A kar�csony t�rt�nete Ami�ta az emberis�g f�ldm�vel�ssel, �llattart�ssal foglalkozik, a napf�nynek, a meleg tavaszi �s ny�ri h�napoknak �ri�si szerep�k van az emberi t�rsadalmak �let�ben. Az emberek t�pl�l�kukat a meleg id�szakokban tudt�k megtermelni, ilyenkor b�s�g �s j�l�t jellemezte a k�z�ss�g �let�t, szemben a hideg t�li napokkal, amikor az �hez�s, a hideg �s a s�t�t ker�tette hatalm�ba az embereket. �rthet� teh�t, ha az �kori n�pek h�laad�, k�sz�nt� r�tusokkal �nnepelt�k a t�li napfordul�t, amely id�pontt�l kezdve a nappalok egyre hosszabbodnak, �tvitt �rtelemben a f�ny gy�zedelmeskedik a s�t�t �jszaka felett. Ezeknek a r�tusoknak az is a szerep�k volt, hogy az elcsig�zott emberekbe rem�nys�get, hitet �ntsenek, hogy k�nnyebben viselj�k azt az id�t, ami a tavasz bek�sz�nt�ig h�travan. Az �kori R�m�ban a december 17-24. k�z�tti id�szakban tartott�k a Szaturn�lia �nepeket. Szaturnusz a f�ldm�vel�s, a paraszti munk�k istene a r�mai hitvil�gban. Az emberek nagy lakom�kkal, iv�szatokkal, t�nccal, zen�vel �nnepelt�k Szaturnuszt, szok�sban volt a szolg�k megaj�nd�koz�sa, �s bizonyos munk�k tiltva voltak. A h�zaikat �r�kz�ld borosty�n�gakkal d�sz�tett�k. A napt�rreformig a R�mai Birodalomban az �j �v kezdete is ekkorra esett. Egy r�mai almanach szerint m�r Kr. u. 336-ban meg�nnepelt�k R�m�ban a kar�csonyt. A R�mai Birodalom keleti r�sz�n azonban janu�r 6-�n eml�keztek meg arr�l, hogy Isten megjelent J�zus sz�let�sekor �s megkeresztel�sekor, Jeruzs�lemben pedig csak a sz�let�st �nnepelt�k. A IV. sz�zad sor�n a legt�bb keleti egyh�z �tvette J�zus sz�let�s�nek �nnep��l a december 25-i d�tumot. Az ellen�ll�s Jeruzs�lemben tartott a legtov�bb, de v�g�l ott is elfogadt�k az �j id�pontot. Az �rm�ny egyh�z azonban a mai napig ragaszkodik a janu�r 6-i kar�csonyhoz. Miut�n keleten is december 25-�n r�gz�lt a kar�csony, J�zus keresztel�s�re janu�r 6-�n eml�keztek. Nyugaton viszont ezen a napon �nnepelt�k a h�romkir�lyokat, akik felkerest�k a gyermek J�zust. A kar�csonnyal �sszekapcsol�d� hagyom�nyok �gy t�bbf�le forr�sb�l erednek. A r�mai vil�gban a Saturnalia (dec. 17.) a vid�ms�g �s az aj�nd�koz�s napja volt. December 25-�t az ir�ni isten, Mithra sz�let�snapj�nak is tartott�k, akit az Igazs�goss�g Napj�nak neveztek. Ezekhez a szok�sokhoz j�rultak a germ�nok �s kelt�k t�li napfordul�hoz kapcsol�d� r�tusai, amikor a teuton t�rzsek behatoltak Galli�ba, Britanni�ba �s K�z�p-Eur�p�ba. A mai �rtelemben vett, kereszt�ny kar�csonyr�l a IV. sz�zad �ta eml�kez�nk meg. December 25-e J�zus sz�let�snapja, az el�z� este kar�csony b�jtje vagy Szenteste, 26-a pedig az �nnep m�sodik napja. Kar�csony napj�val egy �jabb �nnepi szakasz veszi kezdet�t, a kar�csonyi tizenketted, mely 12 napig, janu�r 6-ig, v�zkereszt napj�ig tart. Ez a nap egyben a vizek megszentel�s�nek �s J�zus megkeresztel�s�nek �nnepe is. Vannak orsz�gok (pl.: Spanyolorsz�g), ahol e napot a h�romkir�lyok napj�nak nevezik, �s nagyobb �nnep, mint maga a kar�csony. Mi�rt pont december 25? J�zus sz�let�s�nek pontos d�tuma nem maradt r�nk. Az �segyh�zat teljesen lefoglalta a h�sv�ti esem�nyk�r, a megfesz�tett �s felt�madott �r �nnepl�se. Eleinte t�bb jeles hittud�s tiltakozott J�zus sz�let�s�nek az �nnepl�se ellen, mondv�n, hogy a Bibli�ban csak pog�ny vagy elvetem�lt uralkod�k tartottak sz�let�snapot. Amikor az �segyh�z visszan�zett J�zus m�k�d�s�re, el�sz�r megkeresztelked�s�t l�tta jelent�snek, hiszen ez nyilv�nos m�k�d�s�nek nyit�nya, ekkor jelent meg n�pe el�tt, s ekkor hiteles�tette �t a mennyei sz�zat. �gy a legr�gibb kereszt�ny �nnep – h�sv�t ut�n – a v�zkereszt lett janu�r 6-�n, g�r�g nev�n az Epiphania �nnepe, amely hirdeti: „Megjelent (epephan�) az Isten �dv�z�t� kegyelme minden embernek". M�r a II. sz�zadban �nnepelt�k, �s az eg�sz Keleten elterjedt. �m nyugaton �gy �rezt�k: k�l�n kell v�lasztani az �r sz�let�s�nek �s megkeresztelked�s�nek �nnep�t. Ez�rt a sz�let�s �nnep�t december 25-re tett�k. Mi�rt? Erre k�t magyar�zat is van: 1. �si elk�pzel�s szerint a vil�g teremt�se tavasszal kellett t�rt�nj�k, s m�rcius 25-e lehetett a teremt�s els� napja. Akkor pedig az �j teremt�s kezdet�nek is ekkor kellett lennie. Viszont, ha J�zus m�rcius 25-�n fogantatott, akkor december 25-�n kellett megsz�letnie. 2. A vall�st�rt�neti magyar�zat szerint egy pog�ny �nnep kiszor�t�sa volt a c�l ezzel a d�tummal. A R�mai Birodalomban a Napisten �nnep�t �lt�k e napon a t�li napfordul� ut�n (dies invicti Solis = a gy�zhetetlen Nap �nnepe). A Circus Maximusban nagyszab�s� kocsiversenyek sz�rakoztatt�k a t�megeket – e l�tv�nyoss�g az �gbolton v�gt�z� napisten m�tosz�nak a megjelen�t�se volt, �jszaka pedig �larcos v�gass�ggal, l�rm�s �ldozati lakom�val h�doltak a Napnak. K�zenfekv�nek l�tszott, hogy ezen a napon �nnepelj�k „az Igazs�g Napj�nak” megjelen�s�t. Az �nnepnek ez a kialakul�sa Nagy Konstantin alatt (306–336 k�z�tt volt cs�sz�r) ment v�gbe. � maga is a napkultusz h�v�b�l lett a kereszt�nys�g t�mogat�ja. A december 25-i �nnep – a meggy�z� anal�gi�nak k�sz�nhet�en – Nyugaton igen hamar elterjedt. A kar�csony sz� eredete Nem egy�rtelm�, honnan ered az �nnep elnevez�se. A kar�csony magyar nev�r�l sok�ig az volt a hiedelem, hogy a latin incarnatio = megtestes�l�s, sz�b�l sz�rmazik. �m a nyelvt�rt�neti kutat�s kimutatta, hogy nagy val�sz�n�s�ggel a szl�v kracsun = t�li napfordul� az alapszava �s annak �r�m�re, az azt megel�z� v�rakoz�sra utal. A latin neve: dies natalis Domini (az �r sz�let�snapja). N�met neve Weihnachten (szent �jszak�k) szint�n a t�li napfordul� �nnepl�s�t �rzi.