J. K. Rowling: Harry Potter �s a Hal�l Erekly�i

Lehets�ges, hogy a hetedik k�tettel csakugyan v�ge az �jabb kori k�nyvkiad�s egyik legnagyobb sikersztorij�nek? Mindenesetre sz�m�tani lehet a rajong�k el�bb – ut�bb kit�r� „l�zad�sra”, amelynek c�lja egy�rtelm�en jel�lhet�: az �r�n� ne sz�ml�lgassa a fontmilli�rdjait, hanem �lj�n vissza a sz�m�t�g�p�hez, �s bonyol�tsa tov�bb Harry �s �letben maradt t�rsi elk�peszt� hist�ri�j�t. Igaz a szerz� sz�nd�ka szerint utols� k�tet kerek eg�ssz� teszi, mintegy lez�rja a meseirodalom cs�csit ostroml� t�rt�netet azzal, amit e recenzi�ban term�szetesen nem r�szletezhet�nk, de ismerve a hajdan n�lk�l�z� tan�rn� leny�g�z� k�pzeleterej�t, nyilv�nval�, hogyha kedve tartan�, �jabb �s �jabb folytat�sokkal igazolhatn� sok ezer oldalra r�g� m�v�nek pozit�v mondanival�j�t. Mert bizony van ilyen, ha n�mely fanyalg�k – meglehet, sz�nd�kosan – meg sem eml�tik b�r�latukban. Harry Potter  ugyanis a mindenkori j�t testes�ti meg, azt m�r-m�r korszer�tlennek �t�lt tulajdons�got, amely k�nytelen folyamatos harcot v�vni a m�r-m�r korszer� v�lt sorsal. �s mivel – tal�n t�bbs�gben – a lelk�k m�ly�n a j�t p�rtoljuk, b�ven kapunk izgulnival�t a hetedig k�tetben is. Amelynek v�gkifejlet�t ki-ki �rtelmezze a maga elvei szerint.