A szakkönyvek szerint a pohárvetés egyidős a tűz használatával, amikor is az ősember felfedezte, hogy a megsütött állat felforrósodott szarvát a beteg testrészre helyezve csillapodott az addigi fájdalom. A köpöly ősi neve is utal a szarvra. Az ókori Kínából már az időszámításunk utáni harmadik századból találhatók írásos emlékek a pohárvetésről, mit arrafelé köpölyözésnek neveznek, és ahol ma is ezt a módszert tartják az egyik legjobb egészségmegőrző, betegségmegelőző praktikának.

Az alkalmazáshoz szükséges eszközök az idők során sokféle anyagból készültek, pl. vasból, cserépből és bambuszból, így érve el többféle szívóhatást. Manapság általában üveg köpölyt használnak, ami ugyan törékeny, viszont az üvegen keresztül pontosan látható a köpölyözött terület és a szívás erőssége is jobban ellenőrizhető. De még a bambuszból és kerámiából készült köpöly is használatban van. A bambusznád nagy előnye, hogy nem törik el könnyen és minden használat előtt kifőzéssel lehet fertőtleníteni. Ha ahhoz a vízhez, amiben a köpölyt kifőzzük gyógynövényeket is adunk, akkor azok a hatóanyagok a bambusznádban elraktározódnak, és a köpölyözés során a bőrbe jutnak. A kínaiak szerint ahány csésze van egy házban, az annyi köpölyöző alkalmatosságot jelent. Természetesen ennek is van hátránya, mégpedig az, hogy nem átlátszó, így nehezebb beállítani a szívás erősségét.

Ha házilag akarunk próbálkozni a köpölyözéssel és egy bögrével, vagy pohárral szeretnénk azt tenni, akkor két dologra kell nagyon oda figyelni: az első, hogy a pohár repedésmentes legyen (hogy lehessen benne vákuumot képezni), a második, hogy a széle legyen teljesen ép (véletlenül se csorba) és ne éles, mert különben nagyon csúnya sebeket tudunk ejteni vele.

Ahogy azt már fent említettük, ma leginkább az üvegből készült köpölyt használják, mert ennek a legegyszerűbb a kezelése és a rendben tartása. Ez Magyarországon is könnyedén beszerezhető, nem drága és többféle méretben is árulják.

Magához a köpölyözéshez a következő dolgokra lesz szükségünk: orvosi (70%-os) alkohol, vatta, köpölypohár, gyufa esetleg pálcika. Kétféle módon dolgozhatunk: ha félünk a tűztől, akkor a pálcikára rátekerünk egy darab vattát, amit belemártunk az alkoholba. Ezzel az alkoholos vattával kitöröljük belülről a köpölyt, majd meggyújtjuk az alkoholt, és gyorsan a kezelendő felületre helyezzük. Így a pálcikát és a vattát többször is fel tudjuk használni. Köpölyözés előtt érdemes a kezelendő területet gyógynövényes olajjal átmasszírozni, egyrészt azért, hogy a gyógynövények bejussanak a bőrbe, másrészt hogy jobban csússzon a köpöly (ez a csúsztatós köpölyözés - erről később bővebben). Ha nem félünk a tűztől, akkor úgy is megpróbálhatjuk, hogy egy darab vattát bemártunk alkoholba, azzal kitöröljük a köpölyt, a vattát benne hagyjuk, és azt gyújtjuk meg, majd ezután feltesszük a köpölyt. Ezzel az eljárással erősebb szívóhatást tudunk elérni, a benn égő tűz hamar elalszik, az emberek pedig meg sem szokták érezni.

A pohárvetés előnye, hogy szabaddá teszi az energiapályákat, elvezeti a salakanyagokat, és helyreállítja a yin-yang egyensúlyt. A modern orvostudomány szerint helyi vérbőséget okoz azzal, hogy a test távolabbi pontjairól odaáramlik a vér, így egyes helyeken vérhiány alakul ki. Erre a szervezet úgy reagál, mintha valahol nagy vérveszteség volna és hamar friss vér termelésébe kezd.

A kínaiak szerint az a betegség, ami gyógyszerrel gyógyítható, az gyógyítható köpölyözéssel is. Sőt, vannak olyan betegségek, amelyeket gyógyszerrel nem, csak köpöllyel lehet gyógyítani. Azt azonban kötelességünknek tarjuk közölni, hogy alkalmazását mindenki csak saját maga felelősségére tegye! Akkor pedig jó munkát kívánunk hozzá!