|
Évszámok, személyek, fofalmak
Déni 2008.02.06. 19:13
Évszámok
i.e. 753: Róma alapítása a monda szerint
i.e. 510 körül: az etruszk királyok elűzése
i.e. 494: kivonulás a Szent-hegyre
néptribunusok választása 2 db
i.e. 451: XII. táblás törvények
i.e. 445: érvényes házasság a patríciusok és plebejusok között
i.e. 443: cenzori intézmény (csak patríciusok)
i.e. 396: Veii elfoglalása, colonia Veii területén
i.e. 387: a kelta gallok megverik a római sereget Alliánál
i.e. 367: Licinius-féle földtörvény
i.e. 366: az egyik consul plebejus, praetori és aedilis curulisi intézmény felállítása
i.e. 343-290: samnisok elleni háborúk
i.e. 340-338: latin háborúk
i.e. 326: az adósrabszolgaság eltörlése
i.e. 300: minden papi hivatal megnyílik a plebejusok előtt
i.e. 287: eltörlik a népgyűlési határozatok szenátusi jóváhagyását
i.e. 280-272: tarentumi háborúk
i.e. 280: herakleai ütközet - Róma veresége Pürhosztól
i.e. 279: ausculumi ütközet - Róma veresége Pürhosztól
i.e. 275: Beneventum, Róma legyőzi Pürhoszt
i.e. 814 v. 825: Karthágó alapítása
i.e. 264-241: I. pun háború
i.e. 218-201: II. pun háború
i.e. 218: Ticinus folyó ütközet
i.e. 218: Trebia folyó
i.e. 217: Trasimenus-tó
i.e. 216: cannae-i csata
i.e. 202: Záma
i.e. 184: Hannibál halála
i.e. 149-146: III. pun háború
i.e. 168: püdnai-csata ŕ Makedónia veresége
i.e. 148: Makedónia provinciává szervezése
i.e. 146: a görög területek provinciává szervezése
Fogalmak
italicus: Itália indoeurópai nyelvet beszélő őslakosságának egyik csoportja, a latin,
az umber és a szabell népek gyűjtőneve
pater familias: a családtagok felett teljhatalommal rendelkező családfő
matrona: római családanya
patrícius: jó apától származó római előkelő, földbirtokosok, hadseregben lovaskatonák, a korai időszakban csak nekik van polgárjoguk
plebejus: tömeg, közrendű szabadok: parasztok, kézművesek, kereskedők, a hadseregben gyalogos katonák
cliens: "engedelmeskedők" a patríciusok kíséretét alkotó réteg a római társadalomban
szenátus: vének tanácsa Rómában, létszám 300, 600 majd 900 végül 1200 fő, állami vagyon ellenőrzése, külügyek irányítása, törvény-előkészítés, majd jóváhagyás, népgyűlési határozatok jóváhagyása 287-ig
lictor: a római királyság hatalmának jelképeit, a vesszőnyalábba dugott bárdot hordozó személyek
circus maximus: ovális alakú etruszk eredetű szórakozóhely, melyben kocsiversenyeket tartottak
cloaca maxima: a nagy csatorna Rómában, az etruszk kori Tiberis környéki mocsarak lecsapolásában volt fontos
consul: római köztársasági tisztviselő i.e. 510-től évente 2-2 fő, szenátus és népgyűlés összehívása, tárgyalásaik vezetése, hozott határozataik végrehajtása, bíráskodás, hadvezetés
tribus: kerület (4,20,35,) a plebejus népgyűlés alapja a Római köztársaságban
plebejus népgyűlés: comitia tributa, lakóhely szerinti, határozatait 287-től nem ellenőrzik
néptribunus: 494-től 2,4,10 fő plebejusok érdekeinek védelme, plebejus népgyűlés összehívása, szenátus ülésein való részvétel, vétójog, személyük szent és sérthetetlen (vétójog nem érvényesül a dictator és consul intézménye ellen) 1évre
XII. táblás törvények: i.e. 451-450 a régi római jogi elvek írásos formája, pl.: per rendtartás, gyámság, birtokjog, adásvétel, törvénykezés, hivatalos naptár, zálogjog
comitia curiata: nemzetiségi alapon létrejött népgyűlés, nemzetségeket érintő kérdésekben döntött
colonia: meghódított területeken, provinciákban alapított és benépesített római telep
municipium: önkormányzattal rendelkező város
divide et impera: "Oszd meg és uralkodj!" Róma külpolitikai elve és gyakorlata: a legyőzött és meghódított népekkel eltérő tartalmú békét kötött, hogy azok inkább egymás ellen forduljanak, és ne foghassanak össze Róma ellen
Licinius-féle földtörvény: i.e. 367-ben elfogadott törvény szerint az állami földekből 1 személy csak max. 500 jugerum nagyságút bérelhetett
szenátori rend: a római szenátorok leszármazottjai, a gazdasági és politikai hatalom birtokosai
classsis: vagyoni osztály Rómában a lakosságot 5classisba sorolták ami a katonáskodás alapja is lett
centuria: katonai század, i.e. 5.sz.-ban 193 volt Rómában
ager publicus: "állami föld" a hódítások során a megszerzett föld 1/3-a az államé lett, melyet bérelni lehetett
dictator: i.e.510-ben létrehozott, kizárólag rendkívüli veszély esetén működő magistratus Rómában, teljhatalommal rendelkezett, (az egyeduralom miatt csak max. fél évig)
censor: i.e.443-tól működő hivatal, csak patríciusok, f.: vagyonbecslés a classisokba való besorolás, adókivetés, az államháztartás ellenőrzése, a szenátus névjegyzékének összeállítása
aedilis: i.e.494-től működő hivatal 2 plebejus 1-1 év a plebejusok pénztárának és levéltárának kezelése +2 patrícius f.: közbiztonság felügyelete, az ünnepi játékok szervezése, középítkezések
praetor: i.e. 366-tól, 1-2, majd 8 fős f.: polgári- és büntetőbíráskodás a városi rend fenntartása
questor: i.e.447-től, 4 fő, f.: az államkincstár kezelése, az állami okmányok őrzése, a hadsereg gazdasági ügyeinek intézése
comitia centuriata: a consul vagy a dictator által összehívható szerv, az állam főhivatalnokait választotta meg, alapja a hadsereg , a szavazás centuriák alapján történt
optimaták: a szenátori rend tagjai, a hadsereg parancsnokai, a provinciák kormányzói
lovagrend: ipari, kereskedelmi és pénzügyi vállalkozásokkal, foglalkozó csoport (adóbérlet)
talentum: római súlymérték, nagysága koronként változott
jugerum: 1/4 hektár nagyságú földterület
ókori proletariátus: nincstelenek, a plebejusok lesüllyedt rétege, főleg alkalmi munkából, napszámból, ingyen gabonából élnek, időnként polgárjogukat adják el, követelik a cirkuszi játékokat
adóbérlet: a birodalom egy-egy területének, provinciájának vagy városának adóját az államtól kibérlik
populus romanus: római nép
Forum Romanum: az ókori Róma legnagyobb tere (piactér)
Palatinus: eredetileg a császári udvarhoz (palatumhoz) tartozó összes személy
Capitolium: az ókori Róma egyik dombja, amelyen a fellegvár és a templomok voltak
Alba Longa: latin város, a hagyomány szerint innen indul Róma alapítása, Róma 3, királya lerombolta és az egyeduralom után lakói Rómába költöztek
provincia: római tartomány
via Appia: a kínszenvedés útja, a nemzetközi távírásban csatlakozás
Samnis:
Személyek
Pürhosz: epeiroszi király, a tarentumi háborúkban ő volt Róma segítője
Sextius: római néptribunus, Licinius társa az i.e. 367-es egyik alkotója
Polübiosz:
Hamilkar Barkas: Hannibál apja, maga is kitűnő hadvezér, mint ifjú a i.e. 247-ben a karthágóiak fővezére az 1, pun háborúban. A hajóhad pusztulása után tűrhető békét eszközölt ki, Hispániát bevonta Karthagó érdekszövetségébe
Varro: a római világ legnagyobb polihisztora, közéleti személyiség Pompeius híve később Caesar megbízza a nyilvános könyvtár megszervezésével halálra ítélik de megmenekül és a tudománynak él (a római régiségtudományt írja le)
Aëtius: római hadvezér, az "utolsó római" 451-ben legyőzi Attilát a hun uralkodót, később megölik
(Stilicho: római hadvezér és államférfi, vandál eredetű, de római nevelést kapott I. Theodosius császár bizalmasa és unokahúgának férje és a leendő császár gyámja)
I. Leó: (Nagy) (441-461) -440-ben felszentelték pápának. Ő alapította a húsvéti időt. Nagy szent Gergely mellett őt tekintik a keresztény ókor legnagyobb pápájának
IV. Mitriadész: ponttusi király, egy Róma-ellenes felkelés vezetője, Sulla győzi le
Kleopátra: i.e. 51-ben öccsének uralkodótársa lett. Fia született Caesartól, később Augustust próbálta behálózni, végül öngyilkos lett
(Decebalus: a dákok fejedelme, egyesíti a dák-geta törzseket és veszélye hódításokba kezd a Római-birodalom területén. Először nyer, majd országa római provincia lesz.
Tiberius: Julius-Claudius dinasztia (i.sz. 14-37), római császár, mostoha apja Augustus után ő lett a császár, a birodalom határait nem bővíti, a jó kormányzókat meghagyja a provinciák élén
Domitianus: Flavius dinasztia (81-96) apja uralkodása alatt praetor lett, majd caesar később császárrá koronázták, kezdetben ápolta a birodalom érdekeit, később egyre inkább megnyilvánult kapzsisága
Commodus: Flavius dinasztia (41-54) Marcus Aurelius fia, római császár, kegyetlensége miatt nővére Lucilla és a szenátus tagjai összeesküvést szőttek ellene , erejét gladiátorjátékokon fitogtatta, később megölték
Septimus Severus: Severus dinasztia (193-211) római császár, Marcus Aurelius szenátorrá nevezi ki, később császár lesz, csökkenti a szenátus hatalmát, feloszlatta a pretoriánus tábort
Theodosius: Dominatus dinasztia (379-395) római császár, remek hadvezér, megfékezi a gótokat, uralma alatt egységes a birodalom, a niceai zsinattal értett egyet, halála után fiai öröklik hatalmát
Caligula: Julius-Claudius dinasztia (37-41) 3, római császár, Tiberius utóda, megváltoztatta a nyomasztó intézkedéseket, később megőrült és kicsapongásai és kegyetlenkedései miatt megölték
Claudius: Julius-Claudius dinasztia (41-54) 4, római császár, Tiberius mellőzi Caligula emeli magas méltóságokba, kül- és belpolitikája sikeres volt, bár bizalmasai szerzik meg a hatalmat
Ponthius Pilátus: római helytartó Júdeában és Szamáriában ismert jézus krisztus szenvedéstörténetéből, kegyetlensége miatt fellázadtak ellene ŕ elveszti hivatalát, de megmenekül ,további sorsa ismeretlen
Péter: (szent) neve Simon, eredetileg halász, de később jézus követői lesznek, rá bízza jézus a mennyország kulcsait, ő alapította az első hitközösséget, később Néró idején kivégzik
Arius: a róla elnevezett tévtanítás szerzője, tanait a niceai zsinat elveti és megfogalmazzák az ortodox vallást, később Konstantinus segítségével visszavonatja a niceai zsinat határozatait.
Valens: Flavius, római császár testvére Valentinianus uralkodótársa, (kelet az övé) takarékos és igazságos volt, de nem jelentős
Numa Pompilius: (715-672)
Tullus Hostilius: (672-640)
Ancus Marmiuc: (640-616)
Tarquinius Priscus: (616-578)
Servius Tullius: (578-534)
Lucius Tarquinus Superbus: (534-510)
Ab urbe condita ŕa város alapításától számítva
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
