|
Katona József
Déni 2008.02.09. 17:23
Katona József
A XIX. század első felében nem volt hivatalos színjátszás Magyarországon, ami volt, az német nyelvű volt.
Az első magyar színtársulat Budán alakult Kelemen László vezetésével. Mivel nem voltak magyar drámák, ezért főleg a német színházaktól kölcsönöztek. Kevés volt a közönség. A magyar színészek vándorszínészek voltak. A leghíresebb köztük Déryné Széppataki Róza.
1847-ben megnyílt az első Nemzeti Színház.
Katona József (1791 – 1830): Kecskeméten született, iparos családban. A középiskolát a pesti piarista gimnáziumban végezte, majd jogot tanult a pesti egyetemen. Szoros kapcsolata volt a nagy színtársulatokkal. Idegen nyelvről fordított színdarabokat. Dramatizált. Irodalmi munkásságának kezdetén statisztált és rendezett. 1815-ben egy drámapályázatra írta meg a Bánk bánt, ekkor nem aratott sikert. Ezzel be is fejezte irodalmi tevékenységét. A Bánk bánt a cenzúra is betiltotta, mivel Bánk bán nagysága elhomályosította a királyi házat.
Miért nem volt magyar „költőmesterség”: színházak hiánya, nemzeti dicsekvés hiánya, nyomdahiány, a cenzúra, a bírálat hiánya és a jutalmazás elmaradása.
Katona József nem érte meg a Bánk bán bemutatását. Opera változat is készült belőle, Egressy Béni szövege alapján Erkel Ferenc zenésítette meg.
Katona József a reformkor (1825–1848) előtti Magyarország sorsproblémájáról írt. Hasonlóak voltak a problémák a XIII és a XIX században. A történet 1213-ban játszódik II. András uralkodásának idején. A merániak (németek) beleszóltak az állam ügyeibe. Gertrudis és udvara töltötték be a fontos állami tisztségeket. Katona korában Habsburgok uralkodtak az országban. Mindkét korban az idegenektől való függés jellemző. Mindkét korban a nemesek egy része meg akar szabadulni az idegen elnyomástól, függetlenséget akarnak. Szervezkednek, Bánk bán korában Pertur bán és a nemesek, Katona korában a magyar jakobinusok. Minden korban az összeesküvést leverték. Bánk bán korában Petur bánt és családját, Katona korában Martinovicsot és társait kivégezték. Mindkét kor a nemzeti érzések középpontjában állt, a cél a függetlenség elérése volt.
Bánk bán magyar nagyúr, a király helyettese annak távollétében. Hűséges alattvaló, aki feltétel nélkül szolgálja urát. A legfőbb hatalom az ő kezében van, azonban ez látszólagos, mert tulajdonképpen Gertrudis királyné irányítja az országot. Felesége, Melinda és kisfia, Soma az udvarban élnek Gertrudis királyné közelében. Bánk modern, mély érzésű férfi, aki komolyan veszi küldetését, de mindenek felett feleségét szereti. Ez akkoriban különös dolog volt, mert abban a korban érdekházasságok voltak, nem szerelemi.
Bánk jóhiszemű, nem feltételezi Gertrudis álnokságát, pedig a királyné legfőbb ellenfele, mert minden hatalmat magának akar megkaparintani. Bánkot kettős csapás éri:
— Tudomására jutnak az országban uralkodó rémes állapotok, ezeket Petur bántól és Tiborctól tudja meg. Ettől nagyon csalódott lesz;
— A nagyobb csapás számára, hogy feleségét Ottó elcsábította Gertrudis segítségével.
Kifordul önmagából, amúgy is indulatos, hirtelen haragú ember. A Melinda miatti csapás nagyobb számára. Magatehetetlenül dühöng, mindenért Gertrudist teszi felelőssé, és ezért megöli.
Félreértések áldozata (romantikus elem), és nem tudja pontosan az elcsábítás körülményeit sem. Titokzatosság veszi körül (romantikus elem).
Már nem törődik a királyhoz kötődő hűséggel, már csak megcsalt férj, aki bosszúra szomjazik. Drámai küzdelem, lelki vívódás bontakozik ki benne a kötelesség és a bosszúállás között. Petur bán összeesküvésében még nem akar részt venni, de amikor személyes sérelem éri végrehajtja azt, amit az összeesküvők akartak, és ő még kezdetben ellenzett. Tiborc panaszáradatából megtudja a nép nyomorát. A tetthez ez adta a végső lökést. A haza és a becsület együttes parancsa késztette gyilkosságra. Megrémült tettétől, fél a népre váró következményektől. A hazát megmentette a merániaktól, ezért erkölcsileg felemelkedik. Személyes élete azonban tragédiába torkollott. A király meghajlott az igazsága előtt. Szembeszállt a zsarnoksággal. Az egész műben végig a középpontban állt a testi és lelki küzdelmével.
A klasszikus dráma jellegzetessége a hely, az idő és a cselekmény egysége (hármas egység). Témája a műnek a késői múlt (1213). Titokzatosság és félreértések, szenvedélyesség, ellentétes jellemek – pl.: a két nő, Melinda és Gertrudis.
A dráma nyelve: régies, nehezen érthető nyelv, mert a nyelvújítás előtt írta Katona József. Arany János írt megjegyzéseket a drámához. A szereplők különböző stílusban beszélnek, Gertrudis gőgös, Bánk szenvedélyes, Tiborc a nép nyelvén.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
