Shakespeare

Shakespeare �let�r�l nem sokat tudunk, az adatok hi�nyosak �s gyakran  pontatlanok. Sz�let�si helye Stratford-upon-Avon, egy falusias kisv�ros. Shakespeare 18 �ves kor�ban, 1582-ben vette feles�g�l a n�la 8 �vvel id�sebb Anne Hathawayt, akit�l h�rom gyermeke sz�letett. 1585-86 t�j�n hagyta el csal�dj�t, �s Londonba k�lt�z�tt. Itt kapcsolatba ker�lt a sz�nh�zzal, s egy 1592-es adat m�r sikeres f�v�rosi sz�n�szk�nt �s dr�ma�r�k�nt eml�ti. Az 1599-ben �p�lt Globe Sz�nh�znak f�r�szv�nyese volt, s id�k�zben meg is gazdagodott. 1607 ut�n felhagyott a sz�n�szi mesters�ggel, s egyre t�bb id�t t�lt�tt Stratfordban. Utols� �veiben m�r elz�rk�zott a vil�gt�l, s sz�l�v�ros�ban halt meg, a hagyom�ny szerint sz�let�snapj�n 1616. �prilis 23-�n.

Eleinte r�gebbi darabok �tdolgoz�s�val foglalkozott, de p�lyakezd�s�nek m�vei is j�r�szt �tdolgoz�sok. Dr�ma�r�i p�ly�j�nak els� fel�re 22 darab esik: a VIII. Henrik kiv�tel�vel az �sszes kir�lydr�ma, reg�nyes sz�nm�vek �s v�gj�t�kok mint a Szentiv�n�ji �lom, Velencei kalm�r, Ahogy tetszik �s a V�zkereszt. 1593-ban jelentette meg Venus �s Adonis c�m� „mitol�giai rom�nc�t“. R� egy �vre a Lucretia meggyal�z�sa c. elbesz�l� k�ltem�ny�t. Ekkor �rhatta szonettjeinek legnagyobb r�sz�t. L�rai verseinek legf�bb t�m�ja a bar�ts�g �s a szerelem volt. 154 szonettje 1609-ben l�tott napvil�got. P�ly�j�nak m�sodik fel�ben vil�gszeml�lete komorabb� v�lt. M�v�szete ekkorra �rt be igaz�n. Kiemelked� darabjai a Julius Caesar, a Hamlet, Troilus �s Cressida, az Othello, Lear kir�ly, Macbeth �s az Antonius �s Kleop�tra. P�ly�ja v�g�n �j dr�mat�pust teremtett, a T�li rege �s A vihar innen val�k.

AZ ANGOL RENESZ�NSZ DR�MA �S SZ�NH�Z

F�nykora: I. Erzs�bet �s I. Jakab uralkod�sa; kb. a XVI. sz�zad utols� harmad�t�l a XVII. sz�zad els� harmad�ig.

K�tf�le sz�nh�zt�pus: a mag�n illetve nyilv�nos sz�nh�z. Shakespeare mindkett� sz�m�ra dolgozott, meghat�roz� azonban dramaturgi�j�ra a nyilv�nos sz�nh�z.

A sz�nh�z fel�p�t�se �s hat�sa a dramaturgi�ra

1.)    Az �p�let k�r vagy nyolcsz�g alak�. A f�ldszinten voltak az �ll�helyek a k�zn�p sz�m�ra. A falak ment�n, h�rom szinten erk�ly h�z�dott. Itt voltak az �l�helyek az arisztokrat�k, a m�dosabb polg�rok sz�m�ra. A n�z�k �sszet�tele teh�t rendk�v�l heterog�n volt.
Dramaturgiai k�vetkezm�nye:
Olyan dr�m�t kellett �rni, mely a k�z�ns�g minden r�teg�t kiel�g�ti. A Hamlet eset�ben a bossz�dr�ma, a k�s�rtettrag�dia keveredik, alkot szerves egys�get a filoz�fiai dr�m�val. Shakespeare az utols� a dr�mat�rt�netben, aki megteremti akci� �s dikci� egys�g�t, aki magas m�v�szi szinten teremt �sszhangot a dr�mat�rt�net arisztokratikus �s popul�ris vonulata k�z�tt.

2.)    A sz�npadfel�p�t�s:
Egy n�z�t�rre beny�l� k�t�ny- vagy el�sz�npad; a t�nyleges nagysz�npad, mindkett� a szabadt�ri jelenetek sz�m�ra. A sz�npad h�tulj�n f�gg�nnyel elv�laszthat� r�sz, az �n. szobabels� jelenetek sz�m�ra. E f�l�tt erk�ly, az erk�ly- vagy b�styajelenetek sz�m�ra.
Dramaturgiai k�vetkezm�nye:
Lehet�s�get teremt a szimult�n jelenetekre, a le- �s kihallgat�sokra.

3.)    Az �p�letek fedetlenek, az el�ad�sokat �ltal�ban d�lut�n h�rom �r�t�l s�t�ted�sig tartj�k. D�szlet nincs, illetve csak jelz�s szer�.
Dramaturgiai k�vetkezm�nye:
B�r a n�z�k elfogadj�k a sz�npad fel�p�t�s�b�l k�vetkez� konvenci�kat, a dr�mai sz�vegnek ak�r direkten, ak�r metaforikusan rendk�v�l inform�ci�gazdagnak kell lennie (pontos�tani a helysz�nt, id�pontot, stb.)

4.)    Az el�ad�st sz�net n�lk�l, egyhuzamban j�tssz�k, f�gg�ny nincs. A Shakespeare-dr�m�k felvon�sokra tagol�sa csak a XVIII. sz�zad m�sodik fel�ben t�rt�nik meg. A jelenetek hat�r�t a szerepl�k ki �s bevonul�sa jelzi.
Dramaturgiai k�vetkezm�nye:
Meg kell oldani a halottak kivitel�t. Be kell �p�teni olyan jelenetet vagy utas�t�st, mely r�v�n ez megoldhat�.

5.)    A sz�nt�rsulat 12–16 f�b�l �ll, �lland� szerepk�re csak a tragikus h�snek �s a komikus sz�n�sznek (=clown) van. A n�i szerepeket kamaszfi�k j�tssz�k.
Dramaturgiai k�vetkezm�nye:
T�bb a szerep, mint a sz�n�sz; �gy bizonyos szerepeknek �sszevonhat�aknak kell lenni�k.

6.)    A sz�n�szi j�t�k:
A hars�nyt�l jut el fokozatosan a bels� �t�l�sig (l�sd: Hamlet utas�t�sai a sz�n�szkir�lynak, illetve Szentiv�n�ji �lom mesterember-jelenet �s az azokra tett megjegyz�sek).

A shakespeare-i dr�ma jellemz�i

Nem k�veti az arisztotel�szi dr�maelm�letet �s az ezen alapul� sz�nj�tsz�st, nem a g�r�g hagyom�ny szerves folytat�ja. De rendk�v�l sokf�le hagyom�nyb�l mer�t, s felhaszn�lja kort�rsai dr�matechnikai �s dramaturgiai �j�t�sait:

a.)    Senecat�l veszi �t a nagymonol�gokra val� �p�tkez�st; a hal�llal szemben�z� ember sztoikus nyugalm�t.

b.)    A k�z�pkori dr�m�b�l veszi �t t�r �s id� szabad kezel�s�t, a hangulati ellent�telez�st �s a hangnemek keverts�g�t (Shakespeare-n�l a m�fajt mindig tragikum �s komikum egym�shoz val� viszonya �s ar�nya d�nti el).

c.)    Kort�rsai k�z�l Kyd: Spanyol trag�dia c�m� m�ve, mint bossz�dr�ma a Hamlet el�k�p�nek tekinthet�. Marlowe-t�l veszi �t a nagyform�tum� h�s�kre val� �p�tkez�st �s a versel�st, a blank verse-t.

A shakespeare-i �letm� korszakol�sa

Sokf�le tagol�s lehets�ges: 2, 3, 4 korszak, �m mindegyikben k�z�s, hogy 1600 a legfontosabb korszakhat�r. Ekkort�l sz�m�tja az irodalomt�rt�net m�v�szet�nek elkomorul�s�t; ezut�n sz�lettek meg az �n. nagytrag�di�k.

a.)    Kir�lydr�m�k:
II. Rich�rd
III. Rich�rd
V. Henrik
VI. Henrik
IV. Henrik

b.)    L�rai trag�di�k:
Romeo �s J�lia

c.)    V�gj�t�kok:
Szentiv�n�ji �lom
Sok h�h� semmi�rt
A makrancos h�lgy
V�zkereszt vagy amit akartok
Ahogy tetszik
A windsori v�g n�k
L�v�tett lovagok
A k�t veronai nemes
T�ved�sek v�gj�t�ka

d.)    Nagytrag�di�k:
Hamlet, d�n kir�lyfi
Lear kir�ly
Macbeth
Othello, a velencei m�r

e.)    R�mai trag�di�k:
Julius Caesar
Antonius �s Kleop�tra
Coriolanus

f.)      Reg�nyes sz�nm�vek:
Pericles
Cymbeline
T�li rege
Szeget szeggel
A velencei kalm�r
Minden j�, ha v�ge j�
Trolius �s Cressida

g.)    Az �letm� jelk�pes lez�r�sa:
A vihar (Prospero elt�ri var�zsp�lc�j�t)

h.)    Az �letm� utols� darabja:
VIII. Henrik

Egy jellegzetes shakespeare-i szerkeszt�sm�d

Ugyanazon probl�m�kat, emberi magatart�sform�kat, konfliktusokat m�s �s m�s oldalr�l vil�g�t meg, m�s �s m�s megvil�g�t�sba helyez:

1.)    Bar�ts�g:
Hamlet – Horatio
Hamlet – Laertes
Hamlet – Rosencrantz �s Guildenstern

2.)    Szerelem:
Hamlet – Ophelia
Claudius – Gertrud

3.)    Az ap�hoz val� viszony:
Hamlet, Laertes, Fortinbras: ap�tlan nemzed�k – hogyan felelnek erre?

4.)    Az �let nagy k�rd�sei:
Hamlet, S�r�s�, Horatio: hogyan felelnek?

Hamlet-�rtelmez�sek

A trag�dia kit�ntetett szerepe a shakespeare-i �letm�ben, a vil�g dr�mairodalm�ban, valamint a m� rendk�v�li feldolgozotts�ga, a k�nyvt�rnyiv� duzzadt szakirodalom nem teszi lehet�v� a m� egyetlen �s kiz�r�lagos �rtelmez�s�t. �rtelmez�si lehet�s�gekr�l besz�lhet�nk csak a Hamlet kapcs�n. Ehhez t�rsul m�g az az elfogadott felfog�s, miszerint a Hamlet nem az egy�rtelm� �s megnyugtat� v�laszok, hanem a gy�tr� k�rd�sek trag�di�ja. Erre utal a trag�dia fel�t�se is: �nmagunkkal, vil�gr�l alkotott felfog�sunkkal kell szembes�ln�nk a m� kapcs�n.

1.)    A Hamlet mint a k�t korszak hat�r�n �ll� h�s dr�m�ja:
A korszakv�lt�s mindig �rt�kveszt�ssel, �rt�kbizonytalans�ggal j�r egy�tt. A szakirodalomban t�bbf�le felfog�s is van (k�z�pkor – �jkor; renesz�nsz – barokk; katolicizmus – protestantizmus stb.). A legelfogadottabb a k�z�pkor – renesz�nsz korszakp�r. Nem csup�n arr�l van sz�, hogy Hamlet, mint renesz�nsz h�s �ll szemben a k�z�pkort k�pvisel� kir�lyi udvarral, hanem a f�h�sben is egy�tt vannak jelen a k�t korszak jellemz�i. Hamlet feladata, hogy a korszakv�lt�s �rt�kveszt� idej�ben (“Kiz�kkent az id�; - � k�rhozat! / Hogy �n sz�lettem helyre tolni azt.”) helyre�ll�tsa a megbomlott �rt�krendet. Trag�di�ja, hogy ez csak hal�l�val siker�lhet.

2.)    A Hamlet mint politikai dr�ma: (Jan Kott)
A politikai dr�ma alapmodellje hatalom �s erk�lcs �ssze�tk�z�se. Claudius gyilkoss�g r�v�n megszil�rd�tja hatalm�t D�ni�ban, s�t j� politikusk�nt biztos�tja is a mindennapi �let lehet�s�g�t. A l�tsz�lagos biztons�g azonban, a hatalom, mint er�szakszervezet pontos m�k�d�s�n alapul, m�ly�n azonban kiszolg�ltatotts�g �s f�lelem h�z�dik meg. Jan Kott szerint Helsing�rben minden f�gg�ny m�g�tt �ll valaki. A leggyakrabban haszn�latos ige a sz�npadon: (ki)f�rk�szni, szemmel tartani, nyomon k�vetni. Polonius Claudius utas�t�s�ra figyelteti a kir�lyn�t, Hamletet, Laertest, Opheli�t. Mindent megrohaszt a f�lelem �s a bizalmatlans�g: h�zass�got (Claudius – Gertrud), szerelmet (Hamlet – Ophelia), bar�ts�got (Hamlet – Laertes, Rosencrantz �s Guildenstern). T�bbsz�r elhangzik a m�ben: “D�nia b�rt�n”; “Rohadt az �llamg�pben valami”. Hamlet feladata hatalom �s erk�lcs �sszhangj�nak megteremt�se. Trag�di�ja, hogy ez csak hal�l�val siker�l(het).

3.)    A Hamlet mint gondolat �s tett �sszhangja megteremt�s�re tett k�s�rlet dr�m�ja:
A k�rd�s alapvet� filoz�fiai �s erk�lcsi probl�m�t �rint, azaz �sszhangot teremteni az ember gondolatai �s cselekedetei k�z�tt.

Claudius: Nincs ellent�t a k�t dolog k�z�tt, alantas gondolatokhoz alantas tettek t�rsulnak.

Polonius: Tetteit k�t dolog motiv�lja: a k�zhivatalnoki buzgalom, m�sr�szt gyermekei ir�nt �rzett felel�ss�g �s szeretet. Polonius tiszt�ban van az alattval�k kiszolg�ltatott helyzet�vel, gyermekeinek adott tan�csai ennek szellem�ben sz�letnek, a t�l�l�st, a lehet�s�gek szerinti erk�lcs�s �letet hirdetik.

Hamlet: A k�sleked�s oka nem csup�n �s nem els�sorban bizonytalans�g�b�l, tettre val� k�ptelens�g�b�l fakad, hanem b�lcseleti h�tter�. Nem tal�lja a l�tez�s eg�sz�t �rint� k�rd�seire, gondolataira az ennek megfelel� tettet. Trag�di�ja, hogy gondolatainak �rv�nyt csak claudiusi tettekkel k�pes szerezni.

4.)    A Hamlet mint t�rt�neti dr�ma, a d�n tr�n�rt v�vott k�zdelem dr�m�ja:
Az el�zm�nyeket is figyelembe v�ve a t�rt�net �ve Fortinbrast�l Fortinbrasig tart. A m�ben a h�rom fiatalember (Fortinbras, Hamlet, Laertes) egyar�nt k�zel ker�l a hatalomhoz. Az ifj� Fortinbras c�lja egy�rtelm�; megszerezni az apja �ltal elvesztett ter�leteket, megszerezni D�nia tr�nj�t. Laertes v�letlenszer�en ker�l a hatalom k�zel�be, s csak Claudius �gyess�g�n m�lik, hogy a felb�sz�lt Laertest �s k�s�ret�t Hamlet ellen ford�tsa. Hamletet nem a hatalom �rdekli, hanem a hatalom term�szetrajza. Nem birtokolni akarja a hatalmat, hanem megismerni.

5.)    A Hamlet mint m�lyl�lektani dr�ma:
Freud �s a m�lyl�lektani iskola �ta k�zhelyszer� az az �rtelmez�s, mely szerint Hamletet, cselekedeteit, viselked�s�t �s mentalit�s�t tudatalatti �szt�n�k motiv�lj�k. Ezek k�z�l a legfontosabb az Oidipusz-komplexus, anyja ir�nt �rzett t�lzott vonzalma. S ez motiv�lja Claudius elleni gy�l�let�t is. M�lyl�lektani vonatkoz�sban a Hamlet az ap�tlan nemzed�k trag�di�ja, s a fi�k �ntudatlanul is apjuk hely�t szeretn�k elfoglalni.

Shakespeare jellem�br�zol�sa

Dr�ma�r�i tehets�g�nek legf�nyesebb bizony�t�ka, hogy a mell�kszerepl�k m�g� is teljes �letutat, motiv�ci�s h�tteret tud f�lv�zolni. K�z�ppontba azonban a leg�sszetettebb szem�lyis�get �ll�tja. (Tom Stopherd: Rosencrantz �s Guildenstern halott; Szobotka Tibor: Sz�n�szkir�ly; Kormos Istv�n: Szeg�ny Yorick)

Hamlet-adapt�ci�k

sz�nh�z:
Beregi Oszk�r (1906., Nemzeti Sz�nh�z)
B�sti Lajos (1952., Nemzeti Sz�nh�z)
V�mos Mikl�s – G�bor Mikl�s (1962., Mad�ch Sz�nh�z)
Ljubimov – Viszockij (Taganka)

film:
Sven Gade (Hamlet – Asta Nielsen) (1920.)
Laurence Olivier (1948.) (a t�preng�, v�v�d�, intellektu�lis h�s)
Grigorij Kozincsev (Hamlet – Innokentyij Szmoktunovszkij) (1964.)
Zeffirelli (Hamlet – Mel Gibson) (1990.)

A magyar Shakespeare (ford�t�sok)

Kazinczy: Hamlet (n�metb�l)

Arany J.: Hamlet, Szentiv�n�ji �lom, J�nos kir�ly

Pet�fi: Coriolanus

V�r�smarty: Julius Caesar, Romeo �s J�lia

R�me� �s J�lia:

A szeretet �s a gy�l�let a t�m�ja Shakespeare fiatalkori m�v�nek a R�me� �s J�li�nak. Val�sz�n�leg 1594 �s 1596 k�r�l keletkezhetett. A trag�dia k�z�ppontj�ban a szerelem �ll, az �j t�pus� renesz�nsz �ltal felfedezett �s hirdetett testi-lelki viszony. Itt hitvesi szerelemr�l van sz� ami a k�z�pkorban addig ismeretlen volt hisz a h�zass�gk�t�s eddig a csal�dok k�z�tti megegyez�seken alapult. A fiatalok akaratlanul is szembeker�lnek a r�gi erk�lcs�kkel, �nk�ntelen�l is a renesz�nsz jelleg� szabads�gv�gy hordoz�i, h�sei lesznek. A f�szerepl�k itt nem �tlagon fel�li emberek, �br�ndos, kamasz, lobban�kony fiatalember az egyik �s egy 14 �ves l�ny a m�sik. A kettej�kben fellobban� rendk�v�li erej� szenved�ly teszi �ket tragikus h�ss�. M�r a prol�gus-szonett is a balsejtelmek atmoszf�r�j�t festi fel. A m� eg�sz�n v�gigvonul a hal�l �s a szerelem �sszefon�d�sa. Shakespeare olyan vil�got �br�zol amely hal�lra �t�li a szerelmet. A k�t csal�d �si visz�lya m�r-m�r b�k�v� szel�d�lt Tybalton k�v�l m�r senki sem veszi komolyan a vak gy�l�lk�d�st. Az expoz�ci�ban S�mson �s Gergely sz�facsar�  hetvenked�s�vel s henceg� h�siess�g�k gyors leleplez�d�s�vel indul a darab. A szolg�k tr�f�s k�t�zk�d�se v�ratlan hirtelens�ggel csap �t majdnem v�res k�zdelembe (Benvolio �s Tybalt p�rbaja). Majd az eg�sz szemben�ll�s komikumba fullad, mikor a k�t agg, tehetetlen csal�df� akar h�l�k�nt�sben egym�snak rontani, de az asszonyok szav�ra megszeppennek. A herceg k�zbel�p�se �s a hal�los �t�let lehet�s�ge egy v�lt�ssal megint komorabb� teszi a hangulatot. Majd a csal�dok k�zti harag ism�t elt�nni l�tszik mikor J�lia apja elismer�ssel besz�l R�me�r�l, de a r� k�vetkez� napon ism�t felizzanak az indulatok �s Mercutio �s Tybalt meg is halnak p�rbajban. A r�gi �s az �j elvek szinte minden szerepl�ben keverednek egym�ssal. Capulet p�ld�ul a szabad p�rv�laszt�st t�mogatja, de mikor l�nya el�j�n ugyanezzel az �tlettel, elutas�tja �t �s m�g az esk�v� napj�t is egyel el�bbre hozza. Ez a kett�ss�g �rv�nyes P�risra is.

R�me� alakj�t m�r r�gt�n a m� elej�n kiismerhetj�k, el�gg� s�r�l�keny �rz�keny fi�. A m� elej�n R�za ut�n szomorkodik, mivel szerelme a l�nnyal nem teljes�lt be, nem tart bar�taival, az els� utcai p�rbajban sincs benne. Capulet�k b�lj�ra sem akar elmenni. Azonban m�gis elmegy a b�lba �s itt kezd�dik meg a bonyodalom, hisz nem J�lia �s P�ris j�nnek �ssze, hanem J�lia �s R�me� tal�lnak egym�sra. El�sz�r nem is tudj�k egym�sr�l, hogy honnan sz�rmaznak, majd mikor sz�rmaz�suk kider�l el�sz�r megijednek, majd szerelm�k ereje led�nti ezt az akad�lyt.A dr�ma fordul�pontja akkor j�n el mikor az am�gy b�k�s R�me� bossz�b�l meg�li Tybaltot. �gy m�r es�lye sincs a Capulet l�ny kez�re, s�t m�g a hercegi paranccsal is szembeszeg�lt, hal�l v�r r�. Azonban kedvez�ek a tan�vallom�sok �s csak sz�m�zik. Az ifj� szerelmesek m�g elt�ltenek egym�ssal egy �jszak�t �s ezek ut�n megkezd�dik a f�lre�rt�sek �s t�ved�sek trag�di�hoz vezet� sorozata.

R�me� t�voz�sa ut�n J�lia mag�ra marad �s d�ntenie kell sorsa fel�l. L�tsz�lag

belemegy a k�nyszerh�zass�gba, de csak az�rt, hogy id�t nyerjen. Tervet sz�, hogy tecchal�lba zuhan �s �gy nem kell f�rjhez mennie. A gy�gyszer amit kap 42 �r�ra k�m�ba ejti, sz�lei eltemetik. R�me� azonban v�ratlanul hazat�r, �s mikor megl�tja a halottnak t�n� J�li�t v�gez mag�val. J�lia miut�n fel�bred, v�gez mag�val.

K�t gyermek�k hal�la ut�n a k�t csal�d r��bred gy�l�lk�d�s�k ostobas�g�ra, de hib�jukat m�r nem tudj�k j�v�tenni. A trag�dia hat�sa megrend�t� �s felemel�, meger�s�ti benn�nk azoknak az �rt�keknek a tisztelet�t amit R�me� �s J�lia k�pviseltek. Figyelemre m�lt� m�g a trag�dia l�rai hangv�tele, n�hol p�ld�ul a hajnali b�cs�n�l. Tov�bb� a trag�dia nyelvi virtuozit�sa is jelent�s �j�t�s, ez a fiatalok henceg� sz�csat�in�l �szrevehet�.