jv napja
Dni 2008.12.28. 16:12
Amilyen az els nap, olyan lesz az egsz esztend! -tartottk a rgi hagyomnyt eldeink, kik gondosan meghatrozott szoksokkal vgtak neki minden j vnek.

Janur 1. a polgri v kezdnapja. Eurpai hagyomnya egszen arra az idre nylik vissza, amikor a pogny Rmban az vkezdetet Janus tiszteletre tartottk, s alapos kicsapongssal nnepeltk.
Az emberek mr akkor is jkvnsgaikat fejeztk ki egymsnak, s mg ajndkokkal is megtiszteltk csaldtagjaikat, ismerseiket. m az jvi hagyomnyokkal jr janur eleji vkezdet 1582, vagyis a Gergely-fle naptrreform ta vlt ltalnoss. A mi hagyomnyaink szerint is ez a nap jelenteti az jvet, valamint a tlkzpi nnepkrt. Ugyanis a hagyomnyok kzl a legtbb decemberben l, de szmos npszoks s hiedelem kapcsoldik ehhez a naphoz is, amelyet napjainkban mr csak kevesen ismernek, s taln mg kevesebben hasznlnak.
Mint minden negyedvkezd nap, gy janur 1-je is a gonoszjr napok kz tartozott. Ezrt a psztorok, legnyek, sihederek "kongztak", "nyjat fordtottak", sokfle eszkzzel, fdkkel, kolomppal, rossz bdogvdrrel keltettek zajt, hogy ezekkel a hangoskodsokkal ldzzk el a kzelbe merszked rt, gonosz szellemeket. Reggel kntltak s regltek, gy kszntttk az jvet a legnyek. Sorra jrtk a lnyos hzakat is, a gazdk pedig a j ismerseiket s a rokonsgot kerestk fel, csakhogy jkvnsgaikat a jz, bsges evs-ivs kzben elmondhassk. Volt, ahol azt tartottk, hogy az jv els vendgnek frfinak kell lenni, mert az hozza meg a jszerencst. Szoks volt a "kezdetvarzsls" s a "kezdetjsls" is: ki mit csinl, kivel vagy mivel mi trtnik elszr jv napjn, azt fogja tenni, illetve "megrni" a kvetkez esztendben.
Ezrt tilos volt ezen a napon a hzbl brmit is kiadni, mint ahogy nem volt szabad sem eladni, sem pedig bontmunkt vgezni az asszonynak. Inkbb otthon ltek, az asszonyok vendgeket vrtak, s mindenki jkedven s bsgesen evett-ivott. E nap szoksaihoz tartozott a galuskafzs, az almahjdobs, a szszrzs, a paprcsillag-vgs, de az lomnts is, valamint a lencsevlogats s a disznrgs is, mert valamennyi jsl vagy szerencsevarzsl jtknak szmtott.
|