|
Az emberi vér
Déni 2008.02.10. 07:28
Biosz! Vér, vérplazma, Vörösvérsejtek ezek!
Az emberi vér
Vér: folyékony kötőszövet, össz. mennyisége 5-6 liter, erekben kering, a vérraktárokban raktározódik (pl. lép, máj, tüdő). Vérplazmából és sejtes elemekből áll.
Vérplazma: a vér 55%-a, tartalmaz ionokat:Na+, K+, Cl-, kis molekulájú szerves vegyületeket (glükóz, karbamid, húgysav), plazmafehérjéket (albumin – a máj termeli, a zsírsavak és epesavak szállításában van szerepe; globulin – a szervezet védekezésében van szerepe; fibrinogén – máj termeli, véralvadásban van szerepe)
Vörösvérsejtek: a sejtes elemek közül a legnagyobb mennyiségben fordul elő, alakjuk piskóta, vörös csontve-lőben képződnek, 4-5 napig fejlődnek, mely alatt sejt-magjuk teljesen lebomlik, ezzel párhuzamosan hemoglo-bin molekula épül be a sejtplazmába. A keringésbe kerülő vérsejtek sejtmag nélküliek, 120 napig élnek, majd a lép-ben elpusztulnak. A hemoglobin szállítja a légzési gázo-kat. 4-5 millió található egy mm3 vérben.
Fehérvérsejtek: nem tartalmaznak festékanyagot, van sajtmagjuk, három csoportba sorolhatóak:
- Granulociták: vörös csontvelőben képződnek, néhány napig élnek, önállóan mozognak, a fertőzések közvetlen közelében fejtik ki hatásukat!
- Monolociták: vörös csontvelőben képződnek, a szervezet minden területén képesek az idegen anyagok elpusztítására!
- Limfociták: nyirokszervekben képződnek, 1-1 idegen anyag felismerésére és elpusztítására specializálódtak!
Számuk 6-8000 darab mm3-enként
Vérlemezkék: a vörös csontvelő óriássejtjeinek plazmatö-redéke, véralvadásban van szerepe. 150-300ezer darab mm3-enként
Véralvadás: A sérült érfalra vérlemezkék tapadnak, ezek elzárják az érfal nyílását. Ezalatt a plazmában oldott fibri-nogén oldhatatlan fibrinné alakul, mely hálós szerkezete révén átszövi a véralvadékot,részlegesen elzárja a sérülést
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
