Adventi koszor� A n�pszok�s szerint koszor�t k�t�ttek a ny�ri napfordul� napj�n, amikor legr�videbb az �jszaka, vagyis j�nius 24-�n Keresztel� Szent J�nos, vagy a hagyom�nyos hazai megnevez�s szerint Szent Iv�n napj�n: vir�gokb�l, arat�s befejezt�vel kal�szos szalm�b�l, sz�ret v�gezt�vel sz�l�b�l. E nagy m�lt� szok�sok mell� a m�lt sz�zad m�sodik fel�ben ker�lt az adventi koszor� hagyom�nya. A kar�csonyi �nnepek kezdete november v�g�re, december elej�re esik az elj�vetelt �s az �rra val� v�rakoz�st jelent� adventtel, ami egyben az egyh�zi �v kezdet�t is jelenti. Eredete az 5-6. sz�zadra ny�lik vissza, amikor heti h�romnapos b�jttel is megtisztelt�k. A szentest�t megel�z� n�gy �nnepi vas�rnap �s szentek n�vnapjai (Andr�s, Borb�la, Mikl�s, Tam�s, Istv�n, J�nos) tartoznak bele. Feny��gb�l, szalm�b�l, n�gy gyerty�b�l d�sz�tett koszor�t k�sz�tenek, majd e gyerty�kat, az egym�st k�vet� n�gy adventi vas�rnap gy�jtj�k meg. Andr�s napj�hoz legk�zelebb es� vas�rnap �s december 25-e k�z�tti n�gy hetes id�szak advent �nnepe. Az els� adventi koszor�t 1860-ban egy hamburgi lelk�sz k�sz�tette. Egy �ri�si feny�koszor�t f�ggesztett a plafonra �s 24 gyerty�t tett r�, utalva ezzel az �nnep valamennyi napj�ra. K�s�bb Ausztri�ban is n�pszer�v� v�lt, a katolikus lakoss�g k�r�ben is. Magyarorsz�gon f�leg a m�sodik vil�gh�bor�t k�vet� id�ben v�lt szok�soss�, templomokban, k�z�p�letekben, otthonokban adventi koszor�t a csill�rra f�ggeszteni. Ez a szok�s id�vel annyiban m�dosult, hogy a gyerty�k sz�ma n�gyre, az adventi vas�rnapok sz�m�ra cs�kkent. A rajta l�v� gyerty�k a kar�csony el�tti vas�rnapok liturgikus sz�neiben jelennek meg a hagyom�nytisztel�kn�l. Az adventi koszor� mai is az �nnep n�lk�l�zhetetlen szimb�luma, melynek rengeteg v�ltozata l�tezik.