Az Interneten használt protokollok

Az Interneten leggyakrabban használt protokollok a TCP ás az UDP. Ezek a leghasznosabbak számunkra, segítségükkel érjük el a létező összes szolgáltatást (FTP, HTTP, IRC, stb...), feladatuk kommunikációs csatornát biztosítani.
Egyéb protokollok: SMTP, POP3, IMAP, SIMAP, FTP, HTTP, NNTP, stb…

TCP/IP felépítése

A TCP/IP protokoll alapvetően az OSI modell két rétegének a funkcióját valósítja meg: ez a hálózati és a szállítási réteg.

A hálózati modell 4 rétegből áll

1. Hálózat elérési

Az OSI modell 2 alsó szintjének felel meg, és ez biztosítja a kapcsolatot a csomópontok között (pl.: Ethernet, Token Ring, token Bus).

2. Hálózati réteg

Ez a réteg végzi a csomagok útvonal kijelölését a hálózatok között. Ennek a rétegnek a protokollja az Internet Protokoll (IP), az üzenetvezérlő protokoll cím meghatározó eljárása, a foglalt címet meghatározó eljárás. A rétegben előforduló események és hibák jelzésére szolgál az Internet Control Message Protocol (ICMP), az Internet Vezérlőüzenet Protokoll.

3. Hoszt-hoszt réteg

2 rétegprotokollból áll, az egyik a Transmission Control Protocol (TCP), azaz a továbbítást szabályozó eljárás, a másik az összeköttetés mentes szállítási protokoll, User Datagram Protocol (UDP).

4. Alkalmazási réteg

Itt vannak a felhasználói és a hálózati kapcsolatot biztosító programok.

IP címzés

Két részre bontották a címet. Az első rész a hálózatot, a másik pedig a konkrét hosztot azonosítja. A hálózatok közti kapcsolatot a routerek biztosítják.
Az IP címformátum 32 bit hosszúságú.
Minden osztálynak külön címmaszkja van, melyet a hálózat és a hosztcímek szétválasztására használnak. ÉS műveletet végeznek a teljes címmel, a kapott eredmény a hálózat azonosítója.

Az IP címek felépítése

X.X.X.X, ahol az „X” egy [0..255] decimális szám. Pl.: makacs.poliod.hu193.225.184.80. Az IP felépítése hierarchikus. Jelenleg az IP címek kiadása egyre nagyobb akadályokba ütközik, ugyanis kevés kiadatlan IP cím van. Ennek orvosolására dolgozzák ki az IPng (IP Next Generation-t).

Speciális IP címek

• A csupa 0 cím a saját gépet jelöli (0.0.0.0);
• 255.255.255.255 szórt üzenet címzettje (mindenki);
• A 127-tel kezdődő címek (127.X.X.X), a visszairányítás címek, a hálózatok belső tesztelésére használják;
• Ha a hoszt címrésze csak 1-es, akkor az adott hálózat összes gépe megkapja az üzenetet (broadcast).
  

A másik címzési rendszer a domain név rendszer. Név alapján történő címzés. Ez egy karakterlánc a FQDN, a teljes domain név. Ilyet a DNS (Domain Name System) a domain név rendszer szerint képeznek, hierarchikus felépítésű. A névből kell visszaazonosítani az IP címet. Ezt vagy a saját címtáblázatának, vagy egy Name Server segítségével oldja meg.

Vezérlő protokollok

1. ICMP protokoll (Internet vezérlőüzenet protokoll)

Az Internet működését a routerek szorosan figyelemmel kísérik, ha váratlan esemény következik be azt az ICMP segítségével jelentik. Hiba- és vezérlőüzeneteket küldenek más routereknek és hosztoknak. Ezek IP-csomag formában mennek, s csak az eredeti, eseményt kiváltó csomag feladója kapja meg. A protokoll az Internet tesztelésére is használható.

2. ARP protokoll (Címfeloldási protokoll)

Manapság a legtöbb hoszt egy olyan interface-kártyával kapcsolódik a LAN-hoz, amely csak a LAN-címeket érti meg. Például minden eddig gyártott Ethernet kártya 48 bites Ethernet-címmel felszerelve érkezik.
Az ARP megoldja azt a problémát, hogy megtudjuk melyik Ethernet-cím felel meg egy adott IP címnek.

3. RARP (Fordított címfeloldási protokoll)

A RARP szerver kikeresi az Ethernet-címet a konfigurációs állományaiban és visszaküldi a megfelelő IP-címet.

4. BOOTP

UDP-üzeneteket használ, melyeket a routerek továbbítanak. Ezenkivül további információkkal is ellátja a lemez nélküli munkaállomásokat.

5. DHCP (Dinamikus hoszt-konfigurációs protokoll)

Mind manuális, mind az automatikus IP-címkiosztást lehetővé teszi.

Alkalmazási protokollok

1. SMTP

(Simple Mail Transfer Protocol): Az Interneten zajló levelezés alapja. Alkalmazást leíró 7 bites protokoll. Az elektronikus levelek kézbesítő protokollja.

2. ESMTP

Az SMTP-nek egy újabb, 8 bites változata.

3. POP

(Post Office Protocoll): Segítségével az ügyfelek hozzáférhetnek a kiszolgálón tárolt postaládájukhoz. Gyakorlatilag csak a levelek letöltéséhez és a törléséhez használható. Két használatos verziója létezik a POP2 és a POP3.

4. IMAP

(Internet Message Access Protocoll): EZ egy interaktív levél hozzáférési protokoll. Le­hetővé teszi, hogy leveleinket a szerveren fenntartott postafiókunkban letöltés előtt megnézhessük és távolról kezelhessük.

5. SIMAP:

Létezik az IMAP-nak egy Secure válto­zata, a SIMAP. A SIMAP számít biztonságosnak.

6. FTP

(File Transfer Protocol): Arra alkalmas, hogy egy szerveren olyan állományokat helyezhessünk el, melyeket a külvilág számára is elérhetővé kívánunk tenni. A kliens gépekről ezután a felhasználók a szerverre belépve a feltett állományokat letölthetik.
A böngésző fejlécében az URL ilyenkor nem http://-vel, hanem ftp://-vel kezdődik.

7. HTTP

(Hypertext Transfer Protocol): A legáltalánosabb átviteli forma a webki­szolgáló és a webböngésző között, a tág értelemben vett dokumentumazonosításra URL-eket használ.

8. TELNET

(Network Terminal Protocoll): Távoli számítógépek elérésére tudjuk fel­használni. Megfelelő jogosultság esetén nyújt lehetőséget más helyen működő gépek irányítására, programjainak, adatbázisainak felhasználására.

9. NNTP

(Network News Transfer Protocol): a netnews anyagok továbbítására használt protokoll.