Kar�csonyfa A hivatalos kereszt�nys�g felv�tele el�tti id�ben szok�s volt az �gynevezett szent f�k el�tt f�nyeket gy�jtani. Kr. u. 452-ben azonban ezt a r�mai katolikus egyh�z betiltotta. Nagy K�roly cs�sz�r 800 k�r�l a t�rv�nyeket �s rendelkez�seket tartalmaz� ’Capitularia’ c�m� m�v�ben hasonl� m�don betiltotta a f�k �s a kutak kivil�g�t�s�t is. �rthet� a tilt�s, ha tudjuk, hogy az ’Yggdrassil’ (k�ris) vil�gf�t, amelyen egy �szaki legenda szerint Wotan f�gg�tt, egy szent k�t mellett elhelyezked� �r�kz�ld fak�nt �rj�k le. A kereszt�nys�g el�tti n�phitet m�dszeresen igyekeztek kiirtani. Egy m�sik feld�sz�tett fa az volt, amelyet a korai k�z�pkorban mindszentekkor �s halottak napj�n (november 1-�n �s 2-�n) a templomok bej�rat�n�l �ll�tottak fel. Ezt g�mb�kkel d�sz�tett�k, melyek az elhunytak lelkeit szimboliz�lt�k. Nagyon val�sz�n�, hogy a g�mbd�szek haszn�lat�nak szok�sa innen ker�lt �t a kar�csonyf�ra, �gy az az �vsz�zadok sor�n az �letfa, a f�nyfa �s a t�lvil�gfa egyfajta kombin�ci�j�v� v�lt. A kar�csonyfa k�zvetlen el�zm�nye a pog�ny hagyom�nyokban a term��g, z�ld�g h�zba vitele, illetve a h�z �s a h�z k�rny�k�nek �r�kz�ld �gakkal d�sz�t�se. A szok�st ismert�k a kelt�k, n�luk a fagy�ngy, a magyal �s egy�b �r�kz�ldek j�tszott�k a f�szerepet. Magyarorsz�gon a z�ld�g �ltal�ban rozmaring �gacska, ny�rfa vagy k�k�nybokor �ga. A gerend�ra f�ggesztett�k fel, aranyozott di�val, piros alm�val, m�zesb�bbal, szalmafigur�kkal d�sz�tett�k. A di�nak ront�st �z� er�t tulajdon�tottak, a gy�m�lcs a b�s�g, eg�szs�g jelk�pe, a szalma pedig a betlehemi j�szolra eml�keztet. A kar�csonyi �g k�s�bb fejl�d�tt kis f�csk�v�, amit szint�n a h�zba vittek, �s k�l�nf�le m�don d�sz�tettek. Feljegyz�sek szerint az els� hagyom�nyosnak mondhat� kar�csonyf�t freiburgi p�kinasok �ll�tott�k a v�ros k�rh�z�ban a XV. sz�zadban. �tvitt jelent�se a hagyom�nyosan pirossal �kes�tett feny�nek az �letfa, a term�szet �vr�l-�vre meg�jul�sa, k�rforg�sa. A f�n l�that� girland a paradicsomi rosszra cs�b�t� k�gy�t jelk�pezi, az alma a tud�s f�j�r�l szakasztott gy�m�lcsre eml�keztet (ennek mint�j�ra alakultak ki k�s�bb a piros, arannyal d�sz�tett �vegg�mb�k), a gyerty�k pedig a f�ny, a nap, kereszt�ny felfog�s szerint J�zus szimb�lumai. A manaps�g megszokott d�szes, �vegg�mb�kkel, szaloncukorral fel�ll�tott fa n�met protest�ns hat�sra terjedt el b�csi k�zvet�t�ssel, kezdetben az arisztokr�cia �s a v�rosi polg�rs�g k�r�ben. Magyarorsz�gon el�sz�r Brunswick Ter�z martonv�s�ri gr�fn�, az els� magyarorsz�gi �voda megalap�t�ja �ll�tott kar�csonyf�t 1824-ben. Haz�nkban csak a 19. sz�zad m�sodik fel�ben kezdett elterjedni a szok�s. El�sz�r csak a nemesi csal�dokn�l, majd a m�dosabb polg�ri otthonokban is megjelenik az �nnep jelk�pe. A szeg�ny paraszti csal�dokban a II. vil�gh�bor� v�g�ig megmaradt a z�ld�g �ll�t�s szok�sa, s�t volt ahol a j� szaporulat rem�ny�ben az ist�ll�ba is vittek bel�le. A kar�csonyf�t hagyom�nyosan V�zkeresztkor (janu�r 6.) bontj�k le.