A kiegyezés, előzményei és értékelése

1. Előzmények

1.1 Föderalizmus vagy centralizáció

Föderalisztikus átszervezés hívei:

(az egyes tartományoknak rendi jellegű önkormányzata lett volna)

          – udvarhű főrendiek

          – Windisgrätz – a jogaikba visszahelyezett arisztokrácia ellensúlyozza a

                                  forradalmi erőket.

Centralizáció hívei:

(Azonos módon kormányzott, német államnyelvű birodalom)

          – tiszti-államhivatalnoki rétegek (nemzeti jelleget nélkülözők)

          – osztrák-német nagypolgárság Þ a piacon vezető szerepre számítottak

          – Schwarzenberg

1.2 Új rend

1848-tól Schwarzenberg miniszterelnök Þ kulcspozíciók a híveié

Az új rendszer polgár ellenes, eltiporta a szabadságjogokat.

A tőkés átalakulást előre mozdította Þ a birodalom erősítése érdekében

1.3 Az új rend Magyarországon

1850 Haynau rémuralmának vége – nemzetközi fölháborodás, saját törekvések miatt

Új diktatúra: Bécsből irányított Bach-rendszer (Alexander von Bach)

A korona országait egységes, autonómiát nélkülöző közigazgatási egységként kezelte.

Magyarországot megnyirbálták:

          – Erdély, Horvátország külön maradt

          – Szerb Vajdaság – déli területek

          – A maradékot öt kerületre osztották

Megyei önkormányzat megszűnt.

Az 1770-es vámhatárokat eltörölték, de bevezették az osztrák adórendszert.

Osztrák polgári- és büntető-törvénykönyv

Egységes közoktatás – katolikus egyház maximális befolyásának biztosítása

A középiskolák számát Magyarországon csökkentették.

Nyílt germanizálás Þ a magyarokat és a többi nemzetiséget is sújtotta.

A hadsereg aránytalanul nagy része állomásozott az országban.

Titkos rendőrség, csendőrség

Bach-huszárok: hivatalnokok hada – előírt öltözék

Az 1948-as jobbágyfelszabadítást nem merték visszacsinálni

          – a kárpótlást adó formájában a lakosságra hárították

1.4 Passzív ellenállás

Mártírok sorsa bizonyította Þ a fegyveres harcnak nem kedveznek a viszonyok

Birtokos nemesség – anyagilag súlyos helyzet, de kitartott ’48 vívmányai mellet.

          – Nem vállaltak hivatali és közszereplést,

          – nem adóztak, kijátszották a rendeleteket

Deák Ferenc [1803-1876] – a passzív ellenállás jelképe lett.

1.5 Az emigráció

A szabadságharc politikai vezetőinek többsége külföldre menekült.

          – az abszolutizmus nem tudta a munkáját befejezni

Kossuth Lajos – a világ nagy részét bejárta, beszédeket mondott

A passzivitást valójában az emigráció tette fenyegetővé és viszont.

A Kossuth-emigráció fegyveres készülődésének a néma és ellenálló ország adta a hátteret.

2. Lehetséges megoldások

2.1 Fegyveres fölszabadítás

Belső bajokkal küszködő Ausztria – maga ment a bajok elé

Olasz háborúk – győzelmet vártak

          – a háború villanyozta az emigrációt is

Magyar Nemzeti Igazgatóság – Klapka, Teleki László, Kossuth

          – Románia, Szerbia támogatta

Cavour végső csapást akart mérni Ausztriára.

Kossuth angliai beszédeivel megszerezte az angol kormány semlegességi ígéretét.

III. Napóleonra számítottak

Kossuth: Magyarországon csak akkor lehet fölkelés, ha már ott vannak a francia csapatok.

III. Napóleon Solferinó után azonnal fegyverszünetet kötött.