A h�sv�t t�rt�nete.

A H�sv�t a kereszt�ny vil�g egyik legnagyobb �nnepe. J�zus felt�mad�s�t �nneplik mindenhol a templomokban. A t�rt�net szerint k�t nappal el�tte, p�nteken, fesz�tett�k keresztre �t a r�mai katon�k, azzal gyanus�tott�k, hogy forradalmat ind�thatott volna a tanit�saival �s hogy � akart lenni a kir�ly. Ez�rt cs�fs�gb�l t�vis koron�t tettek a fej�re, kez�t, l�b�t odaszegezt�k a kereszthez �s a feje f�l� odat�ztek egy papirt, amin ez �llt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: N�z�reti J�zus, Judea kir�lya. Szeg�ny, meg is halt n�h�ny �r�n bel�l, a csal�dja eltemette, zsid� szok�s szerint egy barlangot �sva a domboldalba az Olajf�k Hegy�n �s egy nagy, neh�z k�vel takart�k be a s�rt. L�v�n, hogy m�snap szombat volt �s olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a csal�dja �s a tanitv�nyai csak vas�rnap mentek ki megint a s�rhoz. De mit tal�ltak ott...!? �res volt a g�d�r! Egy angyal �llt mellette �s azt mondta a gy�szol�knak: "Nincs m�r itt, mert felt�madt!"

Gondolom �szrevetted m�r, hogy a d�tum �vr�l �vre v�ltozik. Akkor valyon hogyan tudj�k, mikor kell �nnepelni? Pedig ezt te magad is kisz�molhatod �gy, hogy megfigyeled mikor van az els� telihold m�rcius 21 ut�n �s akkor az ut�nna k�vetkez� els� vas�rnap lesz a H�sv�t. Az�rt tudj�k, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor �nnepelt zsid� Peszach els� napj�n tart�ztatt�k le J�zust. Az �gynevezett Utols� Vacsora alkalm�val (ismered-e a h�res festm�nyt?) J�zus �s a tanitv�nyai a Peszach el�est�j�n szok�sos Sz�der estet �nnepelt�k meg, megt�rve az �leszt� n�lk�l s�t�tt kenyeret (maceszt) �s megitt�k az el��rt t�bb poh�r bort. Nagyon sok nyelven ma is �gy h�vj�k a h�sv�tot, hogy Paszcha(g�r�g, orosz), Pascua(spanyol), P�scoa(portug�l), Pasqua(olasz), Paque(francia), P�sk(sv�d), P�ske(norv�g), Paste(rom�n).

T�bb eur�pai nyelven a teuton (norsze) �stra istenn� �nnep�nek a neve ragadt a h�sv�tra: Oster(n�met), Easter(angol). Az istenn�t szimboliz�lta a toj�s �s a nyuszi, ez ut�bbit N�metorsz�gban kezdt�k el �jra h�sv�ti szimb�lumk�nt haszn�lni az 1800-as �vekben �s onnan terjedt el ma m�r a vil�gon mindenhol.

De a vil�g minden t�j�n �nnepelnek valamilyen tavaszi �nnepet a nem kereszt�nyek is. Mi�ta a vil�g vil�g, az emberek �rvendeztek �s meg�nnepelt�k a tavaszt, a term�szet fel�jul�s�t. A leguniverz�lisabb szimb�lum a toj�s, mivel az a term�kenys�get, �j �letet juttatja esz�nkbe. Gyakori �tlet a toj�sok sz�nez�se, a "piros", vagy "h�mes" toj�s, m�r az �si Babilonban is csin�lt�k. K�s�bb az egyiptomi templomokat is kid�szitett�k vel�k tavasszal. Ma a legmesteribben d�szitett toj�sokat az ukr�nok k�sz�tik. Itt van erre egy sz�p p�lda:

A liliom is �si pog�ny szimb�lum, a term�kenys�g jele, szint�gy a gyerty�k, amik az ilyenkor rakott nagy t�zekre eml�keztetnek