|
A szelemek
Dni 2008.02.06. 19:00
A szelemek
A szt? a sz els?dleges jelent?sgt hordozza. A szt? lehet egyszer? sz (alszik, asztal, klyha), vagy sszetett (szklb, kulcstart, szemveg).
Az sszetett sz rszekre bonthat. El?tagra s uttagra. Mindkett? kln is rtelmes, de egyberva ms jelents?.
Pl.: kis, ember - kisember
A szt?hz toldalkok jrulnak. El?szr a kpz?k, ez megvltoztatja a sz jelentst, nha a szfajt is.
Igb?l lehet kpezni igt. Pl.: lovas, olvasgat
Lehet nvszt. Pl.: olvas, olvasmny
Igb?l igenevet is kpezhetnk.
Nvszbl kpezhetnk nvszt. Pl.: hal, halsz
Nvszbl igt. Pl.: kalapcs, kalapl
A jel: mdostja a sz jelentst.
Az ighez igeid?jelek jrulnak (t, tt, ni, fog).
Igemdok jele:
- feltteles md: na, ne, n, n
- felszlt md: j, sziszeg?k kett?zve
Nvszkhoz jrul jelek:
- tbbes szm jele: k
- mellknv fokozsnak jele: bb, leg
A rag: A sz mondatbeli szerept segti.
ighez:
az alanyi s trgyas szemlyragok ragjait
nvszhoz:
- trgyrag: t
- hatrozragok: ban, ben, rl, r?l, val, vel
- birtokszemlyragok
A kt?hang: A toldalk kztt ejtsknnyt? magnhangz.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
