Egy kem�ny tan�v el�zte meg azt a bizonyos nyarat. Befejeztem v�gre a negyedik oszt�lyt. Lez�rult egy korszak, fels� tagozatba ker�l�k, r�ad�sul m�g iskol�t is v�ltok, mert elk�lt�z�nk. Hogy ez j� vagy rossz? Akkoriban k�tf�le �rz�s volt bennem: egyr�szt sajn�ltam, hogy ott kell hagynom azt az iskol�t, az oszt�lyt�rsaimat, akiket a n�gy �v alatt nagyon megszerettem. R�ad�sul milyen j� volt negyedikesnek lenni, mennyire v�rtuk az als� tagozat utols� �v�t: v�gre mi voltunk a legnagyobbak, tekint�ly�nk volt a kicsik el�tt, el�reengedtek minket a menz�n, �s tal�n a tan�rok is egy kicsit m�sk�ppen n�ztek r�nk.

�h, a tan�rok! Milyen �rdekes, hogy kiker�lve a r�gi iskola hat�sk�r�b�l, m�g a "leggonoszabb" tan�r ir�nt �rzett gy�l�let is gyorsan elp�rolog! A dolgozatok, felel�sek jelent�s�ge elt�rp�l, �s amit akkor �letem sorsd�nt� esem�nyeinek gondoltam, az m�ra m�r nevets�g t�rgya. �risten, mit �ssze tudtam �n idegeskedni egy dolgozaton! Akkora b�g�seket tudtam rendezni egy rosszul siker�lt t�maz�r� ut�n, mintha legal�bbis k�nyszermunk�ra �t�ltek volna! De most mindezeknek v�ge!

�n m�r komoly fels�s vagyok. R�ad�sul �j iskol�ba ker�l�k. Sikeresen t�lestem a felv�telin, �s most m�r semmi baj nem �rhet. Vagy m�gse? Most z�ldf�l�k�nt �n leszek a legfiatalabb a fels�s�k k�z�tt. Lesz egy csom� �j tant�rgyam, senkit sem fogok ismerni, a bar�taim nem lesznek velem, �s a megszokott tan�rok helyett most m�soknak kell megfelelni.

Ahogy egyre k�zeledett a szeptember, �gy lettem egyre izgatottabb. V�rtam is meg nem is: ahogy az ember valami ismeretlen �jra szokott gondolni. �m hi�ba lass�tan� az ember az esem�nyeket, egyszer csak elj�tt a tan�vnyit� napja. Forr� augusztusi d�lut�n volt. Legsz�vesebben a strandra mentem volna, nem pedig az �j int�zm�nybe.

Jajajj! Vajon milyenek lesznek az �j oszt�lyt�rsaim? Lesznek-e j� fejek, vagy mindenki unalmas ped�lg�p lesz? H�t a fi�k? �s a tan�rok? �s mit fognak t�lem elv�rni? Sokat kell majd tanulni? Vajon meg tudok-e majd felelni a k�vetelm�nyeknek?

A leend� oszt�lyf�n�k�mr�l csak annyit tudtam, hogy egy korosod�, kopasz f�rfi lesz. Szemeim el�tt a mesebeli H�kuszp�k r�mk�pe lebegett. Rem�lem, nem lesz olyan gonosz, mint a meseh�s.

Azt�n az udvari �nneps�g k�vetkezett. Nagyon hossz�nak tal�ltam, �s egy�ltal�n nem tudtam figyelni semmire. Egyre csak H�kuszp�k j�rt a fejemben, �s lestem, keresg�ltem a szememmel a sorst�rsaimat, a t�bbi hupik�k t�rpik�t. Remek sz�rakoz�s volt tal�lgatni a sokas�gban, hogy ki is lehet az a tal�nyos kopasz ember. Kiszemeltem egy f�rfit, aki tan�rforma volt, �s k�pzeletemben m�r megtestes�tette a j�vend� oszt�lyf�n�k�met.

Azt�n az �nneps�gnek v�ge lett, �s az �joncok oszt�lyf�n�kei elkezdt�k felolvasni az oszt�lyn�vsort. �s csak v�rtam �s v�rtam, �s nem hallottam a nevemet. M�r gondolatban az is v�gig futott az agyamon, hogy t�ved�s volt az eg�sz, engem nem is vettek fel ebbe a iskol�ba. Ahogy k�r�ln�ztem, jelent�sen ki�r�lt az udvar. Mindenki elvonult az oszt�lyf�n�k�vel, csak kb. harminc hozz�m hasonl� ember l�zengett m�g b�tortalanul a bokrok k�z�tt. Nem, ez m�r nem lehet t�ved�s. Nyilv�n �k lesznek az oszt�lyt�rsaim. De hol van H�kuszp�k, az oszt�lyf�n�k? �s egyszer csak megsz�lalt egy mennyd�rg� hang. A gazd�j�t nem l�ttuk sehol, �s mintha Isten sz�lna le hozz�nk, elkezdte egym�s ut�n sorolni a nev�nket. Sorra ker�ltem �n is, azt azonban m�g mindig nem tudtuk megfejteni, hogy honnan j�n a titokzatos hang.

Az oszt�lyn�vsor elmond�sa ut�n egy parancsot kaptunk, hogy induljunk el felfel�, a m�sodik emeletre. Automatikusan feln�zt�nk, �s az ablakban megl�ttuk a hang gazd�j�t: egy magas �s val�ban kopasz f�rfit, aki azonban f�lelmetesnek egy cseppet sem volt nevezhet�. S�t, az oszt�lyteremben kifejezetten kedvesen viselkedett. A fesz�lts�gt�l �s az izgalmakt�l hirtelen kit�rt bel�lem a nevet�s, de l�ttam, hogy nem vagyok egyed�l ezzel.

�s a f�lelmek lassan elp�rologtak, a cinkost�rsi nevet�s pedig m�r a tan�vnyit�n �sszekov�csolt benn�nket. B�r tudtam, hogy a neheze majd csak ezut�n kezd�dik, m�gis nagyobb lett a kedvem a m�snapi tan�vkezd�shez.
Szeptember elsej�n reggel elkezdett �mleni az es�. Az �sz v�g�rv�nyesen bek�sz�nt�tt, de nem b�ntam, mert �gy m�r nem v�gytam annyira a strandra.