ragozott alakjuk mondatbeli szerepükre utal. (valakivel, hányszor?, egymásért)