Draco Dormiens

(Cassandra Claire)

3. Narcissa Malfoy

- �s Harry Potter�l...

Harry kez�b�l kiesett a kard, �s hangos csattan�ssal �rt f�ldet. Ezzel szerencs�sen mag�ra vonta a k�t feln�tt figyelm�t.

Lucius szemreh�ny�an n�zett r�.

- Igen, Draco? Szeretn�l valamit hozz�f�zni? - k�rdezte.

Harry csak nagy neh�zs�gek �r�n tudott megsz�lalni.

- Mi van Harry Potterrel?

Lucius von�sai megkem�nyedtek.

- Tudod, - magyar�zta Macnairnek. - Draco m�sr�l sem besz�l, csak az ifj� Harry Potterr�l, igaz fiam?

Harryt valahogy nem dobta fel igaz�n ez a h�r.

- Ve-vele kell kviddicsezem - b�kte ki v�g�l.

- Ahol is, ha j�l eml�kszem, - jegyezte meg ridegen Lucius. - minden egyes alkalommal legy�z�tt.

Harry k�ptelen volt elfojtani egy sz�les vigyort:

- �gy bizony! - v�gta r�.

Lucius �s Macnair d�bbenten meredt r�, de v�g�l annyiban hagyt�k a dolgot, �s Draco apja visszafordult a bar�tj�hoz:

- Teh�t h�reid vannak sz�momra, Macnair - kezdte. - Csak azt ne mondd, hogy megint egy �jabb nevets�ges cselsz�v�s arra, hogyan tegy�k el l�b al�l a Potter k�lyk�t. Macnair zavartan rugdosta a f�ldet a cip�je orr�val.

- Ez egyszer t�nyleg j� a terv, Lucius - felelte v�g�l. - Gonosz �s agyaf�rt...

- Val�ban? - mordult r� Lucius. - Mintha ugyanezt mondtad volna a t�bbir�l is.

P�ld�ul, hogy k�ldj�nk m�rgezett sz�let�snapi aj�nd�kot a rokonai h�z�ba, ahol - tal�n nem kell, hogy eml�keztesselek r�, - Dumbledore Familius b�b�j�nak v�delme alatt �ll. �gy mind�ssze annyi t�rt�nt, hogy az unokatestv�re, Dudley megzab�lta a csokol�d�t, �s kih�nyta az eg�szet az ablakon, egyenesen a hal�lfal�k nyak�ba, akik a k�ly�k holttest�t akart�k elvinni. Ugye, m�g eml�kszel erre, Macnair? �s amikor Nott megpr�b�lt bejutni Roxfortba, hogy elrabolja a fi�t? A f�riaf�z harck�ptelenn� tette m�g azel�tt, hogy ak�r csak a k�zel�be jutott volna! A robban� sepr�t pedig, amivel Zabini pr�b�lkozott, szem�lyesen Dumbledore kobozta el �s k�ldte vissza egyenesen a felad�nak. Csak a csomagol�st cser�lte le... �s Zabinit egy gyuf�sskatuly�ban kellett eltemetn�nk! - ord�totta Lucius, mik�zben a karddal hadon�szott a nyomat�k kedv��rt. - T�bb hal�lfal� halt meg a Potter k�ly�k idi�ta gyilkoss�gi tervei miatt, mint a M�gia�gyi Miniszt�rium fejvad�szainak a kez�t�l!

Harryt a hallottak teljesen megh�kkentett�k. Ezekr�l a dolgokr�l fogalma sem volt. B�r ahogy jobban belegondolt, esz�be jutott, hogy amikor Dudley rosszul volt, mintha r�m�lt ki�ltoz�st hallott volna az el�ls� udvarr�l, de akkor azt a szomsz�dban lak� minden l�ben kan�l Mrs Figgnek tulajdon�totta.

- K�rlek, Lucius - sop�nkodott Macnair - Legal�bb hallgass meg.

Lucius �sszefonta a karj�t.

- �t percet kapsz - felelte.

- Igaz, hogy am�g a fi� a csal�dj�n�l van, v�delem alatt �ll - fogott bele Macnair kapkodva. -�s az is igaz, hogy Roxfortban se b�nthatjuk. M�r pr�b�ltuk kicsalogatni a kast�lyb�l, tudod, amikor az Arsenal jegyeket k�ldt�k neki... de Dumbledore nem engedte el.

- �s ez - v�gott k�zbe Lucius - soha nem is lesz m�sk�nt.

- Persze, �s ezzel tiszt�ban is vagyunk - folytatta Macnair. - Ez�rt gondoltuk, hogy megpr�b�lunk valakit elrabolni, aki k�zel �ll hozz�, �gy ha meg akarja menteni az illet�t, el kell hagynia a kast�lyt. Ezzel viszont az volt a probl�ma, hogy majdnem mindenki, aki kedves a sz�m�ra, szint�n Roxfortban tart�zkodik. A mugli rokonait ki nem �llhatja, a Weasley csal�dot pedig igen er�s var�zslatok v�dik.

Lucius szeml�tom�st unta a dolgot.

- Viszont - tette hozz� Macnair sietve - a helyzet megv�ltozott. Most m�r van m�g valaki... valaki, akit b�rmi �ron megv�dene a fi�.

Ez felkeltette Lucius �rdekl�d�s�t.

- Sz�val azt mondod, a markodban van valaki, aki k�zel �ll Harryhez? - k�rdezte - Ki az?

Harry gyomra g�rcsbe r�ndult a f�lelemt�l. Macnair pedig mosolygott. Harry m�r kor�bban is l�tta ezt a vigyort az arc�n, amikor a f�rfi Hagrid hippogriffj�nek kiv�gz�s�re k�sz�lt.

- Sirius Black - jelentette ki.

*

Draco teljes ap�ti�ban tette meg az utat a gyeng�lked�t�l a Griffend�l toronyig.

- Bumszalag - mondta unottan a K�v�r D�m�nak, majd a portr�lyukon kereszt�l bel�pett a klubhelyis�gbe. Gondolkod�s n�lk�l elindult a kandall�hoz, majd le�lt Hermione �s Ron mell�. A l�ny egy karossz�kben kuporgott bozontos macsk�j�nak t�rsas�g�ban, Ron pedig egy igen komor k�llem� k�nyvet olvasott, ami A mugli hadvezet�s tudom�nya c�met viselte.

- Draco apja elj�tt �s hazavitte �t a Malfoy k�ri�ra - jelentette ki Draco egyhang�an.

- Hova vitte? - k�rdezte Ron, mik�zben leeresztette a kez�ben l�v� k�nyvet.

- A Malfoy k�ri�ra. Ott laknak.

- Nagyszer� - v�gta r� Ron, mik�zben visszafordult a k�nyv�hez - Egy kis szerencs�vel vissza se hozz�k.

Draco olyan hangot adott, mint aki �pp meg akar fulladni. Hermione gondterhelten n�zett r�.

- Harry - mondta szel�den - Nem a te hib�d... � �t�tt el�sz�r, te csak v�dekezt�l. Draco nem felelt. Nem b�rta kiverni a fej�b�l az apja haraggal teli tekintet�t. Ha Harry nem j�tssza el a szerep�t... vagy ha visszanyeri a val�di k�lsej�t... Ha Lucius Malfoy r�j�n, hogy akit hazahozott, az nem a fia, hanem Voldemort leg�d�zabb ellens�ge... akkor meg�li �t. Drac�nak nem volt k�ts�ge efel�l. Hogy is mondta az apja, mit mondott Voldemort?

B�rki is hozza el nekem Harry Potter holttest�t, az hatalmasabb jutalomra sz�m�that, mint b�rmely m�sik hal�lfal�.

Elm�lked�s�t Ron szak�totta f�lbe.

- Ez a mugli hadvisel�s dolog eg�sz �rdekes - jegyezte meg. - Szerintetek mennyi az es�ly r�, hogy a korm�ny egy olyan hogyish�vj�k... atombomb�t dobjon a Malfoy k�ri�ra? Draco fel�llt.

- Felmegyek - mondta, �s a fi�k h�l�terme fel� vette az ir�nyt. De ekkor a h�ta m�g�l rohan� l�ptek zaj�ra lett figyelmes, �s amint megfordult, Hermione zaklatott arc�val tal�lta szemben mag�t.

- Harry - sz�lt ut�na a l�ny. - Harry, k�rlek, v�rj!

Draco meg�llt �s hagyta, hogy Hermione be�rje.

- Harry - kezdte bizonytalanul. - Olyan feld�ltnak t�nsz... B�nt valami? Nem hinn�m, hogy Malfoyr�l van sz�...

Draco csak n�zett r�. Mintha hirtelen �sszegubancol�dtak volna a gyomr�ban a k�l�nb�z� �rz�sek; a stressz, miut�n k�t napja volt k�nytelen Harry b�r�ben l�tezni, a d�h, a r�m�let, a f�jdalom �s most m�g a retteg�s is. A retteg�s att�l, hogy milyen sz�rny� dolgok t�rt�nhetnek Harryel b�rmelyik pillanatban, ak�r �ppen most is. �s ha megt�rt�nik, az csak �s kiz�r�lag az � hib�ja lesz. Nem tudta eld�nteni mit is akar igaz�n; �v�lteni Hermion�val, vagy ink�bb �jra megcs�kolni �t. Mindkett�h�z kedve lett volna.

- Hermione, nagyon f�radt vagyok - felelte v�g�l. - Csak aludni szeretn�k.

- Ugye, arr�l van sz�, ami ma reggel t�rt�nt? - k�rdezett vissza a l�ny. - A... a gurk�s dolog ut�n... Mert �n tulajdonk�ppen nem is voltam r�d m�rges a cs�k miatt, Harry. Igaz�b�l...

K�zelebb l�pett Drac�hoz, tekintete tele volt gyeng�ds�ggel.

Draco nem b�rta tov�bb.

- Nehogy azt hidd, hogy minden r�lad sz�l, Granger! - �v�lt�tte, ahogy a tork�n kif�rt. - Mert rohadtul nem sz�l minden r�lad!

Azzal f�lrel�kte a l�nyt, lerohant a l�pcs�n �s a portr�lyukon �t kiviharzott a helyis�gb�l.

*

Sirius nev�nek eml�t�s�re Harry �gy �rezte, mintha kisz�llt volna az er� a l�baib�l. Maradj k�z�mb�s! - ism�telgette mag�ban. - Ne mutass ki semmit!

- M�r r�g�ta tudom�sunk van r�la, hogy � a fi� keresztapja - mondta Macnair. - A gond csak az volt, hogyan tal�ljuk meg. De v�g�l a nyom�ra bukkantunk, jobban mondva F�regfark bukkant a nyom�ra, ami meglep�en �gyes h�z�s volt a r�sz�r�l. Esz�be jutott egy barlang, ahova gyerekkor�ban gyakran j�rt Siriusszal, ha �pp a Black csal�dn�l tart�zkodott. �gy gondolta, �rdemes megn�zni azt a helyet, �s l�ss csod�t, m�r csak egy k�t�z� �tokra volt sz�ks�g, hogy elkapja Blacket.

- T�rj�nk a l�nyegre, Macnair - csattant fel Lucius. - Azt �ruld el, hogy j�v�k �n a k�pbe?

Macnair csal�dottnak t�nt.

- Nos, - kezdte bizonytalanul. - igaz�n egyszer� a dolog. F�regfark holnap hozza fel Blacket Cornwallb�l, �s sz�ks�g van egy helyre, ahol tarthatjuk. Csak egy-k�t napr�l lenne sz�, am�g a fi� ide nem �r. A k�t�z� b�b�jt nem hagyhatjuk rajta hossz� ideig, k�l�nben meghal, viszont a k�rny�ken neked vannak a legjobb f�ld alatti katakomb�id. - Ez megtisztel� - biccentett Lucius g�nyosan. - Nos, a terv eg�szen ostoba, r�ad�sul k�nnyed�n �tl�that�, de m�g mindig m�rf�ldekkel jobb, mint a kor�bbi sz�nalmas pr�b�lkoz�saitok. Hozhatj�tok Blacket. Nem tal�lkoztam m�r vele... - mosolygott fagyosan. - iskol�skorunk �ta. Eg�szen olyan lesz, mint egy �vfolyam tal�lkoz�. Mindketten nevettek. Harry nem csatlakozott hozz�juk. �gy �rezte, menten rosszul lesz. De ekkor kiny�lt az ajt�, �s egy magas, karcs�, sz�ke n� l�pett be rajta. Nem tal�rt viselt, hanem egy hossz�, fekete, oldalt sliccelt ruh�t. Harry azonnal felismerte: Draco �desanyja volt.

- Narcissa, - vonta k�rd�re Lucius Malfoy. - valami gond van?

A n� mosolygott. Gy�ny�r� volt, amikor mosolygott. Harrynek esz�be jutott a Kviddics Vil�gkupad�nt�, ahol el�sz�r l�tta �t, �s arra gondolt, k�ts�g sem f�rhet hozz�, hogy Draco t�le �r�k�lte s�padt, ugyanakkor igen finom von�sait.

- Szeretn�m elk�rni Drac�t - v�laszolta higgadtan. - Nem l�ttam �t, mi�ta hazahoztad, Lucius.

- Persze, vidd csak - felelte a f�rfi egy hanyag k�zlegyint�ssel.

Harry r�n�zett Draco apj�ra. B�rmit megtett volna, hogy maradhasson, �s t�bbet megtudjon Siriusr�l.

- De �n... - kezdte bizonytalanul.

- Draco, - n�zett r� Lucius. Hangja olyan volt, ak�r a j�g. - fogadj sz�t!

Harry vonakodva b�r, de k�vette Narcissa Malfoyt ki a szob�b�l. Azt v�rta, hogy a n� ezut�n �t�leli �s megcs�kolja, vagy legal�bbis valamilyen m�don �dv�zli majd. De semmi nem t�rt�nt. Narcissa egyszer�en h�tat ford�tott neki �s elindult lefel� a foly�son. Mik�zben Harry igyekezett k�vetni �t, pr�b�lt mindent j�l megfigyelni maga k�r�l. �gy gondolta, nem �rt, ha min�l jobban megismeri a Malfoy k�ri�t.

Amikor egy portr�kkal teli folyos�hoz �rtek, Narcissa meg�llt. A k�pek els� r�n�z�sre bab�kat �br�zoltak k�l�nb�z� sz�n� ruh�kban. De Harry hirtelen r�j�tt, hogy azok val�j�ban a csecsem� �s kisgyermek Drac�r�l k�sz�ltek. Megtorpant, hogy szem�gyre vegye �ket, �s nem tudott elnyomni egy sz�les vigyort.

- Oh - mondta Narcissa mosolyogva. - A csecsem�kori k�peid... Im�dnival�k, ugye? Harry �pp egy portr�t tanulm�nyozott, amelyen Draco k�r�lbel�l h�rom �ves lehetett, r�zsasz�n sortot �s kissapk�t viselt. Majd egy m�sikra t�vedt a tekintete, ahol - k�r�lbel�l �t�vesen - komplett Malfoy-egyenruh�ban fesz�tett, bele�rtve egy fekete k�penyt �s a hossz� sz�ke tincseket, melyekt�l �ppen �gy festett, ak�r egy kisl�ny. A k�pen l�v� Draco arc�n l�zong� kifejez�s �lt, �s elsz�ntan r�ncig�lta a tal�rja �sszegy�rt gall�rj�t.

- Igen - felelte Harry. - Egyszer�en im�dnival�k.

Ezut�n Narcissa lefel� vezette �t t�bb kacskaring�s folyos�n �t, m�gnem egy roppant nagy eb�dl�be �rtek, ahol is egy k�zmozdulattal jelezte Harrynek, hogy �lj�n le, � maga pedig elment, hogy hozzon n�mi harapnival�t.

Harry eg�szen kicsinek �rezte mag�t, miut�n le�lt a hatalmas �tkez�asztalhoz. �gy t�nt, az asztal m�rf�ldekre ny�lik el, �s t�k�rsima felsz�n�t nem tark�totta m�s, csup�n egy nagy, ez�st gyertyatart�, melyben h�t z�ld, gy�k form�j� gyertya lobogott. A falat tov�bbi cs�f portr�k bor�tott�k a Malfoy csal�d tagjair�l. Az egyik k�pr�l egy mogorva arc�, fodros gall�rt visel� var�zsl� meredt r� d�h�dten, majd az ujj�t nemes egyszer�s�ggel v�gigh�zta a torka vonal�n. A fal m�sik r�sz�t egy roppant nagy selyem falisz�nyeg bor�totta. A k�rpit a Malfoyok csal�di c�mer�t �br�zolta, ami nem volt m�s, mint egy nagy M bet� �s egy k�r� tekered� hatalmas, z�ld k�gy�, a k�p el�ter�ben pedig �pp egy csukly�s alak lop�zott egy m�sik ember m�g�, akit azut�n h�tba sz�rt. A t�mad� l�ba k�r�l egy latin kifejez�s k�gy�zott: DE GUSTIBUS NON DISPUTANDEM. Harrynek fogalma sem volt, mit jelenthet. Hermione biztosan tudn� - gondolta mag�ban, de m�r a l�ny puszta eml�ke is f�jdalmas volt sz�m�ra.

Narcissa visszat�rt a szob�ba, �s egy ez�st t�lc�n te�skann�t, cs�sz�t, egy kancs� tejet, valamint egy t�ny�r apr�s�tem�nyt hozott.

- J� �tv�gyat - mondta, mik�zben a t�lc�t az asztalra tette. Azut�n � maga is helyet foglalt Harryvel szemben, �s n�zte, ahogy a fi� eszik.

- Madam Pomfrey azt tan�csolta, hogy n�h�ny napig csak k�nny� �teleket fogyassz - jegyezte meg, mik�zben figyelte, hogyan t�mi Harry a sz�j�ba az apr�s�tem�nyeket.

- Mondd csak, anya - sz�lalt meg Harry, hogy megt�rje a k�nos csendet. - Mit csin�lt�l mostan�ban?

- H�meztem neked egy takar�t, amit elvihetsz az iskol�ba - felelte a n� lelkesen. - Kivarrtam r� a csal�dunk jelmondat�t aranyb�l... - tette hozz�. - Az ap�d �tlete volt. �gy gondolta, �pp itt az ideje, hogy k�v�lr�l megtanuld. Szeretn�d megn�zni?

Harry egy�ltal�n nem volt r� k�v�ncsi.

- H�t persze - v�gta r�.

Narcissa kisietett a szob�b�l, �s r�gt�n vissza is t�rt, kez�ben egy hossz�, z�ld, b�rsonyos anyagot tartva. �tadta Harrynek, akinek r�gt�n megakadt a szeme a takar� k�zep�n d�szelg� arany bet�k�n: A B�NTET�S F�LELMET SZ�L. A F�LELEM ENGEDELMESS�GET. AZ ENGEDELMESS�G SZABADS�GOT. �GY H�T A B�NTET�S MAGA A SZABADS�G.

- H�ha! - reag�lt Harry kiss� tomp�n. - Ez nagyon sz�p, anya! Fogadok, hogy minden gyerek ilyen takar�ra v�gyik, pont ilyen h�tborzongat� mott�val, mint ez. Egy pillanatra Harry �gy �rezte, ezzel t�l messzire ment, de Narcissa csak kifejez�stelen�l mosolygott. Gyorsan elfordult, ami nem volt �ppen szerencs�s, hiszen ha r�n�zett volna Draco �desanyj�ra, l�thatta volna a n� k�nnybe l�badt szemeit. Ekkor azonban kiv�g�dott a terem v�g�ben l�v� sz�rnyas ajt�, �s bel�pett Lucius �s Macnair.

- Narcissa, - csattant fel Lucius. - hozz egy cs�sze te�t Macnairnek!

Narcissa sietve engedelmeskedett f�rje parancs�nak, mik�zben Macnair helyet foglalt Harryvel szemben, �s cinkosan mosolygott r�.

- Hallgass ide, Draco - kezdte aty�skod� hangon. - Eml�kszem, amikor m�g �n j�rtam Roxfortba, a Mardek�rosokkal mindig benne voltunk valami cs�nytev�sben. Fogadok, hogy ti is folyton bajt kevertek, igaz, fiam?

- Az az igazs�g, - v�laszolta Harry. - hogy el�gg� lefoglalnak minket az Ifj� Hal�lfal� Gy�l�sek, �s persze sok id�t vesz ig�nybe az is, hogy kellemetlen helyzetbe hozzuk a t�bbi di�kot a szeg�nys�ge vagy a t�rsadalmi helyzete miatt. De az is el�fordul, hogy eg�sz �jjel fent vagyunk, �s d�monokat pr�b�lunk megid�zni, hogy teljes�ts�k a gonosz k�v�ns�gainkat. Legt�bbsz�r viszont csak �l�nk a klubhelyis�gben, pizz�t rendel�nk, �s azzal sz�rakozunk, hogy kit�pkedj�k a legyek sz�rnyait.

Egy�rtelm� volt, hogy Harry csak �ssze-vissza besz�l, de Macnairnek nem t�nt fel a dolog.

- Igaz�n beleval� fiad van, Lucius - fordult a f�rfi Draco apj�hoz. - B�szke lehetsz r�.

- Pedig amikor megsz�letett, nem sok rem�nyt f�zt�nk hozz� - felelte Lucius az �rzelmek legkisebb jele n�lk�l. - Gyenge volt �s beteges. Mondtam is a feles�gemnek, hogy a Malfoyok dics�s�ges, r�gi sz�p id�iben az ilyen k�lyk�ket egyszer�en kirakt�k egy elhagyatott szikl�ra, �s hagyt�k elpusztulni. De Narcissa ragaszkodott hozz�, hogy megtartsuk.

Harry szinte biztos volt benne, hogy Lucius Malfoy nem viccnek sz�nta a t�rt�netet, Macnair m�gis hars�nyan nevetett.

Narcissa t�lc�val a kez�ben t�rt vissza. Macnair el�sietett �s �gy sz�lt:

- Igaz�n sajn�lom Narcissa, de ezt most musz�j magammal vinnem. Indulnom kell, az �zlet nem v�rhat - Elvett egy cs�sz�t a t�lc�r�l, majd Draco apj�ra kacsintott.

- Holnap tal�lkozunk, Lucius - mondta, azzal dehoppan�lt.

*

Draco arc�t a kez�be temetve �lt a s�t�t k�nyvt�rban. A Leghat�bb �rd�ng�s italoc c�m� k�nyv egy nyitott p�ld�ny�n k�ny�k�lt, ami enyh�n ironikusnak hatott azok ut�n, hogy els�sorban a Sz�zf�l�-f�zet miatt ker�lt ilyen nagy bajba.

Egyfolyt�ban a lehets�ges megold�sokon t�rte a fej�t, de ez id�ig egyetlen �tlete sem t�nt kivitelezhet�nek. Felmer�lt benne, hogy levelet k�ld az apj�nak, amiben meg�rja neki, mi t�rt�nt... De ez esetben Lucius Malfoy megtudn�, hogy a fi�, aki a h�z�ban tart�zkodik nem m�s, mint Harry Potter, �s minden bizonnyal meg�ln�. Vagy megpr�b�lhatn� hat�stalan�tani a b�b�jt. Ha ez siker�lne, Harry visszanyern� eredeti alakj�t, de Lucius amint megl�tn�, hogy ki �, megint csak meg�ln�. Esetleg � maga mehetne el a Malfoy k�ri�ra, �s megpr�b�lhatn� Harryt megsz�ktetni. Ez igen b�tor �s l�tv�nyos tett volna a r�sz�r�l, �m ha Lucius elfogn� �ket, azt hinn�, hogy � Harry, �s �gy a saj�t apja lenne a gyilkosa.

Az viszont esz�be sem jutott, hogy a probl�m�val Dumbledore-hoz forduljon. Hi�ba, a t�rt�ntek ellen�re is v�rbeli Malfoy maradt.

A k�nyvt�r ajtaja ekkor kiny�lt, �s egy l�ny l�pett be p�lc�val a kez�ben.

- Lumos - mondta, mire a teremet f�ny �rasztotta el. Draco feln�zett, �s a vak�t� f�nyt�l pislogni kezdett.

A l�ny nem volt m�s, mint Cho Chang.

- Gondoltam, hogy itt tal�llak - jelentette ki, �s a hangj�ban el�gedetts�g csend�lt. - �n pedig azt gondoltam, hogy a kviddicsp�ly�n siker�lt v�gleg megszabadulnom t�led - v�gott vissza Draco.

Cho egy�ltal�n nem t�nt megb�ntottnak, s�t, mosolygott.

- Az m�g akkor volt, amikor nem tudtam, hogy a megk�zel�thetetlent j�tszod - felelte k�nnyed�n.

- �s most az�rt j�tt�l, mert hi�nyzik m�g egy-k�t s�rt�s? - k�rdezett vissza Draco. - N�k... - tette m�g hozz� g�nyosan.

- B�ntudatom volt - v�laszolta a l�ny. - amiatt, ahogy b�ntam veled. Nem volt sz�p t�lem, hogy azt mondtam, t�l fiatal vagy hozz�m, �s m�g a hajadat is kritiz�ltam.

- Bizony, rossz kisl�ny volt�l - hagyta r� Draco. - �gyhogy mi lenne, ha most elmenn�l �s magadba m�lyedn�l egy kicsit? Tal�n akkor r�j�ssz, hogy mit rontott�l el. Nyugodtan gondolkozz csak, ameddig j�nak l�tod. Van r� id�d b�ven.

Cho k�zelebb j�tt �s le�lt az asztal sz�l�re, mik�zben a kez�ben l�v� p�lc�val j�tszadozott.

- Tudom, hogy nem gondolod komolyan - jegyezte meg. - Csak a s�rtetts�g besz�l bel�led, �s �n ezt becs�l�m.

- N�zz magadra! - csattant fel Draco, mik�zben a l�nyra mutatott.- Fogadok, hogy Harry �veken �t loholt ut�nad, cipelte a k�nyveidet, k�ld�zgette a vir�got, te pedig �szre sem vetted �t. Most viszont, amikor abszol�t szemet�l b�nik veled, kis�l, hogy nem b�rsz n�lk�le �lni!

Cho csak b�mult r�.

- Tudod, hogy az el�bb harmadik szem�lyben besz�lt�l saj�t magadr�l? - k�rdezte d�bbenten.

- ��� - hebegte Draco.

- Eln�z�st - sz�lalt meg ekkor egy hang. Draco k�r�ln�zett. Valaki m�g volt rajtuk k�v�l a k�nyvt�rban. - Rem�lem, nem szak�tottam f�lbe semmit, �n csak...

Hermione volt az.

- De igen - felelte Cho. - �gyhogy jobb, ha most elm�sz.

- Ne! - ki�ltotta Draco - Egy�ltal�n nem zavart�l meg semmit - Sietve fel�llt, �s nagy igyekezet�ben egy halom k�nyvet a f�ldre sodort. - Hermione...

Cho pillant�sa Drac�r�l Hermion�ra v�ndorolt, majd �jra visszat�rt a fi� arc�ra. Azut�n felvonta a szem�ld�k�t �s h�v�sen mosolyogni kezdet.

- Sz�val �gy �llunk - jegyezte meg. - V�g�l lemondt�l r�lam, �s �gy d�nt�tt�l, hogy m�shol pr�b�lsz szerencs�t?

- Harry �s �n nem randizunk! - csattant fel Hermione vill�ml� szemekkel. -

Nyugodtan k�zdjetek meg �rtem, l�nyok - mondta Draco, mik�zben vissza�lt a hely�re. - Ak�r egy kis k�zelharcot is el tudn�k viselni.

Cho d�h�sen meredt r�.

- Te t�nyleg ilyen �ntelt �llat vagy a j�fi� �larcod m�g�tt? - rivallt r�.

- De m�g mennyire - felelte Draco teljes lelki nyugalommal. - Most pedig t�n�s innen.

Cho felkapta a p�lc�j�t �s kiviharzott a k�nyvt�rb�l, az ajt�t hat�sosan becsapva maga m�g�tt.

Draco kiss� szorongva pillantott Hermion�ra.

- H�t... lehet, hogy t�nyleg kedvel engem - mondta v�llvonogatva. - B�r el sem tudom k�pzelni, hogy mi�rt.

Hermione nem v�laszolt, hanem odal�pett hozz�, �s �sszefont karokkal b�mult r�. Drac�ra m�g soha senki nem n�zett �gy. Olyan volt, mintha Hermione egyenesen a fej�be l�tott volna.

- Hermione, ne... - tiltakozott, m�g miel�tt �tgondolhatta volna, mit is mond. - Hidd el, igaz�n sajn�lom, amit kor�bban mondtam.

- Te nem... - kezdte Hermione.

De Draco nem hagyta, hogy v�gigmondja.

- Hidd el, hogy t�nyleg nagyon sajn�lom, s�t...

- Nem - er�sk�d�tt Hermione, mik�zben Draco szavait egy t�relmetlen k�zlegyint�ssel reag�lta le. - Nem azt mondom, hogy nem sajn�lod... Hanem, hogy te nem... te nem � vagy.

- Mi nem vagyok?

- Nem vagy Harry - b�kte ki Hermione. - Te nem Harry Potter vagy.

Draco mereven n�zte a l�nyt. Hirtelen nagyon f�radtnak �rezte mag�t.

- Persze, hogy nem - k�z�lte sz�ntelen hangon. - �n Draco Malfoy vagyok.

(Ford�totta: Mioni)

(Folyt. k�v... :-)